Zemplén, 1889. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)
1889-04-07 / 14. szám
rökitessék s gyászoló családjához részvétnyilatkozat intéztessék. Ezután következett a szolgabiróságra pályázók kijelölése. Kandidáltattak: Császár Pál, szol- gabirósági írnok, tb. szolgabiró (éljenzés) Vékey Oszkár, számvevőségi Írnok, tb. szolgabiró (éljenzés) Somossy Sándor, közig, gyakorló, tb. aljegyző és Lantos János, közig. gy. tb. szolgabiró. Szavazás kéretvén s elrendeltetvén, majd egy teljes óráig tartó urna-harc után kihirdettetett, hogy a beadott 178 szavazat közül 105 vokssal Császár Pál lett a győztes, Vékey Oszkár 63 szavazatot nyert, Somossy Sándorra 9-en szavaztak, Lantos János 1 szavazatott kapott. Megválasztott uj szolgabiró hivatali esküjét letévén, közgyűlésünk áttért a tárgysorozat második pontjára, vagyis a Ludovika-Akadémiába felküldendő két növendéknek s illetve két pótnövendéknek választás utján való kijelölésére. Pályázatra jelentkezett négy növendék, 11. m. Búza József és Spilenberg Gábor, jeles bizonyitványnyal, Matternyi István jó-, Szentmihályi István elégséges bizonyitványnyal. A szavazás módozatának megállapítása majd félóráig tartó vitát támasztott, melybe belé-belé szólt az elnöki csengetyü szava is. Végre abban történt megállapodás, hogy mind a négy növendékre csak egyszer és egyszerre történjék a szavazás szavazati lapokkal, s az eredmény a szavazati cédulákra felirt nevek sorrendje szerint állapitassék meg. Délután egynegyed 2 óra volt már, mikor a szavazás eredményét kihirdették. E szerint: 180 szavazattal első helyen bemutatandó Spilenberg G. második helyen 135 szavazattal Búza J. Első póttagul választatott Matternyi I. második póttagul Szentmihályi I. Szavazati eredmények kihirdetése után az idő előrehaladottsága miatt az első napi közgyűlést főispán berekesztvén, annak folytatását ápr. hó 3-ik napjának d. e. 9 órájára tűzte ki. E pont nál kis vihar is keletkezett de csak — egy pohár viz- ben. Ugyanis Balogh Géza biz. tag felszólalásában abbeli meggyőződésének adott kifejezést, hogy a közgyűlésnek első felvonása addig, amig a királyi pár legkegyelmesebb köszönetét tartalmazó ministeri leirat fel nem olvastatikés amig a véderőtörvényjavaslat tárgyában kelt törvényhatósági átiratok tárgyalás alá nem vétettek, a közgyűlés be nem rekeszhető. Enyiczkey Gábor bizottsági tag hasonló értelemben nyilatkozott. Elnöklő főispán kijelentette, hogy a gyűlés berekesztését kimondó határozatát, mert eljárása precedensül lenne tekinthető, már vissza nem vonhatja, egyszersmind sajnálatát fejezte ki afféléit, hogy indítványozó óhajtását vele előbb nem közölte, mert ahhoz teljes készséggel alkalmazkodott volna. Dr. Lengyel Endre felszólalása után, mely- szerint a közgyűlés biztosítva lehet arról, hogy a Balogh Géza által felhozott tárgyak a másnapi közgyűlésnek első tárgyaiul fognak kitüzetni, a jelenvolt bizottsági tagok nyugodt kedélylyel távoztak. Ápr. 3-án a közgyűlés d. e. 9-kor folytat- tatván, a tegnapi gyűlésről szerkesztett jkönyvek felolvasása és meghitelesitése után — olvastatott a néh. Rudolf trónörökös elhunyta alkalmából a király, királyné és Stefánia özv. trónörökösné csász. és kir. őfenségéhez intézett részvétnyilatkozatokra adott legkegyelmesebb köszöneteket tartalmazó kir. belügyministeri leirat, mely a vármegye levéltárába tétetni s ottan kegyelettel őriztetni rendeltetett. Ezt követöleg — olvastattak Hajdú és Hunyad vármegyék-, úgyszintén Arad sz. kir. város törvényegyedül én léphettem át a küszöböt, mely zárva volt a többiek előtt. Egy hosszú, szűk folyosón végig menve a ház udvarára értem, melyet kőoszlopos tornác futott körül, itt várakoztak fakó szőnyegeken fekve és guggolva a néger szolganők az érkező vendégekre. Meglepetésük igen nagy volt mikor megláttak engem, bizalmatlanul nézegették az én sötét európai öltözetemet, én meg viszont az ő nagyon is lenge leplekből álló ruliájokat, melynél a főszerepet mindenesetre a láb- és karperecek játszották. Jelekkel igyekeztem magamat megértetni, hogy a fürdőt akarom megnézni. Egy magas, erős test alkatú fiatal négernő megfogta a karomat s nehány lépcsőn a ház be'sejébe vezetve, kinyitott előttem egy csukott ajtót. Nagy tágas helyiségbe léptünk, melybe rózsaszínes halovány fény derengett. A középen fehér márvány medence volt látható, melynek sima víztükréhez kőlépcső vezetett. A széles párkányzatot puha szőnyegek fedik, mely az arab nők kiváló kedvenc helyéül szolgál, fürdés közben ide fekszenek le s álmosan pislogva szürcsölik fekete kávéjokat. Itten teljesen otthonosan érzik magokat s egymást teljességgel nem látszanak feszélyezni jelenlétükkel. A mennyire fátyolozzák az utcán arcukat, olyan kevéssé kendőzik itt magukat, s a lehető legkevesebb ruházattal feküsznek óraszámra mozdulatlanul, boldog semmittevésben a puha szőnyegeken . . . Az a rózsaszínes félhomály, s nehéz rózsaolaj illat, mely az egész fürdőhelyiségben terjeng, kábitólag hat az idegekre . . , az a langyos levegő a melegházak párájára emlékeztet, s azok a mozdulatlan női alakok az „Ezeregy éj® meséit juttatták eszembe .. . Nagy bajban voltam az én fürdősnémmel, hatósági bizottságainak a véderő-törvényjavaslat tárgyalása alkalmából az országgyűlés képviselő- és a főrendiházaihoz intézett felirataikat tartalmazó megkereséseik. A tegnap még zsúfolásig telt ház közönsége ma már leolvadt száz- egynéhány főnyire s a zöld asztalok mellé letelepedve néma csendben hallgatta a felolvasott átiratokat. Azután dr. Len gyei Endre biz. tag emelt szót, hazafias szellemű, szónoki hévvel előadott beszéde végén indítványozván, hogy Zemplénvármegye közönsége »minden keserűség nélkül adjon kifejezést aggodalmának« az országgyűlés képviselőházában megszavazás alatt lévő véderő-törvényjavaslat fölött, egyszersmind annak elvetését a főrendiháznál feliratilag kérelmezze. (Helyeslés.) Vékey Gedeon, tiszti főügyész, a köz- és magán életviszonyokból merített tapasztalati tények felsorolása után a véderő-törvényjavaslat szellemének, különösen pedig a 25. §. rendelkezésének cél- és okszerűségét hangsulozva, egyszersmind erős logikával védelmezve, indítványozta, hogy a felolvasott átiratok fölött térjen napirendre a közgyűlés. (Nyugtalankodás.) Bajusz József, Matolay Etele, Viczmándy Ödön, Enyiczkey Gábor rövid filippikák elmondása után dr Lengyel E. indítványához csatlakoztak. Főispán Öméltósága örömét fejezte ki a felett, hogy a tiszti főügyész felszólalása alkalmat szolgáltatott az elmék és szivek felmelegedésére. Emlékeztetett arra, hogy a vármegye véghosszában, Sztropkótól Csécsig, már tüntetett a 25. §. ellen. Azután reflektált az egyes szónokok által elmondottakra, figyelmeztetvén, hogy alkotmányos életben az egymástól eltérő meggyőződést kölcsönösen tisztelni — kötelesség. Emlékeztetett Anglia példájára, mely a nyers tömegek fölött minden téren intelligenciájával és bölcs mérsékletével uralkodik. Óhajtandó, hogy nálunk is minden kaputrokkos magyar ember magát a hadsereg kötelékében tisztté kvalifikáltassa. Expiáló beszédét végezve szavazat alá bocsátja az indítványokat. Jelenvoltak közül ketten Vékey tiszti főügyészszel szavazván : a nagy többség Lengyel indítványához csatlakozott, s a felirat szövegezése az indítványozóból, az alispánból és főjegyzőből álló küldöttségre bízatott. A parlamenti színvonalon álló s minden izgalom nélkül lefolyt vita befejezése után olvastatott a vármegye alispánjának évnegyedes jelentése, melyből kiemeljük, hogy a közbiztosság jó lábon állt s a közegészségi viszonyok sem szolgáltatnak okot aggodalomra. A szarvas marhák között pusztító tüdőlobbot Sandal községben sikerült helyhez kötni. Őszi vetéseink gyengék. Az árvíz Ujhelyben, továbbá az izbugya rokitói útvonalon 28 klm.-nyi hoszaságban és a Ternava-csatornán jelentkezett, utóbbi helyen gátat is szakított s Garany községben a házakba behatolt. A tokaj-tarczali ut tovább építésén nagy szorgalommal dolgoznak. Amerikába kivándorolt 241, visszajött 198 egyén. Közpénztáraink állapota, mint mindig, a legutóbb teljesített vizsgálat alkalmával is minden irányban megnyugtatónak találtatott. Az országos közmunka csaknem teljesen le van dolgozva. A varannai járás területén a »vadházasságok* megdöbbentő mértékben szaporodnak. — A felolvasott alispáni jelentés alapján Matolay Béla főszolgabíró interpellált a »Rongyva szabályozási kérdéséinek mibenállása iránt; mire Horváth József tb főjegyző, mint a viz- jogi ügyek szakelőadója válaszolta, hogy e kérdés megoldását a szakministérium már régebben kezébe vette s a műszaki tervek és vélemény ki aki sehogysem akarta megérteni, hogy én csak megnézni jöttem és nem fürödni akarok s minden áron a komorna szerepét akarta nálam teljesíteni. Az arab főurak házaiban néger szolganők vannak alkalmazva és ügyességüket, hűségüket mindenütt dicsérik, az arab nő rajtok kivül soha senkivel sem érintkezik, csak néha, nagy ritkán sikerül egy-egy európai nőnek a házi ur engedé lyével a hárembe bejutni, mely aztán a becsukott szegény teremtések kiváló mulatságára szolgál, de ők nem érzik helyzetük ferdeségét s fogalmok sem lehet más életről, miután szellemök fejlesztésére kicsi gyermekkortól soha sem történik semmi, s teljesen állati életre vannak szorítva. Előttük az olvasás és Írás nehéz mestersége is ösmeretlen, sőt még imádkozni sem tanítják őket. Jellemző az a felelet, melyet a tunisí bey nejétől, az uralkodó hercegnétől nyertem, mikor két angol ladyt velem együtt fogadott. A tolmácsnö segélyével megkérdeztük tőle, hogy nem unja-e magát néha, s ő arra csodálkozva azt felelte: „Hogyan? unni magam, mikor kávézhatom a mennyiszer csak akarok, s cukrocskáim soha sem fogynak ki selyem- zsacskómból 1“ Visszatérve a háremre, igazán szerencsésnek mondhatom magamat, hogy oda is bejutottam s oly közelről láttam azt a sajátságos életet, mely életnek nem is nevezhető. Jóelőre elláttam magam nagyobb mennyiségű bonbonnal, melyet ajándékba vittem a hárem-hölgyeknek. A ház belseje hat erős ajtóval van elzárva a külvilágtól, különös érzés volt midőn egyenkint nyíltak föl, s csukódtak be ismét mögöttem a nehéz vas zárak. Vezetőnőm az utolsó ajtó előtt félre állott, s én egy virágoktól telt négyszögletesen beépített udvarba dolgozásán a kir. kultür-mérnöki hivatal serényül dolgozik. Reméli, hogy az ide vonatkozó munkálat még e tavaszon a vármegye tanácstermének asztalára kerül. Az alispán jelentése a vadházasságokról szóló részlet kivételével, tudomásul vétetett, a kiemelt tárgy orvoslása iránt pedig a bel- ügyministeriumhoz felterjesztés intéztetni rendeltetett. Tarr Sándor oki. gyógyszerész Megyaszóra személyes jogú gyógyszertár felállításáért folyamodott. Az egészségügyi bizottságnak hét pontban összegezett véleménye alapján úgy a megya- szai, mint ezzel kapcsolatban a páczini és málczai patikák ügye is kedvező elintézést nyert. Olvastatott a vármegye 1888. évi házi pén- tári számadása-, valamint az ugyanazon évről egy- beállitott utipénztári számadásokra vonatkozólag előterjesztett számvizsgálati véleményes jelentés, melynek elfogadásával a házi pt. számadás csatolmányaival együttesen a belügyministeriumhoz, az utipénzt. számadási kivonata pedig a közm. és közlk. ministeriumhoz felterjesztetni rendeltetett. Olvastatott a vármegyei tisztikarnak fizetés- jobbitás iránt benyújtott folyamodása, s ennek kapcsán Diőszeghy János és több bizottsági tagtársának a tisztikar kérelmét pártfogásba vevő indítványa. Az indítvány, főispán Öméltóságának abbeli megjegyzésével, hogy a tisztikar fizetésének felemelése még abban az esetben is kérelmeztessék, ha a bíróságiak fizetése nem jobbittatnék, határozati erőre emeltetett s a belügyministeriumhoz és az országgyűlés képviselöházához kellő intézkedés céljából felküldetni, a vármegyei törvény- hatóságokkal pedig hasonló szellemű felirattal leendő támogatás végett közöltetni rendeltetett. Zombory GedŐ bizottsági tagnak ösmeretes indítványa ügyében, hogy t. i. vármegyénk székházának tanácskozási terme számára Zemplén nagy szülötteinek olajba festett életnagyságu képei megszereztessenek, a küldöttségi jelentés beadatván, a felhozott s nagy figyelmet érdemlő körűimé nyéknek mérlegelése és újabb vélenyes előterjesztés végett az ügy a küldöttségnek, mely dr. Andrássy Sándor gf. tb. főjegyző beválasztásával magát kiegészítette — visszaadatott. A skontrális szék jelentése örvendetes tudomásul vétetett. (Ide vonatkozó részletek a »vármegyei ügyek” rovatában közöltetnek — szerk.) Az Amerikába való tömeges kivándorlás korlátozása és megakadályozása céljából alkotott szabályrendelet a belügyminister jóváhagyó záradékával ellátva leérkezvén, a »Zemplén« hivatalos részében közzététetni s megjelenés után alkalmaztatni rendeltetett. Mindezek letárgyalása után az óra d. u. i-re járván, a gyűlés főispán Öméltóságának megéljen- zésével berekesztetett s folytatása ápril 4-ének d. e. 9 órájára tűzetett ki. (Folytatjuk.) Vármegyei ügyek. A vármegyei tisztviselők, segéd kezelő és szolga személyzete nyugdijin.ézeti alapjának állapotáról vármegyénk alispánja, mint a vármegyei nyugdíj választmány elnöke f. hó 4-én a bizottsági közgyűléshez jelentést tevén, abból ide igtatjuk a következőket. A nyugdíjalap törzs- és rendelkezési alapja rövid pár év alatt 35,420 ft 50 kr. szaporodván fel, e tekintélyes anyagi eredmény, hozzá értem, melynek közepén kicsi szökőkút locsogott. Innen nyíltak a hölgyek közös termei. Mikor észre vettek, kíváncsian közeledtek felém s kezet nyújtottak, majd a bonbonokat megpillantva, mohón kapdosták el tőlem s teljesen ennek élvezetébe merülve többé rám sem gondoltak, egyenkint mentek be egy terembe, melynek üvegajtaja tárva-nyitva volt, mit tudtam csinálni, én is utánok mentem. A terem hosszú, keskeny folyosóhoz hasonlított, s üvegtetözettel birt. A falakat köröskörül a'acsony széles ülések futották körül, a márvány padozatot vastag szőnyegek boriták. A hölgyek papucsaikat az ajtóban hagyva, keresztbe tett lábakkal ültek a földön, az egyik oda intett magához, s üléssel kínált meg, majd büszkén mutogatott fiára, egy hat éves igen csinos fekete szemű gyermekre. Később tudtam meg, hogy ez a nő volt az arab főur törvényes neje, miután ő ajándékozta meg az első fiú gyermekkel az urát, a háremben ő nyerte el az elsőséget. Mikor a bonbon evésbe bele untak, európai öltözetemet vizsgálták meg tüzetesen. Kíváncsiságukat különösen hajviseletem ébresztette föl. Egy pillanat alatt kiszedték hajtüimet, s nekem tűrnöm kellett, hogy a hajam vállaimra hull, akkor aztán integettek, hogy tűzzem föl újra előttük, s e műveletet nagy komolysággal s figyelemmel kisérték. Sötét gyapot ruhám nem nyerte meg tetszésöket, meg-meg tapogatták s kicsinylőleg integettek egymásnak, végre megfogták kezemet s egy keskeny magas aranyozott szekrényhez vezettek. Minden hölgy megmutatta ruhatárának legdíszesebb részét, s örömük nagy volt, mikor én megbámultam és megdicsértem azokat. A drága arany és ezüst hímzések valóban szépek is voltak a nehéz selyemFolytatás a mellékleten
