Zemplén, 1889. július-december (20. évfolyam, 27-50. szám)
1889-10-06 / 40. szám
ajánlható. A .Magyar Szemle* kiadó tulajdonosa Kaczvinszky Lajos, a kipróbált újságíró, szerkesztő pedig Rudnyánszky Gyula, kinek neve eléggé biztosíték arra nézve, hogy a ,Ma gyár Szemle*, a legjelesebb Írók és költők közleményeivé" oly dús tartalmú, |hogy az élő irodalmat a legteljesebben s' igazán méltóan képviseli. Meg is kedvelte a közönség gyorsan és ma már az egész országban úgy elterjedt, hogy törekvése még az eddiginél is pompásabb tartalmával sikereit állandókká tenni. Melegen ajánljuk mindenkinek, hogy kérjen a .Magyar Szemlédből mutatványt, mert akkor bizonyosan előfizet rá. A .Magyar Szemle* előfizetési ára félévre 3 ft, negyedévre I ft. 50 kr. A kiadóhivatal (Budapest, VI. kér. uj-utca 14. sz.) készséggel küld mutatványszámokkat. Uj zenemű. Téborsiky Nándor nemzeti zenemükereskedé- sében Budapesten IV. kerület, Váci-utca 30. sz. a. legújabban megjelent ,Kóssuth-dar szövegét irta Ábrányi Emil, zenéjét énekhangra zongoralrisérettel szerzé : id. Ábrányi Kornél. A díszes kiállítású és ép oly költői szövegű mint zenéjü, tiszta magyar jellegű dalnak egy pompás díszpéldányát a kiadó a nagy hazaimnak is megküldé születése évforduló napjára. Szerző e dalt férfinégyesre is átírta, mely a nevezett kiadónál legközelebb szintén meg fog jelenni a hazai magyar dalegyesületek használatára. A lendületes szöveg clíö versszaka igy szól: .Szomorúság könnye ragyog A magyar nép szemében, Érted ragyog, Kossuth Lajos, Mint csillag a setétben. ■ A hány csillag, mint eltűnik, A dicső nap ha föl kél: Könnyeink is eltűnnének Ha te hozzánk eljönnél.* Az . elegáns kiállítású kiadvány, melynek a címlapját az agg hazafi hű arcképe díszíti, kapható a kiadónál, Ara 1 ít. A »Vasárnapi Újság* 39 száma -kővetkező érdekes tartalommal jelent meg: Gházi Ozmán pasa. (Arcképpel.) — Erdő szélén. (Költemény.) Széchy Károlytól. — A Gilaba János szerencséje. (Elbeszélés.) Bihari Kálmántól. — Kisbér. (4 kép pel.) — A kisbéri ménes. (4 képpel.) — Száz év előtt. — Egyveleg. —^A szegedi rakódó-part. (1 képpel.) — Barangolások a Tátravidéken. (6 képpel.» _ Mária Terézia a pozsonyi országgyűlésen. (1 képpel.) — Az antverpeni katasztrófa. (4 képpel.) Irodalom és művészet — Kózintézetek és egyle tek. - Mi újság ? - Halálozások. — Szerkesztői mondanivaló. — Képtalány. — Sakktalány. — Heti naptár. — A »Vasárnapi Újság« előfizetési ára negyedévre 2 ft, a »Politikai Újdonságok«-kai együtt 3 ft. — Ugyancsak a Franklin-Társulat kiadóhivatalában (Budapest, egyetem-utca 4. sz.) megrendelhető a .Képes Néplap« legolcsóbb újság a magyar nép számára, félévre 1 ft. MinéCfin a masyar családoknak olyan gazdag könyvtára. lUllbüCll melyben annyi szellemi szórakozást találhatna a család minden tagja, mint a mennyit a .Képes Családi Lapok* válogatott közleményei nyújtanak. Nincsen a családi életnek s a gondosan vezetett magyar vendégszerető háznak olyan kérdése, melylyel e lap melléklete a .Nő a házban* szakavatottan ne foglalkoznék. A .Képes Családi Lapok* előfizetés' ára a Nő a házban* cimü divat-melléklettel együtt egész „fi ft rzlz,.ro 1 e> — - r- -0 kr., s a kiadéhivatll >.*. .1. sz.) melyhez az elő, . .. ... , . - . intézendők, kívánatra „efc - , , mutatványszámokkal. száma következő érc... • . ; t o de Nem az apja vere. (fort. u, fon S klai Jánostól. — item«.’ ) „ ..a .tói. — A hat”3nas évek irodalma. Tolnai Lajosi. — A kaczér- ság. (Csevegés.) Szendrőif*;, _ Gondolatok. — (Kőit.) Méry Károlytól. — Utazás-közben. (Humoros rajz.) Hevesiné Sikor Margittól. — Emléksorok. Petri Mórtól, -- Ébren alvajáró. (Regény, folyt.) V. Gaál Karóimtól. — Mindenféle. — A hét tükre. (Csevegés.) Szent-Mihálytól. — Képeinkhez. — Irodalom. — Művészet. — Színház. — Értesítő. — Hymen. — Képeink: Előléptetve. Az aranyos. Egyházi énekkar. — Melléklet: A rongyos. (Eredeti regény.) Tolnai Lajostól. A közönség köréből. — Alak s tartalomért a beküldő felelős. — Föl- és meghívás. A sátoralja-ujhelyi kereskedő ifjaknak f. évi szeptember hó 28-án a városi szinház termében tartott népes értekezlete egyhangú határozattal kimondotta, hogy hazánk minden nagyobb városa után indulva, »kereskedő ifjak egyesület«-ét alakit, melynek célja: „osztályköréhez tartozó és általános hasznú érdekek előmozdítása, szellemi ösztönzés, társalkodás, a hazai nyelv művelése és gyö- keresitése a kereskedelmi téren, közbenjárás a helyeszközléseknél és a szükségben lévő pályatársak segélyezése* és melynek úgy a kereskedelmi és közgazdasági élet bármely ágában működők, mint más osztályokhoz tartozó müveit egyének alapitó, rendes és pártoló tagjai lehetnek ; valamint kimondotta az értekezlet, hogy ha a főnökök és az érdeklődő önálló egyének támogatását kellő mérvben megnyeri, szabályszerűen »egye- sület«-té alakul. Tekintettel arra, hogy ezen egyesület min den körülmények között hézagot pótolni és nem viruló társadalmi viszonyainkon mindenesetre lendíteni van hivatva ; továbbá tekintettel arra, hogy hazafias, kulturális és emberbaráti hármas célra óhajtanak a kereskedő ifjak tömörülni : teljes bizalommal fordul a kiküldött ideigl. választmány Sátoralja-Ujhely város kereskedőihez és bármely állású müveit lakosaihoz, az egyesület létesítése és fentartásához erkölcsi és anyagi becses támogatásukat kérvén. Az egyesület alapitó tagja az, ki öt forintnál tetszés szerint nagyobb összeget ajándékoz és ezen felül 3 éven át rendes tagként 6 ft. évi járulékot fizet. Pártoló tag évenként 4 ft. dijat fizet és kötelezettsége szintén 3 évre szól. Tisztelettel fölkéretnek tehát mindazok, kik az egyesület tagjai közé lépni óhajtanak, hogy ezt alulírottnak jelenteni, illetőleg, hogy a f. évi október hó 8-án esti 8 órakor a városi szinház termében tartandó közgyűlésen megjelenni szíveskedjenek. E közgyűlés napirendje: a) az id. választmány jelentése ; b) az alapszabályok tárgyalása és ej a tisztikar megalakítása leend. S-a.-Ujhely. 1889. okt. 3-án. Jíémethy Bertalan, az id. választmány elnöke. JEECátláus Xi3r-u.g-ta.t0. A bodrog-zsadányi tüzkárosultak felsegitésére Füzesséry Ödön főszolgabíró ur gyüjtö-ivén adakoztak : Olasz-Liszka város 16 ft. Tolcsva város 5 ft 60 kr. Bodrog Kisfalud község 7 ft 40 krt. Fogadják a nemesszivü adakozók hálás köszönetünk nyilvánítását. Szabó András, Kárpát hi Péter, községi biró. (P. H.). közös tanító. KÖZGAZDASÁG. Falusi tűzrendészet. A földhöz tapadt köznép végveszedelembe jut, ha »szegénysége« tűzesetnek lesz áldozata. A falusi nép, ősi szokásához híven, fából, paticsból épit, ritka esetben történik, hogy a vályoghoz, vagy éppen a kőhőz is hozzányúl. Fe- delékül legolcsóbb a szalma meg a nád. Építkezéseinél ügybe sem veszi az épület formáját, annak a szomszéd épületektől való távolságát. Az alig nehány négyszögöl területű udvaron egy fedél alá húz házat, kamarát, istálót. Ennek végébe telepíti a csűrt, az udvar másik oldalára, vagy az utcától való kerítés helyére a sertés- és tyuk- ólat. Az udvar közép Ve boglyába rakja a tüzelőanyagot, aratáskor ua.arára zsuffolja búzáját, gabonáját, szalmáját, zsúpját ; őszkor a szomszédház ereszéhez rakja a szénáját, És ha már mindezekkel igy jó rendben van, összetett kézzel 'Kiat ad istennek, hogy 2Z ő portája milyen szépen töltve V2Vi midi javakkal. Ha aztán a szomszéd az ilyen szabálytalanságba beleszól s jelentést tesz szolgabirónál: kijön a rendelet a falu birájának, hogy az udvaron tüzrendőri szemlét tartson és 48 óra alatt a rendeletnek szerezzen foganatot. A községi biró mit tesz e rendeletre ? Mert a bepanaszolt fél rendszerint sógor, koma — avval a biztatással nyugtatja meg a bepanaszolt atyafit, hogy az a porta nem a szol- gabiróé, hanem a komáé, oda rakhatja fáját szalmáját stb. a hová tetszik, abba száz szolgabiró sem parancsol. Itt aztán vége szakad a szolgabirói rendeletnek. A mi népünk épületeit tűzkár ellen csak elvétve biztosítja. A legtöbb abban a balga hitben él, hogy az a biztosítás csak úri tempó. Azt mondogatják, hogy az urak nem elégesznek meg a sok adóval, hanem még a biztosításokból is hízni akarnak. A szegény ember a jó isten oltalma alatt áll. Mikor aztán a szegény szüle kenyér után lát s óvóiskolák és falusi menedékhelyek hiányában apfó gyermekeit, hogy őket baj ne érje, a házba csukja és eltávozik — a gyermekek unalmukban gyufajátékhoz fognak, kigyul a ház, tüzet fog a szomszéd háza, ég a falu, s mert a nép kint dolgozik a mezőn, nincsen a ki elfogja a rohanó tüzveszedelmet. Mikorra a nép a külső munkáról megrémülve s nagy későn hazaérkezik, mentéshez fogna, — de mivel ? Vizipuskája nincs a falunak. Fazékkal, kupával hordják a vizet, locsolgatják a még tüzet nem fogott szalmás épületeket. De hát mit árt az ilyen eljárás a rengeteg tűznek f A vizipus- kák hiányában a népnek nemcsak hogy a szegénysége, utolsó harapás kenyere, testi ruhája is oda ég, de még a házban benrekedt gyermekek s magukra hagyott tehetetlen betegek is elpusztulnak. így fogy a nép számban, igy pusztul a nemzeti vagyon, igy jut koldusbotra gondatlanság és vigyázatlanság miatt a szegény nép nagy része. Akkor jut már eszébe a tüzkár-biztositásnak hasznos volta, mikor késő ; mikor már önerejéből nem foghat uj ház építéshez, de még csak siránkozó gyermekének sem képes már adni egy falat kenyeret. Ha pedig jó emberek könyörületességé- ből némi segitséghez jut: újra csak úgy építkezik, mint azelőtt, temérdek fáradtsággal és önmegta gadással helyreállítja a régi tűrhetetlen állapotot. Községeink saját jószántokból soha sem fogják beszerezni a vizipuskát ? A falusi nép azt állítja, hogy a vizipuska csak a városi úri tűzoltóknak való, hogy azzal vasárnaponkint parádézhassanak. Falura elég a cseber is. Miért is szükséges, hogy a községek részére a fensőbb hatóság rendelje meg a tüzfecskendőket, Ha ezek meglesznek, mi néptanítók szívesen veszünk magunknak fáradságot, hogy azok kezelésére betanítjuk a népet. A tüzeseteknek gyakori ismétlődhetésének, igénytelen véleményem szerint, csak úgy lehetne elejét venni, ha a járási főszolgabirák kőrútjuk alkalmával nem sajnálják a fáradságot s tüzetesen megszemlélik községeikben a portákat. Az udvarokon és az épületek közelében felhalmozott szalma, fa és egyéb eléghető anyagokat az épületektől távolabb eső helyekre karhatalommal elrakatják, a tapasztatlan kéményeket rendbe vétetik, a lakosságnak büntetés terhe alatt meghagyják, hogy az ujjonan készült épületeket legalább is zsindely tetőzet alá vegyék, s rendeletüknek pontos végrehajtására a községi bírákat szigorúan kötelezik. Ha mindezek és a vármegyei szabályrendeletben pontosan leirt egyéb hatósági intézkedések sikeresen keresztül vitetnének : népünk meglenne mentve a nagyobb veszedelemtől. Akkor majd maga is beismeri, hogy az urak parancsa csakugyan a közjó érdekében szólt. Hárpáthi Péter. Nyilt-tér.*) Tekintetes Szerkesztőség I B. lapjának 39, száma »Utcai botrány« cim alatt közölte azon sajnálatos inzultust, mely tiszt, rabbinkat, Bermann Lipót urat f. hó 23-án érte. E közleménynyel szemben kénytelenek vagyunk helyreigazítással élni s kérjük a t. szerkesztőséget, hogy a történetet minden kommentár nélkül előadhassuk a következőkben : F. hó 23 án d. u. 2 óra tájban beteges rabbink a Korona utcában sétán volt a Diana-kert felé, és midőn a »Veres rák« nevű korcsmához ért, egy — őt hátulról követő — férficsoport han- gos társalgását hallotta meg, mely úgy a rabbi ur személyét, mint felekezetűnket mélyen sérté; melyet azonban tartalmánál fogva e helyütt repró - dukálnunk nem lehet. Rabbink méltán azt híven, hogy e csoport nagy fejű, miveletlen egyénekből áll, benső felháborodását elfojtva tova haladt; és midő.i a Nyo- markay-hazhoz ért, érzé, hogy valaki a sarkára hág, őt a gyalogjáróról leszorítandó. Visszatekintvén • 5 intelligens külsejű egyént lat maga előtt és meglepetésében jogos méltateln- kodással azt mondá e ,valaki-*nek: »Ha ön nem tudja az illemet, hát tessék előremenni.« Erre az »illető úri egyén« »Micsoda illem ? Ebadta zsidajal« szavakkal a rabbinak fordult és őt botjával megütötte; egy »másik úri egyén« pedig ezzel egyidejűleg ,Üsd pofon a zsidót!* szavakban adott kifejezést nemes indulatának. . . Világos tehát, hogy nem szemközt, hanem hátulról jöttek azok, kik közül nehányan ezen __ széles hazánkban feltűnést keltett — botrány.t inszczenálták és hogy t. rabbink összezördülésérő szó sem lehet. S. a.-Ujhely, 1889. szept. 30. Tisztelettel Az izr. hitközség elöljárósága : Nómethy, ,-Schwarcz Bernát, titkár. (P. H.). elnök. *) E rovatban közlőitekért nem vállal felelőséget a szerk. KIMUTATÁSA a zemplénvármegyei nyilvános közkórház 1889. évi szept- havi beteg-forgalmának. •O ^ *- rt rO g AO ti •7 <U 0 <u ro •*-* <u txo <u Ezek közül elbocsáttattak Á3 *0) k - ! d _ u 1 _í, áí O ^ CL rj. rt d Ö 1889. aug. ápolás alatt r \ 1 1889. szept. újonnan felvé ! rfl vb :0 cJ ’o CL ■< i Gyógyulva Javulva 1 Győgyulatlan J Meghalt ca j O L-H «3 <u N CO 0 1 ! A hó végéve lás alatt ma Az ezen idő al merült ápolási 32 “ ...... ‘ i----.... 98 156 — — 7 b i3S 962 7okár József, Dr. Schön Vilmos, alorvos. főorvos. Felelős szerkesztő: HORVÁTH JÓZSE H1. Főmunkatárs: D ON Gr Ó Gr 7. GrÉZÁ. Kiadótulajdonos: ŐZV. BORUTH ELEMÉRNÉ.
