Zemplén, 1889. július-december (20. évfolyam, 27-50. szám)

1889-09-15 / 37. szám

volt, melynél jelen voltak a vármegyei tisztviselők közül az alispán, főjegyző, Dókus Gyula főszbiró, tanárok és lelkészek, mintegy hatvanan. Ebéd után a püspök folytatta útját Liszka felé. Onnan körútját folytatandó, Tolcsvára és Mádra utazott. (Egyházi ünnep és irodalom) A s. a.-ujhelyi ev. ref, templom ioo éves júbileoma alkalmából Fejes István helybeli lelkésztől *A s.-a.újhelyi ev. ref. egyház története 1522—1889 iga. cimü, 250 lapra terjedő történelmi mü jelent meg. A mü a ref. egyházi történet mellett felöleli a római kath. egy­ház történetét, sőt kiterjeszkedik a politikai törté­nelem egykorú és a vallás fejlődésével összefüggő eseményekre is, érdekes vonásokban ismertetvén a vallás villongás álcája alá'rejtőzött önkény túlkapá­sait, például az eperjesi vérszopókat, Karaffa em­bertelen zsarnokságait, melyeknek a zempléni pro­testánsok is ki lettek szolgáltatva. A nagyobb ke­lendőség érdekéből, e mü 1 ft mérsékelt áron kap­ható. Ajánljuk különösen a vármegye története iránt érdeklődő olvasóinknak. A monumentális ünnepre az előkészületek az egyház körében nagyban folynak, melynek programjáról a követ­kező értesitést vettük: a száz éves emlékün­nep folyó hó 22-én fog végbemenői. Kun Ber­talan tiszáninneni kér. püspök 21-én délután a 4 órai vonattal érkezik városunkba. A vasúti állomás­nál az egyházmegyei gondnok és esperes, apaplakon Dókus József őmga gondnok a presbitériummal és Fejes István helybeli ref. lelkész üdvözlik az ér­kező püspököt. Másnap, mához egy hétre ünnepi istenitisztelet és alkalmi szónoklat lesz a díszesen renovált templomban, mely alkalommal a püspök nyolc vármegyéből egybegyült ötven teológust fog pappá szentelni. Az ünnepet közebéd és este a színházban táncmulatság követi. Hétfőn, 23-án, az egyházkerület közgyűlést tart. (Királyi kegyadomány.) Őfelsége a király a nátafalvai és alsó-jablonkai gör. kát. hitközségnek iskola-épitési célokra 100—IOO ftot adományozott. (Hymenhirek). Ghymesi és gácsi Forgách Sándor gróf f. hó 8 án vezette oltárhoz Páczinban kis-sennyei Sennyey Mária bárókisasszonyt, Sennyey Lajos báró nagybirtokos kedves és szép leányát. A kiterjedt család körében elköltött villásreggeli után az ifjú pár a vőlegény birtokára, Nagy-Kemenczére utazott. — S.-patakon f. hó 16. esküsznek egymásnak örök hűséget Rácz István kisvárdai ev. ref. lelkész és Szívós Irma k. a., Szívós Mihály ref. főiskolai tanár szép és müveit leánya, esküvő után az ifjú pár uj otthonába, Kisvárdára utazik. (Eljegyzés.) Hetei Bakó Ferenc lovag, erdélyi nagybirtokos, tartalékos huszár hadnagy e napok­ban jegyezte el aggteleki Bujanovics Frigyes tapoly- izsépi nagybirtokos kedves és müveit leányát Etelkát. (Névest). Ujhelyben folyó hó 7-ikén este, nagy és fényes társaság gyűlt össze Bydeskuthy Sándor vendégszerető házának termeibe, a nagyrabe- csült kedves házi asszony névestéje alkalmából. Az asszonyok és leányokból álló gyönyörű hölgy ko­szorún kívül képviselve voltak vármegyénk és tár­sadalmi életünk kitűnőségei és természetesen az arany fiatalság is. A szives látást, a fesztelen késő reggeli órákig tartott pompás mulatságot leírni majdnem lehetetlen, azt átélni, azt élvezni kellett. Az est tánccal kezdődött, mit megszakított a lu- kullusi vacsora, melyet a társaság két dúsan meg­rakott, Ínycsiklandó ételek garmadájától és Hegy­alja tüzes nektárjától görnyedő asztalnál költött el. A vacsorát élénk társalgás és az ünnepelt egészségéért mondott sikerült tósztok fűszerezték, melynek egyik legsikerültebbje Viczmándy Ödön íőjegyzőjé volt, ki ékes szavakban tolmá­csolta a társaságnak a neve előestéjét ünneplő háziasszony iránti jó kivánatait. Asztalbontás után a társaság fiataljai, de sokan az öregebbek közül is, táncra perdülve, Mányi Lajos talpalávalója mellett a késő reggeli órákig páratlan jó kedv és animó mellett áldoztak Terpszihóre nemes művé­szetének. Ezalatt a társaság megállapodottabb része fesztelen társalgás s a fiatalság táncában való gyönyörködéssel töltötte el, az estétől reggelig oly gyorsan s kellemesen elmúlt éjszakát. A né­gyest tizennyolc pár táncolta. A táncoló hölgyek között voltak: A két bájos házi kisasszony Ör- zsike és Sárika, Balogh Mariska, Chyzer Margit és Etelka, Geöcze Berta, Hammersberg Elza, Kossuth Ilonka, Meczner Margit, Vályi Ella, Vicz­mándy Irminke, Viczmándy Katinka, Viczmándy Mariska. A szűnni nem akaró hogy voltokat csak is a templomba hivó harang némitotta el s csak a vasárnapi ünnep volt okozója annak, hogy reg­geli 8 (1) órakor oszlott szét az olyan kitünően mulatott s a háziak páratlan szives vendéglátásá­val elhalmozott társaság, melynek minden tagja a meglepetésül kapott Ízléses táncrendeken kívül, egy minden tekintetben fényesen sikerült mulatság kedves emlékét vitte magával. R. (Gyászhirek.) Lapunk egyik legrégibb barátja, az irodalom mecénása és pártolója, Czupra Eudre, Nyíregyháza város aljegyzője, mint részvéttel ér­tesülünk, hosszas szenvedés után elhunyt. A vá­ros tisztikara által kiadott gyászjelentés Így szól : »Nyíregyháza város tisztikara fájdalommal jelenti szeretett tiszttársuk néhai Czupra Endre városi aljegyzőnek, élete 64-ik és hivataloskodása 26 i^f évében, hosszas szenvedés után folyó évi szeptem­ber 9-én reggeli 3 órakor bekövetkezett gyászos elhunytát. A boldogulnak hült tetemei f. évi szept. 10-ik napján d. u. 4 órakor fognak, egyház utcai házától, az ág. ev. egyház szertása mellett, a vasúti sirkertbe örök nyugalomra kisértetni. Nyíregyháza, 1889. szeptember 9. Legyen áldott emlékezete 1 A városi tisztikar nevében : Krasznay Gábor polgármester.« -— Özv.Fesztóry Istvánná sz. Simonyi Emilia és gyermekei : Lajos, Katalin férj. Mitró Györgyné és fia Dezső ; Matild férj. Loy Jánosné és gyermekei Mariska és Gábriela; János és neje Stétán Olga, Miklós. Továbbá Fesztóry József vécsei lelkész és leánya Mária férj Farkas Miklósné ; Fesztóry Gyula császárii lelkész és Fesz- tóri Mária férj. Guthy Elekné. Danilovics János hajdú dordghi püspöki külhelynök; Danilovics Antó­nia özv. Petrik Jánosné; Danilovics Eleonóra férj. Zseltvay Jánosné; Kecskés Antal s.-a.-újhelyi es­peres lelkész és neje; Mikovszky János b.-szerda­helyi lelkész ; Simonyi Matild özv. Pásztélyi Ba- zilné ; Simonyi Teodóra férj. Szirmay Bertanné a többi rokonok nevében is fájdalomtelt szívvel je­lentik férje, atyjok, nagyatyjok. nagybátyuk, fivé­rük, unoka fivérük, illetve sógoruknak Főtiszte­lendő Fesztóry István, ez. alesperes és isztáncsi g. kath. lelkésznek f. évi szeptember hó 11-én, reg­geli fél 8 órakor, hosszas szenvedés után, életének 69 ik, áldozárságának 43 ik évében történt gyá­szos elhunytát. A felejthetlen halott földi márad- ványai f. hó 13 án, délelőtti 9 órakor az isztáncsi sirkertben örök nyugalomra fognak tétetni. Az engesztelő szent mise áldozat f. hó 14-én, délelőtti 8 órakor Isztáncson a gör. kath. egyházban fog az Urnák bemutattatni. Áldás és béke lengjen ez elhunyt porai felett ! (Itt az ősz !) Az ősz, mely szokatlanul hű­vös éjjeleivel hozzánk már rég beköszöntött, hi­vatalosan csak szeptember hó 22-én 9 óra 40 perc­kor este veszi kezdetét. A nappal és éj ismét egyenlő lesz. (aequi noctium autumnale). Falb Ru­dolf szerint kritikus nap volt e hónapban 9-ike, és az lesz 22-ike. (Szüreti kilátások.) Hegyaljánkon a szőlő széttében-hosszában megérett. Kedvező időjárás mellett az aszú képződése megindult ; ha valami non putárem közbe nem jő, mennyiségre nézve közepes, minőségre kitűnő termésre van kilá­tásunk. A borát megbecsülő gazda valósággal folyó aranyat szűr majd hordójába. Mert hiszen, — adja isten, hogy ne úgy legyen 1 — ez talán utolsó jó szüretje a Hegyaljának, mert a filok- széra immáron minden szőlőhegyen pusztít. Ta­vai az újhelyi promontoriumon csak helyen­ként mutatkozott; ez idén már nincs szőlő, melyben ne találhatnánk filokszérát, sőt a Kátén és toronyi hegyeken, melyek leginkább vannak megtámadva, sokhelyt virágzó szőllők helyett már kopár parlag hirdeti az irthatlan féreg pusztítását, mely oly rohamos gyorsasággal jő, hogy reményt, vigaszt szőlőink épségben ma­radásra vagy menthetésre fájdalom, nem nyújt. A csemege-szőlő-termelés-, fogyasztás és kivitel ez idén nagy arányokat öltött. Ujhely vidékén And- rássy Gyula gr. szőllőskei szőlőiből került belőle legtöbb piacra, Berlinbe is. Kassán Bracián Farkas István újhelyi szőlőbirtokos produkál olyan szép csemege-szőlőt, mely dicsérheti a termelőt és a jó termő helyet: a Dörzsiket. Fölemlítjük még, hogy a hordónak (125 —150 literes) párja 6 és 7 ft közt ingadozik. (Honvédség átvonulása.) Ujhely az elmúlt héten újólag katona-város jellegét öltötte ma­gára. Soh’ se láttunk annyi honvédet Ujhelyben, mint a múlt kedden és szerdán. A 11. és 12 ik féldandárok m.-szigeti, szatmári, n.-károlyi, nagy- szőllősi, munkácsi és ungvári zászlóaljainak legény­ségét Ujhelyig gőzös hozta, innen gyalog-szerrel részben meghálva, vonultak a Pálháza—Radvány környékén folyó hadosztálygyakorlatokra. Várme­gyénk tisztviselőiből M3tolay Béla főszbiró és Mester István szbiró gyakorlatra behívott hadna­gyokat üdvözöltük az idegen csapatok oldalán, kedves ismerőseink gyanánt. Pénteken tért haza gyakorlataiból az Ujhelyben állomásozó 14 ik huszárezred egy százada. Tegnap d. u. I órakor az 5-ik honvéd-huszár-ezred két százada érkezett városunkba. Öröm volt nézni a délceg fiukat, — a kerek föld legszebb kátonája, valósággal az, a minden izében magyar huszár. Ma reggel mentek tovább Radvány felé a gyakorlatokra. (Jubileom.) Az emberi hiúság művészetének egy érdemes napszámosa, Nagy Jenő helybeli fodrász polgártársunk e hó 9 én ünnepelte és ünnepeltette működésének 25 éves fordulóját. Az örömünnepen igen díszes és nagyszámú vendég­sereg a legkedélyesebb hangulatban vett részt a jubilláns ungvári pincéje előtt, a szabad ég alatt felteritett asztaloknál, ahol legott megszólaltak az áldomás pohár köszöntések, humorisztikus kör­vonalakban emelvén ki a jubilláns 25 éves polgár érdemeit. A társaság kedélyes hangulatban több óráig mulatott el a magyaros vendégszeretettel fűszerezett polgári ünnepségen. (Szeszraktárépités betiltása) Az újhelyi ta­karékpénztár a vasúti pályaudvar baloldalán, a pá- /yasik szélétől 971 a méter távolra az újhelyi j. szolgabirájától nyert engedélylyel egy szeszraktárt építtet. Ezen építkezés ellen a m. é. k. v. vezér- igazgatósága óvást emel, miután a lobbanékony tárgyak eltartására szolgáló épületek a pályasik szélétől csupán 100 méter távolságra emelhetők; (1881. 41. te. 16. 4 p.) és miután az ily ügyek­ben a közig, bizottság hivatott eljárni, ehez for­dult tehát a vezérigazgatóság az építkezés beszün­tetése és az épület-anyagok záros határidő alatti elhordatásának elrendelése iránt. (Csaszlószky — felmentve). A Csaszlovszky János újhelyi mészáros ellen Brunyánszki Béla, volt segédje által eldoglött sertések húsának kimérése miatt emelt vádak következtén az ügy állását az első- és másodfokú hatóságok marasztalt ítéleteivel együtt, annak idején kommentáltuk. Felebbezés folytán a belügyminisztérium, mint harmadfokon határozni hivatott forum, ezen ügyben a további eljárást megszüntette. (A »Zemplén« fekete táblája.) Tűzi lárma riasztatotta fel e hó 10 én esti 7 óra tájban Uj hely utcáinak csöndjét. Kürtölés, eszeveszett ha­rangozás a toronyokban, lótás-futás mindenfelé, hanem ember megmondani azt, hogy hol a tűz, nem tudta, nem még a harangot kongató rendőr sem. Egy félórai lárma után aztán csönd lön, a heccnek vége volt. Mondják, hogy egy szalma- zsúpot égettek meg a cigány-utca végében és mondják mások, hogy egy cigány-vityilló ham- vadt el az épülő vágó-hid mögött. Szerencse, hogy csak ennyi volt a baj, mert a tűzoltók vágtató (?) szer ■ kocsija a Széchényi-téren el akadt, a nehéz jármű elé fogott két hitvány fiáker-pára kidőlt. A füzek­nél divó rettenetes harangozásra megjegyezzük, hogy elismerve bár annak szükséges voltát, te­kintve, hogy tűzjelző állomásaink nincsenek, tűz esetén a veszedelem színhelye iránt közönségünk eléggé gyorsan nem tájékozhatja magát: tessék a várost — más városok példájára — kerületekre, pl. négyre osztani s a szerint hahogy az i-sö, 2-ik, 3-ik vagy 4-ik kerületben ég: egyet, kettőt- kettőt, hármat-hármat, négyet-négyet rövid egy­másutánban kongattatni. így aztán valamivel ko­rábban érkezik bajban a segítség. (Gazdák figyelmébe.) Simay Gergely oros­házi birtokos tudomást szerezvén vármegyénk nagy mérvű takarmány-szükségéről, vármegyénk alispánjához intézett levelében kéri az érde­keltséget értesíteni, miszerint folyó évre 30 db szarvasmarhát orosházai gazdaságába telelésre el­vállalni hajlandó. A feltételekre nézve a jelentke­zők személyesen vagy levél utján magával a tulaj­donossal léphetnek érintkezésbe. (Iskolalátogatás.) Varannóról Írják szept. 12- " iki kelettel: Molnár István főispán őmga ma a helybeli közigazgatási hivatalokat vizsgálván, a községi iskolát is meglátogatta, s minden osztály­ban pár percet időzvén több gyermeket maga megszóllitott s a tapasztaltak fölött teljes megelé­gedésének adott kifejezést. Aztán megtekintette az uj építkezéseket az iskolai épületnél az iskolai tagokkal távozott. (Kenedics Kálmán) az újhelyi közönség ál­tal jól ismert tenorista, jelenleg a szegedi színház­nál, a budapesti terézvárosi templomban e napok- esküdött örök hűséget Ádám Etelka kisasszonynak. (Jótékonyság.) T.-Luczról írják, hogy f. évi julius hóban T.-Luczon kiütött tűzvész alkalmával Friedländer Izrael neje, hét kiskorú gyermeke és elaggot apjával vagyontalan, ínséges állapotba jut­ván, Dr. Faludi Lipótné közbenjárására özv. Bi- schiczné részéről a B. Hirsch-féle alapítványból 100 ft segélyben részesítettek. (Táncmulatság.) Varannói levelezőnk Írja, hogy folyó hó 8-án a búcsú alkalmából rendezett mulatság a legjobban sikerült. Helyből és vidék­ről nagyszámú mulatni vágyó közönség gyűlt egybe a nagy vendéglő termében s esteli 8 órától éjfélutáni 3 óráig vígan folyt a tánc: A zenét a helybeli zenekar adta. A díszes hölgy közönség közt ott voltak : Antalóczy Margit, Füzesséry Irén, Füzesséry Berta, Zidler Vilma, Hunyor Emma, Gracza Erzsi, Klaucsek nővérek, Kreskay P., Ko- lozsváry Róza, Mátray nővérek, Seliga Irén, Uj- íalusy Mariska, Valkovszky Ilon, Zékány nővérek. (Verekedés.) A varannai f. hó 8-iki búcsúról hazatérő henczóczi legények, mint tudósítónk irja, hogy minden emlék nélkül ne térjenek falujokba. ,móre pátrio« Hosszumezőn két idősebb embert úgy elvertek, hogy különösen az egyik sokáig sinli meg a fején ejtett folytonossági hiányt. (Zászlószentelés). A »Beregszászi Daláregye- sülét« folyó 1889. évi szeptember hó 15-én fogja tartani zászlófelszentelési ünnepét. Az ünnep kez­dete szeptember 14 én este 7 órakor, az »Oroszlán« vendéglő dísztermében ismerkedési estélylyel. Szep­tember 15-én, délelőtt 11 órakor a városi fürdőkert­ben, rósz idő esetén az .Oroszlán4 vendéglő nagy­termében az egyesületi zászló ünnepélyes felavatása- Délután 5 órakor diszkivonulás a városi fürdő­kertbe zeneszó mellett, az egyleti zászlókkal. 7 órakor hangverseny az »Oroszlán« vendéglő dísz­termében, mely alkalommal a beregszászi és a meghívott ungvári, munkácsi és sárospataki ifjúsági dalárdák együttesen és külön is közreműködnek. A hangversenyt táncmulatság követi.

Next

/
Thumbnails
Contents