Zemplén, 1889. július-december (20. évfolyam, 27-50. szám)

1889-12-08 / 49. szám

nalára emelkedve lelkes és érvekben gazdag szónoklattal nyitotta meg a tanácskozást, melyekben kifejezve az ősi alkotmányból még mai napig fennálló vm. rendszer iránt ápolt kegyeletét, ezen nemzeti institúcióban gyökerező önkormányzat és szabadválasztási jogot ismeri el mai nap is az alkotmány egyik főbiztositékának; ez az azon forrás, melyből a nemzet ezredéves viszontagságos múltjában a létfentartás megujjuló erejét merítette, melynek egészséges légköre oltotta az ifjú nemzedékbe a szabadság eszméit a hazaszeretet erényeit; ez intézmények csarnokaiban emelte fel a nemzet dörgő szózatát, alakult át a honvédelem megannyi táborává, valahányszor a hazát ármány, erőszak, kül vagy beltámadások fenyegették.

De a nemzet szellemében átöröklött ezen ha gyományok integritása jelen viszonyok között is a nemzet anyagi és szellemi kifejlődésének elementárisfeltétele ; mert a vármegyei életben nyilvánuló közszellem az az iránytű, mely a parlamentáris alkotmányban időnként felmerülő nagyobb alkotások előtt a törvényhozás és kormányhatalomnak a nemzet közhangulatáról hiteles tájékoztatásul szolgálni hivatva van ; — és ha működésében az idealisztikus fogalmak megelégedésre nem találnak is, kétségtelen, hogy ezen nemzeti intézmény, jelen organizációjával is úgy a helyi közigazgatás, valamint az állami funkciók közvetítésére kielégítő, alkalmas appráatusnak bizonyult be. •

A nemzet életére veszélyes kockáztatásnak tekinti tehát Zemplénvármegye közönsége is az egyes árnyalatok között terjengő állami adminisztráció — állami központosítás eszméit és aggódva tekint az eshetőségekre, hogy ezek az áramlatok a vármegyei tisztviselők választásával szoros kapcsolatban álló vármegyei önkormányzati jog fölé emelkedésével : a nemzetből az alkotmányos életkedv, a közügyek iránti érdeklődés, az ellenőrködő közszellem az állam mindenhatósággal együtt járó bürokrácia posványáiba fog elsülyedni,

Ezektől az érzelmektől és meggyőződéstől áthatva a társ. törvényhatóság hazafias közönségének keblében szülemlett eszmét melegen felkarolva és pártolva egy önálló memorandummal határozta el a törvényhozás képviselőházához járulni; mely emlékiratnak rendszeres kidolgozása mélyebb átgondolást és több időt igényelvén: annak szerkesztésével Matolai Etele alispán elnöklete alatt Diószeghy János, Fejes István, Lengyel Endre, Vékey Gedeon tiszti- főügyész, Dókus Gyula, Ferenczy Elek, Zombory Gedő és Viczmándy Ödön főjegyző mint tagokból alakuló küldöttséget bízván meg, a küldöttség felkéretett, hogy munkálatát a vármegye tavaszi rendes közgyűlésére nyújtsa be.

Ezek során az első napi közgyűlés véget ért s a jelen volt bizottsági tagok emelkedett hangulatban távoztak. A közgyűlésnek második és befejező harmadik napjáról szóló tudósításunkat jövő számunk fogja hozni.

Vármegyei ügyek.

Éljen a pénzügy minister! Teljes hitelt érdemlő forrásból merítettük a vármegyeszerte nagy örömet keltő hirt, hogy Wekerle őexciája a főispán Öméltóságától nyert szóbeli információ és a pénz- ügyigazg. által felterjesztett tárgyiratok alapján he- lyeslőleg nyilatkozott a közadók kezeléséről szóló törvénynek oly értelmű magyarázatáról, hogy az aszály és tartós szárazság által okozott károk arányában megfelelő adóelengedésnek van helye, s igy teljesen egyetért e jogi kérdésben várme gyénk közig, bizottságával. Most már biztosra vehetjük, hogy a közig, bizottság holnapi ülésén szőnyegre kerülő felebbezések az aszály és tartós szárazságtól sújtott gazda-közönség érdekeinek megóvásával nyernek hálára kötelező elintézést.

A pénztári vizsgálatok, úgy a vármegyei, mint a gyámpénztárban legutóbb is megnyugtató eredménynyel végződtek. A vármegyei pénztár vizsgálatáról szóló jkönyvből kiemeljük, hogy a vármegyei nyugdíjintézet pénzkészlete tökében ez évi novemb. hó 29-én: 42,392 ft 05 x/a br, — a községi, illetve körjegyzői nyugdíjalap pénzkészlete pedig 25,763ft 34 kr volt. —

Csendőrség szaporítása. A belügyminister f. hó 3-án érkezett leiratában tudatta a vm. közig, bizottságával, hogy a IV. sz. kassai csendőrkerületi parancsnokságot utasította, hogy Ublya községben 1890. jan. l étől kezdve csendőrségi őrsöt állítson fel.

Hidak és átereszek helyreállítása. A vm. alispánja a sztropkó-szvidniki hadászati fontosságú utón a sztropkai járásban megromlott 10 darab, és a varannói járásban ugyanazon utón romlásnak indult 7 darab hídnak, illetőleg áteresznek ideiglenes kijavítását elrendelte.

Vármegeyi biz. tag-választások, A múlt hó 30-án megtartott pótválasztások alkalmával az alsó-hrabóczi vál. kerületben, Balassa Sándor br., Kolozsváry Sámuel és Lockerer Andor, a n. kö- vcsdi v. kerületben Kátai Mór és az ulicsi v. kerületben Szlráky Barna választattak meg bízott . sági tagokká.

Mennyi a restáncia ? A vármegyei közig hivataloknak ez évi szeptember hó 1-től nov. hó 15-éig terjedő tevékenységi kimutatásai a f. hó 2-án tartott számonkérőszéki ülésen kerültek a zöld asztalra. Tizennyolc hivatalban elintézendő volt a tevékenységi időköz kezdetén : 35,288 ügydarab, — elintéztetett 33,569, hátrálékban maradt 1719 ügydarab; ebből van az alispáni hivatalnál : 270 ; a t. ügyészeinél: 79 ; a vármegyei pénztárban : o; a számvevőségnél: 409 ; a levéltárban: o; a főorvosnál: o; az árvaszéknél 560; az építészeti hivatalnál: 11 ; a szerencsi szolgabirói hivatalnál : 93 ; a tokajinál: 47 ; újhelyinél: 77 ; bodrogközinél: 82; gálszécsinél : 25 ; n.-mihályinál: 10; varannainál: 24; homonnainál: 15 ; sztropkainál : o; végre a szinnainál: 17.—

Figyelembe vétel végett értesítjük mindazokat a vármegyei tisztviselőket, akik az 1886. évi XXI. t. c. 80. § a értelmében főispáni kinevezés utján lépnek hivatalaikba, hogy kinevezési okirataikat az eskütétel-záradékával leendő ellátás végett f. hó 19-éré, vagyis az általános tisztujitás napjára magukkal hozzák Ujhelybe.

Fővárosi levél.

(Újhelyi dolgokról.)

Tekintetes Szerkesztő uram!

A fővárosban történtekről akartam egyet- mást írni, mint rendesen, azonban a legnagyobb sajnálatomra nem történt semmi nevezetes dolog. Tisza még nem szíveskedett lemondani, Károlyi Gábor gf. sem tett le a közbeszóló társaság disz- elnökségéről. Az ellenzék beszél, a mamelukgárda hallgat, de meg nem adja magát, — mindezekből nem csinálhatnék okos levelet.

De eszembe jut valami. Nini, ott Ujhelyben annyi sok minden történik. írj azokról és ha szerkesztő ur is megengedi, ez egyszer*) Ujhely- ről fogok fővárosi levelet irni.

Örömmel üdvözli midenki a kereskedő ifjak körében megindult mozgalmat. Az alapszabályok rövid idő alatt szentesítve lesznek és az egyesület megkezdheti működését. Ha jól tudom, nyilvános felolvasások tartása is eltökélt szándéka az egyesületnek. Hiába ! A kereskedővér meg nem tagadja magát és az egyesület első dolga a konkurencia, Nehány év óta az orvos- és gyógysze 1 észegyesület vállalta magára a tudomány és ismeretek ingyenes terjesztését és teszi ezt oly : páratlan buzgalommal és szakértelemmel, hogy hasonlócélu egyesület teljesen fölösleges. E pont helyett az önképzésre kell kiváló gondot forditani. Hazánk kereskedővilága két bajban szenved. Az öreg kereskedők, értem azokat, kik üzlettel bírnak, nem elég magyarok. Nem akarok félreértetni. Érzületben teljesen magyarok, legalább nem mondhatjuk az ellenkezőt; de nyelvben csak kivételesen és a magyar nemzeti kultúrától távol állanak. A kereskedők nagyobbára nem támogatják a honi irodalmat. Ha nem hiszik/ nézzék meg a postán, hány kereskedő járat magyar újságot; nézzék meg a szalónasztalt, hány magyar könyv ékeskedik rajta; nézzék meg a szépirodalmi folyóiratokat, hány magyar nyelvűt találnak köztük. A jövő nemzedék e panaszra nem fog okot adni.

A kereskedő ifjak más bajban szenvednek önhibájukon kivül. Nem birnak kellő sulylyal a társadalomban, E tekintetben legsajátosabb helyzetben vannak. A tanulóosztály legléhább tagja is szalonképes ; az iparosok saját körükben találnak helyet; a kereskedő ifjú mindenütt csak segéd. Azt hiszem, hogy ennek főoka az, hogy állásuk nem engedi az alsóbb körbe való sülyedést, de műveltségűk aránylag csekély volta meggátolja a magasba való emelkedést. Ezen a könyvtár okvetlen segíteni fog és valóban dicséretes eszme és még dicséretesebb tett volt annak ónkénytes fel-, állítása, melylyel a ministeri rendeletet is meg előzték. Az illető urak engedelmével egyet sze retnék megjegyezni: ne csak szépirodalmi könyvekre tegyenek szert, hanem fordítsanak kiváló gondot a természettudományi könyvek megszerzésére. E tudomány nálunk még diskreditálva van, és olvasóközönsége aránylag csekély, bárha a lelket az műveli leginkább, tágítja az ismeretkört és nemes élvezetet nyújt mindenkinek.

Remélhetőleg ez egyesület nem lesz olyan mint az a néhai, hova egy kereskedő-barátom szintén belépett, a ki nem szeretett soha olvasni és nem tudott billiardozni. Mikor az egyesületből kilépett olvasni akkor se volt kedve, de billiardozni kitünően tudott; oly ügyesen kezelte a dákót, hogy laikus létemre ugyancsak megbámultam.

A kereskedő ifjaktól szívesen elbúcsúzva, szabadjon odafordulnom városunk legifjabb Mecénásához vagy Semseyjéhez. Ha pap lennék áldásomat küldeném Rimay Lehelsz. Újhelyi létemre büszke vagyok reá. A »Zemplén« múlt száma elején a milleniumról volt szó, a végén az újhelyi gim*)Talán csak nem ! Szerk.

náziumról, s én azt hiszem, hogy 1000 év múlva a terv meg fog valósulni. Kétkedésemet egy eszme oszlatja el : hátha a két dolgot egyesíteni lehetne? A milleniumot 1894 ben fogják megülni: legyen akkorára kész az újhelyi főgimnázium 11 A pénz is begyülhet. Ujhely tízezer lakossal bir, mindenik ad egy forintot, az 10,000 forint, találkoznak majd Rimayak, fél- és negyed-Rimayak a vármegye is ad, a kormány is ad - szóval a pénz is meglesz, csak legyenek adakozók.*)

Tekintetes Szerkesztő ur I Engedje meg, hogy utoljára szóljak egy ügyben, melyben eddig hasztalan fáradtam Három év óta kérem zsidó polgártársainkat, hogy szüntessék meg a középiskolák iránti közönyüket. A felszólalásoknak sikere nem volt, fiaskót vallottam. A cikkek íróját antiszemitának tartották, pedig Isten látja lelkemet, nem voltam az soha. Most utólszor szólok e tárgyról ; utólszor, mert többé szükség a felszólalásra nem lesz, hiszen Rimay jó példával jött segítségül. Ösmerem a zsidókat, vagy, csákiasan mondva, az izraelitákat és tudom, hogy keresztyén ember felszólalása sohasem sikertelen és Rimay L. majd meggyőződik, hogy nem hiábari bízott a zsidók ban. Igen, ők nem fognak hátramaradni abban a nemes versenyben, melynek főcélja a főgimnázium létesítése. Orthodox és nem orthodox sietni fog helyrehozni a mulasztást és teljesíteni fogják kö telességüket.

Már látom lelki szemeimmel Ujhelynek egyik impozáns épületét, melyben tudós tanárok osztják a tudományt, derék ifjak tanulnak a jövő számára, közkönyvtár is van az épületben, az épü'et oly szép — beh kár lenne, ha kártyákon állana csak !

Mikrosz,

Hírek a nagyvilágból.

Vilmos német császár Moltke tábornagynak gyémántokba foglalt koronát adományozott. Moltke ezelőtt 50 évvel kapta meg a »Pour le merit“ rendet,

Stanley legutolsó áfrikai expedíciójáról Írandó müvének kiadási jogát 40,000 font sterlingért (400,000 ft aranyban) a londoni Sampson Lov cég vette meg.

Mennyibe kerülnek az európai uralkodók ?

Évenként kilencven millió forintba ! Ebből kap az orosz cár 24 milliót, a török szultán 17 millió forintot, a magyar-osztrák király-császár 9 milliót, az olasz király 8 és milliót, a porosz király 5 millió 800 ezer forintot, Anglia királynője ugyanannyit, a bajor király 3 millió és 100 ezer forintot, a svéd király 2 millió 300 ezer forintot, a belga 2 millió 100 ezer, a portugáll 1 millió 900 ezer, ; a szász 1 millió 300 ezer, a dán 1 millió 100 ezer, a würtembergi 1 millió forintot fizet királyának. A német alföldi király 800 ezer forintot, a badeni nagyherceg 700 ezret, a görög király 650 ezer forintot kap. A román király 620 ezer, a szerb 450 ezer a bolgár fejedelem 300 ezer forintot kap. Legszegényeb a kis Montenegro fejedeleme, a ki 60 ezer ft évi járadékai kénytelen beérni.

Hírek az országból.

Szabó Istvánnak, Homér magyar fordítójá nak, Őfelsége a király a Ferenc-József-rend lovagkeresztjét adományozta.

A képviselőház karácsonyi szünete a vármegyék általános tisztujitása miatt is f. hó 13-án kezdődik s tart a jövő év jan. hó 8-áig.

Teleky Géza gr. belügyminiszter a képviselőháznak f. hó 4-iki ülésében terjesztette elő a pártok osztatlan tetszésével találkozott prográmját, melynek kimagasló pontjai: a közegészségügy, különösen pedig az egyiptomi szembetegség ügyének felkarolása; egy országos uj téboly-ház felállítása; a gyermekhalandóság csökkentése ; a kitett gyermekek életének megmentése; közigazgatási gyakorlati tanfolyamok létesítése ; a közigazgatási bíróságok szervezése ; az egyesületi és gyülekezési jog szabadságának biztosítása ; a közigazgatási rendszer államosítása; a közigazgatási ügykörök hathatós ellenőrzéséről való gondoskodás ; az ország- gyűlési képviselőválasztások alkalmával támadható pártszenvedély korlátozása.

Különfélék.

(Személyi hir.) Balogh Irma, néh. Balogh József Zemplén rákóczi gkath. lelkész leánya, ki jelenleg Sáros megyében Margonyán postamesternő, abban a kitüntetésben részesült, hogy a 10 év óta működő hazai Írónők arcképcsarnokában, melyet az Ország-Világ szerkesztősége ad ki, az ő arcképe is meg fog jelenni. A midőn az ijfu tehetséges Írónőnek, kit egyik csinos elbeszélésével a »Zemplén« 1887. évi naptárában volt szerencsénk at. olvasó közönségünknek bemutatni, gratulálunk, abbeli meggyőződésünknek adunk kifejezést, hogy e kitüntetés csak fokozni fogja őt irodalmi tevékenységében.

•) Hál istennek — a szép példa nem maradt követés nélkül. Szerk,