Zemplén, 1889. július-december (20. évfolyam, 27-50. szám)

1889-07-14 / 28. szám

Melléklet a „Zemplén“ 28-ik számához

Főpénztárnoknak évnegyedes jelentése szerint utimunkaváltság címén 45,015 ft 67 kr., betegápolási pótadó c. 20,313 ft 85 kr., tisztvitelöi nyugdijadé c. 9610 ft 44 kr., közmivelődési adó c. 9938 ft 08 kr., katonabeszállásolási pótadó c. 2704 ft 33 kr., összesen 88,582 ft 37 kr. lévén hátrálékb?-), a részletes kimutatások közlése mellett utasittatott a vármegye alispánja, hogy a szerfelett magasra rúg' ' átrálékoknak lehető apasztása iránt kellő szigorral intézkedjék.

Dr. Chyzer Kornél főorvos jelentése szerint a közegészségügyi állapot junius hó folyamán kedvező volt. Fertőzési kór járványos elterjedést nem nyert, sőt Szentesen a járványosán uralkodott kanyaró is megszűnt. Szamárköhögés jelentkezett Ujhely, Legenye, Mihályi, Isztáncs, Upor, Kele- cseny, M.-Izsép, M.-Laborcz községekben. Izb- Radványon a difteritisznek két esete fordult elő s halállal végződött.

Payzsoss Andor árvaszéki elnök jelente'te, hogy junius hóban 1292 ügydarab nyert elintézést, hátrálék: 910 db. Beadványok száma a múlt évi forgalomhoz viszonyítva — csökkent. Tudomásul vétetett.

Hlavathy József kir. ügyész jelentéséből megértettük, hogy a fogháznak már már hasznavehetetlenné vált lépcsőzete ujjal cseréltetik ki s a folyosóknak kiaszfaltozása is valószínűleg még ez év folyamán teljesítve lesz. Múlt félévben 800 ft tiszta jövedelmet hozott a rabipar, a rabok külső foglalkozásából 249 ft 30 krnyi tiszta jövedelem származott. Napszámos-munka teljesítése végett N.-Mihályba az ottan épülő kisdedóvó intézethez 12 rabmunkás küldetett, kik a nehezebb munkával járó fáradságért étkezési pótlékul fejenkint és naponta IO krt kapnak. A rablétszám júniusban 230 főnyi volt, ebben az elitéltek számua 164, múlt évihez viszonyítva 24-el kevesebb. Élelmezés ellen panasz nem emeltetett, halálozási esetek száma júniusban 2, az elmúlt félévben 6. Fegyencek és rabok egészségügyére jótékony hatást gyakorol a külső munkákon való alkalmaztatás Főispán Öméltósága e pontnál felemlítette, hogy újabb időben a csavargók nagyon elszaporodtak. Bydes- kuthy S. a garanyi erdőben fészkelő ,kapca betyárok* szerepeléséről tett említést; minek következtében felhivatott az alispán, hogy a járőrök szaporítása és megerősítése iránt magát a csend őrparancsnokságokkal érintkezésbe tegye.

Hőn8ch Dezső kir. mérnök jelentette, hogy a hoóri nagy hid korhadásnak indult hossztartói újakkal kicseréltettek s már most ottan a legsúlyosabb járómüvek is biztosan közlekedhetnek. A törvényhatósági úthálózatra rendelt fedőanyagnak 4O°/0 át már kifuvarozták. A tokaj-tarczali útból egy kilométernyi folytatólag kiépíttetett. Hadászati fontossággal biró útvonalunkon pedig államsegéllyel 14 uj műtárgy emeltetett. A sztrop- kai járás területén vezető vicinális utakon még néh. ívva Kálmán főszolgabirósága idejében több műtárgyat létesítettek. Annak meghatározása végett, hogy az építési költségeket mely községek s mily arányban viseljék: br. Balassa István elnöklete alatt a járási főszolgabíróból s az állami ép. hiv. kiküldöttjéből bizottság alakíttatott s a helyszíni eljárás foganatositásával megbizatott. A tar- czali határban lévő, u. ti. füzesséri-hidnak kiépítési és fentartási költségeihez Tarczal 2|3, Tokaj ,:3 részszel járulni köteleztetett, azonkívül Tarczal még köteles a hídhoz vezető útnak jó karban tartásáról gondoskodni. Végül jelentette szakelőadó, hogy a M. É. K. V. vezérigazgatója intézkedett az iránt, hogy a n.-mihályi vasúti állomásnál lévő átjáró ut a tehervonat tolatása közben is a szekerek előtt esetre esetre megnyittassék. Vlcz- mándy Ödön a Ridzina és Dubróka közt vezető ut járhatatlan állapotát ösmertetvén, kérte a közig, bizottságot, hogy tekintettel a mezei gazdaság érdekeire, ez útnak jó karba hozatala iránt sürgősen intézkedjék. Járási főszolgabíró és áll. ép. hivatal utasittattak, hogy a gazdaközönség jogos óhajtásának haladéktalanul eleget tegyenek, eddigi késedelmünk okáról s eljárásukról pedig az aug. havi gyűlésen számotadjanak.

Nemes Lajos kir. tanfelügyelő havi jelentésében előadta, hogy a kelecsenyi iskola hökhurut miatt bezáratott. Előadta továbbá, hogy személyesen részt vett a s.-pataki tanítóképző intézet képésitö vizsgálatain, ugyanott a r. kath. fiúiskola felsőbb osztályainak, a s.-a-újhelyi st. quo izr. hitközség fiúiskolája I. osztályának, a Horváth-féle magántanintézet alsóbb osztályainak évzáró vizsgálatain s mindenütt megnyugtató eredményt ta pasztáit. A vizsgálatokról hozzá beérkezett jelentések a kazsui állami, a perbenyiki és b.-szerdahe- lyi iskolákban csekély eredményről szólnak; ellenben a gálszécsi, mádi, m.-laborczi. sztropkai és varannai állami, illetve községi iskolákból kitűnő eredményt jelentettek. A s.-pataki állami iskolá ban jun. hó 24-én megkezdett, azonban közbejött nehézség miatt abbanhagyott vizsgálat a fenforgó körülmények mérlegelése után véglegesen érvényesnek mondatott ki.

Becske Bálint kir. adófelűgyelő, e minőségben most vett részt utólszor a közig, bizotts. ülésen, melynek 12 éven s kilenc hónapon át egyik ügybuzgó, tevékeny tagja volt. A felügyelői intézményt az 1889. évi XXVIII. te. megszüntetvén s aug. 1 tői kezdve a vármegyei pénzügyigazgatóságokat léptetvén életbe: meghatottan vett búcsút a »kiválóan díszes testülettől* s hálás köszönetét mondott tagtársainak a részükről mindig tapasztalt támogatásért. A búcsúzó kir. adófelügyelőt megéljenezték. — Ezután jelentette, hogy az állami adók befizetése júniusban kedvező volt; befolyt 31,248 ft 18 kr., a mult évi júniusi forgalomhoz viszonyítva több : 2979 ft 44*|a krral. — Élénk eszmecserére szolgáltatott alkalmat a kir. pénz- ügyministernek egy leirata, mely a Bodrog-Tisza- szab. társulat részéről kint lévő, kerek számban 300,000 ftnyi kölcsön-hátrálék biztosítása és behajtására vonatkozólag véleményes előterjesztést sürget. Szakelőadó a községi bírák ellenében, kik a hátrálékok behajtását elmulasztották, a felelőség kimondását hozta javaslatba. Minthogy ezt a bizottság, közgazdasági fontos érdekek kockáztatása nélkül, célravezetőnek nem találta; — addig is, amig a társulat saját közgyűléséből e tárgyban nem intézkednék, a Bodrogköznek válságos a szab. társulatnak pedig kivételesen súlyos helyzetéről a szakministerhez felterjesztés intéztetni ha- tároztatott. — A Petsár-féle sikkasztási bűnesetben előterjesztett felügyelői jelentés véleményadás végett a t. főügyészhez utasittatott.

Végezetül felemlítjük, hogy Deák István, Kőházy József, Szabó József, Pozbai András, Tóth Sándor, Tóth Ferenc, Béres János, Balogh János, Hubai Ambrus, Lengyel Pál, Tóth Károly, Kond- rák György, Rácz Sándor, Szűcs Bertalan, Kon- csek Lajos, Janók György, Lukacskó György, •Benyo Sándor, Roszipajla Mihály, Nagy János, Revák József és Binó József hadköteles egyéneknek, részben tényleg szolgáló katonáknak, kivételes nősülési engedetem, a póttartalékba való áthelyezés, vagy a kincstári 20 ftnyi átalány elengedése végett benyújtott folyamodásaik kedvező elintézésben részesültek

A d. e. 9-kor kezdődő s hoszura nyúlt ülés d. u. 5 órakor főispán Öméltóságának éltetésével végződött. V

Vármegyei ügyek.

I Szilvásy József, | 1878. évi május 1 -töl kezdve Zemplénvármegyének íőlevéltárosa, O.-Lisz- kdn f. hó 12-én, reggeli 7 órakor, életének 74 ik évében elhunyt. Mikor halálának váratlan hire Ujhelybe megérkezett s a vármegye székházának ormára kitűzték a fekete lobogót: úgy a tisztikar, mely az elköltözöttben egyik szeretett tagját gyászolja, mint a nagyszámú barátok s jó ismerősök mélyen megilletödve adtak kifejezést benső, igaz részvétüknek. Szegény Józsi bácsi I Mikor pár héttel halála előtt elbetegesedve, törődötten, testben- lélekben elkedvetlenedve, o.-liszkai otthonába szabadságra távozott, könynyel teli szemekkel vett búcsút hivataltársaitól, s mintha már előre látta volna napjának végső alkonyodását, görcsös kéz- szoritások közt mondogatta* tartsanak meg jó emlékezetükben.

Jó ember, jó kartárs, jó tisztviselő volt. Jó emlékezete élni fog közöttünk !

Temetésére ma délután sokan fognak kimenni Ujhelyböl O.Liszkára. Tiszttársai diszes koszorút visznek koporsójára. Ez a koszorú a hivatalos család kegyeletének szimbóluma lesz. Hitves, család az agglegény kimúlását nem siratja, Ezek helyett koporsója fölött sirig hű tiszttársai mondják el a helv. hitv. egyháznak liszkai temetőjében a végső búcsút:

Béke veled l

A sztropkái főszolgabírói hivatal e hó 8-án adatott át hivatalosan Haraszthy Miklós, az célból kiküldött homonnai főszolgabíró által Barthos József újonnan megválasztott főszolgabírónak.

Hajózás. A kereskedelmi minister értesité a vármegye törvényhatóságát, hogy a folyó-, csatorna- és tó-hajózás feletti közvetlen hatósági felügyeletet a m. k. vasúti és hajózási felügyelőség ügyköréhez csatolta.

Többeknek tudomásul. A marhalevelek eksz- pediálása utóbbi időben tagadhatlanul lanyhán, s a gazdaközönség rovásara gyakran késedelmesen történt. Oka ennek az elhunyt főlevéltáros betegeskedése volt. E hó elsejétől azonban ezek kezelése ideiglenesen a vm. levéltár egyik fiatal tisztviselőjére bízatván, a kiadványozásban késedelem nem I fog előfordulni, mert a ma megrendelt marhalevél ugyanaznap postára adatik.

Ung- és Zemplénvármegye közösügye, a vaján-deregnyői elpusztult hid helyreállításának rég vajúdó kérdésében legújabban a közm. és közlekedési (jelenleg kereskedelemügyi) minister a két 1 vármegye feliratai alapján a hid /elépítését köte- lezőleg meghagyta a két vármegye közönségének,

egyidejűleg a műszaki előmunkálatok elkészítése és az érdeltséggel a hozzájárulás tekintetében megtartandó tárgyalásokra a minister Ungvárm. közönségét utasította. Minthogy azonban a 22—23 ezer forint költséget igénylő hid felállítása előreláthatólag hoszabb időt igényel, Ungvármegye ideiglenesen egy komp létesítése által kívánt a közforgalomnak utat nyitni. A tervezett komp ellen tehát f. hó julius 10 én az Ungvármegye alispánja által tartott helyszíni tárgyalás alkalmával Zemplénvármegye alispánja és a megjelent érdekeltség részéről kifogás nem tétetett ugyán ; határozottan kijelentetett azonban, hogy a komp ideiglenes engedélyezése a hid felépítésének elodázására okul nem szolgálhat. A komp-közlekedés pár nap múlva megindul.

Jelentés,

a magyarnyelvel és népnevelési Zemplénvármegyé- ben terjesztő egyesületnek 1888. évi működéséről(Folyt, és vége.)

A nem magyarajku községekben működő azon tanítók részére, kik a magyar nyelv tanításában kiváló eredménynyel működnek, egyletünk ez idén 300 frt jutalomdijat előirányzott. Ézen összeg az előzetesem megkeresett kér. esperesek ajánlatainak tekintetbevételével, megyénk köztiszteletben álló tanfelügyelőjének előterjesztésére, illetve javaslatára 26 tanító között osztatott ki, kik közzül Novák János szilvásujfalusi, Stefancsik József garanyi, Veszperényi Vincze kozmái s Kopinecs Antal isz- táncsi tanítók 20—20 ftot; Figula József vásárhelyi, Fábry Paulin (tanítónő) krivostyáni, Kolyvoska József n.-dobrai, Zverin András sztárai, Vargovics Mihály zsalobinai, Kmetti Lénárd körtvélyesi, Kraf- csik János kásói, Knefcsik András b.-újlaki, Hreskó István n. ruszkai, Jaczkovics Mihály ladoméri, Ma- ximovics János gálszécsi, Koscsák János hardicsai, Nagy Mihály m.-izsépi, Romzsa Sándor n.-polenai, Takács Péter pcsolinai, Podhajeczky Ede sztak- csini, Peczár Mihály ezéki, Turkinyák Sándor csertészi, Nyitrai József ladoméri, Vajócsik Sándor kassai, Marikovszky János egresi s Szitóvszky János s.-a.-ujhelyi tanítók 10—10 frt jutalomdijban részesültek.

Egyesületünk célját, hogy pénzjutalmak kiosztása által az iskolákban, melyek egyletünk figyelmét kiválóan követelik, a néptanítók buzgalmát felébreszsze s azokat fokozott iparkodásra serkentse, siker koronázta. A lefolyt évben a magyar nyelv tanításában fokozott volt az eredmény. Isten éltesse a nemzet derék napszámosait!

Jóllehet egyesületünk főcélja ovodák felállítása s szervezése, mégis, tekintve azt, hogy egyszersmind kulturális cél szolgálatában is áll, a lefolyt évben a szegény felekezeti iskoláknak, nevezetesen a kozmái római kath. és csertészi g. k. iskolának taneszközöket ajándékozott 35 ft értékben.

Egyesületünk gr. Andrássy Tivadar elnök javaslatára múlt év julius hó 17-én tartott választmányi üléséről felvett jegyzőkönyv VII. számú határozatával célbavette, hogy perselyeknek egyeseknél s kiválóan Zemplénvármegye hölgyeinek asztalain leendő elhelyezésével, alaptőkéjét növelni fogja. A vidéki körök elnökei utján kiosztandó volt a nemes cél tárgyában hozott felhívás; de sajnos, e tárgyban mai napig egyesületünkhöz semmiféle értesítés nem jött.

A tályai népbank, mint szövetkezet és a zemplénmegyei ipar-, termény-, kereskedelmi és hitelbank 1888. évben egyletünk nemes céjlaira 20—20 frtot adományozott. A nevezett pénzintézeteknek nagylelkű adományaiért e helyen is köszönetét mondunk.

Egyesületünk tagjainak száma az elmúlt év folyamán 8-al szaporodott, mégpedig Mester István szin- nai, Dely János cz.-bélai, Petrasovics Miklós s Strasiripka Alajos o -ruszkai, Vesener Bernát zboji, Jerencsik Ödön o.-hrabóczi, Viravecz József sztak- csini lakosokkal, kik évi 2 ft tagsági díjjal ren des tagokul beléptek és Szkirpán Ambrus papinai lakossal, ki évi 2 ft tagsági díjjal pártoló taggá lett.

Az elmúlt év folyamán egyesületünk a megyei közig, bizottság által vármegyénkben a közművelődés jelentékeny kárára működő zugtanitók, ezeket pártoló szülök, illetve izr. hitközségek ellen hozott s az egyes járási főszolgabirák által erélyesen végrehajtott határozatok foganatosítása következtében rendkívüli, jelentékeny jövedelmet nyert amennyiben az illető zugtanitók, illetve hitközségeken behajtott bírságpénzek egyletünk pénztára javára bevételeztetni rendeltettek. Ezen bírságpénzek összege a múlt évben mintegy 1493 ft 87 krt tett ki. A zugiskolák beszüntetése s az illetők méltó megbüntetése közül kiválóan Haraszthy Miklós homonnai, Füzesséry Ödön tokaji, Dókus Gyula s.-a.-ujhelyi s Füzesséry Tamás n.-mihályi járási főszolgabirák fejtettek ki elismerésre méltó eré- lyességet. Ezen bizottsági intézkedésnek azon üdvös következménye lett, hogy megyénkben a burjánmódra felszaporodott s legtöbbnyire képzetlen lengyel izraeliták vezetése alatt állott zugiskolák any- nyira megszűntek, hogy ma már alig van oly izr.