Zemplén, 1889. július-december (20. évfolyam, 27-50. szám)

1889-10-20 / 42. szám

oda ragyogó címek és rendjelekért, mert azt lá­tom ebből, azt olvasom becsületes arcukról, azt hallom t. szónokuk előadásából, hogy a bizalom és szeretet mi közöttünk kölcsönös és igazi volt, sőt tartós is leszen. Fogadják e bizonyságtételért legforróbb köszönetemet. Vigyék el küldőiknek is hálás érzelmeimet és azon meleg kívánságomat, hogy az isten önöket, a nemes ifjúságot, sok ál­dásával áraszsza el és sokáig tartsa meg! — A tanári kar bucsulakomát tervez a kedvelt kol­lega tiszteletére Krüzselyiék végleg e hó 26-án a reggeli vonattal hagyják el Patakot. E tanár távozását, ki egészségi okokból megy el, sajnálja az iparostestület, melynek biztosa, s az önk. tűzoltó egyesület is, melynek elnöke volt. Találja fel amit keres s ami e földön legdrágább kincs : a jó egészséget! r. I. (Hírek a szomszédból). Vármegyénkben, mint az előjelekből következtetni lehet, a tisztujitás egy­hangú lesz. Nagyobbára a régi tisztviselők tartják meg állásukat azon átmeneti időszak alatt, mely a választási és kinevezési rendszer között beáll. Nem így a szomszéd Abauj-Tornavármegyében. Itt már megindult a mozgalom, s amennyire a véka alatt tartogatott véleményeket szondirozni lehet, való­színűnek látszik, hogy az egyes magasabb helyek körül nagy küzdelem fog folyni, mert, mint az évnegyedes közgyűlésből alakult egyik értekező­bizottság elhatározta, a jelenleg működök közül egy-kettőt készülnek elejteni. A mozgalom legkö­zelebb meg fog indíttatni, hogy a bizottság az általa megnevezett uj jelölteknek a kellő propa­gandát megcsinálja. E bizottság Comáromy alispán helyére egyhangúlag Koós Józsefet, a volt Torna­vármegye alispánját szemelte ki, a főjegyzői helyre pedig Rakovszky Endre és Hammersberg Lászlót jelölte. A bizottság BerzezviczyEgyed elnöklete alatt tanácskozott. »ß/w. L« (A gazda-közönség) figyelmére érdemes a la punk mai számában a kisbirtokosok országos föld­hitelintézete által publikált hirdetés. Köz- és nem­zetgazdasági szempontból a legfontosabb tényező az olcsó hitel és a kölcsön-törlesztés olymódon való könnyűsége, hogy esetlegesen szándékolt uj beru­házások, avagy elementáris csapások következté­ben beállott szükségleteknek kölcsön utján való fedezése által a gazda tevékenysége meg ne legyen bénítva. Ilyen kölcsöntőke az, amit olcsó és köny- nyü szerrel való törlesztéssel kinál az említett pénz­intézet, s hogy ezt a mi vidékünkbeli kisbirtoko­soknak könnyebben hozzáférhetővé tegye, dr. Engl kassai ügyvédőt bízta meg a közvetetlen és teljes felvilágosítást megadni mindazoknak, akik eziránt hozzáfordulni akarnak. Nyilt-tér.*) (Lapunk múlt számába elkésve érkezett — Szerk.) A ,Pester Lloyd« politikai napi lap s.-a.- ujhelyi levelezőjének tudósítása alapján, s utána ebből csakhamar valamennyi napilap által — bár itt-ott fenntartással — a nagyközönségnek »Egy ellenséges indulattal megtámadott rabbi* s más­másképen váltakozó czim alatt bemutatott ese­temnek olvasása után nagy küzdelmembe került magamat visszatartani attól, hogy ezen a levelező által csupán csak szenzáció hajhászásból felfújt nagy hangulatot, s országos megbotránkozást kelteni akaró esetet a valódi tényállásának előadá­sával a nagy közönség előtt -feltárjam, az ügyet ez által igazi értékére leszállítsam. Könnyű lett volna ezt tennem, de hallgattam azért, hogy a nagy közönség erre a választ egyenesen az ille­tékes bíróság ítélete által megkapja. Látva azon­ban, hogy a s.-a.-újhelyi izraelita hitközség ellen­séges indulata nem csupán személyem ellen irá­nyul ; látva hogy a »Zemplén« 40-iki számának »Nyilttér« rovatában ezen ügy most már újabb kiadásban megjelenve az ott előadott tényállás az izraelita hitközség elöljárósága által mintegy szankcionáltatik, kötelességemnek tartom az esetet a valódi tényállásában bemutatni a nagy közön­ségnek, az esetnél jelen volt barátaim személyi és tisztviselői reputációja érdekében is. Múlt hó huszonharmadikán kedélyesen be­szélgetve haladtunk déli félkettökor a korona- utczán bátyám lakása felé ebédelni, távolról sem illetve azonban az izraelita felekezetet sértő kife­jezésekkel ; ez eszünk ágában sem volt, annál is in­kább, mivel a megelőző éjjelen mindannyian bálban lévén, tárgy a beszédre volt elég. Láttuk, hogy előttünk halad egy szőrös kalapos, hosszú kaftános izraelita, egy másik — rendes ruhába öltözött fiatal emberrel. Az előttünk haladó két egyént utolérve, — társam egy megjegyzésére — gyakori szójárásomat képező egyetlen szónak (juputy) a kiejtése alkalmával az általunk teljesen ismeretlen egyén megállt s »mibaja magának!4 ingerült felkiáltással felénk fordult. Mink nem értvén a felkiáltás indokát, nevetve azon — to­vább haladtunk. Erre a most már utánunk jövő *) E rovatban közlőitekért nem vállal felelőséget a szerk. egyén szitkokban tört ki, melyekre én csak akkor lettem figyelmessé, midőn egyik társam — ki megjegyzem nem tisztviselő — figyelmeztetését , Hallod f Vágd hát pofon !« meghallottam. Én e kérdéssel »Mit mondott ?* visszafordultam, melyre az ismeretlen egyén sértő kifakadásait tovább is használva, a többek közt ezt mondá »b. m. a.« Önérzetemben s becsületeben igy megtámadtatva, fölhevülésemben más elégtételvételre nem is gon­dolhatván, — amennyiben magaviseletéről ítélve benne a s.-a.-újhelyi izr. hitközség rabbiját nem is képzelhettem — visszatértem és sétapálcámmal ráütöttem. Ez a rövid tényállás, s mind ez nyomban tudva volt s tudja igen jól az izr. hitközség elöl­járósága is, hogy az ott jelenvolt tisztviselő urak az esetnek csak szemtanúi voltak; ámde a tiszt • viselő urak neveire szükség volt, hogy ez esetem rájok is kiható országos megbotránkozást keltsen, s hogy e felekezet ez alkalomból is az ellene való fajgyűlöletet bizonyítgathassa. E nyilatkoza­tom után részemről az ügyet a hírlapok hasáb­jain befejezettnek tekintem.*) Szalók, 1889. október 11-én. Thuránszky Zoltán, szigorló jogász. *) Lapunk hasábjain a vitát mi is berekesztjük. Szerk. S átoralja-Ujhelyben a »Barátszeren* levő Mezőssy Menyhért-féle 2 ház beltelkek és kerttel, valamint ugyancsak néhai Mezössy Menyhért örökösei tulajdonát tevő s a volt gőzmalom szomszédságában fekvő 1 holdas konyhakert örök áron eladóvá tétetvén, a venni szándékozók felkéretnek, hogy ajánlataikkal az eladással megbízott dr. Láczay Lászlóhoz — Sárospatakon — forduljanak. Szerlresztóségri posta,. Mikrósznak. — Budapest. Rajzát és csevegését átolvas­suk s nem sokáig késünk az újabb üzenettel. Felelős szerkesztő: HOEVÁTH :ÓZSEP. Főmunkatárs: DONGrÓ Gr"2\ GtÉZA. Kiadótulajdonos: ÖZV. BOBUTH ELEMÉRNÉ. A gazdaközönség figyelmébe! A Kisbirtokosok Országos Földhitelintézete köztudomásra hozza, hogy folyó évi szeptember hó elsejétől kezdve kölcsönöket WF 4'l«°|o-os kamatozású záloglevelekben is engedélyez. Az uj kölcsönök 50 évi törlesztésre szólnak s járadékul — a melyben a kamaton kívül az igazgatási költség és a tőketörlesztésre szolgáló részlet is benfoglaltatik — a kölcsöntőke évi W“ 5 ■/,%-» *■» fizetendő, tehát minden 100 frt ilyen záloglevelekben adott kölcsöntőke után félévenkint mindössze 2 frt 75 kr. ~^ff vagyis két forint és 75 kr. E félévenként minden 100 írt záloglevél tőke után fizetett két frt 75 krral aztán a kikötött 50 év alatt nemcsak a kamat és kezelési költség fizettetik meg, hanem a benne foglalt tőketörlesztő részletek által maga az egész kölcsöntőke is visszatérői, úgy, hogy az 50 év leteltével a tartozás vég­leg megszűnik. Előnye e kölcsönnek még — mint egyáltalán az intézet egyéb, 5*/a illetőleg 5%-os kölcsö- neinek is — hogy pontos fizetés és a többi feltételek pontos teljesítése esetén az intézet részéről fel nem mondható ngyan, de a kölcsönvevő fél az alapszabályok vonatkozó 80. és 81. §-ai értelmében jogosítva van azt bármikor akár részben, akár egészben visszafizetni és az intézet köteles az ily so- ronkivül eszközölt rész- vagy egész visszafizetést bármikor elfogadni. A kölcsönvevő fél tehát teljesen biztos lehet abban, hogy az intézet őt a kölcsön visszafize­tésére nem kényszerítheti, ha pontosan teljesiti kötelességét, — de ő maga visszafizetheti azt az alap­szabályok említett szakaszai szerint a mikor neki tetszik, akár részben, akár egészben. Szóval az ötven évi törlesztés nem úgy értendő, hogy a kölcsönt addig okvetetleniil meg kell a félnek tartani, — hanem azt jelenti, hogy a fői — ha pontos fizető — nem kötelezhető arra, hogy a kikötött fél­évi járadékoknál többet fizessen, vagy e kölcsönhátrálékot esetleg korábban akár egyszerre egészben, akár nagyobb részletekben térítse vissza;, de e mellett joga van neki ahoz, hogy tartozását az intézeti alapszabályok értelmében akkor, a mikor tetszik, akár egészben, akár részben is visszafizethesse. E 4lj„ °|0-os kamatozású záloglevél kölcsönök mellett 5%-os kamatozású kölcsönöket is ad az intézet; sőt 1000 írton aluli összegekben egyáltalán csak ily 5%*os kölcsönöket engedélyez, mig azonfelül a felek szabad tetszésére bízza a kettő közt való választást Ezen 50/°-os záloglevelekben kapható kölcsön 33’ía évi törlesztésre félévénkint minden 100 frt záloglevéltőke után 3 frt 30 = évi 6,6°0 17 » » » > 100 » » » 4 » 75. = , 95 > 15 s » » » 100 » » ,5» — = »10, járadék fizetése mellett, egyebekben ugyanoly feltételek alatt, mint a fentemlitettek. Félreértések kikerülése végett megjegyezzük még, hogy a kölcsönök záloglevelekben, tehát nem készpénzben, hanem papírokban adatnak ugyan, de az intézet a kölcsönvevő félnek nem magát a papirt adja a kezébe, hanem már akkor, a mikor a kölcsön megadásáról értesíti, egyúttal meg­szabja azt is, hogy — feltéve a viszonyok változatlanságát — minden 100 frt záloglevélért hány forint készpénzt fizet ki a kölcsönvevőnek, ha az a kölcsönt tényleg felveszi. A kölcsönvevő tehát előre tájékozást nyer azon árra nézve, a melyet a záloglevelek helyett készpénzben kifizetve kapni fog. Bővebb felvilágosítást szívesen nyújt az intézet felső-magyarországi megbízottja i>r. Hugi Jakab ügyvéd ur (Kassán, főutca 2.) fiz igazgatóság. TK. 2022/1889. sz. Árverési hirdetményi kivonat. A n.-mihályi kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy gr. Andrássy Dénes végrehajtatónak Ko- czibár György végrehajtást szenvedő elleni 66 frt 69 kr. tőke­követelés és járulékai iránti végrehajtási ügyében a s.-a.-újhelyi lkir. törvényszék (a nagy-mihályi kir. járásbíróság) területén évő Kis-Csebb községében fekvő a kis-csebbi 75. sz. tjkvben A I. 1 — 9. sor. 42., 115., 172., 208., 261., 290., 299., 354. és 438. hrsz. alatt felvett ingatlanokból Koczibár György tulajdo­nául jegyzett jutalékra 771 írtban, a kis-csebbi 149. sz. tjvkv- ben A I. I. sor 478. hrsz. a. felvett ingatlanokból 3/n rész­ben Koczibár György tulajdonául jegyzett ingatlan jutalékra 56 írtban ezennel megállapított kikiáltási árban az árverést elrendelte és hogy a fennebb megjelölt ingatlanok az 1889. évi október hó 24-ik napján d. e. 10 órakor Kis-Csebb község házánál megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kiki­áltási áron alul is eladatni fognak. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlanok becsárá­nak 10%-át, vagyis 77 frt és illetve 6 ftot készpénzben, vagy az 1881 LX. törvényczikk 42. §-ában jelzett árfolyammal számított és az 1881. évi november hó i-én 3333. szám alatt kelt igazságügyi miniszteri rendelet 8-ik §-ában kijelölt ovadék- képes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881. LX. t. ez. 170. §-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elis­mervényt átszolgáltatni. Kelt a kir. járásbiróság mint tkkvi hatóságnál Nagy- Mihályban, 1889. évi augusztus 31-én. Kapy, ____________________________________________kir. albiró. 1816. szám. ein. 889. A s.-a.-ujhelyi kir. törvényszék elnökétől. Hirdetmény. A vezetésem alatt álló s.-a.-ujhelyi királyi törvényszék területén alkalmazott hivatalszolgák számára az 1890-ik évben szükséges 21 barnaposztó köpeny, 21 barnaposztó atilla, 21 barnaposztó nadrág, 21 barnaposztó mellény, 21 csinvát zubbony, 21 csinvát pantallón, 21 csinvát mellény, 21 sapka és 42 nyakkendő szállításának biztosítása czéljából pályázatot nyitok. Felhívom mindazokat, a kik ezen [egyen­ruházati czikkek szállítását elvállalni óhajtják, hogy ez iránti írásbeli ajánlatukat, melyhez a kelméknek a vállalkozó aláírásával vagy ezég lenyomatával ellátott mintái, úgyszintén bánat­pénzül 100 frt készpénzben, vagy üzleti biztosí­tékul elfogadható papírokban csatolandó — ná­lam legkésőbb í. év november hó 18-ik napjáig annál bizonyosabban nyújtsák be, mivel elkésetten érkezett ajánlatok figyelembe vétetni nem fognak­A szerződési feltételek a délelőtti hivatalos órákban elnöki irodámban megtekinthetők. Sátoralja Ujhely, 1889. október hó 17, A kir. törvényszék h. elnöke: major István.

Next

/
Thumbnails
Contents