Zemplén, 1889. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)

1889-03-31 / 13. szám

azonban a magyar nyelvben annyi jártassággal kell birniok, a mennyi valószínű kilátást nyújt arra, hogy az előadásokat sikerrel hallgathassák, mivel azon esetben, ha az első évfolyam alatt a magyar nyelvet annyira el nem sajátítják, hogy a többi növendékekkel haladni képesek legyenek, az év­folyamot ismételni tartoznak. A felvételi vizsgának főcélja az, hogy a vizsgáló-bizottság meggyőződést szerezhessen arról, vájjon a pályázó ifjú az általa végzett tantárgyak­ból előmutatott ismereteinél s felfogási képességé­nél fogva alkalmas-e arra, hogy az akadémiai tanfolyamot jó sikerrel hallgassa és befejezze. Ha a pályázók szülei (gyámjai) a felvételi vizsgán jelen kívánnak lenni, az nekik a vizsga­terem térviszonyaihoz képest megengedtetik. IV. A felvételi vizsgák kezdete. A felvételi vizsgák a Ludovika akadémia helyiségeiben f. évi szeptember hó 25-én veszik kezdetöket és szeptember hó utolsó napján végleg be lesznek szüntetve. Szeptember hó 29-ike után, rendszerint felvé­teli vizsgák többé nem tartatnak, ennélfogva az addig még meg nem jelent pályázók, a felvétel­hez való igényüket elvesztik, ha csak elmaradásu­kat rendkívüli körülmények által nem igazolják. V. A felvételi vizsga eredménye és a felvétel. A beérkezett és szabályszerűen felszerelt folyamodványok alapján felvétel végett első sor­ban azok fognak kijelöltetni, kik legérdemesebbek nek találtatnak. VI. A magánalapítványi helyek betöltése. A folyó 188990. tanévben betöltendő 36 magánalapitványi helyre nézve a bemutatási jogot a következő hatóságok és magánfelek vannak hivatva gyakorolni, úgymint: Gróf Buttler János alapítványára bemutatt Zemplénvármegye 2 ifjút. Ehhez képest mindazon pályázók, kik ma­gánalapitványi helyre kívánják magukat felvétetni, szabályszerűen bélyegzett és felszerelt kérvényü két a fentebbi pontok alatt megnevezett s a be­mutatási jog gyakorlására hivatott közhatóságok­hoz, illetőleg magán felekhez tartoznak benyújtani. VII. A fizetéses helyek és a havi zsebpénz. Egész-fizetéses helyért évenként 600 ft, fél - fizetéses helyért pedig 300 ft ellátási átalány fizetendő­A növendékek szülőik (gyámjaik) által a kisebb szükségletek stb. beszerzése végett havon- kint három ft zsebpénzzel látandók el, mely járu­léknak egy-egy félévre számított összege minden­kor előlegesen, és pedig a fizetéses növendékeknél az ellátási díjjal egyidejűleg, a többiek részéről szintén október és március hónapok i-én az aka­démia igazgatóságánál lefizetendő, illetőleg ahhoz, felküldendő. Ezen kötelezettség elvállalásának a kérvényben kifejezés adandó. A tényleg felvett ifjak szülői (gyámjai) ezen­felül a zsebpénz pontos lefizetését külön Írásbeli, az akadémiai igazgatóságnak átadandó nyilatko­zattal is kötelesek biztosítani. Azon alapítványi vagy kincstári helyen levő növendékek részére, kik vagyontalanság folytán hozzátartozóik által semmiféle segélyben nem része­síthetők, annak elengedését, illetőleg a kincstár által való fedezését a szülök (gyámok) az akadé­mia igazgatóságánál, az illető közigazgatósági ható­ságok által kiállított és a folyamodványhoz mellék­lendő „vagyontalansági bizonyítványok“ alapján kérelmezhetik. Az ily kérelmek felett érdemlegesen az aka­démia igazgatósága határoz, mely határozat ellen felebbezésnek helye nincsen. A könyvelt és könyvelendő áruk érintkezése által jelleme oly lágy lett, mint a bársony és oly sima, mint a selyem. Alig hinné az ember, hogy a tárgyak, me­lyekkel éveken át foglalkozunk, bizonyos jelleget adnak nekünk. A jogász époly feszes lesz, mint percsomói; a tudós poros és száraz, mint régi könyvei; a vaj- és cukorkereskedő szinte olvad az édességtől és a megtestesült édesség. És ezt majd minden fog­lalkozásra ki lehet terjeszteni. Szabó tehát olyan volt, mint a bársony, és simasága még soha se ment nála annyira, mint midőn kérte a cméltóságos asszonyt,» hogy a szo­bát még ma készítse el számára. Abbeli örömében, hogy ily «finom» család­nál lakhatik, megfeledkezett minden apró intézke­désekről, melyek szobabérlésnél szokásban van­nak, u. m.: takaritás, fölszolgálat, s több afféle. Adott öt ft foglalót, elkérte a kulcsot és tudatva a méltóságos asszonynyal, hogy holmiját másnap reggel fogják elhozni a fogadóból, hol nehány napig lakott, hirtelen távozott. A méltóságos asszony nagyot bámult a szoba­fogadás és idegen kulcsok elvitelének e szokatlan módjára és midőn Szabó már a lépcsőn volt, utána szólt : — De uram, kihez van tulajdonképen sze­rencsém ? — Nevem Szabó! felelte barátom alulról, mi­közben eltűnt. Midőn este a szokott gyülőhelyen elbeszélte Vili. Részletes adatok. A tantervre, nevelésre s egyebekre vonatkozó i részletesebb adatok tekintetében a Ludovika aka- | démia „Szervezeti szabályai“ szolgáltatnak bővebb felvilágosítást.*) Kelt Budapesten, 1889. márc. havában. íA m. kir. honvédelmi ministerium. 4272. sz. Zemplénvármegye alispánjától. A vármegye közönségének. A katonai nevelő- és képező-intézetekben az 1889/90. tanév kezdetével betöltendő magyar álla­mi alapítványi helyekre vonatkozó, a nm. magy. kir honvédelmi ministerium által f. évi 10478. sz. alatt kiadott hirdetmény, a járások föszolgabiráinál, úgyszintén a vmegye levéltárában megtekinthető. A folyamodványok f. évi május 15-éig a honvé­delmi ministeriumhoz nyújtandók be, S.-a.-Ujhely, 1889. márc. 23. Matolai Etele, alispán, 4150. sz, Zemplénvármegye alispánjától. Közhírré tétel végett kiadatik­S.-a.-Ujhely, 1889. márc. 22. Matolai Etele, alispán. Másólat. M. kir. belügyminster. 16428/XIII. szám. Körrendelet. Miután az idő közeledik, mely­ben azok nevei; kik Karlsbadban dr. Hertzka Imre által, fürdő használatát igénylő hivatalnokok részére berendezett szobákban ingyen lakásra igényt tartanak, a nevezett orvossal közlendők, felhívom a törvényhatóságot, miszerint a 12-ik rangosztálytól kezdve a 8 ig bezárólag azon hiva­talnokok neveit, kik a fenti kedvezményt igénybe venni kívánják, a gyógykezelés szükségességét igázoló orvosi bizonyítvány csatolása mellett, tekin­tettel kérvényezők anyagi viszonyaira, legkésőbb f. évi március végéig közölje, és egyúttal arról is tegyen jelentést, hogy az illetők betegségük és netán egyébb viszonyaiknál fogva a kedvezmény élvezetébe mely időben kívánnak lépni ? Buda­pesten, 1889. évi március 9, A minister helyett: Lukács György s. k. államtitkár. Zemplénvármegye alispánjától. Az alábbi körövények közhirrététel végett kiadatnak. S.-a.-Ujhely, 1889. márc. 22. Matolai Etele, alispán. 4228. sz. Másolat. Somogy vármegye alispánjától. Lovró Ferenc kis-atádi lakos gondnoksága alá helyezett Molnár János, kinevezett gondnokától még 1888. évi május hóban eltávozott, s azóta vissza nem tért. A nyomozandó személyleirás a következő : születési helye FelsŐ-Szegesi, születési éve 1846., vallása rkath., nagysága közép, arca hosszas, szeme fekete, szetnöldei fekete, orra rendes, haja fekete, összes fogai hiányosak, bajusza barna, vastag, egyébb ismertető jele nincs. 420Ő. sz. Másolat. A gálszécsl járás főszolga­bírójától. Eihen Herman imregi lakos mai napon a hivatal előtt megjelenvén, bejelentette, hogy f. évi márc. 13-án tartott országos vásár alkalmával egy 3 éves ökörtinója, fehér szőrű, puskás vastag szarvú, bélyegnélkül a vásárból elszaladt. *) Tájékozás szerzhető még Láner Gyula honvédelmi ministeri titkárnak ,A m. kir. honvédségi Ladovika-Akadé- mia, különösen annak tényleges állománybeli tisztképző tan­folyama* cimü munkájából, mely utóbbi munka Budapesten Grill udv. könyvárusnál 60 kr.-ért megszerezhető. barátjainak, hogy mily «szép szobát« fogadott — mely közlést, fönt említett pontossággal, minden hó elején ismételte — azok ingerkedve kérdezték, vájjon a legközelebbi hónapra is fogadott-e már szállást ? A társaság éjfél után egy óráig maradt együtt, aztán távoztak, s mivel Szabó legközelebb lakott, mindnyájan hazáig kisérték. Midőn odaértek, mindnyájan bámultak, hogy a második emelet ablakai kivannak világítva és az ablakoknál aggodalmas arcok mutatkoznak. Ek­kor az egyik ablak kinyílt és az alullevők e sza­vakat hallották: »Ah, jönnek már a gazemberek!» «Nevem Szabó!» E szavakat rebegé a méltóságos asszony, mi­dőn szobájába ment. — Csudálatos ember 1 gondolá, kinek nem kell több, egy percnél a szoba fogadására; sem­mit se néz meg jól, miután se tudakozódik, zsebre rakja a kulcsokat és távozik, mondván, hogy neve Szabó! Node, folytatá magában, mindenféle em­ber van a világon, aztán meg miért ne hívhatnák Szabónak f Csakhogy az a vigasz nem sokáig tartott. Leg idősebb leánya a zeneiskolából jött haza, hol Wag­ner «Götterdammerungját» énekelték. Az ének mogorvává, embergyülölővé tette. Mit a jövő ze­néjének megboldogult szerzője vétett, azért sze­gény Szabó barátomnak kellett lakolnia. Alig tudta meg Ilon a történteket, midőn legott meg volt győ­ződve arról, hogy az a Szabó csaló! 485. sz. Zemplénvármegye kir. tanfelügyélűjétől. Körözvóny. Tóth János méhészeti vándortanitó f évi ápril hó 2-án Füzesséren, ápril hó 4-én pedig Dubrókán, mindkét helyen d. e. 10 órakor méhé­szeti előadást fog tartani. Midőn erről a néptanító urakat és a méhé­szet iránt érdeklődő közönséget értesítem, egy­szersmind felhívom, hogy ezen előadásokon minél számosabban megjelenni szíveskedjenek. S.-a.-Ujhely, 1888. márc. 27. Nemes Lajos, kir. tanácsos és tanfelügyelő. A XX. század. A jövő század regényét megírni könnyű volt — Jókainak. A jövő évszázadban az országot, a »múltat s jövendőt megbünhődött* nemze­tet arra a polcra emelni, mely azt meg­illeti : szintén nem lesz nehéz ; de csak egy komoly törekvésű, hazafias szellemű nem­zedéknek. Ösmerjük a kornak, melyben élünk, anyagimádó hajlandóságát. Ez az irány egyre nagyobbodó tért hódit nálunk is. Az ideálizmus kiküszöbölésével merőben önző érdekek lesznek tetteink rugói. Ily gondol­kozásmód, hajlandóság és törekvés mellett a mai generáció messze távolodik attól az eszménytől, hogy hazájának, Magyarország­nak, szép történetet csináljon a jövő szá­zadban. Mennyire eltávolodtunk hova-tovább attól az iránytól, melyet az 1848-iki tör­vényekben fektetett le a kihaló félben lévő nemzedék hazafias szelleme, mely eszmékért lelkesedni tudott és bírt, mely nem dikció- zott, hanem cselekedett s mindent áldozni kész volt hazája jövendő nagyságának ! . . . Ne higyje senki, hogy az a lelkesedés meddő gerjedelme volt a léleknek, egy olyan gerjedelem, melyből az ész tanácsa ki volt rekesztve. Az az irány és törekvés teljesen öntudatos, okosan előreszámitó volt. A 48-as törvények szelleme egy szóval jellemezhető: demokrácia. És kétségtelen, hogy amit Toqiteville megjövendölt, s aminek igazságáról e hazá­ban akkor nem kételkedtek, be fog következni a nemzetek életében. A demokrát szellem, századunknak e legnagyobb mozgató esz­méje, mely máris lerombolta a hűbériség­nek kínai falait, kiegyengető hatalmával egy óriási családdá forrasztja egybe a nem­zeteket. A demokrát szellem lesz szülője a jó módú középosztálynak, egy erős közép- osztálynak, mely nem vágyik utánozni a gazdagok bőköltekezési hajlamait; takaré­kosan él, de jóléte általános lesz s a tiszta erkölcsnek, a becsületességnek üdítő forrá­sát fogja majd képezni. — Miként tehettél ilyesmit kedves mamám! mondá Ilon. Nem emlékszel már, mit beszélt Mag- vassyné, hogy miként járt barátnője ismerősének unokája ? Ennél is szobát akart fogadni valaki. Mikor aztán magukra maradtak, torkon ragadta és megakarta rabolni. Hátha ez az, ki nálad szo­bát fogadott f a kulcsok nála vannak és éjjel majd megrabol. E szavakra a gyanú hópelyhe leszállt a bi­zalom hegyének ormáról és mint a bizonyosság görgetege zuhant a völgybe, hogy agyonnyomja Szabót. Szegény Szabó 1 Mártha néni, a méltóságos asszony testvér- húga, szellemes, bájos nő, ki életének legnagyobb részét Párisban töíté és a francia szellem és nyílt­ság mellett a túlzást is elsajátította. Mártha néni, mondjuk, nagy szemeket meresztett a rejtélyes Szabó-ügy hallatára és azonnal készen volt a Pon- son du Terraill féle Rocambole. Most már a «méltsás» asszonynak is eszébe jutott, hogy ez embernek, e Szabónak valóságos gyilkos tekintete volt, hogy oly sietséggel nyúlt a kulcsok után, miként azt csakis rablóvezér te­heti és végre, hogy e szavakat «nevem Szabó,» bizonyos gunynyal ejtette ki. A három nő tanácskozott, hogy mittevők legyenek. Ily hangulatban találta őket a család régi barátja, hírlapíró, kinél szinte teljesedett az, mit fönnebb a foglalkozás befolyásáról említettünk. Ennek mindig csak tollával volt dolga, órák hosz­Folytatás a mellékleten

Next

/
Thumbnails
Contents