Zemplén, 1889. július-december (20. évfolyam, 27-50. szám)
1889-12-15 / 50. szám
mégis több: kellemetlenség és felügyelettel jár, ajánlottuk a »pótbor« készítését is. A törkölynek most általánosan divó kezelési módjánál annak erjedése alatt, a kész pálinkára is kellemetlenül visszaható melléktermények, mint penész, eczet-, tej-, vajsav keletkeznek, melyektől a pálinka is nem épen kellemes tulajdonsá- kokat vesz fel. E kellemetlen tulajdonságot fokozza még az is, hogy az egyszerű pálinkaégetés mellett az »odaég*, minek következtében nemcsak rósz izű, de a pálinka értékét a minimumra redukáló melléktermények keletkezhetnek. Hogy a szőlőgazdák e veszélynek ne legyenek kitéve s hogy a törkölyben rejlő nagy érté két kihasználhassák, ajánlottuk a pótbor készítését és egyátalán mindig odahatottunk, hogy kövessék az értékesítés bármely módját, csak ne engedjék elveszni, ne engedjék potomáron elpocsékolni. Kölönösen a hegyaljai szőlőbirtokosok figyelmét hívtuk fel többszörösen a törköly értékére. — Ók sok asszút készítenek s ennek sűrűbb mustja után természetesen több cukor is marad vissza a törkölyben, melynek elvesztegetése más szőlőbirtokossal szemben nagyobb kárt is von maga után. És hogy mind e figyelmeztetések nem voltak feleslegesek, sajnos, bár legtöbbször kerültek a »pusztában elhangzó szó« sorsára, az alábbiak- j ban illusztrálhatom. Tokaj-Hegyelján az idei termés olyan, hogy | cukortartalma ritkítja párját s mint a termelők közvetlen értesítéseiből tudom, a torkolt tökéletesen kipréselni nem birták, az »zsíros« maradt. Hegyaljának egyik nevezetesebb városából küldöttek hozzám mustot elemezni s látva annak 29°/0 cukortartalmát, felébredt kíváncsiságom, hogy mi sorsa lett a minden esetre igen értékes törkölynek. Kérdést intéztem tehát a tulajdonoshoz, ki azt a nem ritka választ adta, hogy átengedte a ^csurkás« pálinkafőzőnek ^kövenként' 2-5 liter pá Unkáért. És ez a 2'j 1. pálinka-ár ez adta a tollat kezembe, hogy nyilvánosan mutassam ki, mi'yen összeg lett a gazdára nézve elvesztve, csak ennél az egy alkunál is. Számításom szerint, a melynél a legrosszabb esetet veszem fel, a mustnak fenti 29°/0 cukor- tartalma s a törköly 50% nedvessége mellett, visszamaradt utóbbiban 145% cukortartalom. Ha a törkölyt kieresztjük, fog 7'25% alkoholt tartalmazni, mely a leégetés után adna 12—14 1. pálinkát. Ézért kapott termelő barátunk 2-j litert, vesztesége teháát 9'5 — 1 r5 liter. Nem tudom ugyan, hogy a szerencsés vevő mit miveit a megvett törkölylyel, de fenti számítás szerint égethet belőle pálinkát s igy minden I esetre jó vásárt csinált. Termelőnknek volt 73 »hordó* bora, mely- I nek törkölyéből, ha »pótbort* készít, kaphatott volna másik 73 hordó %lőrét1, »kis bort*, olyant, melynek szesztartalma a közönséges borokéval vigan versenyezett volna. E 73 hordó »kis bor« a 6 ftot véve számításba, a bruttóveszteség kitesz 438 ftot. Vegyük most azt az esetet, ha a 73 hordó »kis bort« elerjedése és kiderülése után leégeti, akkor circa 10 hordó szeszes párlatot nyer, melynek hordóját csak 60 írtjával véve, könnyen kiszámíthatjuk, hogy a fenti eladás, 600 frt veszte- séggel járó gazdálkodás volt. Pedig szemben a filloxera vészszel, arra kellene ösztönzve lennünk, hogy értékesítsünk, hasznunkra fordítsunk mindent, a mit csak lehet, A leírtuk számadás eléggé mutátja, hogy a törkölynek milyen értéke van s ha több jövedelmet nem is képvisel, annyit minden esetre, hogy fedezzük vele a szüret kiadásait. Stollár Gyula. Szerlsesztóségri posta.. A tél c. vers nem közölhető. M. S. úrnak Budapest. Megtisztelő ajánlatát őrömmel fogadtuk, a t. példány megindítása iránt intézkedtünk. Felelős szerkesztő : HOBVÁTH JÓZSEF’. Főmunkatárs : DONCÓ GPST. Gr ± Z A. Kiadótulajdonos : ÖZV. BORUTH ELEMÉRNÉ. Hirdetmény. S.-a.-Ujhelyben f. évi december hó 23-án szarvasmarhával és sertéssel összekötött országos vásár fog tartatni. S,-a.-Ujliely országos vásár jogbér lói. Eladó Százharmincz hordóra való »ungvár- beli pincze* és az Évva majorhoz tartozó kert, kisebb-nagyobb házhelyekre felosztva. Bővebb felvilágosítást ad — e lap ki- adóhivatala. Tk. 2779/89. sz. Árverési hirdetményi kivonat. A n.-mihályi kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy Guttmann Herman és özv. Weisz Kálmánná végrehajtatóknak Bubenko Mihály végrehajtást szenvedő elleni 108 frt 80 krt és illetve 96 frt és 105 frt 25 kr. tőkekövetelés és járulékai iránti végrehajtási ügyében a s.-a.- ujhelyi kir. törvényszék (a n.-mihályi kir. jbiróság) területén lévő, Butka községében fekvő, a butkai 58. sz. tjkvben A. I. 1—15. sor sz. 61. 62., 139., 228., 294., 413., 507., 522., 586., 682.. 717., 817., 890. és 950. hr. sz. alatt felvett 54/8 részben Bubenko Mihály, kinek neje Iván Anna, tulajdonául jegyzett ingatlanságra az árverést 596 írtban ezennel megállapított kikiáltási árban elrendelte, és hogy a fennebb megjelölt ingatlan az 1890. éyi február lló 17-ik napján d. e. 10 órakor Butka község házánál megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alól is eladatni fog. Árverezi-L szándékozók tartoznak az ingatlan becsárának 10%-át, vagyis 60 forintot készpénzben vagy az 1881. LX. Le. 42. §-ában jelz. árfolyammal számított s az 1881. évi november 1-én 3333. sz. alatt kelt igazságügyminiszteri rendelet 8. §-ában kijelölt óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881. LX. t. ez. 170. §-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgáltatni. Kelt Nagy-Mihályban, a kir. járásbíróság mint telekkönyvihatóságnál, 1889. évi nov. hó 2[-ik napján. IKIa.pjy, kir. aljbiró. 860/1889. szám. Árverósi hirdetmény. Alulirt kiküldött végrehajtó 1881. évi LX. t. ez. 102. §-a éételmében ezennel kűzhirré teszi, hogy a s.-a.-újhelyi kir. törvszék mint csődbíróságnak 6721/89. sz. végzésével vagyonbukott Irányi és Nebesz ezég csődtömegéhez tartozó mind azon bolti czikkekre, melyek a s.-a.-újhelyi kir. közjegyző által f. évi junius hó 13—2t-ik napjain lettek 1693 frt 50 'kr. becsértékben csödleltározva s.-a.-újhelyi kir. járásbíróság 6616/89. sz. kiküldő végzése folytán az árverés elrendeltetvén, annak a helyszínin, vagyis S-a.-Ujhelyben vagyonbu- kottak bolthelyiségében leendő megtartására határjdőül 1889. évi deczember hő 20-ik napjának d. e. 9 órája és következő napjai tűzetik ki, a mikor n biróilaag lefoglalt colti czikkek s egyéb különféle ingóságok az 1881. 50. t. ez. 107. és 108. §§-ai szerint a legtöbbet Ígérőnek készpénzfizetés mellett, szükség esetén becsáron alul is el fognak adatni. Pelhivatnak egyúttal mindazok, a kik a lefoglalt tárgyakra elsőbbséggel bírnak, miszerint elsőbbségi igényeiket az árverés megkezdése előtt szóval vagy Írásban alulirt végrehajtónál, az 1881. évi 60 t. ez. ni. !j-a értelmében, a különbeni következmények terhe alatt bejelenteni el ne mulasszák. Kelt S.-a.-Ujhelyben, 1889. dec. hő 11-én. Pál Lajos. kir. bir. végrehajtó. l’K. 2777. szám 1 1889/ j Árverési hirdetményi kivonat. A nagy-mihályi kir. járásbíróság mint telekkvi hatóság közhírré teszi, hogy Kemcny Dávid végrehajtatónak Jaszt- rab János végrehajtást szenvedő elleni 900 frt tőkekövetelés illetve 25 frt 50 kr. és 7 ft 15 kr. per- és végrehajtási költségek iránti végrehajtási übyében a z.-a..újhelyi kir. törvényszék, a (a n.-mihályi kir. járásbíróság) területén lévő Butka község határában fekvő a butkai 120. sz. tjkvben A. I. 1. sor sz. a. foglalt Cur. z ellérségnél a felülépitmény és föld- használati jogból Jasztrab Jánost 1/i részben illető jutalékra 168 frt kikiáljási árban, továbbá a butkai 126. sz. tjkvben A. I. 1 —12. sorsz. a. foglalt 1/1 kültelekből % részben Jasztrab János tulajdonául jegyzett jutalékra 512 frt kikiáltási árban, végre a butkai 179. sz. tjkvben A. I. 1—3. sor sz. alatt foglalt ingatlanokból % részben ugyancsak Jasztrab János tulajdonául jegyzett jutalékra 275 frt kikiáltási árbau az árverést elrendelte, és hogy a fennebb megjelölt ingatlanok az 1890. évi február ltó 12-ik napján d. e. 10 órakor Butka község házánál megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alól is eladatni fog. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlanok becsárának io°/0-át, és pedig a butkai 120. sz. tjkvre vonatkozólag 16 frt 80 krt, a butkai 126. sz. tjkvre vonatkozólag 51 frt 20 krt és a butkai 179. számú telekjegyzőkönyvre vonatkozólag 27 forint 50 krajezárt készpénzben vagy az 1881. éviLX. te. 42. §-ban jelzett árfolyammal számított és az 1881. évi nov. i-én 3333. sz, a. kelt igazságügyminist, rend. 8-ik íj-ában kije'ölt övadékképes értékpapirokban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881. LX. t. ez. 170. §-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgáltami. Kelt a nagymihályi kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóságnál, 1889. évi nov. hó 18-án. Kapy, kir. aljbiró. öbb darab zemplénmegyei ipar, keres- ■ kedelmi és hitelbanki, úgyszintén egy darab takarékpénztári részvény szabad kézből eladó. Bővebb értesítést ád Süteő István ügyvéd Rimaszombatban, vagy S.-a.-Ujhelyben dr. Kossuth János ügyvéd. Tk. 379. sz. 1889. .Árverési hirdetményi kivonat A kir.-helmeczi kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy Világi Mihály végrehajtatónak Lipiczki Jánosné szül. Bino Katalin leleszi lakos árverésen vevő elleni 180 frt tőkekövetelés és járulékai iránti végrehajtási ügyében a kir.-helmeczi kir. járásbíróság területén lévő, Lelesz községe határában fekvő, a leleszi 160. sz. tjkvben A. I. 1—16. sor sz. a. foglalt 4/8 bel- és kültelekből 52. öi. sz. házból Babi Hornyák József, Rozália, Ferencz és János kiskorúakat illető az 1887. év deczember 23-án foganatosított bírói árverésen a Lipiczki János leleszi lakos által 462 írtért, majd az ennek veszélyére 1889-ik január hó 21-én megtartott árverésen Lipiczki Jánosné szül. Bino Katalin leleszi lakos által 336 frtért megvett ‘/4 részre az árverést 335 írtban ezennel megállapított kikiáltási árban elrendelte és hogy a fennebb megjelölt ingatlan az 1889. évi december hó 19-ik napján d. e. 10 órakor Lelesz községházánál megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alól is eladatni fog. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlanok becsárának 10%-át vagyis 33 forint 50 krajcárt készpénzben, vagy az 1881. LX. törvényezikk 42-ik §-ában jelzett, árfolyammal számított és az 1881. évi november hó í-én 3333 sz. a. kelt igazságügyministeri rendelet 8. §-ában kijelölt, óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni avagy az 1881. LX. t. ez. 170. §-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgáltatni. Kelt Kir.-Helmeczen, a kir. járásbíróság mint tkvi hatóságnál 1889. évi november hó 8-ik napján. Képe» Andor, kir. albiró A sárospataki kendertermelő szövetkezet f. 1889. december hó 23-án d. e. 10 órakor Sárospatakon az ig. elnök lakásán rendkívüli közgyűlést tart, melyre a szövetkezet tagjai ezennel meghivatnak. A tanácskozás tárgyai: 1. Az igazgatóság jelentése a vállalat eredményéről. 2. Ä társaság fenmaradása vagy feloszlásának kérdése. Kelt Sárospatakon, 1889. dec. 12-én. (Az igazgatóság. 766 szám. 889. Hirdetmény. Tarczal város elöljárósága részéröl ezennel köztudomásra hozatik, miszerint Zemplén vármegye bizottságának 1887. évi 57/633|. számú határozata folytán a tarczali határban fekvő ártéri területeket terhelő s az 1888. évet megelőző időből eredő úgynevezett régibb ártéri terhek ujabbi kivetése, s ezzel kapcsolatosan az ezen ártéri terhek törlesztésére egyesek részéröl befizetett összegek feletti összeszámolás elkészíttetvén, az erre vonatkozó munkálat f. 1889. évi deczember 8-ik napjától bezárólag 1890. évi jan 7. napjáig terjedő 30 napi időre Tarczal város községe házánál közszemlére kitétetett, miről az érdekelt közönség azon figyelmeztetéssel értesittetik, hogy a kérdésbee lévő s közszemlére kitett munkálatot a fentebbi határidő alatt megtekinteni s ne- taláni jogsérelme orvoslása végett írásbeli, indokolt s bizonyítványokkal felszerelt felszólamlását ugyanazon határidő alatt Tarczal város bírói hivatalában beadni bármelyik érdekelt félnek szabadságában áll. Az érdekelt felek ebbeli jogainak érvénye- sitéséra annál is inkább figyelmeztetnek, mivel a netaláni jog sérelmek orvoslása iránti felszólamlások beadásának elmulasztása avagy a beadottaknak részleges elintézése után a munkálat azonnal egész terjedelmében jogerővé váland, s többé semmi nemű jogorvoslatnak sem leend helye, s a munkálatban kitüntetett s hátralékban levői összegek az illető adósoktól a legszigorúbban alkalmazott kényszereszközök igénybe vétele mellett végrehajtás utján is haladéktalanul behajtatn fognak. Tarczal, 1889. december 9. Az elöljáróság: Markovits János, Kulás István, jegyző, I—3 y. főbíró. Apró széna eladó kis s nagy mennyiségben nagymélt. gf. Andrássy Aladár ur moly- vai majorjában. Értekezhetni az uradalmi tisztségnél Hardicsán u. p. Tőke-Terebes,
