Zemplén, 1889. július-december (20. évfolyam, 27-50. szám)
1889-07-07 / 27. szám
Sátoralj a-Ujhely, 1889. Julius 7. 27. sz. Huszadik évfolyam. EDŐHZETÉa ÍS Egész évre 6 frt. Félévre 3 „ Negyedévre 1 frt 60 kr Bérraentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. Kéziratot nem adatnak vissza. Egyes szám ára 20 kr. A nyílttérien minden gar- mondsor dijja 20 kr. Zemplén. Társadalmi és irodalmi lap. ZEMPLÉNVÁRMEGYE HIVATALOS KÖZLÖNYE (Megjelenik minden vasárnap.) HIRDETÉSI DÍJ : hivatalos hirdetéseknél : Minden egyes sző után 1 kr. Azonfelül bélyeg 30 kr. Kiemelt diszbettlk s körzettel ellátott hirdetményekért térmérték szerint minden D centiméter után 3 kr számittatik. Állandó hirdetéseknél kedvezmény nyujtatik. Hirdetések a „Zemplén“ nyomdába küldendők. HIVATALOS RÉSZ. __ «* 9899. 9910. sz. Zemplénvártnegye alispánjától. \ Zeplónvármegye közönségének. | A mellékelt hirdetmény köztudomás célja- j ból közöltetik. S. a.Ujhely, 1889. julius 2. Alispán helyett: Vicimándy Ödön, főjegyző. Pályázati hirdetniéiij. Goldgräber Hani a S -a -Ujhelybsn levő vármegyei mérték h itelesitő hivatal bérlőjének és kezelőjének halála folytán köztudomásra hozatik, i hogy a kérdéses mérték-hitelesitö hivatal haszon- | bérletére pályázók záit ajánlataikat a f. évi julius hó 20 ig az aüspáni hivatalhoz adják be. A pályázók kérvényeikben az egy évi ha- j szonbéri összeget, mint biztosítékot (cautió) mel- j lékelni tartoznak. Melléklendő továbbá az erkölcsi magaviseletük és életkorukról szóló bizonylat. Végre tudatom, hogy a mértékhitelesitésben való jártasságról szóló képesítési okmánynya! bírók elsőbbséggel bírnak; azoknak ellenben, akiknek ily képesítési okmányuk nincs, kötelező nyilatkozatot kell tenniök, hogy az e tárgyú vizsgát . legfeljebb 3 hónap alatt leteszik. S.-a. Ujhely, 1889. julius hó 2. alispán helyett: Viczmándy Ödön, főjegyző. 8682. sz. Zemplénvármegye alispánjától. Körözvónyek. I. Zboj község határában 1. évi május hó 21-ik napján, egy gazdátlan egy éves koca sertés találtatott s a község birájánál őriztetik. II. 8623. szám. Resska János szepes-váraljai lakosnak Krasz- nibródon vásárolt 1 db 12 éves daruszőrü tehene valahol a sztropkai szolgabirói járás területén eltévedt. S a.-Ujhely, 1889. junius 12. alispán helyett: Viczmándy Ödön, főjegyző. 1031/89. k. i. sz, Árlejtési hirdetmény. T. Zemplénvármegye székhazánál még e hó folyamán kisebbszerü faljavitási és meszeltetési munkák fognak teljesittetni. A vállalkozni szándékozó kőmivesek felhivatnak, hogy írásbeli zárt ajánlataikat a vármegyei számvevőséghez, hol e tárgyban bővebb felvilágosítás is nyerhető, f. hó 16 áig nyújtsak be. S.-a.-Ujhely, 1889. évi jul. 4. Dongó Gy Géza s k. i — 2 foszámvevA. 3089 89 sz. S.-a.-újhelyi járás fó'szolgabirájától. Hirdetmény. Kiszte község határában egy 3 éves sötét pej, homlokán csillag és 150 cm. magas csikó bi- tangságban találtatott. A csikó a község birájá nál van befogva. Felhívom a községi bírákat, hogy a csikó tulajdonosát községeikben szigorúan nyomozzák és a tulajdonos feltalálása esetén ide jelentést tegyenek. S.-a. Ujhely, 1889. év jul. 2. Urbán Ferenc, t. főszbiró. 114/89. szám; Árlej tési hi rdetmény. T. Zemplénvármegye alispánjának 8845. sz. rendelete folytán a s.-a. ujhely kassai I-ső rendű vármegyei útvonalon, sürgősen helyreállítandó 5 , 7-, 10., II., 12 és 13. számú, összesen 6 darab műtárgy kiépítésére 1062 ft 9 kr. költség előirányzattal árlejtés hirdettetik s annak határnapjául f. év julius hó 8, d. e. 9 órája a s.-a.-újhelyi járási főszolgabíró hivatalos helyiségébe kitüzetik. Mely hely és időre, az áriejteni kívánók azzal hivatnak meg, hogy a részletes költség előirányzati tervezet és árlejtési felvételeket alulírott főszolgabíró hivatalos helyiségében a hivatalos órák alatt bármikor megtekinthetők. S.-a. Ujhely, 1889. jun. 30. Dókus Gyula, főszolgabíró. Monok község kegyelete. A szerencsi járás területén lévő Monok községben született Kossuth Lajos, idegen földön, Turinban tartózkodó nagy hazánkfia, aki a gondviselésnek kiváló kegyelméből ez évben tölti be életkorának 87-ik évét. Szülő és nevelő községe, az igénytelen kis Monok, kétezerhétszáz lélek nevében, de Magyarország minden hü fiának mély rokonérzésével találkozva ajándékot küldött a turini remetének. Egy zsákocska föld az, onnan a monoki szülő-ház udvaráról, ahol, mint Hóreb hegyén a szent hajdan-korban az égi jelenés égő csipkebokra mellett : saruit levetve, kalap-levéve áll meg a zarándok, mert szent az a hely, melyet lépteivel érint, szent az a levegő, mely csókos lehelletével arcát érinti. Minden évben, mint a szent érzelmű muzulmánok karavánja a Keleten, Magyar- országon is összeszedődik pár száz lélek, az igaz hitüek közül, hogy mint az ájtatos szivü, hitbuzgó muzulmán Mekkába, bucsu- járást tartson Magyarországból — Turinba. Az idén is útra kelt Helfi Ignác elöljárósága mellett 850 ilyen lélekben igaz magyar. Országot-világot látni mentek Tu- rinon át Párisba. De miért éppen furinon át ? Hiszen a világvárosnak számos más és rövidebb útja is van. Bizonyára azért is útba ejtik a nagy remetének lakó városát, mert ország-világnak legnagyobb élő alakja ma Kossuth Lajos, akit szinről-szirire látni, ajakának varázshangját hallani, nagysága előtt leborulni: egy tulvilági kéjes élvezet, mely vetekedik a bibliai Simeonéval, aki mikor meglátta az Üdvözitőt, felsóhajtott: Uram, már most békességben bocsátód el a te szolgádat! Monok község érzelmét, mit ajándéT Á 5_C A, Utazási levelek. — A .Zemplén* eredeti tárcája. — I. A Walhalla. A régi germánok mithologiájában e szó azt jelentette, hogy üdvösség, mennyország. Mint min den történelemmel és költészettel biró népnek, a német fajnak is van nagyterjedelmü mondaköre. Kár, hogy a kereszténység letörte, hogy ugy- mondjam évezredek költészetét. A hellén mithológia szép virága északra elültetve talált ugyan talajt, de elvesztette maga fölöl a kék égboltozatot, az illatos babérberkeket, s aklimatizálódnia kellett a szürke égbolthoz, a sötét fenyőerdökhöz Suhogó fenyölomb, ropogó tűz, s a bölény mély bugása volt dajkája a német mithológiának, mely a Szkáld (Bárd) hárfáján ösz- szefolyt mint dal és vallás Odinról. Erről énekelt a hárfás népének, ki magas bércek fölött arany palotából tekint le a harcos germán fajra, kinek jelvénye nem a mirtus, de a cserfaág. És ha a harc mezején elesik a germán hős, elröppenő leikével együtt a Walkürök viszik az arany Glazur berken át a Walhallába a hősök közzé, hol a vitézt terített asztal várja, fájó sebeire irt kennek az isteni Walkürök, szomjas ajkaira méhsert és csókot adnak ... így énekelték ezer év előtt a Walhallát a germánoknak. Sok századon keresztül átjött a régi dal, ágról ágra őrizve egy nemzet által félteke jHßf PVJ fii szám nyen s elősegítve oly dalosok által minő a Niebelungok szerzője, s Wagner volt. Nem tehetek róla, de én mai napig is hallom Wagner hangorkánjaiban a bölény bugást. Csupán azért tértem ki a Walhalla történetére, hogy érthető legyen a Regensburg szomszédjában emelt monumentális emlék neve és rendeltetése. I. Lajos bajor király, az akkor még széjjelszórt német faj hőseinek akart emléket emelni, midőn számukra második lakóhelyül a Walhallát épité. Azóta megtestesült a nagy német állameszme, s most ennek Pantheónja a Donaustaufeni márványcsarnok. A fiatal fejedelem ez építésnél a hely választásánál is szerencsés volt. Itt folyik a gyermekkorát élő Duna, itt feküdfek az első római táborok s e tájon kelt át Varus büszke légióival, hogy vérmezőre vigye a római hadsereg színe javát. A kivitel szerencsésen a görög stil választására esett, s mintaképül a görög Akropolis szolgált. Ötvenkét dóriai oszlop képezi támaszát a kolosszális márvány épületnek, mely félistenek számára is méltó hajlék lenne. Az óriási kapun belépve, elkáprázik a szem a márvány hideg, de fenséges ragyogásától. A padozat sima tükrétől a tetőzet remek festményéig nincs pont, hol a szem bámulattal eltelve nem állapodnék meg. A bejáratnál vastag szőnyeg fogja fel a cipők kopogását, s a padló kímélése szempontjából nemez papucsok várják az érkezőt, ki ezekben köteles megtenni sétáját. Az erezett márványfalakról két sorban tekintenek le a német nemzet nagy fiai, közbe közbe esik Rauchnak hat Viktóriája közül egy-egy. Végig nézve a katalógus sorrendjén, úgy találtam, hogy a két első Walhalla lakó a mi reinkhoz egy ív melléklet van vünkön jutott be. Ezek madarász Henrik és Ottó császár, kik a magyarok fölött aratott diadal révén biztosítottak maguknak dicsőséget a német történelemben. Figyelemre méltó munka különben e nyomtatott katalógus. Nehány sornyi magyarázattal világosítja föl a kérdéses Walhalla-hős érdemeit. Foglalkozik a művészekkel, a müdarab árával s végül igazi német felfogással statisztikát mellékel. Összesen 165 lakója van a Walhallának. Nemzetiségre nézve 8 góth, 1 vandal, 16 osztrák, 2 liv- landi, 10 svájci. A többi az északi és a délnémetek közül került ki. Vallási tekintetben és számra nézve a katholikusok uralkodnak. Protestáns csak 31 lakja ez épületet, mely amazokon kívül 7 po gányt is a magáénak nevez. A szentek sorából három asszony, hét férfi és három boldog (sbeatus*) van képviselve. Kimutatja továbbá a statisztika, hogy születésre nézve 65 királyi, 46 nemes és 54 polgári származású előtt nyíltak meg a Walhalla kapui. Ezek után csak azt vártam, hogy valahol elrejtve megtalálom a levelező tagokat; de úgy vettem észre, hogy a Walhallában ilyenek még nincsenek. Lajos király, kinek ez épület létét kizárólag köszöni, saját felfogását és elvét juttatta benne érvényre. Az egyes feliratokhoz ő fűzött némely megjegyzést, s egyes esetekben jeles német férfiak felvétele ellen erélyesen tiltakozott. Luther csak a király halála után nyert a Walhallába bebocsát- tatást. Báró Stein neve alá: ,A német felszabadulás alapköve* ; Hutten Ulrik-é alá pedig »Én merészeltem* szavak vannak írva. Nemzetünket némi részben Mária Terézia képviseli. Más nemzeteknek is vannak itt képviselőik, az első óra feltalálójától, Radetzky generálisig-, ki a díszes sort bezárja. csatolva,.
