Zemplén, 1889. július-december (20. évfolyam, 27-50. szám)
1889-07-28 / 30. szám
buzgó és fáradhatatlan tagja volt, érdemeit első- | rolnunk nem lehet. A választmány és parancsnokság julius ii-én búcsúzott tőle, midőn az egyesület nevében Dr. Finkey József, e. titkár, a város nevében pedig Kun Dániel, főbíró, mondott a távozónak szives istenhozzádot, mire Bogyay meg- hatottan és könnyezve válaszolt. (Tüzek). S. pataki tudósítónk írja, hogy ottan f, hó 22-én reggel 7 órakor kigyuladt a Héczén Kálai Pál csűrje és le is égett a már behordott ez évi összes termésével és lakóházával együtt. Tűzoltóink Ya H-kor vonultak be a tűz eloltása után. A petrahai gyakorlótéren lévő huszárság vágtatva rohant be a vész helyére; szerencsénkre azonban nem sokára eltávozhattak. Ha északi szél fu, Hécze is könnyen a Hustácz városrész sorsára jut, sőt a belvárost sem lehetett volna megmentenünk. Csak a teljes szélcsend mellett volt lehető a sikeres védekezés. — Széphalmon f. hó 24-én két lakóház égett le az összes melléképületekkel, élettel és takarmánynyal együtt. A vész nagyobbodásának meggátlásában érdeme van az újhelyi derék tűzoltóságnak is, mely főparancsnoka által vezetve, elösmerést érdemlőleg működött. (A tarczali gyógyszertár ügye.) A belügy minister Horváth Imre gyógyszerész kérelmét, hogy az özv. Babcsák Jánosnéfé\e. tarczali gyógyszertár személyes üzleti jogosítványa reáruháztassék — teljesíthetőnek nem találta. TANÜGYI ROVAT. Értesítés a homonnai középkereskedelmi iskoláról. — A szülők és gyámok figyelmébe. — / (Folyt, és vége.) II, A középkereskedemi iskolák gyakorlati célja. Hogy miféle életcélhoz jut az ifjú egy ily szaktanintézetben annak kimutatására felsorolom azon életpályákat, melyekre itt előkészülA középkereskedelmi iskolát végzett tanuló lehet. 1. Önálló kereskedő, átveheti pl. szüleinek üzletét, vagy, ha módjában áll, saját erejéből teremt magának e téren önállóságot. 2. Alkalmazást talál nagyobb kereskedő üzletekben, ahol szakképzettségének gyakorlati értékesítésére tér kínálkozik; mint segéd, üzletvezető stb. • továbbá mint pénztáros, könyvelő vagy más szakszerű hivatalnok különféle ipari, kereskedelmi és gazdasági vállalatoknál, gyárakban és társulatoknál, magán kereskedő-házaknál, takarékpénztáraknál, biztosító-intézeteknél, hitelszövetkezeteknél és bankoknál. 3. A köztisztviselők minősítéséről szóló törvény szerint pedig lehetnek a középkereskedelmi i iskolát végzett ifjak: a) A postaszaknál ■ postafőtisztek, tisztek és gyakornokok (14. §.). b) A számvevőségi szaknál: a minisztériumoknál, a megyéknél, törvényhatósági joggal felruházott városoknál, a pénzügyi igazgatóságoknál, adófelügyelőknél, illetékkiszabási- és adóhivataloknál, a dohányjövedéknél, az állami jószágigazgatóságoknál. a bányászat és pénzverésnél, az államnyomdánál a lottó-, posta- és távirdaigazgatóságoknál, állami zálogházaknál, a tébolydáknál, kórházaknál és általában minden állami hivatalnál és intézetnél alkalmazott számvevőségi és ellenőrző tisztviselők ; ez esetekben azonban még államszámviteltani vizsgálatot is kell tenniök (17. §,). c) A pénztári szak nál: a központi államkincstár, a zágrábi állam- pénztár, valamint az adóhivatalok- és határvámhivataloknál, tisztviselők, köztörvényhatósági pénz- tárnokok, alpénztárnokok (ellenőr) és könyvvezetők, gyámi pénztárnokok, állami hidaknál pénztárnokok és ellenőrök (18. §.). d) A kezelési szaknál : dohányárudat raktári, valamint lottóigazgatósági tisztviselők (19. §.). e) A vegyes szakoknál- zálogházi igazgató, ellenőr, könyvelő, pénztárnok és ellenőrzési számtisztek (22. §.). 3. Lehetnek továbbá: vasúti hivatalnokok is (16,506.) gj sz közi. miniszt, r). 4. Beléphetnek a tudományegyetemre a középkereskedelmi iskolai tanári tanfolyamra. 5. Ha mezőgazdasági pályára kívánnak átlépni, felvétetnek a hazai összes gazdasági tanintézetekbe. A középkereskedelmi iskolát végzett ifjú tehát boldogulhat más pályán is, nem szükséges, hogy okvetlen kereskedő legyen. A fenti kivonatban közölt «szervezettel» rendezett középkereskedelmi iskoláknál magasabb szakképző intézet a kereskedelmi szakoktatás terén Magyarországon nincs. A «közép» jelző ugyan arra a gondolatra vezetheti az embert, hogy van az ismertetett középkereskedelmi iskolákon kívül felső, vagy felsőbb is. És csakugyan hallunk ilyet is: «kereskedelmi akadémia.» Ilyen van pl. Budapesten, Kolozsváron, Sopronban, Pozsonyban. Nagyon könnyen azt hi- hetné valaki, hogy ezen akadémiák a középkeres- ked. iskolákban végzett tanulmányok folytatására szolgáló magasabb szakintézetek, hogy talán úgy áll a kettő egymáshoz, mint pl. a középtanodák (gimn. és reál.) a jogi akadémiákhoz, vagy az egyetemhez. Hát erre nézve jelenthetem, hogy ezen kereskedelmi akadémiék közt a budapesti, mint legrégibb, mindjárt eleinte akadémia címet viselt, a többiek, azelőtt önálló középkereskedelmi iskolák, később kapták e cimet külön miniszteri engedélylyel, pl. a kolozsvári kéresked. iskola is csak két év óta akadémia ; de szervezetük meg egyez a középkeresk. iskolákéval, ugyanazon tanterv és rendtartási szabályokkal, azon különbséggel mégis, hogy ezen kereskedelmi akadémiákon taníttatnak egy negyedik évfolyamban a keleti nyelvek is, de a rendtartási szabályok 2. §-ában az áll, hogy ezekre a nyelvekre szánt negyedik évfolyam a vallás- és közoktatásügyi m.nisztérium által bármely háromosztályu középkereskedelmi iskolában engedélyeztetik, ha arra elegendő szám mai jelentkeznek tanulók. Az igaz, hogy ez a polgári iskolával kapcsolatosságra nincs határozottan kimondva. Ha tehát valamely ifjú kereskedelmi pályára készül, nem szükséges az említett akadémiákra mennie, ugyanazt a szakképzettséget és gyakorlati életcélt elérheti bármely önálló vagy polgári iskolával kapcsolatos középkeresk. iskolában és bizonyára sokkal kevesebb költséggel. Tudnivalók a jövő tanévre. 1. A tek. megyei kir. tanfelügyelőségnek a beiratások tárgyában hozzánk intézett utasítása folytán, a homonnai polg. iskola V., illetőleg I. keresk. osztályába belépni szándékozó tanulók felvételét, beirását j. évi augusztus hó 10 tői 20-ig fogjuk eszközölni, az alsó négy osztályba egész szept. i-ig lehet jelentkezni. 2. A polgári iskolába való beléphetés föltételei a múlt évi értesítőben, a középkereskedel mibe pedig fentebb a rendtartási szabályokban vannak közölve. 3. Tandíj a polg. iskola bármely osztályában évenkint 5 ft, a kereskedelmiben 12 frt. Ezenfelül minden tanuló fizet 2 ft behatási , 30 kr értesitö- és 20 kr ifj. könyvtárdijat. 4. Szegénysorsu jó tanulók a tandíjfizetés alól felmentetnek. Éz iránti szabályszerűen fels zerelt kérvényüket a beiratáskor az igazgatónál kell be nyújtani. Végül bátor vagyok a t. szülőkkel azt is tudatni, hogy kisebb gyermekek havonkint 10—14 ft, felnőttebbek 15—20 ftért úri házaknál kaphatnak teljes ellátást. Homonnáti, 1889. évi julius hóban. fierce* Iiiijos, polg. isk. igazgató. Szülők figyelmébe Fischer Ármin, néptanió K. Helmeczen, lapunk dolgozótársa, polgári iskolába készülő magántanulók oktatását és ellátását nagyon jutányos föltételek mellett hajlandó elvállalni. Szolgáljon ez Útmutatásul azoknak is, kik szerkesztő ségünkhöz e tárgyban kérdéssel fordultak. EŐZGAZDASÁa. Toli aj-llegynlj a puszi n I asa. — A szakértők tanulmányútja — Dr. Szabó Gyula szőlőjébe felérve, a 2 éves Vialla rigolirozott agyagos talajban, mely előbb parlagon hevert, szép buja fejlődésben, a Ripáriá- nál sokkal erőteljesebb állapotban találtatott. Le- vélzete dús, erőteljes, fája erősebb vastagabb a Ripáriáéinál, nemrégen, s mostan lett zöld ojtás- sal hasításba furminttal a tarczali vincellérképez- dei tanár vezetése alatt beoltva. Az elöbbeni oltások megeredési %-a igen jó, mert 95%'on fülül van. Itt az oltást igen eltalálták, s itten eső is lévén, a vegetáció is segélyére jött az ojtásnak, s igy a 2—3 hetes ojtások gyönyörűen kihajtottak. Az első évben a Vialla satnya volt, s már félteni lehetett, hogy a fillokszerával meg nem bir, de mostani fejlődése nagyon jó, nagyon erős és megfelelő. Vesszője mégegyszer olyan erős, mint a Ripáriáé. és ennek tulajdonittatik'azon körülmény, hogy az ojtások benne sokkal jobban sikerülnek s hogy sokkal inkább megfelelők, mint a Ripáriá- ban, mert az ellentét az alany és furmint között nem oly nagy s igy ez amannak dús fejlődésével párhuzamban is haladni képes és igy az állandó ság tekintetében is több reményt nyújt a Ripária alanynál. Az ojtás forradása is szemügyre vétetvén, az sokkal tökéletesebbnek Ítéltetett mnit a Ripária forradása; A Vialla gyökérzetén azonban a (bokszéra okozta jellegző dudorodások — a módosítások — észlelhetők valának, s ezen körülmény — nagy aggályt okozott a jelenlévőknek. A Rupestris kőporos talajban, mely szinte felrigoliroztatott, szépen fakad, de e tavaszon lévén csupán elültetve, gyengesége miatt róla Ítéletet mondani korai. Ripáriára 2 éves furmint ojtásokat láttunk itt is, azonban a forradás ezeknél szintén hiányos és a necrose — miatt az ojtás meg nem felelőnek s sokak részéről életképtelennek ítéltetett. Dr. Szabó Gyula franciaországi tanulmányut- járól hazatérve teljes reménységgel van a tokaj- hegyaljai szőlőknek is ujjáalakithatása iránt, s ő maga szép példával megyen előre, s nem csupán saját érdekét, hanem polgártársai ügyét is szivén viseli s azokkal fáradságát s tudományát meg osztani kész, mert a kísérleti telepet nemcsak vezeti, hanem annak sikerét bebizonyítandó, az anyagi áldozattól sem riad vissza, hogy a tállyai- aknak az újra telepítésnél a megfelelő ellentálló alanyok biztosítása tekintetében a kiindulási pontot kezökbe adhassa. A szemleut véget érvén, a tágas borházban gyülekeztek az orsz. bizottság tagjai és a helyszínén megjelent szőlőbirtokosok, ahol Viczmándy Ödön gazd. egysiileti h. elnök arra hívta fel az egybegyült szakértőket, hogy a látottak után egy tanácskozmányt tartani s a Tokaj-Hegyalja újjáalakítására véleményüket és tanácsukat nyilvánítani szíveskedjenek. A vita megindult, jó soká is tartott, azonban a nézetek és vélemények nagyon eltérők lévén, azok bővebb méltathatása végeit jegyzőkönyv határoztatok felvétetni, s a tanácskozás eredménye igy valószínűleg az orsz. gazd. egyesület közlönyében a »Gazdasági Lapok* ban és a «Borászati Lapok*-ban fog megjelenni. Este volt midőn a városba leértünk, a hol a vendégek Dr. Szabó Gyula által a legsziveseb ben elszállásoltalak, a mely után ugyancsak szives vendégszerető házánál gyűltek össze vacso rára. Mintegy 40-en voltak itt is jelen, s igy a pohárköszöntök egész sora látott napvilágot, ahol a mozgalom vezetőire, az orsz. gazdasági és a zemplénvármegyei gazdasági egyesületre s azok vezetőire mondatott pohárköszöntő, reá utaltatván arra, hogy a Tokaj-Hegyalja tőlük várja és re ményli nyomorult sorsából való kibontakozhatását. A hangulat itten a látottak után, a legszívesebb vendégszeretet mellett sem lehetett rózsás, s a több irányú viták után avval búcsúztunk egymástól, hogy »a viszontlátásra a lapok hasábjain.« A társaság egy része — kiállva a nagy hő ségben — hazarándult, a másik része pedig a reggeli vonattal Miskolczon át Szendröre, a mely tanulmányút eredményét élénk érdeklődéssel várjuk. Mindezekután nem lehet most más véleményünk mint az, hogy a Tokaj Hegyalja sorsa a legkétségbeejtőbb, s itt gyors és országos segély ről kell gondoskodni, ha ama 38 községet 11 városával s 60,000 magyar emberével a magyarságnak s a magyar nemzetnek megtartani akarjuk. Ez iránt azonban nem lehet kétségünk s igy bizva remélünk. S.-a.-Ujhely, 1889. jun. 20. (vége). liöeherer Andor. A közönség köréből. — Alak s tartalomért a beküldő felelős. — Nyilvános köszönet. Tekintetes Szerkesztő ur! A f. 1889. évi junius hó 6 ik napján városunk ,Hustácz*-nak nevezett részében dühöngött tűzvész alkalmával károsodottak segélyezésére általam, mint akkor helyettes főbíró által kibocsáj- tott, Nemes Ferenc jogtanár, mint a helybeli népbank elnöke; Dr. Ballagi Géza jogtanár, mint az itteni polgári olvasó kör elnöke ; Molnár János tanító, mint az alsó tanyai gazdák elnöke; Ben esik József, városi rendőrbiztos; Ulics András, Boross József és Galgóczy Károly városi tanácsosok kezeihez átadott gyüjtőiveken adakozók névsorát s az adomány mennyiségét is kitüntető •/. alatti kimutatásnak becses lapjában leendő közzétételét a midőn az elöljáróság nevében tisztelettel kérelmezném*), — megragadom az alkalmat, segélyezett polgártársaim nevében, kegyes jó királyunk Őfelségének 500 ftnyi legkegyelmesebb adományáért legmélyebb jobbágyi hódolatunkat és hü ragaszkodásunkat nyilvánitani, s úgy ezen legfelsőbb, valamint a magas kormánytól nyert 300 ftot, végre az országos «Jósziv« egyesülettől kapott 1000 forintnyi tetemes segélyek kieszközléseért rólunk atyailag gondoskodó Főispánunk Öméltóságának, ugyszinte a szegények sorsát szivén viselő s azok baján segíteni is kész derék főszolgabiranknak a nyilvánosság előtt is köszönetét mondani és kijelenteni, hogy a kárvallottaink érdekében tett sikeres fáradozásaikkal lakosságunkat, különösen pedig ennek értelmiségét örök hálára kötelezték. — Megemlítve még, hogy S. a -Ujhely város lelkes közönsége sem felejtkezett meg rólunk Ínségünkben, mennyiben ö is küldött elöljárósága ut- lán 96 ft 50 krt, — és végre, hogy kárvallottakkal szemben az égési károk megállapítása és kifizetésénél az »első magy. ált. bizt. társaság« az »Azienda„ és »Fonciere« a legméltányosabban jártak el, és hogy ugyanezt a »Phönix«-röl épen nem mondhatjuk. Tisztelettel vagyok S.-Patakon, 1889. julius 13-án alázatos szolgája : "Vay- István, város ügyésze. *) Őszinte sajnálatunkra szolgál, hogy az igen nagy- terjedelmű s 408 ft. 48 krnyi összegről szóló kimutatást lapunkba fel nem vehetjük. Szerkesztőségünknél azonban egy hónapig bárki által megtekinthető. Szerk. Szerkesztőség-! posta,. A végzetes nap. Nem közölhető. Kéziratát egy hétig megőrizzük. D. M. urnák Helyben. Közlését jövő számunkban megkezdjük. Nem lehetne-e a kissé terjedelmes dolgozaton rövidíteni ? Felelős szerkesztő: HOEVÁTH tózseif. Főmunkatárs: DONQÓ Gr V. GÉZA. I Kiadótulajdonos: ÖZV. BORTJTH ELEMÉRNÉ.
