Zemplén, 1890. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)
1890-04-20 / 16. szám
Sátoralja-Ujhely, 1890. április 20 16. sz. Huszonegyedik évfolyam. ELÖFIZITÉS Í2 Egész érre 6 frt. Félévre 8 „ Negyedévre 1 frt 60 kr Bérmentotlen levelek oiAk ismert kezektől fogadtatnak el. KéilratOi nem adatnak vissza. Egyes szám ára 20 kr. A nyílttérien minden gar- mondsor dijja 20 kr. Zemplén. Társadalmi és irodalmi lap. ZEMPLÉNVÁRMEGYE HIVATALOS KÖZLÖNYE (Megjelenik minden vasárnap.) ,i. HIEBETÉSI EH : hivatalos hirdetéseknél ; Minden egyes szó után 1 kr. Azonfelül bélyeg 80 kr. Kiemelt diszbetttk ■ körzettel ellátott hirdetményekért tényérték szerint minden O centiméter után 8 kr számittatik. Állandó hirdetéseknél I kedvezmény nynjtatlk. Hirdetések a „Zemplén“ nyomdába küldendők. Munkáskérdés. A német császár tűzte ki napirendre, és az európai közvéleméuy foglalkozik a kérdéssel és hozzászól mindennap, újabb eszmékkel gazdagítván azt az irodalmat, melynek harcosai olyan kevés babért arattak eddigelé. A német császárnak kellett felcsapnia szociálistának, hogy ez eszméket kevésbbé félelmetessé tegye; neki kellett Ígérnie a megoldást, hogy a munka lovagjait az állami és társadalmi rend elleni merénylőknek ne tekintsék. Ezelőtt egy pár esztendővel annyira gyűlölt volt a szociálista cim Magyarországon, hogy szinte irtóztak az emberek nyilvánosan szóbaállani olyan egyénekkek, akik munkás gyűléseken a munkának igazságosabb méltánylását követelték a produkció terén. A viszonyok olyan fejletlenek voltak, hogy a budapesti főkapitány ezelőtt egykét esztendővel habozás nélkül dutyiba csukatta volna az olyan veszedelmes agitátort, a ki, mint II Vilmos császár most, proklamálni akarja a munkának a tőkével való teljes egyenjogúságát. Ma ezek a viszonyok megváltoztak és már többé nem látnak vérengző forradalmárt vagy rettenetes petrolört abban az emberben, aki elv gyanánt meri hirdetni, h°gy az az ember, aki dolgozik, annak legalább is van akkora joga az élet élveihez, mint annak, aki tőkéje duzzadó zsákjain, összefont karokkal, tétlenül ülve bámulja a szorgalmat, mint fárad ernyedetle- nül a gazdagok gazdaságának felszapori- tásáért. A németek császárja előtt erős példák lebegnek és ezek buzdítják őt nagy elhatározásokra. Azok tehát igen hamisan ítélik meg a helyzetet, akik azt hiszik, hogy a császár a munkások naponta növekedő haT A ft C A, Konstantinápolyi napló-töredékek. [Az uj hid. — A stambuli hazár.] — A .Zemplén* eredeti tárcája. — I. Kevés dísztelenebb s rondább hidat láttam nagy városban, mint a konstantinápolyi uj hid, s mégis aligha érdekelt még egy is annyira, mint ez a rozoga vas- és faalkotmány,' mely végig feküdve az Aranyszarv hullámos kék vizén, Stam- bult, a török fészket, összeköti [Gat at a s Perával, ama földdarabbal, hova az európai civilizáció betette mindent átalakító lábát. Byzanc az ezredéves város, a félvilággal dacoló hatalmas büszke Byzanc haldoklik, hogy meghalva újjá alakuljon, uj életre kéljen, mint művelt Konstantinápoly. Falai, melyek elzárták a külvilágtól, melyek Európától elszigetelték, ez óriási építmények, bástyái, tornyai, melyek annyi ostromot győzelmesen állottak ki, s ellenszegültek az emberi erőnek, az idő ostromát ki nem állják. A megbámult mohos kövek romhalmazzá dűlnek össze, s a támadt részen bevonul Nyugat civilizációja; s bár a magasba nyúló fehér márvány karcsú minarettek százaiból Allah-1 dicsőítve sir, sóhajt, jajgat a légbe fel a müezzin : lassan le fog omlani az a hatalmasabb bástya fal is, mely a Korán betűiből ezredéveken keresztül lett ösz- szerakva, s talán aránylag már nem is igen talmának nyomása alatt leledzik és hogy csak azért keresi kegyüket, mer fél harag- I juktól. Ez a föltevés tökéletesen téves. A j császárok, kik szuronyerdőkre támaszkod- ! nak, nem szoktak néhány százezer szerencsétlen munkástól félni vagy megijedni. Egy ezred katonasággal ártalmatlanná lehet tenni a munkások légióját. II. Vilmos német császár tehát nem félt a munkások növekedő hatalmától, hanem fölkarolta a munkások ügyét azért, mert nemes érzülete, tiszta lelkiismerete azt sugalta, hogy jogállamban nem lehet, nem szabad egy néposztályt a másik érdekében kizsákmányolni és hogy a földön a legnagyobb igazság abban rejlik, ha min- j denkit érdeme szerint jutalmaznak. A munkások most Európaszerte mo- I zogni kezdenek. Nálunk is hallatni fogják I szavukat, mert a magyar munkás semmiben sem áll hátrább más országok higgadt munkásainál. Csak egyben múlja felül a többieket és ez az egy: a hazafisdg. Ez érzetet osztja a magyar munkás minden polgárral, kinek bölcsője itt ringott e földön és a ki itt keresi a pihenőjét egy megfutott hosszú életpálya után. A magyar munkás hazafias volt mindig j és soha sem volt kicsapongó, durva vagy törvénysértő és azért vált kétszeres kötelességévé a magyar társadalomnak, hogy a magyar munkás helyzetének enyhítésére mindent elkövessen. »Kassai Szemle*. Vármegyei ügyek. Vármegyénk közig, bizottsága f. hó 17-én Öméltósága a főispán elnöklete alatt ülést tartott, — melynek lefolyásáról a következőkben adunk számot. Az alispán jelentése szerint: Szemere sokára a Stambul utcáin letett sínpáron gőzö- I lögve száguldó vonat nem rozoga, dűlőiéiben lévő faházak, rostélyos ablakok, piszok s szemétdombok között fog bevonulni, hogy utasai tanulmányozzák az ázsiai állapotok eredetiségét, hanem egy civilizált nyugati város palotái között s tiszta utcáin Azon a keskeny eren, a stambul-galatai hi- j dón vonul be észrevétlen, lassan a nyugati civi- I lizáció Peraba, hogy onnan lassan kiszivárogjon ! mindenüvé, hol a félhold fénylik. Uj szokás, uj I divat, uj gondolkodás, uj vallási fogalmak törnek ! lassan utat, s elnyomják, megölik a mi dacol velük s átidomitják mindazt, a mi hozzájok simul. Szegény török nem is sejti hogy minden »csők 1 Jassa*, melylyel az idegent (a frankot) fogadja ! egy-egy vészkiáltás, egy halotti ének a régi örök- j ség felett. Ezt tudva, hogy alig ha látom Konstantiná- ! polyt ily eredetiségében, kétszeres érdekkel, kétszeres élvezettel állottam, gyakran hosszú időn I át a hidbemenetnél Galata oldalán, s élveztem oly látványt, minő sehol másutt a világon nem kinálkozik. Mint egy gátját áttört, fékevesztett áradat hömpölyög minden e hid felé s e hid felől. Az I Aranyszarv s Bosporus, a meddig a szem lát, telve I vannak mindennemű vizi járművekkel. A hány : hullám annyi kaik, bárka, dereglye, vitorlás s gőzhajó, melyek ontják magukból jaz utasokat, I s szedik fel azokat ezreivel. A fő s mellékutcákról j mindenki e hid felé igyekszik, zúgva kiabálva, I lármázva. A lóvonatu harsány trombitája, az uj- ságárulók kiabálása, a száz meg száz pénzváltó György, gálszécs járási szolgabiró, idült betegségének gyógyítása végett nyolc heti szabadságot nyervén, távolléte idejére Debreczenyi Ferenc, a szinnai j. szolgabirája által helyettesittetett. Az egészség- ügyi bizottságba Rich Gusztáv dr. elhalálozása és Dóbiás Ede kir. mérnök elköltözése miatt gyógyszerész, illetve épitész-mérnök lévén választandó, ilyenekül az 1876. évi XVI. t. c. 163. §-a alapján Cs. Buday Ákos s.-a.-ujhelyi gyógyszerész és Hosz- dovics Antal, kir. mérnök titkos szavazattal megválasztattak. Az ujoncozás hét járásban már befejeztetett, és kivált a három alsó járásban, az első korosztályra nézve meglepően jó eredménynyel. Amerikába kivándoroltak március hó folyamán 107-en, visszajöttek 32-en. Zugiskolák nem találtattak. — Olvastatatott a közutakról és vámokról szóló 1S90. évi I. törv. c. életbeléptetése és végrehajtása iránt a keresk. ügyi minister által f. évi ápril hó 12-én 21,802 sz. a. kiadott utasításhoz csatolt intézmény. E szerint az id. törvény ez évi máj hó 15-én lép életbe s már a jövő 1891. évi költségvetés e törvény alapján lesz egybeállitandó. Kimondja többek között az utasítás, hogy az útadó alapjául szolgáló földadót, házadót, keresetadót, nyilv. számadásra köt. vállalatok és egyesületek adóját, úgyszintén a bánya-, tőkekamat- és járadék adót, a költ ség-előirányzatot megelőző évben (tehát a folyó évben) előirt állami adók alapján a községi elöljáróság foglalja lajstromba. E lajstromokat a kir. adóhivatalok hitelesítik s a községhez visszaküldik, honnan azok a járási fő- szolgabirák utján a törvényhatóság első tisztviselőjéhez küldetnek föl. Az útadót községenkint és az egész törvényhatóságra nézve a törv. hatóság első tisztviselőjének felügyelete és ellenőrzése alatt a főpénztári és főszámvevői hivatal könyveli és tartja nyilván. A községekben külön útadó-főkönyv vezettetik s az adófizetésre kötelezetteknek különkezelt útadó-könyvecske szolgáltaik ki. Az utasításban foglalt ezen és egyéb nagyfontosságu körülményre való tekintettel utasittatott az alispán, hogy a járási főszolgabirákat, kir. ép. hivatal főnökét, a főpénztárost és főszámvevöt még e hó folyamán értekezletre hivja össze. Továbbá, hogy a megállapítandó munkaprográm keretébe az egyes vidékek érdekei is a lehetőségig felölelhetők legyenek, meghivatni határoztattak a sztropkai jáárás- ból: Feleky Géza és Pankovics Antal, a homonnai járásban: Algyay István és Ehrenheim Ferenc, a szinnai járásból: Hajdinger István és Bihary Emil, a varannai járásból: Balassa István br. és Vladár kinálása, csörgése, a cipőtisztitók kopogása, a hid dübörgése, a fuvarosok, hajtsárok *guarda* kiáltása, a száz meg száz gyümölcs, édesség, ruha, ékszerárus ordítása összeolvad a gőzsipok bőgősével s egy fülsiketítő kaoszszal telíti a füstös levegőt, erős bróbára téve a dobhártyát s az idegzetet. De nemcsak a fülnek hanem a szemnek is kijut, mely káprázik a tarka-barka látványtól. A hídfőnél három, fehérbe öltözött szolga szedi a hid pénzt (10 para — 2 kr.) jegyet nem adnak, nehogy a jegyváltás torlódást idézzen elő, hanem a jegyszedők figyelemmel lesznek kisérve, s kezeiket mindig szabadon kell tartaniok, előre nyújtva.*) Egy óra alatt elvonul itt a világ minden népe, s látható annak minden népviselete. Törökök, perzsák, zsidók: sárga, kék, zöld, viola, Js szürke hosszú kaftánba selyem övvel, szines cipő s nadrágban; albánok rövid fehér ráncos szoknya, himzett nadrágban, övükben villogó fegyverek gyűjteményével. Ulemák, hodzsák, dervisek fehér, fekete, zöld turbánnal; táncoló dervisek, magas sárga süveggel, arméniai papok magas fekete kucsma, fekete fátyol, s vállukról lobogó fekete tallárral. Jönnek tipegő, hajlongó léptekkel eunu- chok, felpiperézett szerecsenek, összevagdalt arcú perzsák, kurdok, sugár magas alakú cserkeszek, mellük telve tölténynyel, arany himzésü ruhákban, zuávok zöld turbán s bő piros nadrággal. TurkeszI tán, Bokhara, Bulgária, Szerbia, Arábia, Arménla, ; *) Hogy mily nagy a híd forgalma, fogalmat nyújthat az, hogy 2 kr. hidpénz mellett 10—12 ezer frank jön be naí ponta, bele nem számítva a sok nem fizetőt, s mintegy 20 — 25 ezer embert, kik a helyi hajúkkal érkeznek. H. ^jgr Mai számunkhoz egy ív melléklet van csatolYa.'^Sf
