Zemplén, 1889. július-december (20. évfolyam, 27-50. szám)

1889-09-22 / 38. szám

Sátoralja-üjhely, 1889 szeptember 22. 38. sz. Huszadik évfolyam. ELŐFIZETÉS ÁS. Egész évre 6 frt. Félévre 3 „ Negyedévre 1 frt 60 kr Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fo­gadtatnak el. Kéziratom nem adatnak vissza. Egyes szám ára 20 kr. A nyílttérien mindeD gar- mondsor dijja 20 kr. Zemplén. Társadalmi és irodalmi lap. ZEMPLÉNVÁRMEGYE HIVATALOS KÖZLÖNYE HIRDETÉSI Díj : hivatalos hirdetéseknél: Minden egyes sző titán 1 kr. Azonfelül bélyeg 80 kr. Kiemelt diszbetük s kör­zettel ellátott hirdetmé­nyekért térmérték szerint minden D centiméter után S kr számittatik. Állandó hirdetéseknél kedvezmény nynjtatik. Hirdetések a „Zemplén“ nyomdába küldendők. (Megjelenik minden vasárnap.) HivinSiOS RÉsa. 14,034. szám. Zemplénvármegye alispánjától A vm. közönségének tudomásvétel végett kiadatik. S.-a.-Ujhely, 1889. szept. 15. Matolay Etele, alispán. 42599. sz. 1/4. Földmivelésügyi m, kir. minister. Hirdetmény a f. évben megtartandó erdő őri szakvizsgák ügyében. Az erdőőri szakvizsgák a f. é. okt. 21 én és az erre következő napokon Budapesten, Pozsony­ban, Beszterczebányán, Miskolczon, Kassán, M.- Szigeten, Debreczenben, Kolozsvárt, Brassóban, Nagy-Ssebenben, Temesvárt, Zomborban, Pécsett és Szombathelyen a vármegye házában, délelőtt 9 órakor fognak megkezdetni és folytatólag meg­tartatni. Felhivatnak mindazok, kik ezen szakvizsgát letenni szándékoznak, hogy hiteles bizonyítványok­kal felszerelt folyamodvanyaikat a vizsgák székhe­lyére nézve illetékes kir. erdőfelügyelőhöz nyújt sák be. Budapesten, 1889 évi augusztus hó 28 án. Földmiv. m. kir. minisztérium. 13,950/89. sz. Zemplénvármegye alispánjától. 10 főszolgabírónak. Tudomás és körzés végett kiadatik. S.-a.-Ujhely, 1889 szept. 10. Matolai Etele, alispán. Körözvéuyek. 14153. sz. T. Borsodvármegye alispánjának folyó évi 5050. sz. a. kelt rendeletével a szarvas- marhák között terjedő ragadós száj- és köröm­fájás miatt a kérődző állatoknak, továbbá a meg- betegült állatok tejének Miskolczra való bevitele megtiltatik. 13949. sz. T. Szepesvármegye alispánjának f. évi 8772. sz. a. kelt rendeletével a szarvasmar­hák között fellépett ragadós száj- és körömfájás miatt az állatvásárok, a lóvásárok kivételével, egész Szepesvármegye területére betiltattak. T A * 0 A, Utazási levelek. VII. — A .Zemplén* eredeti tárcája. — Belgiumból. Ha a belgák fővárosát felakarnám fedezni, mint az az utóbbi időben útirajzoknál bevett szo­kás, úgy a Senne parti főváros geográfiái széles­ségén kellene kezdenem, s végeznem lakóinak számán, vallásán és polgári foglalatosságán Azaz elő kellene vennem egy térképet s egy lexikont, melyek összeadásából mai nap kifogástalan geo graphiai pontossággal kitűnő tárcákat lehet írni. Ezt a methodust azonban mellőzöm Bruxelles leírásánál, s legfőlebb összehasonlítás kedvéért kis Párisnak nevezem el. Eltekintve az uralkodó francia nyelvtől (a flamand nyelv már kiszorult a külvárosokba) már a város fekvése is sokban hasonlít a kacér világ­városhoz. A Quartier Leopold lejtős része az igaz­ságügyi palotával, megfelel a Montmartrenek, a szent Gudula templom, csonka kettős tornyaival kiállja a versenyt a tisztes Notre Dame egyházzal. Boulevardjai közül a l’Observatoire vagy Regent, Párisban is aligha találnak vetélytársra. Börzéje szebb mint a Madelaine, színházai első ranguak, s bir ugyancsak oly jó komédiásokkal színházaiban és parlamentjében mint Páris; sőt birta lakóul Páris elhasznált játékszerét, Boulangert is. Még Vendome oszlopuk is van a derék brüxellesiek- nek, csakhogy itt az alkotmány oszlopának neve­zik, 47 méter magasban áll az első belga király 13371. sz. Özv. Alcser Andrásné szentesi lakos bejelentette, hogy fia, Alcser Ernő, 16 éves, róm. kath. vallásu, czéki születésű, legutóbb Sol­tész János Lecse korcsmái kovács mesternél al­kalmazásban volt kovácstanonc f. évi julius hó vége felé nyomtalanul eltűnt. 14195, sz. Vitányi Vince k.-helmeczi lakos­nak egy 6 éves, középnagyságú pej kanca lova aug. 8-án a kir. helmeczi legelőről elveszett, 2741. sz. Zemplénvármegye kir. tanfelügyelőjétől. Körözvény. Tóth János, vándortanitó, f. évi szept. hó 26-án Berettőn, 27-én Kácsándon, s 29-én Rákó- czon mind a három helyen d. e. 10 órakor a méhészetről előadásokat fog tartani. Erről a t. tanitó urakat s a méhészet iránt érdeklődő közönséget azon felhívással értesítem, hogy ezen előadásokon minél nagyobb számban megjelenni szíveskedjenek. S.-a.-Ujhely, 1889. szept. 13. Nemes Lajos, kir. tanácsos és tanfelügyelő* Tokaj-Hegy alj a veszedelme. A végzetes rohamossággal terjedő filokszera- vészszel szemben tehetetlennek bizonyul az em­beri tudomány és ügyesség. Az eddigi védekezési kísérletek még semmi alapot nem nyújtanak a sújtott bortermelőnek arra, hogy a siker kilátásával foghasson hozzá elpusz­tult szőlőjének rengeteg költséggel járó újjáalakí­tásához. Jogtalanul kárhoztatják némelyek szőlősgaz­dáinkat, hogy miért nézik összetett kézzel egyedüli keresetforrásuk megsemmisülését, mert egyik gaz­dasági ág mivelőjében sincsen annyira kifejlődve az indusztriális szellem, a befektetési készség, a szorgalom és türelmes kitartás, mint épen a hegy­aljai embernél, ki gyakran éveken át munkáltatja szőlőjét — sokszor kölcsönpénzen is — egy be következendő jó borév reményében; ha ennek da­cára, a filokszera elleni védekezésben oly nehezen mozdul meg, ennek egyedüli oka az, hogy az ajánlott védekezési szerekben és módokban nem tud Lipót, kihez a karcsú oszlop belsején szűk csiga­lépcső vezet. Mig a pokoli sötétben a tetőig érne az utas, ki van téve az eshetőségnek, hogy mint dugphuzo látja meg a napvilágot. Kicsiny a park, mely a királyi palota előtt elterül, de magában foglalja a francia renaissance kertészet mindama tényezőit, melyek például Ver- saillesban máig is nagy mérvekben és teljes ép­ségben találhatók: Az üde gyepet szegélyező márvány alakok­ban a görög mythológia kedves alakjai tekinte­nek alá, többnyire Grupello vésője által teremtve. Meleagernek, a mvthológiai nagy sportsman- nek, s a hiú kis Nárcisznak, ki a vízben vissza tükröződő ábrázata iránt gyűl halálos szerelemre, alakjai oly sikerültek, hogy a költészet márványba lehelésének merném mondani. Büxellesben ez idő alatt két esemény élénki tette a közönséget. Az egyik külváros búcsúja volt az első, mely kivált az alsóbb néposztályra birt érdekkel, A második esemény, mely engem is jobban érdekelt, egy szenvedélyes pártharc volt, mely a klerikálisok és liberálisok közt merült fel egy városi szék betöltése fölött. Kék szin alatt harcoltak a liberálisok, piros-tehér volt a kleriká­lis szin. Az utcákon hullámzó emberáradat között minden párt árusította a maga lapjait és jelvé­nyeit. Gomblyukamba tűztem a kínált búzavirág- csokrok közül egyet, s igy szaporítottam akaratom ellenére én is az egyik tábort. Vendéglőmmel szemben volt a szabadelvű párt tábora ennek szerkesztősége előtt, s igy a legnagyobb zaj is. A felzajlott kedélyek lecsilla pitására kirukkolt nagy nehezen tiz csendőr, kik miután atyai oktatásokkal látták el a publikumot, vissza vonultak s nem lett baj. bizni. Hiába emlegetnek előtte idegen példákat, a szőlősgazda gyakorlati észjárásával mintegy ösztön- szerüleg képes megkülömböztetni a valót a humbug­tól és az eredmény némi reményével teheti ezt. Eddig azonban az évente uj jelszavak után induló középponti közegek által ajánlt módokhoz nem igen nyúlt a mi termelő közönségünk, és ez részben még szerencsének mondható, mert elkerültetett sok költség és keserű csalódás. Hogy homoki mivelés mellett, vagy alkalmas területeken, avagy amerikai direkttermő fajokkal a bortermelés meghonosítható leend, az nagyon valószínűnek látszik; de hogy vulkanikus szik­lás hegyoldalainkon akár gyérítés, akár amerikai alanyokra való oltás vagy szemzés utján egyhamar uj szőlőket lehessen telepíteni és állandóan fenn­tartani, azt praktikus egyén komolyan nem állít­hatja. Helytelen eljárás tehát minduntalan Fráncia- országra hivatkozni; hiszen csak nem régen irta a Fránciaországban járt Molnár István, vincellérképezö igazgató, hogy »egyet ne feledjünk el és ez az, hogy a mai gyéritett és amerikai alanyra oltott szőlők nem ott fenn vannak ám, a hol voltak a régiek, hanem alant a mély rétegű alluvialis talaj­ban. Ha a sokkal nagyobb értelmi és anyagi erő­vel rendelkező fráncia nemzet nem tudta szőlőit oda visszaállítani, honnét kipusztultak, úgy — fáj­dalom — mi sem fogunk védekezésünkben többre mehetni, mint ők.« Mi tehát nagyon jól tudjuk, hogy hegyein­ken az eddig ajánlott módszerek mellett nem egy­hamar fogunk szüretelhetni és ha lesz is itten va­laha bortermelés, a jelenlegi szőlősgazdákon ezáltal aligha lesz segítve. Helyesen cselekszik ugyan az orsz. gazdasági egyesület, midőn az uralkodó bi­zonytalanság szétoszlatására, a franciák védekezési módját önálló, a helyszínén való alapos tanulmá­nyozás tárgyává tette ; de nem szabad felednünk, hogy az elérendő eredmény bizonytalan, s mi több, még nagyon hoszu időbe kerülend, mig a teendők iránt tisztában leszünk, a filokszéra pedig nem vár, hanem pusztít rohamosan és addig is az elpusztult szőlők tulajdonosai, borvidékünk lakos­sága földönfutóvá lesz, ha kormány és társadalom nem gondoskodik róla ideje korán hogy ezen bor­zasztó átmenetet enyhítse vagy legalább elviselhetőve tegye. Ez a nagy kérdésnek legsürgősebb oldala. Mert mai napság nincsen szerencsétlenebb A régi erődítményeknek egyetlen tanujele a Hali-kapu érdekkel bir a régiség kedvelőre. A köralaku toronyban emeletenkint van csoporto­sítva, síremlékek, fegyverek s végül egyptomi tár­gyak gyűjteménye. A fegyvergyűjtemény kincse egy Benvenuto Cellini fegyverzet, V ik Károly egykori tulajdona. Három kitömött ló is küzd itt a pusztító molyok ellen. Kettő közülök hozta be Brüxellesbe az osztrák kormányzó párt, Albert fő­herceget és Izabellát, a harmadik a Watterloonál megsebesült orániai herceg harci ménje, mely hősi halála után ide került. Van azonban Bruxellesnek egy másik valódi nevezetessége, mely többet ér a Hall toróny minden fegyverzeténél és kitömött lovainál ; s ez a Wiertz gyűjtemény. Hogy e név oly sokak előtt ismeretlen, annak magyarázatát adom néhány rövid szóval. Wiertz, az e századbeli belga, s talán európai fes­tők leggeniálisabbja, már csak azon okból sem nyerhet kellő méltánylatot a nagy közönség előtt, mert müvei csak a Bruxellesen átutazók előtt nyilatkoznak. Olaszország, Spanyol s Németallöld jeles mestereit kevés kivétellel ott találjuk minden valamirevaló képtárban kitéve a tanulmányozás­nak és bámulatnak ; ellenkezőleg Wiertznek egye­düli törekvése volt: alkotásait együtt tartani s ez sikerült is neki azáltal, hogy az egész kollektiót nemzeti vagyonná tette, s kivéve egy ismert kép­nek Polyphémnek másodlatát az antwerpeni mú­zeumban, e kis mezei lakház őrzi a nagy kincseket. Szemben a bejárattal monstre kép bilincseli le tekintetünket, ez az ádáz harc Patroklus testé­ért. Ott dühöng a harc a sápadt holttest körül, trójaiak, görögök marcangolják a tftemet, mindkét fél az utolsó erőfeszítést kisérli meg. Az érc fegy­IVlTai számunkhoz egy ív mellékleí van csatolva.

Next

/
Thumbnails
Contents