Zemplén, 1890. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)
1890-04-27 / 17. szám
hogy a külső csinosodással kellő arányban állott a szellemi erők egyensúlya is, nemkülönben a tel - jesitett kötelmek pontossága: mert ezek szerzők meg az intézetnek jó hírnevét, dicsőségét. Mindennek központja Sivulszky volt, belőle mint valami gyúpontból sugárzának ki a városra, a vármegyére, s közvetve a hazára irányuló jótétemények. Sivulszky a szegény, de jó erkölcsű és szorgalmas tanulókról sem feledkezett meg. Ismételt folyamodásaira 1800. ápril havában a király 1986 ft 20 krt utalványozott a s.a.-újhelyi gimn. szegény tanulói számára azon meghagyással, hogy a tőke Ugyan az államnál marad, de ezen összegnek kamatait 99 ft 19 krt évenként a pataki kamarai pénztár fizesse ki, s az igazgató belátása szerint oszsza szét az arra érdemesek között. Mint házkormányzó lelkiismeretesen utána nézett a ház ingatlanainak; szorgalmasan művelteté az újhelyi szőlőt; de a tarczali és kisfaludiról sem feledkezett meg, s rajta volt, hogy társainak kirándulások által sok élvezetes szüreti napokat teremtsen. Az állami segítség dacára a ház nem rendelkezők valami fényes jövedelemmel; de a jól számitó gazdának, ki a rábízott girákat hűségesen kezelte, mindig volt pénze. Rendszeres és okos gazdálkodása által a takarékosság elvét folytono san szem előtt tartván, igazi zavarba soha sem jöhetett. Örökös tevékenység lévén éltető eleme, bárhol, bárminemű hiánynak jött nyomára, rögtön kész volt határozatával. A nagy kertben levő kutat, mely teljesen elhanyagolt állapotban volt, teljesen restauráltatja, a kert kerítését újjáalakítja és a maradékból a cimterem falazatát fél méterrel feljebb emelteti. Az épület 2-ik emeletének ambi- tusát fadeszkázattal látja el 3 uj szobát rendez be a vendégek számára. Egy szóval ezen kitűnő férfiúnak figyelme mindenre kiterjed ; azon volt, hogy a külső csínnal a belső jólét és megelégedés is minél teljesebb öszhangzatban legyen. Sohasem nyugodott! Ha valamely kérelmével felső helyen célt ért, azonnal készen volt a másikkal. Kívánsága első sikerei után mindig fi gyelembe vétetett, mert tudott az emberekkel bánni s a legmagasabb állású embereket letudta magának és a rendnek kötelezni; megtudta őket ügyes modorával minden jó ügynek nyerni. Nagy ismeretsége volt a felsőbb körökben s ha valamely kitűnő állású egyén Ujhelybe jött, nem mulasztá el e piaristákat és jó hirnek örvendő intézetüket meglátogatni. S ő ezen jó hajlamokat ügyesen tudta felhasználni és érvényesíteni a közjó érdekében. Ennyi alkotás után újból folyamodik a helytartótanácshoz, hogy a templom tetejét is alapo san rendbe hozhassa s egyúttal a toronyba vezető korhadt lépcsőket újakkal pótolhassa Ez időben (1800 tavaszszal) tisztujitást tartottak a vármegyén, mely alkalommal Eszterházy József gróf több mágnás és nemes úrral, a többi között Okolicsányi János konziliáriussal meglátogatá az igazgatót, melegen érdeklődve tanügyi viszonyaink állapota iránt egész a részletességig informáltatták magokat. Szóba jött az igazgatóságnak uj folyamodása is, mely beszélgetésnek az Ion az eredménye, hogy ezen urak befolyása által az emlitett munkálatokra rövid idő múlva a kormánytól 752 ft 4 krt kapott. Mintha az örök tevékenység kimerítette volna minden erejét, Sivulszky 1800 óta gyakran betegeskedik ; de ügyes orvosainak — különösen Stiller dr. hírneves kassai orvosnak, sikerült öt még több mint egy évtizedig minden nagyobb bajtól megmenteni. De mellőle kidől az agg harcos, Szörny Lajos vicerektor; emlékét 400 ft hagyományával örökité meg. 1802 ápril 6-án meghal Pálya István rend- főnök is. Utódja mint vikárius provinciális Dományi László aszisztens Ion. Az újonnan megválasztott vikárius-provinciális intézkedéséből kifolyólag felké rettek hivatalosan a városi és vármegyei hatóságok, hogy a kebelünkben működő tanárok és igaz gatókról, szóval az egész intézetről hiteles és lelkiismeretes információt adjanak. Hogy milyen véleményt adott Zemplénekrmegye az egész intézetről, szóljanak magok a hiteles szavak. »Nos universitas Praelatorum, Baronum, Mag- natum et Nobilium Cottus Zempleniensis memoriae commendamus, tenore Praesentium significan- res, quibus expedit, universis; quod postquam nos anno, mense, die, locove datorum Praesentium pro pertractandis publ. bon., communem salutem et tranquillitatem atque adeo servitium ppis tan gentibus et concernentibus rebus ac negotiis frequenti numero convenissemus, insimulque fuis- semus constituti, atque paesentes earum exhibue- runt nobis Patres Sch. P. in gremiali oppido nostro S.-a,-Ujhelyiensi residentes demissam suam instantiam super eo, quatenus ob subversantes circumstantias Pro desiderata eorundem cautela fide dignum publicumque testimonium nostrum sub authentico Comitatus nosri sigillo de eo ex- tradare vellemus dignaremusqae, an et qualiter iidem scopo et instituto Ordinis sui comperiantur respondere satisfacereque. Quor. justa petitioné exaudita ac expensa, unanimi voto ac sensu fide digne recognoscimus et attestamur; quod Patres sin- gulaque religiosi hujus Ordinis individua per totum llud temporis intervallum, quo jussu regio ex oppido Tokaj hue ad oppidum S.-a.-Ujhely de- fixum gymnasium pro docendis scholis usque ad Il-am Hum, classem, seu Rhetoricam illocati ha bentur jam in 13 um annum ea cum satisfactione publici versati fuerint, ut ob exemplarem seu relate ad morum suorum probit at em, seu vero ad instituti- onem juventutis intellectam vitae suae rationem universalem totius populi sine discrimine religionis amo- rem, approbationem, aestimationemque obtinuerint. Ac propter ea non exigne eorundem laudi et commen- dationi id quoque cedat, quod ex remotioribus regni partibus numerosis praenobilibus juvenibus scholam et insitutionem eorundem sequentibus semper gloriari potuerint. Denique pro insigno merito et commen- datione religiosi hujus Ordinis ultro tribuendum fit illud quoque, quod modernus eorundem Rector P. Josephus Sivulszky a vetustate memorabile claustrum hocc© Ujhelyiense et ecclesiam ei ad- junctam in statu desolatissimo ac fere ruinae proximo recipiens indefesso suo studio ac indu- stria, obtentis in aere ex fundo religionis suppetiis, sed iisdem non sufficientibus, ex proprio patri monio, quod nobis constat, ad statum perfectissi- mum, eumque nitorem deduxerit, ut non immerito alter hujus Conditor et Restaurator dici mereatur. Super quibus Praesentes authentici sigillo nostri munimine roboratas extradedimus litteras nostras testimoniales ex Ptli Congregatione nostra die 11 Maji 1802 in oppido S.-a. Ujhely continuative ce- lebrata. L. S. S. et extrádat per J. C. Zempl. Jur. Ord. Notar. Ladislaum Horváth de Pálócz. Ez a bizonyítvány a legszebb elismerés, melyet a köznevelés terén hasznosan működő kegyes- tanitórend egy oly fórumtól nyerhetett, mely hivatl va van folytonosan szemmel kisérni s igy jogos kritikát gyakorolni úgy egyesek, mint bármely testület nyilvános szereplése fölött. Hogy a közvélemény működésűnk fölött ily szépen nyilatkozzék, kétségkívül az intézménynek, mint valami pontosan járó órának oly szerkezetűnek kellett lennie, melynek minden egyes része hűségesen elvégzi a számára kijelölt munkakört. Ez pedig az erőknek a kívánt irányban való összhangzatos ténykedése, a helyes igazgatás s a kifogástalan felsőbb kormányzat által éretett el. Kertészet a gyógyászatban*). Midőn a teremtő a nagyvilágot megalkotá, a legelső emberpárnak tartózkodási helyül az édent vagyis a paradicsomkertet rendelé. Itt avatta úrrá őket minden teremtményei felett. Ezen előszeretettel párosult intézkedéséből az Urnák csalhatatlanul következtetni lehet, hogy az első emberpár iránt egyedüli leggyengédebb célja az volt, hogy gond nélkül élve, a legnélkülözhetetlenebb, legegészségesebb s leggyönyörködtetőbb helyiség szolgáljon állandó boldog lakásokul, hol önként kínálkozva a természet minden adománya, feltalálhatják minden megerőltetés nélkül szükségleteiket, az ezernyi választékban ragyogva bujálkodó virágok pompájában és balzsamos illatjaikban gyönyörködve az örök életet élvezhessék. Megajándékozta őket korlátlan önakarattal és független szabad gondolkozással. Ez okozta vésztőkét, mely miatt bol dogságok igen rövid ideig tartott, vétkeztek urok parancsa ellen, könnyelműen átlépték rendeltetésök határait, melyért átkos büntetéssel sújtva, odadobattak a halandóságnak, nyomornak, ezernyi testi s lelki szenvedéseknek, lángpallossal űzettek ki az éden kertjéből. Ez volt az első szerencsétlen forradalom Hogy ezen közismeretes bibliai eseményt felemlítem, azon egyszerű okból történik, mivel a szent hagyományok szerint ezen egyetlen történeti adat képezi kiindulási alapját értekezésem egész láncolatának, amennyiben ezen állítólagos katasztrófától kezdődik az emberiség minden bol dogtalansága. A történet folyama azt látszik bizonyítani, hogy ezen eredendő bűn elkövetése után az átok a jóságos teremtő atya könyörületességéből sokat módosult és szelídült, amennyiben mi, utódai, Ádám apánknak az isteni gondviselésnek védő karjaival oltalmazva vándorolhatjuk be e szép, de tövissel hintett világot; gondoskodva van nyomorúságos életünk megvigasztalásáról, kóros szenvedéseink enyhítéséhez és gyógyításához a sok ezernyi fajú növényekbe gyógyerőt rejtett, azaz a szentirás szavai szerint fübe-fába adott orvosságot, alkalmat szolgáltatva bölcseségünknek azok kifürkészésében és alkalmazása módjában. Az emberiség szaporodásával a növényismeret is gyarapodott, a velők született természeti ösztöneik, nyomán a minden színben pompázó virágos növények és kellemes balzsaraikus illatjaik iránt az előszeretet fokozva fejlődött, annyira, hogy már vágyat éreztek azoknak helyhez kötve állandósítására, gyűjtögetve, rendszeresen szaporítva, tenyészteni kezdték, nemesiték; igy lettek úttörői a legelső kertészeti tudománynak. *) Felolvastatott a zemplénvármegyei orvos-gyógyszerész- egyesületnek S.-a.-Ujhelyben fartott múlt évi közgyűlésén ! Szert, Az emberek szaporodásával a társadalmi élet is megkezdődött, a föld népe nemzetekké alakult, kik már eredetileg a természet szépségei iránt fogékonysággal bírtak, oly mértékben, hogy már az egyiptomiaknál, zsidóknál, mint legrégibb nemzeteknél, tekintélyes nyomait találjuk a növények s virágok iránti előszeretetnek. Csudásan alkotott palotáikat ékes kertekkel övezték, sőt már a költészetbe is hasonlítás szempontjából bevezették \ amennyiben bölcs Salamon királyuk fényűzését megrovandók, mondták: »nézzétek meg a mezei virágokat, pompásabbak azok Salamonnál.< Jeruzsálemben a világ legnagyobb drámája, Jézus kín- szenvedése, a kertben folyt le. A történet ősatyja, Herodot, Krisztus születése előtt négyszáz évvel már a macedóniai Midás kertjeit .felemlíti. Tér túli anus hasonlatba hozza Alhinos gyümölcsösét és Midás rózsás kertjét a világ erkölcsi életével. Gö • rögország bölcsei hazájokban a legszebb kertet választák vitatkozási helyül. Asyria kecses királynője, Semiramis, babilóniai függő kertjei mai romjaiban is a világ csudái közzé számíttatnak. Horátim költő idejében a nagy római birodalomban a kertészet oly mániává fajult, hogy a szenátus kény szeritve lett szigorú törvények által korlátolni a kéjkertek terjeszkedését, mert már alig maradt termő föld a háztartáshoz, a gazdasághoz nélkülözhetetlen szántóföldeknek és legelőknek. Ázsia népeinél, különösen a dunaiaknál, a növények és virágok iránti rajongás oly magas fokra emelkedett, hogy mértföldekre terjedő, gazdag dísznövényekkel ékesített kertjeiket a változatosság kedvéért tavakkal, folyókkal, sőt hegyeket is bevonva, az ékesités és kényelem keretébe, bizar épületekkel, hidakkal ellátva a pazarlásig rendezték; sőt, hogy a természettudományi fogalmaknak példányképet állítsanak, a tavakat, folyókat ritka szépségű és szinü halakkal; berkeiket szeliditett állatokkal, madarakkal látták el, A szomszéd országok Mahomed követői legnagyobb életszükségleteik közzé sorolják az ékes kerteket, hová az idegenek irigy szemei elől legdrágább kincseiket, háremhölgyeiket rejtik. Rózsáik, hagymás növényeik Hollandiával versenyeznek, kertészeik az udvari tekintélyek közzé soroltatnak. Fráncia- és Angolországban saját alkotta szisztémát követnek a kertek berendezésében. Az első Le Notres fráncia kertész elve szerint; a szimetrikus zsinór szerint nyírott növényekkel eredeti természetes alakjaikból erőszakosan kiforgatva az egyenes perspektivitást uralják, vizjátékokkal, kaskádokkal s az emberi érzékeket csiklandoztató, szemérmet sértő faragott szobrokkal látják el; mig az ángol, egészen ellenkezőleg, mindezeket mellőzve elvet mindent, ami csak látszatát is mutatja az erőltetett rendszerességnek; egyszóval minden igyekezete oda módosul, hogy a természetet a maga önkéntalkotta méltóságában láttassa, tiszta és kényelmes tekervényes utaikat meghonosított s nemesített idegen országi dísznövények csoportjaival ékesíti ; úgy, hogy majd minden utfordulónál különböző gyönyörű tájképek szemléletébe gyönyörködhetni. Szerintem úgy látszik, hogy az angolok ezen kertrendezési modort kevés változtatással a a chinaiaktól sajátították el. Amennyiben a fentebb megnevezettekből is kitűnik, hogy alig akad világrész, vagy nemzet, akiknél a növények, virágok és gyümölcsök iránti leküzdhetetlen vonzalom és szeretet uralomra ne jutott volna, időpazarlásnak tartanám ezúttal minden országnak kerti kulturális viszonyát és fény- üzési fokozatát egyenkint felemlíteni; tehát eredeti feladatomhoz visszatérve, igyekezni fogok a közelebbi soraimban a kertészetet a gyógyászati térhez közelebb hozni. Székely József, Tokaj város orvosa. (Folyt, köv.) GONDOLATOK. Az a boldog érzés, mely a szeretett hölgy közelében egész lényünket áthatja, nem ered-e részben legalább annak megnyugtató tudatából, hogy ime, van valaki, aki gyarlóságainkra félszemet huny, mig jobb tulajdonainkat két nyitott szemmel nézi ? Széchenyi István gf. * A boldogsághoz okvetetlenül szükséges egy kevés könnyelműség és olykor egy kis bolondság. Bethlen Ferenc gf. * Ha sárral dobálnak meg, ne dobd vissza; le kellene hajolnod és kétszer szennyeznéd be magad. * Vannak növények és erények, romokon teremnek meg. * melyek csak Eötvös br. A megvetés a megpihent gyűlölet, Delplt A. * Csak a szerint ragaszkodunk tartósan valamihez, amilyen fáradságunkba, munkánkba, vagy óhajtásunkba került. Balzac. I
