Zemplén, 1889. július-december (20. évfolyam, 27-50. szám)
1889-07-07 / 27. szám
vetkező tagjai jelentek meg Tarczalon f. hó 12-én: Miklós Gyula, kir. tanácsos, alelnök, orsz. bor. kormánybiztos, Ordódy Lajos, az orsz. gazd. egy. igazgatója, Baross Károly, orsz g. e. titkár, Vásárhelyi Béla, gazd. e. elnök Arad, Szíj József, ügyvéd Nagyváradról, a gazd, egy. elnöke, Koppéli Géza, orsz. g. e. tag, Nagy Pál, földbirt. Szepesd- ről — Zala — Kozáki Gyula, fővárosi mérnök s szőlőbirtokos, Czeiner Nándor, munkácsi urad. szőlész, Engelbrecht Károly, a bor. lapok szerkesztője, Varga Imre, Kosniszky Viktor, Szabó Lajos vincellérképezdei igazgatók, Guzmann Dénes bor. vándortanár, Nyomárkay József, a zempléni bor. szakoszt. h. elnöke, Hammersberg Jenő, tvszéki elnök bortermelő, gf. Szirmay Vilmos ö felsége szőlőfelügyelője, Constantin Ottó szol. intéző, Löcherer Andor, a zemplénvárm. gazd. egy. titkára, Mathiász János, gf. Andrássy Gyula szőlő igazgatója, Miklós László Szabolcsvm. főjegyző, Füzesséry Ödön, főszlgb., Bessenyey László, szb., Biró Géza, borsodi gazd. egyesület titkára, Somogyi, Petrakovits mádi, Zákó, Dienes, Frankó tokaji bortermelők, Horváth László a tarczali vincellér- képezde tanára s több tokaj-hegyaljai bortermelő, kikhez dr. Szabó Gyula, Szabó József s a tállyai birtokosok Berzeviczy Egyed Abauj vm. gazd. egyesület elnökével Tállyán csatlakoztak. Az országos bizottság tagjai reggel 6 órakor érkeztek, kiket a Zemplénvm. gazd. egyesület tagjai a tarczaliakkal a vasútnál fogadván, kocsikon az ő felsége szőlőfelügyelőségéhez hajtattak, hol Constantin urnái reggelivel ellátatván, az első kirándulás ő felsége tarczali szőlőjébe tétetett, a hol a riparia telep szemléltetett meg. A telep a vasúthoz közel, tehát az aljban, a legkitűnőbb agyagos homok — úgynevezett tengerföldben áll, ahol a művelés a legkönyebb. Két éves ripária sovageba oltott furminttal találkoztunk itt, mely mint uj telepítés, az eddigi tokaj-hegyaljai művelési módtól eltérőleg, egy mtr távolságú sorokban lett ültetve. A szőlő igen jó sötétzöld színben jó erőben áll és szép terméssel kecsegtet. A ripária alany itten párosítással lett furminttal beoltva, azonban dacára annak, hogy az oltás csupán két éves a ripária-alanyt a reá oltott furmint vastagtágban annyira túlhaladta, hogy annál már kétszerte vastagabb, s mert az alany aránylag igen keveset növekszik, vagyis erősödik, az oltás pedig évről-évre tetemesen erősödik s vastagszik, igy az oltás az alanyt mihamar annyira túltengi, hogy az alanyról idővel letörik, s igy annak állandósága igen bizonytalan, a miért is a riparia sovage ennek folytán céljának meg nem felelhet. Több aggály merült fel a forradás hiányossága tekintetében és igy sok sikerültnek látszó beoltott tőke a földből kivétetett, s a forradás, a keresztbe alkalmazott lapos metszések alapján birál- tatott meg, s az egyhangúlag igazolást lelt, hogy a fásrészek forradása hibás, tökéletlen s hogy a fenésedáe, (necrose) — már most is, a második évben — nagy mérvű és az oltvány ezért sem biztathat állandósággal. Ezen telepről az 1888-ik évben 5 htliter bor szüretett, amely a vincellérképezdében elköltött ebédnél megizleltett, a tokaji bortermelők részéről határozatlan jellegűnek Ítéltetett, melynek sem ize sem színe nem felel meg ez időszerint a nemes hegyaljai furmint jellegének, sőt azon a ripáriának tulajdonítható sajátos fanyarság jelentkezett. Ily benyomások alatt ment a tátsaság a Szabó Lajos vincellérképezdei 10 hold terjedelmű szőlőjének megszemlélésére, mely szénkénegezés- sel tartatik fen; Szabó Lajos szőlőjét, mely a régi tokaj-hegyaljai homiitási mód szerint — s igy nem sorban álló, van művelve, 4 év óta tartja fel ssénkénegezéssel, mely a tőkéknek ezen rendetlenül való állása miatt kiváló ügyeletet és gyakorlatot igényelt, mert tudva lévő, hogy ha a befecskendezett szénkéneg a gyökéreket érinti, azok s velük együtt a szőlőtő is elpusztul. De ilyen kiveszett tőke nem volt látható, mi nagy dicséretére szolgál tulajdonosának, mert beigazolta, hogy szakértelemmel a szénkéneget a tokaj hegyaljai — nem soros szőlőkben is lehet alkalmazni. A szőlő a szénkénegezéssel párhuzamosan évente 300-—400—500 szekér trágyát is nyert, sőt ez évben már hamu fejtrágyázás is alkalmaztatott, s ily módon tudott a tulajdonos magának évente 5—600 ft jövedelmet biztosítani. Azonban a szemle alkalmával ezen ily módon kezelt szőlő bár gyönyörű termést mutatott, de a szomszéd paraszt szőlővel szemben, mely szénkénegezve nem lett, hanyatlást tüntetett fel úgy fájának gyengesége, valamint színének bá- gyadtságában. A hamu fejtrágyázásra eső a nagy szárazságban nem lévén, hatása nem volt észlelhető. Innen a vi 11 cél térképez de tarcali ripária telepére, mely 17 k. hold terjedelmű, s 4 éve áll fen — rándult át a társaság. E telepen a sor és növénytávolság I20ctmtr., melyen a riparia sovage két és egy éves fásoltásban zöldoltás és sz/mzésben találtatott. A fásoltás itt is párosítás utján eszközöltetett. A fásoltásnál, úgy mint az ö felsége szőlőjében, az alany gyengesége, a reá oltott nemes furmint túltengése, a forradás hiányossága és fenésedése kivétel nélkül észlelhető volt, mi egyaránt nyilvánult úgy a két éves, mint az egy éves oltásoknál. A zöld oltás itt kevés sikert mutathatott fel. — Egyébként pedig az egy éves igen erőteljes zöld ojtásról nyert buja hajtások mellett is, a necrose, hasonlóan, mint a fásoltásnál a leghatározottabban jelentkezett. A zöld ojtásnál pedig a ripári- oyage szinte nem mutatkozott alanynak alkatrr. jk, sem meg- felelőnnk mert a túlbuján hajtó mes ojtásnak, egyrészt saját vékonysága és gyengesége, másrészt annak tulterhe miatt — alakot nem bírván adni, annnak rövid időn való elpusztulása e miatt elmaradhatatlan. A szemzésnél pedig a szakértők véleménye oda irányul, hogy az oltás túltengése, már az egy éves oltásnál is nagy mérvben jelent kezvén, ez sem biztathat állandó eredménynyel. A Ripária hajtása, ezen legkitűnőbb buzáta- laju telepen, rigolirozva és erősen trágyázva is lett, az idegen Szakértők véleménye szerint is vékonynak Ítéltetett. A vincellérképezdének más helyen fekvő telepén a régebbi soros ujjabb telepilés a filokszera által táblánkint lett kipusztitva s igy ottan most csupa uj telepítések láthatók. Azonban az alsó táblákban a furmint, a hárslevelű, a risling, a portugisi, a cirfandli, a earbenet noir, s több más európai bor és csemegeszőlöfaj külön kis táblákban lett művelve, s 4 év óta azok megtámadtatván, tavaly magyar szénkéneggel, ez évben pedig, minthogy amaz hatástalannak bizonyult, külföldről hozott német szénkéneggel lettek kezelve, s hogy a múlt évi hátramaradás helyrehozassék, a szénké- negezés már ápr. hóban eszközöltetett, s az eredmény megfelelően. Hogy azonban, mely faj szőlőnek vált leginkább előnyére a szénkéneg — végítéletet hozni korainak tűnt fel, s az az általános nézet, hogy ez irányban a második szénkénegezéssel lehet lesz legbiztosabb ítéletet nyerni. (Folyt, köv.) Löcherer Andor. Szerkesztőségi posta,. D. urnák, Butka. Kézirata szaklapba való. Tessék beküldeni a ,Községi Közlöny* szerkesztőségéhez. Pelejtére. — A déli harangozást III. Kaliksztus pápa rendelte eb az 1456-iki hires nándorfehérvári diadal emlékére, s nemcsak a katolikusoknál, hanem az ág. hitv. evangélikusoknál is elterjedt ez a szokás Magyarországon. Felelős szerkesztő: HORVÁTH T Ó Z S E P. Főmunkatárs: DON Gf Ó dSt. GÉZA. Kiadótulajdonos: ÖZV. BOHT7TH BLEMÉRNÉ, az egész világon a legtökéletesebbnek elismert mérleg-szerkezetek. A SKiilMMlaliMiizott Fsurlutiilis-inérlegek százados rendszerűek, rendkívül érzékenyek és tolésulylyal vannak ellátva. Tárlésság, pontosság és könnyű kezelésük IIél fogva az összes világkiállításokon az első dijat nyert legkitűnőbb mérlegek. A jutányos árakban — melyek sulyokkal számított tizedes mérlegek üruinül nem magasabbak —- a hitelesítés, csomagolás és vasútra való feladás költségei benfoglaltatnak. Gazdasági szekér- és zsák-mérlegeink, valamint marha-mérlegeink a legkedveltebb mérlegszerkezetek. Gyártásunk állami felügyelet alatt áll. Czlm: Oszt.-magyar Fairbanks-társaság mérleg- és gépgyára John Block vezérigazgató Budapest, Audrássy-ut 12. Árjegyzékkel és felvilágosítással szolgál a központi iroda. Gyár: Újpest — K.-Megyer. SCHLICK -féle vasöntöde és gépgyár EÉSZVÉ3Sr-Y--TAESüuSAa BUDAPEST. Gyár és igazgatóság: VI.ÁÜlsÖ váCZÍut 1696/99. Városi iroda és raktár: VI. Podmaniczky utca 14 szám Gőz- és járgánycsépiö készületek. SCHI,ICK-léle szab. két- és háromvasú ekék. SCHT.IC K-I’éle szab. > Haladási sorvetö gépek. Szórvavető-gépek, Schlick-féle szab. Royal-ekék, Schlick és Vidats-féle eredeti egyvasu ekék és talajművelő eszközök boronák és rögtörő hengerek, szecskavágók, répavágók, répazúzók, tengeri morzsolok, csöves tengeri darálók, gabonatisztitó rosták, őrlőmalmok stb. Az összes ekék tartalékrészei készletben tartatnak. — Előnyös fizetési feltételek. — Legolcsóbb árak. Árjegyzőitek kiváltaira Ingyen és bérmentve. ^j| Jegyzet. Van szerencsénk ezennel t. ez. üzletbarátaink becses tudomására hozni, hogy noha a VI. Podmaniczky utca 14. 8Z. alatt lévő irodáink legnagyobb részét a külső váczi lltoil lévő gyártelepünkre helyeztük át, mindazonáltal ezen irodai helyiségünkben t. üzletbarátaink kényelme érdekében egy városi irodát tartunk fenn, valamint hogy ugyanott épitési czikkeink és gazdasági gépeinkből raktárt létesítettünk. Kiváló tisztelettel 17-18 A Schlick féle vasöntöde és gépgyár részvénytársaság igazgatósága. ef 1^. Tk. 411/89. sz. Árverési hirdetményi kivonul. A gálszécsi kir. jbiróság mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy Vékey Gedeon Zemplénmegyei tiszti főügyész (az állam kincstár képviseletében) továbbá Karpel Jakab, Kar- pel Léni és a varannói takarékpénztár csatlakozott végrehaj- tatóknak Brusz György végrehajtást szenvedő elleni 28 frt 21 kr., 48 ft, 56 ft és 65 ft 13 kr. tőkekövetelések és járulékai iránti végrehajtási ügyében a s.-a.-ujhelyi kir. törvényszék (a varannói kir. jbiróság) területén lévő a T.-Izsép község határában fekvő a t.-izsépi 36. szám tjkvben 1/,2 részben Brusz György és ’/s részben Orács András nevén álló s/8-ad volt úrbéres kültelki ingatlanra az árverést 324 frtban ezennel megállapított kikiáltási árban elrendelte és hogy a fentebb megjelölt ingatlanok az 1889. évi jnlins hu 29-ik napján délelőtt 10 Órakor T.-Izsép község (biró) házánál megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron áron alól is eladatni fog. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlanok becsárának 10%-át, vagyis 32 ft 40 kr. óért. készpénzben, vagy az 1881. LX-ik te. 42. §*ában j. árfolyammal számított és az (881 évi nov. hó l-én 3333 sz. a. kelt igazságümin. rend. 8. §-ában kijelölt óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni vagy az 1881. LX. t. ez. 170. §-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kikiáltott szabályszerű elismervényt átszolgáltatni. Kelt a gálszécsi kir. jbiróság mint telekkönyvi hatóságnál, 1889. évi május hó 3-ik napján. Görgey, kir. jbirő. 390/89. sz. Árverési hirdetmény. Alulírott kiküldött végrehajtó az 1881. évi LX. t. c. 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a bécsi cs. k. keresk. bíróságnak 67716., 69811., 40474., 41833., 40475., 204619/89., a budapesti VI. kér. kir. jbiróságnak 13600/89. számú végzéseivel következő bécsi lakosok Franz Liebig javára 91 ft 68 kr., 173 ft 51 kr., A. J. Stadler Nachfolger javára 212 ft 50 kr., Fuchs Meindl & Horn javára 301 ft 30 kr., 58 ft 28 kr., 120 ft, E. J. Mayer javára 119 ft 15 kr., Budapesten székelő első magyar szövő-kötőgyár javára 65 ft 27 kr. tőkék s jár. erejéig Irányi és Nebesz ezég s.-a.-ujhelyi lakos alperes ellen elrendelt kielégítési végrehajtás folytán nevezett alperestől S.-a.-Ujhelyben 1889. évi május hó 15-én lefoglalt s 747 ftra becsült ingóságokra a s.-a.-ujhelyi kir. járásbíróság 3238/89. számú kiküldő végzése folytán az árverés elrendeltetvén, annak a helyszínén, vagyis S.-a.-Ujhelyben alperes lakásán leendő megtartására batáridőül 1889 ik évi julius hő 9-ik napjának délutáni 4 órája tűzetik ki, amikor a birói- lag lefoglalt bolti cikkek, rőfös kelmék s egyéb különféle ingóságok az 1881. 60. törvénycikk 107. és 108. §§-ai szerint a legtöbbet Ígérőnek készpénzfizetés mellett, szükség esetén beesáron alul is el fognak adatni. Felhivatnak egyúttal mindazok, a kik a lefoglalt tárgyakra elsőbbséggel birnak, miszerint elsőbbségi igényeiket az árverés megkezdése előtt szóval vagy Írásban alulirt végrehajtónál az 1881. 60. t. ez. ni. §-a értelmében a különbeni következmények terhe alatt bejelenteni el ne mulaszszák. Kelt S.-a.-Ujhelyben, 1889. évi junius 28. napján. PÜ1 Iiiljoi, kir. bir. végrehajtó.
