Zemplén, 1890. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)
1890-04-06 / 14. szám
Melléklet a „Zemplén“ 14-ik számához. (A kir törvényszékről) Pecsenye János, tolcs- vai lakos haragudott Podlovics János tolcsvai lakosra s rálesett 1888. évi okt. 19-én, midőn ökreit hazahajtotta és egy karóval úgy elv:rte, hogy Podlovics János majd 3 hétig volt betege a szenvedett sérüléseknek. — A kir. törvényszék a f. hó 2-án tartott végtárgyaláson Pecsenye Jánost hét havi fogházra ítélte. (Rendőri hírek.) Szepéssi Arnold dr. városi orvos a rendőrbiztossal együtt nagypénteken rendőri és egészségügyi szempontokból sorra vizsgálták a mészárszékeket és hentes-boltokat. Az eredmény, mint értesülünk, általában véve kielégítő ; ameny- nyiben a sok közül csak egy mészárszéket találtak olyannak, a melyben a húsmérés betiltandó lesz ; több helyütt, kiváltképen pedig a hentes-üzletekben, megfelelő rend és tisztaság van. Szemügyre vették a piacokat is, hol rendellenes állapotokat nem észleltek. —Tolvajlás F. hó 2-áról 3-ra menő éjjel a Diána-fürdő tánctermébe az ablakon keresztül még eddig kézre nem kerített tolvajok bemásztak és onnan értékesebb dolog hiányában egy nagy fali tükröt és két ablak függönyt emeltek. — Borkupecnek adta ki magát Tomaroczky András nyíregyházi illetőségű csavargó és ily címen több boros-gazda pincéjében alaposan berúgott. E hó 2-án kisült turpissága és hazájába eltoloncolták. — Meglakolt. Ujhelyszki Mihály, béres a Bessenyey- féle tanyán, ispánját, Vágó Mihályt, tegnapelőtt fejszével támadta meg. Erre aztán az ispán és cselédjei úgy meg agyabugyálták, hogy a kórházba kellett szállítani. (Szerencsétlenség.) Az újhelyi vasúti állomás délnyugati részén Mandel testvérek cég vállalkozásával nagyobb szabású földmunkalatok folynak. F. hó i-én délután ezen a helyen egy aláásott nagyobb földtömeg lezuhant s az ott dolgozó munkások közül kettőt, névszerinti Vojtkó György és Csergovszki Jánost maga alá temette. Elősietett társaik emelték ki a szerencsétleneket. Csergovszki János a kapott belső sérülés következtén meghalt, mig Vojtkónak kulcscsontja tört el. A járási főszolgabíró a munkálatot beszüntette és a zsakértői felügyelet nélkül folyó munkálat miatt okozott szerencsétlenség okozásáért a megtorló intézkedéseket megtette. (Országos vásár.) A muH hétfőn lezajlott újhelyi országos vásár egyike volt a leglátogatott- abbaknak. Kiválóan élénk adás-vevés nyilvánult a csizmadiák sátor-táborában. A baromvásár szintén igen népes volt, de a kínálat és kereslet fordított viszonyban állottak, amilyen sok volt az eladó marha, olyan kevés volt a vevő. Emiatt az üzlet-barátság nagyon lanyhán nyilatkozott s a vételre került állatoknak potom ára volt. (A zsólyomkai fürdő), mint fürdőhely, a múlt hetekben már szép látogatottságnak örvendett. Ha az időjárás állandóan kitavaszodik mint mulatóhely is bizonyára sok vendéggel fog dicskedhetni. A tulajdonos, Vinyiczay György, minden lehetőt elkövetett, hogy városunknak ez egyetlen kiránduló helyét a szórakozás és üdülés igényeinek megfelelően kedveltté tegye. (Halálozások.) Schmidt Ágoston építőmester, Ujhely városának közbecsülésben állott tisztes polgára, f. hó 3-án 71 éves korában meghalt. Egy héttel élte túl felesége halálát. — özv. Palóczy Lászlónó sz. Siményi Amália volt 48)49 es alezredes és vmegyei várkapitány özvegye e hó i-én elhunyt. (Gyászjelentés.) Bálint Mária s férje, Zsindely István, főiskolai tanár és gyermekeik : István, Mária, Etelka ; Bálint Dezső, sárospataki ev. ref. lelkész s neje, Kun Ilona és gyermekeik : Dezső, Bertalan, József, Ilona; Bálint Erzsébet s férje: Radácsi György, főiskolai tanár és gyermekeik, Erzsébet, Margit, Ilona, Etelka, Mária ; özv. Mo- retti Jánosné, szül. Lengyel Terézia ; dr. Lengyel Endre, Zemplénvármegye tiszteletbeli főorvosa, a többi rokonok nevében is fájdalmas szívvel tudatják özv. Bálint Józsefné, szül. Lengyel Erzsébet asszonynak, volt abarai ev. ref, lelkésznének, a forrón szerető és szeretett édes anyának, anyósnak, nagyanyának, a hű testvérnek és rokonnak f. évi március hó 30 án esteli 8x/4 órakor, tiz napi betegség után, életének 72-ik, özvegységének 2-ik évében, tüdőgyuládás következtében történt gyászos elhunytát. Porrészei folyó évi április hó i-ső napján délután 4 órakor helyeztettek el a sárospataki ev. ref. lelkészlakon tartandó temetési szertartás után a reformátusok sirkertjében Sárospa tak, 1890. március 31. Áldott legyen emlékezete ! (Fogfájást gyógyító növény) Erzsébet, Angolország királynéja, egykoron gyógyíthatatlan fogfájásban szenvedett; mindazonáltal rettegés szállotta meg egész valóját, ha fájós foga kihuzatására gondolt. Aymer nevű püspök nála lévén, hogy bátorságot öntsön ő felségébe, e szavakkal szólitá magához a fogorvost: ,Én ugyan öreg ember vagyok, s nincs több egyetlen egy fogamnál, . . . de ezt is kihuzatom.“ — A fogorvos a parancsot teljesité, és a királyné látta, mily kevés fájdalmat okozott ez, a derék agg püspöknek — tüstént leült s fájós fogát szerencsésen kihuzatá. Magyar- ország felséges asszonya, Erzsébet királyné is 1886—87-ben az akkori hírlapok szerint iszonyú fogfájásban szenvedett, mi az egész országban általános sajnálatot keltett s reám nézve is mélyen szomoritólag hatott, anyival is inkább, mert ama tudatban, hogy a fogfájás ellen bírok csalhatatlanul gyógyító szerrel, melynek hatása nem múlandó, hanem maradandó, nem okoz fájdalmat, mint a foghúzás s nincs szükség többé azon áldozatra, a minőt hozott Aymer püspök felséges királynője felbátoritása végett a fájós foga kihuzatására, s mégis mint laikus, nem tolakodhattam föl felséges Asszonyunk fájdalmainak enyhítésére, mert hát az Udvarnak sok jeles s hírneves orvosa bizonyára nem engedte volna meg az én gyógyszeremmel való vakmerő beavatkozást. Tapasztalt dolog, hogy a ki egyszer kihuzaíja valamely fogát, csaknem biztosan számíthat reá, hony a már megkezdett foghúzást lehetőleg több íasonló műtét fogja követni. Ennek én vagyok eleven példája, ki a midőn ismeretére jutottam gyógyszeremnek, csak két fogam maradt a számban, s azokkal vagyok ma is, a midőn is 87 éves lévén, e koromban még inkább volna szükségem fogakra, hogy az ételeket kellően megrágván, gyomrom emésztőképességét támogathassam. De másrészt a minő drága kincs a szép és ép fogakkal diszlő száj. oly annyira undok és visszataszító kivált a szép nemnél — a fogüres száj, mely a higiénia tekintetében is károshatásu az egész test fejlődésére nézve. No de hagyjuk el a fogakról való értekezést, mi nem is célom, hanem térjünk át csalhatatlan gyógyszeremnek, megismertetésére. Erre pedig az indított, hogy miután én elaggott koromra vonatkozólag igen közel állok az enyészethez, nem akarom, sót bűnnek tartanám a fentebb érintett hatalmas gyógyszer titkát az egész szenvedő emberiségtől megvontan magammal eltemetetni. Ennélfogva e kedves lap utján ezennel tudatom, hogy gyógyszeremnek botanikus reve: Teucium, vagy Marum verum, magyarul . Gamador, vagy Marumíö ; németül : Gama- der, vagy — Katzenkraut. Egy mindig zöldelő, 1—3 láb magasra növő apró tojásdad kerek levél- zetü cserjécske, melynek sajátságos mastixszerü szaga van. Ez különösen Grüner "Blumengärtner“ cimü müvének 573. lapján kimerítően van leírva. E kitűnő gyógynövénynek használata igen egyszerű. A cserje egy gyenge ágacskájáról alulról fölfelé végig lehúzott leveleiből egy mogyoró nagyságú labdacs gömbölyítendő s ez a szájba véve a fogak között 5 —10 percig gyengén rágicsálandó, miköz ben nagy mennyiségű nyálka képződik, melyet azonban nem szabad kiköpni, hanem a száj üregében, különösen pedig a fájós fog közelében a nyelv segítségével addig ide-oda forgatni, mig a fájdalom meg nem szűnik. Immár közel 8 éve, hogy én ezen növény ismeretébe jöttem s azt akkoriban mindjárt Jühlke nevű erfurti növény és virágtenyésztő mükertésztől meghozattam s meg szaporítottam, s akinek csak kellett, adtam belőle. Szemlakon, a hol tartózkodom, talán meg is szűnt már a fogfájás, mert a mióta egy itteni kereskedő, Deutsh Sámuel, utolszor jelentkezett, több paciensem Szemlakon (Arad vármegye) nem akadt, de ha volna is, sajnos, ma nem gyógyíthatnám, mert cserjécskéimet mind elhordták és most egy sincs; hanem van a bécsi és budapesti füvészkertben, a honnan, ha kell, hozatni is logok. A tisztelt szerkesztőségnek módjában áll próbát tétetni s meg fog győződni, hogy igazam van. Balku Ignác plébános. (Az első magy. általános biztosító-társaság) márc. 25-én tartotta rendes évi közgyűlését Cse- konics Endre gróf elnöklete alatt, ki bejelenti, hogy a társaság elnöke Károlyi Gyula gróf gyengélkedvén, nem elnökölhet a mai közgyűlésen. Elnök jelenti továbbá, hogy a közgyűlésre 25 részvényes jelent meg 226 részvény és 43 szavazat képviseletében, minek következtében a rendesen egybehívott közgyűlés határozatképes. A jegyzőkönyv vezetésére Jeney Lajos aligazgatót, annak hitelesítésére Cséry Lajos és Kopcsány Ferencz részvényeseket, szavazatszedőkül pedig Sigray Pál, Thuróczy György és Lévay József részvényeseket kéri meg. Ezután az elnök megemlékezik gróf Andrássy Gyulának elhunytáról s felolvastatja a f. é. febr. 28-án megtartott választmányi gyűlés jegyzőkönyvét, mely melegszavakban emlékszik meg a megboldogultról s felemlíti, hogy a gróf i860, óta volt választmányi tagja a társulatnak, temetése alkalmával koszorút helyeztek .ravatalára s testületileg vettek részt azon, valamint elhatározták, hogy özvegyének részvétiratot küldenek s egy hazai festő által az elhunyt gróf arczképét megörökittetni fogják, egyszersmind kegyeletük jeléül egyik fiát a választmányba beválasztják. A közgyűlés a választmány intézkedéseit helyesléssel fogadta s miután az özvegy grófné köszönő levelét felolvasták, határozatba ment, hogy a 3 évtizeden keresztül választmányi tagságot viselt grf emlékét a közgyűlés jegyzőkönyvébe is beiktatják. Jeney Lajos aligazgató felolvassa ezután az igazgatóság évi jelentését, mely szerint a múlt évben a tüzbiztositási osz- I tály nem mutat oly kedvező eredményt, mint 1888-ban és a jég és szállitmányi üzletágak ismét veszteséggel zárattak le. Mindezek daczára is az az 1889-iki üzletév végeredményét kielégítőnek mondhatni. A tűz- és szállitmányi díjtartalék 1 794,702 frt 23 kr., ezenkívül a társaságnak különféle tartalékai ez évben is jelentékenyen emelkedtek. Ugyanis: Az életbiztosítási díjtartalék 13.414,368 ft 10 krról 14.466,696 ft 20 krra, a nyeremény tartalék 2,302,983 ft 04 krról 2.378,633 ft 02 krra, a tisztviselők segély- és nyugdij-alapja 498,688 ft 71 krról 514,091 ft 13 krra, a »Lévay«- alap 67,819 ft 17 krról 71,811 ft 85 krra, a duna- parti házadó tartalék 54,348 it 16 krról 58,522 ft 09 krra, az árfolyam külömbözeti tartalék 300,000 írtról 330,000 ftra. Az életbiztosítási osztály külön jelentése szerint a lefolyt évben 8.339,875 ít 19 krnyi újabb biztosítások köttettek, mig törlések, visszaváltások, lejárt tőkék és halálesetek folytán, a biztosított összegből 5.855,208 ft 32 kr. esett ki E szerint az érvényben levő biztosítások össsege 2.484,666 ft 87 krral és igy az 1889. év zártával, az összes biztosított összeg 60 298,592 ft 27 krra emelkedett. A halandóság a múlt évben — a legutóbbi üzletévhez arányosítva — kedvezőnek mondható, a mennyiben a tényleg bekövetkezett károk összege, lényegesen mögötte maradt a mathematikai számítás szerint várható összegnek. A kimutatott 758,009 ft 60 krt tevő nyeremény felosztására nézve javasolja az igazgatóság, hogy az alapszabályok értelmében történt levonások után íenmaradó 480,955 ft 72 kr. tisztanyereményből: i-ször Osztalékul minden egész részvény után 160 forint és igy összesen 480,000 ft fizettessék ki. 2-szor. A fenmaradó 955 ft 7 2 kr a jövő évi számlára irattassék elő. A közgyűlés a felügyelő-bizottság jelentésének meghallgatása után az igazgatóság összes javaslatait elfogadta, a közhasznú célokra javasolt 5325 frt felosztását jóváhagyta és a felmentvényt úgy az igazgatóságnak, mint a felügyelő-bizottságnak egyhangúlag megadta, valamint hozzájárult ahoz is, hogy a részvények szelvényét már e hó 26-ától kezdve váltsák be. Végül megválasztattak választmányi tagokul: gf Mikes Miklós, Schoeller Pál lovag, Jáiics Kálmán, gróf Andrássy Gyula, gróf Szapáry Iván; felügyelő-bizottsági tagul Giczey Samu. (Elveszett) két, zsemlyeszinü vadászkutya. Megtalálójuk jelentkezzék a velejtei kastélyban, ahol azoknak átadása után 5 ft jutalomban részesül. A legnagyobb árnbáz. Levelezőnk a következőket Írja: A napokban jutott kezeim közé Storch Emil hazánkfiának a Bécsben I. Salzthorgasse 1. sz. a. létező hírneves áruszállitó- czég tjajdonosának uj nagy és képes árjegyzéke. Habár e nagy áruház óriási kiterjedéséről és sokoldalúságáról már gyakran halottam, mégis elámultam e katalógus gazdag tartalma bámulatos olcsó árai, reális üzleti elvei és szolid szállítási feltételei fölött. E katalógus még érdekes olvasmánynak is mondható fiatalnak és öregnek, szegénynek és gazdagnak, uraknak és hölgyeknek. Az egyszerű, pór, a szegény munkás épugy megtalálja ott szükségleti czikkeit kellően megmagyarázva, mind állású jómódú polgár és a főur. Ez a sokoldalúság valóban nagyszerű, és ez a katalógus több mint 100,000 példányban küldetik szét és kívánatra bárkinek ingyen és bérmentve bo- csátatik rendelkezésére. Itt találhatók üveg, porczelán- és ma- olicaáruk, úri- és női gyermekruhák, ilyenek gazdák, munká sok és raunkásnők számára, úri- és nöiruhaszövetek. Creton selyem, atlasz, vászon- és fehérnemű, úri-, női- és gyermekié- hehérnemü, háztartásai tárgyak, úti-, dohányzó- és vadászeszközöket kézi táskák hímző munkák, gyapjukendők. tricot-áruk, úri- és hölgykalapok, sapkák, czipök. férfi és női-harisnyák. Jager-féle áruk, gallérok és kézelők, asztali készletek, ágyteri- tők, lótakarók, keztyük, illatszerek és szappanok, kelengyék újszülöttek számára, kostümek. tavaszi- és nyári ruhák, ezé ma és pamut, derékfüző, bútorszövetek, bútorok, szivarkahüvelyek. evő eszközök, esőköpenyek, szőnyegek, tüzmentes kazetták, pladiek, hálóköntösök." nap- és esernyők, ablakfüggönyök, nyakkendők, díszműáruk, gyermekjátékok, fali- és zsebórák, még pótkávék, thea, rum, cognac és jő valódi palaczkborok is, és miután ez áruház zseniális tulajdonosa a nagyfogyasztásban keresi hasznát, mind ezen áruk szolidak és bámulatos nlcsók. Azt hiszem, hogy mindenkinek szívességet tettem, mid'ín ez árjegyzékre figyelmeztetem. Egy levelező lapba kerül és a ki kívánja azonnal megkaphatja irodalom. A .Vasárnapi Újság* márc. hó 30-ik száma kővetkező tartalommal jelent meg : Bismarck herczeg lemondása. — Képek Bismarck életéből. (15 képpel.) — A diófa. Költemény Maros Ödöntől. — Jáhel. Elbeszélése, irta Baksay Sándor. — Világfelfordulás Verner Gyula regénye, (képpel.) — A világ legszebb férfia. Krónikás rajz. — Bismarck utódja. (Caprivi György tobornok, az uj német kanczellér arczképével. — Női munka és divat: I. Tavaszi divatlevél. (2 képpel.) H. Gyermek divat. (2 képpel.) — Orosz Történetek : Rubinstein és a ren- eőrség. Oroszból. — Az úgynevezett havasi betegség. Irodalom és művészet. — Egyletek és közintézetek. — Mi újság ? —Halálozások. — Szerkesztői mondanivaló. — Kép- talány. — Sak-játék. — Hetinaptár. A .Vasárnapi Újság* előfizetési ára negyedévre 2 ft,, a .Politikai Ujdonságok*-kal együtt 3ft,. — Ugyancsak a Franklin-Társulat kiadóhivatalában (Budapest , dgyetemutcza 4 sz.) megrendelhető a .Képes Néplap, legolcsóbb újság a magyar nép számára, félévre I ft Valódi házibarátot a mindennapi életben, különösen pedig a családi tűzhely körében szükséges tudnivalókat illetőleg s megbízható tanácsadót találhat bárki is a »Házi Közlöny* cimü füzetes folyóiratban, mely a családi jólét és anyagi boldogulhatás előmozdítása tekintetében minden háznál, hol reálisan gondolkozik a gazda vagy a házasszonya s hol a háztartás-és gazdálkodásban kedvet és örömet találnak, valódi kincstárt képez azon ismeretek közlésével, melyek nemcsak szellemi és erkölcsi, hanem s főleg anyagi előnyöket is biztosítanak. Ez állítás mellett tanúskodik az cikkecske is, mely mai számunk különfélék rovatában Fógfijást gyógyító növény cim alatt olvasható. A .Házi Közlöny* megjelenik kétheten- kint Aradon Záray Ödön szerkesztése alatt s előfizetési ára egy évre 3 ft. (Évközben belépő előfizetők mindig az év elejétől kapják a lapot, úgy hogy egy-egy évfolyam teljesen meg legyen birtokukban.)
