Zemplén, 1889. július-december (20. évfolyam, 27-50. szám)
1889-09-29 / 39. szám
Melléklet a „Zemplén“ 39-ik számához. szerint 30 dbot, melyek egytől-egyig a Mátyás- király volt budai könyvtárából valók s a hazai tudományosságra nézve megbecsülhetetlen értéket képviselnek. Vérfagyasztó szerencsétlenség hire érkezett Ázsiából. A japáni birodalomnak délnyugati részén fekvő Kili tartományban a vizáradás több várost elsöpört a foldszinéről. Csak a hegycsuszam'iás maga hat nagy várost temetett szikla-törmelékei alá. A halottak száma meghaladja a 10,000-et ! Orosz készülődés. A Galicziával és Bukovinával határos orosz területek falvai, írja a N Fr. Pr., túl vannak tömve katonasággal, és valóságos táborhoz hasonlítanak. A muszka cár berlini látogatása, úgy látszik a Pétervárott történt újabb merénylet miatt, bizonytalan időre elhalasztatott, Vilmos császár s neje Görögországból Kons- tantinápolyba készülnek a török szultán látogatására. Hirek az országból. Őfelsége a király Monoron szept, 23-án a honvéd-lovasság által végzett hadgyakorlatokat megszemlélvén, örömmel látta, hogy honvéd-huszárai minden irányban teljesen kielégítő gyakorlatot végeztek. A király és fejedelmi vendége, Lipót herceg most a visegrádi erdőségben cserkészéssel töltik idejüket. A vadászszerencse még eddig a szarvasoknak kedvezett. Király őfelsége az erős köd és orkánszerü szél dacára már a hajnali órákban felkeresi vadászterületét. Haynald Lajos bíboros, kalocsai érsek, áldozópappá szenteltetésének 5<>ik évfordulóját a jövő hónap 13-án ünnepli. Kossuth Lajos nagy hazánkfiát Szt. Keresztur és Abrudbánya képviselö-testülete egyhangúlag s nagy lelkesedés közt díszpolgárrá választotta. Tisza Kálmán miniszter elnök okt. 2 ikán N,-Váradra utazik, hogy választói körében részt- vegyen a tiszteletére rendezett lakomán. A miniszter-elnök ez alkalmat felhasználva, beszámoló beszédet fog mondani s nyilatkozik a vármegyék államosítása kérdésében is. Különfélék. (Személyi hirek.) Kun Bertalan püspök az egyházkerületi közgyűlés befejeztével, múlt kedden este, Ujhelyből Kassára utazott. — Az igazság- ügyminister Sziráky Barna kir. alügyészt az újhelyi kir. törvényszékhez bíróvá, — Galambos János újhelyi segéd-telekkönyvezetőt pedig a kir.-hel- meczi kir. járásbírósághoz telekkönyvvezetövé nevezte ki. — Stuller Antal újhelyi kir. törvényszéki Írnok, ugyanebben a minőségben, a kir.-helmeczi kir. járásbírósághoz helyeztetett át. - - Évva Ernő, városunk szülötte, Miskolczon keresett köz- és váltó-ügyvédő, a múlt hét folyamán szerencsétlenül végződött kardpárbajt vívott; kezelő orvosai és hozzátartozói a leggondosabb ápolásban részesítik s félve gondolnak a legroszabb fordulat bekövetkezésére. — Bigmo Lajos, cs. és kir. kamaraénekes, a m. kir. operaház tagja, okt. 12-én a s.-a -újhelyi városi színházban hangversenyt rendez, Weber Emil zongoraművész közemüködésével. (Az ev. ref. egyház) a 100-ik évforduló alkalmára belül és kívül tetotül talpig megújított ismerés hangján emlékezhetek meg. Minőség, kiszolgálat az elsőrangú éttermekre emlékeztettek, de természetesen az ár is. A szervirozás egy különös nemével ismertettek meg itt, melylyel a csatornán túl gyakrabban is találkoztam. Miután az édességek és sütemények elhagyták az asztalt, utolsó fogás gyanánt nagy- levelű saláta került apró céklával körítve. Szomszédaim, markos brittek, úgy hozzáláttak, mintha vegetariánus-verseny forgott volna szóban. E közben hajónk megtevé az utat a Schel- dén s Vlissingennél egy pillanatra meglassitá menetét, hogy felvegye az angol révkalauzt, kinek a hajót Harwich kikötőjébe kötelessége vezérelni. A hold ezalatt kibbukanta látóhatár szélén, s a felhők között kikandikáló sugarai megvilágiták a mi fénylő országiunkat. A társaság teljes számban s beburkolózva az esti csípős szél ellen, helyet foglalt a fedélzeten heverő tábori székeken és kötélcsomókon. Egy kis felfedező séta után találtam egy kellemes helyet, a gőzkazán tőszomszédságában, mely eltekintve a siketitő zakatolástól, meleget nyújtott az éj hűvössége ellen, s midőn ez sem adott többé kellő menedéket, bevo- núltam a smoking roomba (dohányzó terembe), hol azután elnyomott az álom. Világos volt, midőn egyik szomszédom pipáját kiverve felébresztett. Kisiettem a fedélzetre, hol már az edzett angolok hajnali sétájukat vé gezték. A tenger felülete nyugodt volt, alig rezgeti egy barázda a sima víztükrön, de a hajó állott, nem merészelve a vastag ködben előrehaladni. templomát S.-a.-Ujhelyben ma egy hete nyitotta meg újra és adta át rendeltetésének. Szemrevaló és szép munkát végeztek azok, a kik a templomot és tornyot újonnan kicsinosították, — de szép és istennek tetsző dolgot teljesitettek a hivek is, mikor, szinte erejüket felülmúló áldozatkészséggel, a 7000 ftot meghaladó renováltatási költségeket az Ur oltárára összerakták. Derék munkát vitt végbe Fejes István lelkész is avval, hogy a s. a.-újhelyi ev. ref. hitfelekezet templomának 100 éves történetét megírta, s abban mindazokat, akik a most megújított templom költségeire anyagi áldozatot hoztak, név- szerint felsorolva megörökítette. Nagy kelendőségnek örvendő könyve, külső kiállítás tekintfctében, a .Zemplén« könyvnyomtató műhelyének jó Ízlését dicséri. Az emlékkönyv ára 1 ft. — az érte begyülendő tisztajóvedelem a templom pénzalapjának gyarapítására van felajánlva. — A templom felavatásának alkalma papszenteléssel volt egybekötve. Szép idő kedvezett az egyházi ünnepségnek, mely d. e. 10 órakor kezdődött. Már egy órával az isteni tisztelet megkezdése előtt sűrű rajokban özönlött az ünneplő sokaság és a tágas templomnak minden talpalatnyi helyét a szorongásig megtöltötte. D. e. 3/4 io-kor, kivévén a iér- fiak ülőhelyén az előkelő vendégek és a papság részére fentartott padsorokat, már aranyért sem lehetett volna helyet kapni. A templom udvarán, a bejáratok körül tolongó tömeg soraiban, tűzoltók gondoskodtak a rendfentartásról. A lelkészlak udvarán az ev. ref. egyházmegyéknek világi és papi képviselői sorakoztak, hogy onnan Kun Bertalan püspököt a templomba kisérjék. Ott láttuk a tornai, f.-borsodi, a.-borsodi, abauji, gömöri, a.-zempléni, f.-zempléni és ungi egyházmegyék részéről Vajányi Lajos, Debreczenyi Gábor, Bornemissza József, Fodor Pál, Vályi Nagy Pál, Kopré Ferenc, Kálnyiczky János és Makkay Dániel espereseknek tisztes alakjait Dókus Gyula főiskolai világi algondnokot, Mitrovics Gyula sárospataki főiskolai lelkészt, Radácsi György s.-pataki teológiai tanárt, Ballagi Géza főiskolai közigazgatót, V. Krüzselyi Bálint és Kun Béla jogtanárokat, Búza János főiskolai tanárt, Dezső Lajos tanitóképző- intézeti igazgatót és még igen sok más világi és egyházi notabilitást. Beharangszókor Kun Bertalan püspök Öméltósága népes kíséretével, a többek között Molnár István főispán és Prámer Alajos prépost-plébánossal, úgyszintén a felavatandó 39 ifjú lelkészszel együtt a templomba vonult. Olyan inpozáns karban, mint egykor Jeruzsálem halmain és völgyein történt, rázendült a zsoltárok éneke. Azután Kun B. püspök a szószékre lépett s minden jelenvoltat szive mélyéig megható szép imát mondott. Nem ok nélkül tarják Öméltóságát helv. hitv. körökben az ország leghíresebb imamondó főpapjának. Arcáról, imádság közben, magasztos fönség derűje sugárzik ; ajakaról mézédesen foly az imaszó, hanghordozásában ritmikus ezüst csengés, imájában földi békesség és égi áldás, esengö és betölt vágy nyilatkozik. A mester igy imádkozott, mikor tanítványait megtanította a legszebb imádságra : a Miatyánkra. Az egyházi énekkar szép és szabatosan előadott éneke után Fejes István lelkész mondott alkalmi beszédet, melyben a nap jelentőségét, hogy t. i. most száz éve épült föl a renovált templom, méltatva, a lelkiismereti és gon- golat-szabadság lényegét fejtegette egyháztörténeti szempontból s bölcselmi mély értelmű taglalgatás- sal, anélkül, hogy egy jó órahosszáig tartó beszé dével hallgatóságát kifárasztotta volna. A remekBorzongósabb nyári reggelt még keveset éreztem s dacára a kék égboltozatnak, mely néha a ködfoszlányokon keresztül mosolygott, hideg nyirok csepegett az árbocok köteleiről alá. A távolból megszóllak nehány köd kürt, résen kellett lennünk. Örökös kürtölés közt indult meg lassan a kolossus, oldalvást fel-felhangzott egy egy balász bárka csengetyü jelzése ; ezzel nem sokat törődtünk, tudva hogy ily törékeny járműnek tőlünk van oka félni. Nagyobb gondot adott egy veszedelmesen közeledő ismeretlen, ritka kürt jelzéseivel A hang már közvetlen szomszédságból hallatszott, az egész személyzet a hajó orráról bámult a sűrű ködbe, mely elfedte a láthatatlan hajót, a gőzkürtő sivitva hasgatta a léget, választ kérve az ismeretlentől. Kellemetlen pillanatok voltak ezek. A legnagyobb zavarban segélyünk jött a part felől könnyű reggeli szél képében. A sürü ködlepel, mintegy varázsütésre lebbent fel s a kilátás szabad volt a pompájában ragyogó tenger fölött. Az ilyen pillanat talán hasonlít a hályogától megmentett ember öröméhez, ki az örök homály után ujjongva üdvözli a napsugárt. Most már gyönyörködve néztük, mint siklik el közvetlenül hajónk orra előtt a két kürtös ritka szavú amerikai, még kendőinket is meglobogtattuk az úszó óriás előtt, mely erre megemberelte magát s zászló üdvözletéhez tiszteletünkre egy hosszantartó rekedt kürtölést mellékelt. Ezen kis kaland után félórára angol földön, Harwichban voltunk. Chyzer Béla. számba menő templomi beszéd után égbeszálló imát mondott dicsőségesen uralkodó apostoli királyunkért, annak fenséges családjáért, az országért, a vármegyéért, a városért s annak minden rangú és rendű lakosáért. Fejes István lelkész a szószékről távozván, a kar második énekszámának előadása után ismét a püspök foglalt helyet a predikálószékben s rövid alkalmi beszédének végeztével kérdéseket intézvén a felavatandó lelkészekhez, következett azok életrajzainak felolvasása. Ennek befejeztével a felavatandó lelkészek ünnepies fogadalmat tettek, melynek szövegét Mitrovics lelkész olvasta föl előttük, Fogadalomtétel után a püspök megint a szószékre lépett s főpásztori jó tanácsokban kötötte a fel- avatandók szivére papi hivatásukkal járó kötelességeiknek lelkiismeretes teljesítését. Erre a fel- avatandók körbefogták az oltár rácsozatát s ottan letérdepelve (a kálvinyista lelkész csak egyszer, ilyenkor, térdepel papi életében) a püspök és a neki segédkező esperesek kézrátétele közben fogadták a főpásztori áldást, s a szentlélek felvilágosító erejét kérő püspöki ima elhangzása után rendre kezet szorítottak a püspökkel és esperesekkel. E kézszoritás szimbolikus kifejezése annak, hogy a felavatott lelkészek a papi társadalom kötelékébe fölvétettek és bekebeleztettek. A minden részletében ünnepies, megkapó és felemelő hatású szertartásnak talán a záradéka volt az, ami legjobban imponált : vagyis az a mozzanat, amikor a harminckilenc felavatott ifjú lelkész rázendítette a reformátusoknak régi, hires, szép énekét: a »Jövel Szentlélek úristen«, kezdetüt. A második versszak rákezdésénél már az egész templom velük énekelt. Még most is fülünkben bizsereg, hogy úgy nevezzük, e »templomi indulónak« erőteljes ütemekből konstruált s csapongva fenszárnyaló áriája. Mindezek során a templomi ájtatosság d. u. 1 */„ órakor végződött. Az előre megállapított sorrend csak annyi módosítást szenvedett, hogy a felavatott lelkészek részéről elmondandóul kitűzött templomi beszéd a nagy idő miatt elmaradt. Jellemzéséül annak, hogy a szorongásig megtöltött templomban milyen hőség uralkodott, fölemlítjük, hogy egy kedves kis leány édes anyjának nagy rémületére ájuftan rogyott össze, azonban a szabad levegőre vitetvén, hamarosan visszanyerte eszméletét. — Az ifjúsága teljében álló templomon, nemkülönben mindazokon, akik abba koronkint hitbuzgóan ellátogatnak, úgyszintén azokon is, akik építtették s építették, legyen isten áldása! (A reformátusok bankettje.) Ma egy hete, a templomfelavatás és papszentelés befejezése után, d. u, 2 órakor a vármegyeháza nagytermében, melyet a templom renováltatása alatt vasár- naponkint imádkozó helyül is használtak kálvinista atyánkfiái, úgyszintén a kisteremben hat asztal mellé eloszolva mintegy 250 főnyi vendégsereg telepedett le. A dúsan felteritett asztalokat finomnál finomabb borokkal újhelyi hitsorsos szőlősgazdák látták el. Fent a főasztal mellett, a püspök számára üresen hagyott széknek (mert püspök Öméltósága gyengélkedés miatt a közebéden részt nem veheted) jobb oldali szomszédja főispán Öméltósága, baloldali szomszédja mélt .Dókus József főgondnok volt. Ott láttuk még Prámer prépostot, Kecskés Antal g. kath. esperes-plébánost, Szánky Nándor ny. honv. tábornokot, Dókus Ernő és Mocsáry Lajos országgy. képviselőket, Hammersberg Jenő kir. törvényszéki elnököt, Co- máromy László abauj-tornai alispánt, Matolay Etele alispánt, Viczmándy Ödön várm. főjegyzőt és még számos égj házi és világi kitűnőséget. Az ebédet Verhovay-bácsinak magyaros konyhája, a zenét Mányi Lajos bandája szolgáltatta. Mindjárt a második tálalásnál Fejes István lelkész nyitotta meg a pohárköszöntőknek elláthatatlan hoszú sorozatát. Ezelőtt 100 évvel, úgymond, a nemzeti ébredés korszaka viradt föl Magyarországon. A ref. egyház, mint ilyen, kitűnő szolgálatokat tett akkor a nemzeti szabadság ügyének; ennek méltánylása fejében nyerte vallásszabadságát. A nemzeti egyetértés és egygyéforradás érzete szülte a vallásszabadságot. Azt a férfiút kívánja éltetni, akinek szivében a nemzeti és vallási szabadság érzelme oly fönkelten dobog; aki bár közöttünk személyesen nincs jelen, de, mint üdvözlő levelében irja: lélekben velünk ünnepel; aki csak 12 évvel fiatalabb, mint a mi általunk e mai napon megjubilált 100 éves templom. Br. Pay Miklós öexel lenciáját, kerületi vil. főgondnokot, koronaőrt, a főrendiház elnökét, a magyar protestáns ügy lelkes szószólóját és pártfogóját a magyarok istene még igen sokáig éltesse( Viharos éljenzés). —Dókus J. Kun Bertalan püspök Öméltóságát, — Bernáth Elemér az egyház és állam között fennálló kapcsolatot s az abból folyó kölcsönös jó viszony szükségét fejtegetve, azt a közszeretetű férfiút, aki már három évvel ezelőtt megmutatta, hogy a ref. püspököt éppen úgy keli fogadni, mint a más vallásfelekezetek egyházi fejeit—Molnár főispánt köszöntötte föl lelkes éljenzések közt. — Vécsey Józs. (Kassáról), ékesszólásával nagy hatást keltve, Dókus Józsefet éltette. —Frámer Alaj. prépost a s.-a. újhelyi helv. hitv. testvéregyháznak világi és papi elöljáróságát ügybuzgó és sikeres munkásságáért elismerő
