Zemplén, 1889. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)
1889-03-24 / 12. szám
Sátoralja-Ujhely, 1889. március 24. 12. sz. Huszadik évfolyam. ELŐFIZETÉS ÁS Egész évre 6 frt. Félévre 3 ,, Negyedévre 1 frt 60 kr Bőrmentetlen leveiek < csak ismert kezektől fogadtatnak el. Kéziratom nem adatnak vissza. Egyes szám ára 20 kr. A nyilttérben mindeD gar- mondsor dijja 20 kr. ___________________/ Zemplén. Társadalmi és irodalmi lap. ZEMPLÉNVÁRMEGYE HIVATALOS KÖZLÖNYE (Megjelenik miiulen vasárnap.) HIEEETÉ3I DÍJ : hivatalos hirdetéseknél: Minden egyes szó után 1 kr. Azonfelül bélyeg 80 kr. Kiemelt diszbetük s körzettel ellátott hirdetményekért térmérték szerint minden O centiméter ntán 3 kr számittatik. Állandó hirdetéseknél kedvezmény nyujtatik. Hirdetései: a „Zemplén“ nyomdába küldendők. Régi fénynél gyújtsunk uj világosságot. II. Rákóczi Ferenc születésének 213-ik évfordólóját ragyogó fénynyel virasztja ránk március 2j-ike. Március 27-ike! Rákóczi eljövetele előtt hétköznap, azóta ünnepnap, mert a magyarok istene ekkor küldött Rákóczi Ferencben népe számára szabaditó Messiást! Itt született O e szép földön, melyen a mi bölcsőnk ringott. Itt élte O legszebb éveit, ahol mi élünk most. Ugyanez a föld, ugyanezek az erdők, hegyek, ligetek — a szabad természet voltak az O első mesterei, épp úgy, mint voltak a miénk is s eszmé letre keltették benne azokat a nagy-nagy ideákat, amikért O mindenét feláldozta. Minket ugyanaz a föld Géniusza szült és nevelt föl, amely az O szivében életre keltette a népek szabadságának és testvériségének eszméjét. És ebben az tinnepies percben, midőn a hősi tisztelet áhítatra hangolja lelkemet, örömmel gondolok arra, hogy e szép hazának legszabadságszeretöbb, legvitézebb és legeszményibb gondolkozásu lakossága az Északkeleti Kárpát-lakók voltak. És mais azok, mert a jelen nemzedék: hősök unokái ; hősöké, akik megértették dicső emlékű fejedelmüknek a nemzeti szabadság, az ősi alkotmány és testvériség hősi védelmére hivó szózatát. A magyar nép Géniusza, akkor is, most is, a testvériség eszméjét a polgári szabadságra, a tulajdon és törvény tiszteletére alapította. Nyugaton ez nem igy volt s nem igy van. Ott a testvériség eszméje alatt a szociálizmust terjesztik. A szociálizmus nem I testvériség. Az nem ösmer, nem tisztel sza- j badságot, jogot, tulajdont, a törvényben, i morálban szentséget. A szociálizmus álla- I tokká akarja tenni a fálánszterek rabjait. A szociálizmus támadás a népek szabadsága, szabad polgárok személy- és vagyon- biztossága ellen. E judási szocializmus áltestvérisége ellen tenni kell és sikra szál- lani a Rákóczi szelleme által inaugurált testvériség erejével. Rákóczi volt az, aki Kelet és Nyugat népeinek közös céljául, korát felülmúló böl- cseséggel, a testvéri egyetértést prokla- : málta a népszabadság erkölcsi alapjául. A testvéri egyetértést az ősi gyűlölség helyett, amely ezredév óta áll fenn, s Kelet és Nyugat népei közt, istenveréseként, közös szolgasággal büntette a nemzeteket. Nemzeteket látunk elpusztulni a gyűlölség szelleme által vezérelt rettenetes harcban. És látunk nemzeteket újra feltámadni, hogy szintén elvérezzenek a gyűlölség harcában. Mithridateszt és Hannibált, Attilát és Árpádot, Bajánt és Dsengiszkánt ott láttuk felvonulni Kelet nevében Nyugat . ellen, valamint a Scipiók és Aetius, Traján j és Napoleon Nyugat érdekében szorították igába Kelet népeit. És ez az irtó háború, az élet-halálra menő agyarkodás, ma is pusztít, ma is tart, nemcsak Mars-, de a kultúra fegyvereivel is, melyek a béke áldásai helyett a gyűlölség átkát szolgálják. Kitől kérdjük e tanácstalan korban: mitévők legyünk, ha nem Te tőled, hős vezére népünknek a megpróbáltatás legnehezebb napjaiban ? Te tőled, aki a népek összetartozandóságát legelőször proklamál- tad a testvériség és szabadság oltáránál. A Te jóságos arcodra tekintünk a visz- szavonás napjaiban. A Te hatalmas szózatodat halljuk, midőn nemzeti kultúránk és nyelvünk elnyomatásáról szólottái az európai testvér-nemzetekhez. És szivünk feldobog jóslatodon, mikor mondottad \ a népek célja, Kelet és Nyugat hivatása nem az őst gyűlölet, hanem a testvériség békéje. Ez az igazság : hogy a népek megértsék egymást. Ez az igazság: hogy az egymást megértő népek békét teremtsenek e földön. Ez az igazság: hogy Kelet és Nyugat nemzetei ösmerjék fel egymásban az édes testvéreket. Ez az igazság: hogy a magyar nemzet legyen a választott nép, melynek Géniusza valósítsa meg a nagy eszméket, miknek Te a népszabadság nevében buzgó apostola valál. Az a magyar nemzet hivatása, hogy kiengesztelje Kelet és Nyugat népeit egymással; az a hivatása, hogy békességgé szelídítse a gyűlölséget, hogy híven szolgálja és terjeszsze a testvériségnek édes kötelességeit. Amerikát az egyenlőség, Franciaországot a szabadság szolgálatával bízta meg a sors. A magyar Géniuszt, mikor fajunkat Keletről ide vezérelte, arra rendelte, hogy Ázsia és Európa összes népei közt a testvériséget valósítsa meg. A XIX. század végén a magyar nemzet szivében él csupán a testvériség szent lángja — hogyne bírna hát ily lángoló érzelemmel nagy hivatást is az emberiség üdvére ? És hol van méltóbb hely oltárra, hol örökké égjen, világítson, s melegítsen az a szent láng, mint szülő vármegyéjében, Zemplénvármegye földén, itten a Kárpátvidéki hegyi nép bátor szivében, amelyben most is ott él, most is ott munkál a szabadság szeretetében és a testvériség szent érzelmében Rákóczinak fejedelmi lelke! T A B C A, Ködöst óm.. (1888. okt. 7-én.) — A .Zemplén* eredeti tárcája. ÉNYLŐ kék a tenger síkja, Bús ",'^iu a cipra üget; O' F élig ködlepelben int L ^ Szép fehér-márvány sziget.... Tenger mellett ódon ház-sor. Omlatag, sötét falak; Akik egykor bennök laktak — Föld ölében nyugszanak. Puszta kert a tengerparton, Parlag-földek bus avar ; Árván áll a márványcsorgó, Úgy hívják még, hogy *madzsar*. . Akik hajdan friss vizéből Olták égő szomjokat, Akik bánatos kebellel Sóhajtoztak itt sokat: Hajh Rákóczi, lejedelem ! Hajh Bercsényi hű vezér I Eszterházy, Forgách, Csáky, — Emléktek még itten él.... Szent érzettel, bus érzettel, Méla szívvel bolygok itt, — Szemeim keresve nézik Mártírok lábnyomait .... Aki oly nagy, hős dicső volt, A magasztos fejdelem: Itten hunyt el, a hívektől Elsiratva, csendesen.... Megsiratta öt ’jRidosto, — Számkiüzte a haza. Mellyért küzdött, vér:ett, mellycrt Mindent, mindent álcoza. S én eljöttem e szén: helyre, Mint késő, de hü ut>d ; Eljövék, hogy térdre hullva Kérjem a nagy bpjdrsót.... Kérjem a hálás utókír Képében : »Oh fejdelem, A kinek nagy lelke it leng Égen, légen, tengerei.... Fejdelem, — bocsáss meg nékik Akik számkiüztenekl . . . Törpe volt a kor, nen értett — Nem tudták : mit tetenek ! ?. .. Hol vannak, hajh ? 1... Szent emlékök Bús borongva kutatom Lent a földben, fent a földön, Palotákban, avaron .... ______________________________________________________ Mai számunkhoz eg-y ív melléklet van csatolva. Ám dicshimnuszt zeng nevedre lm, már hálás nemzeted ; Hajh Rákóczi, hajh Bercsényi — Szent, szent, szent emléketek 1! Vértanuk, kiket kesergve Látott itt e bus avar : Nálatok nélkül nem volna A magyar többé magyar !... A ti harcotok tőré szét A népirtó rabigát, A ti példátok világolt Századok vak éjin át. Számüzöttek, szent mártírok — Elünk még, s magasztalunk ! Oh Rákóczi, légy minékünk A mennyben őrangyalunk 1. .. A Te honszerelmed ójja Vésztől, bajtól a hazát; Élve kardod védte, — halva Védje a hont hő imád ! .... Hajh, Patak, Munkács felől oly Gyakran száll lelkünk ide ; Szép szülőföldedről hoztam Sok, sok áldást én, ime I Messze Borsitól Rodostó, — Ott kezdéd, — itt végezéd; S Borsi és Rodostó hálás Könnyet ont emlékedért....
