Zemplén, 1889. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)

1889-03-17 / 11. szám

Melléklet a „Zemplén“ ii-ik számához. «Mélyen tisztelt közönség! Felolvasásaink eme második sorozatát a mai­val berekesztve, immár két évi múltra tekinthetünk vissza, mégpedig, szerénytelenség nélkül legyen mondva, megelégedéssel és az elért siker tudatával. Megelégedéssel, mert közönségünknek a tu­dományos haladásért, az ismeretszerzés és terjesz tésért, továbbá a jóért és hasznosért lelkesedni tudó része minden felolvasónak megadta jutalmát nagyszámú megjelenésével ; és az elért siker tuda­tával, mert megvagyunk győződve, hogy azon 18 előadásnak meghallgatása, melyből hét egész­ségügyi s részben társadalmi kérdéssel foglalkozott, kettő természettudományi s ugyanannyi történeti és közgazdasági tárgyról szólott, i néprajzi, i nyelvészeti, I irodalmi fejtegetés volt s kettő va­lóban nehéz problémák feletti tetszetős elmefutta­tásból állott, mig egyrészt kellemes időtöltésül szolgált a hosszú téli estéken, másrészt sok hasz­nos tudnivalóra irányította figyelmöket. De lehe­tetlen is, hogy az ily előadásoknak, ha nem csu­pán szórakoztatás a céljuk, ne legyen sikere. Az ilyen előadásokra eljáró közönség hason­lít azon méhészhez, ki egy kis időnek feláldozá­sával, melyet talán jobbra alig tudott volna for­dítani, élvezi azt a kellemes tápszert, melyet méhei sok, igen sok fáradsággal gyűjtöttek össze, gyak­ran kopár mezőkön csak szétszórtan található s néha mérges virágokból is. így dolgoztak egye sületünk méhei, s a bennünket támogató ügyba­rátok önök számára; gyűjtögettünk különféle ha­tárokban, óvatosan kerülve a bár csábítóknak mu­tatkozó, de mérges forrásokat s önöknek csak tiszta mézet nyújtottunk, tisztát, egészségeset és édeset, hogy megkedveltessük önökkel ama másik eledelt, melyről már a szent Írás is szól s csábít­suk önöket ama virágok felkeresésére és bővebb megismerésére, amelyek mézével önöknek mutat­ványul szolgáltunk. Tisztelt közönség ! A tudomány oly kimerít­hetetlen forrás, melynek vize sohasem oltja el szomjunkat; ellenkezőleg, mennél többet merítünk és iszunk belőle, annál bővebb az s annál nagyobb a szomjúságunk. De ezen kimeiithetlen forrás egyúttal a ha­ladásnak és jólétnek, az önfentartásnak a forrása. Neki köszönik, úgy egyesek, mint nemzetek szel­lemi fensőségüket, koldogulásukat. Bárhonnan kiindulva, ha az ezen forrásból eredő patak akármelyik ágát követjük, mindany- nyin mindig ugyanazon egy cél felé fogunk jutni, az ős ferráshoz. így jutnak össze az emberi isme­retek különböző ágai is forrásuknál, a világosság nál, az igazság megismerésénél. A talaj vize. me­lyen a patakok végigfutnak, gyakran beszennyezi azokat, zavarossá teszi, de a forrás, amelyből fa­kadnak, mindig tiszta marad. Szűrd meg, tisztítsd meg ama zavaros patak vizét, s az mindig éltető lesz, mig a posvány álló vizének rothadó elemei csak fertőznek s halált lehelnek minden magasabb szervezetű testre, legyen az bár egyes egyén, vagy egyének összege, — a társadalom. Orvos-gyógyszerész-egyesületünk, mely, mint két évvel ezelőtt, első felolvasó estélyünkön mond­tam, első sorban az ős forrás egyik legújabb ágát janovics Etelka, Chyzer Margit, Chyzer Etelka, Csuka Margit (Cselej), Chuha Malva (Ungból), Diószeghy Erzsi, Dókus Róza, Dobozy Sarolta, Füzesséry Anna (N. Mihály), Geőcze Berta, Gör­gey Iréné, Hericz Örzse, lilaszevics Mária, Izsák Erzsi, Ibrányi Évi (Ungból), Karsa Emma, Keresz- tessy Iréné, Kossuth Ilonka (Hegyi), Kossuth Ilonka, Kormos Ilona, Lucz Teréz, Lukachich Mariska (Kassáról), Major Ilona, Mazur Viola, Metzner Margit, Metzner Ilona, Nicki Anna, Rácz Margit, Riecler Ida, Szemere Anna, Szentgyörgyi Erzsiké, Szirmay Alice és Anna (Udva), Szepessy Jolán (Borsodból), Szűcs Lujza, Trombitás Ilona, Tom- csányi Anna (Ungból), Vágó Emma, Vályi Ella, br. Vécsey Mária, Vékey Jolán, Viczmándy Irmin, Viczmándy Mariska, Vida Ilonka, Zarubay Blanka. * * * A cigányt a terem közepére állították s körü­lötte jártuk a lehető legjobb kedvvel az első, vagy ha ugytetszik a »souper”-csárdást; a táncoló pá­rokat a gardedámok és nézők gyűrűje fogta kö­rül. Mint a gyümölcsnél: középen a mag, azután jön maga a gyümölcs, végül pedig a gyümölcs héja. (Szép hamvas héj.) Nem andalgó lassúval kezdődött itt a tánc, hanem mindjárt kopogóval s olyan szilaj tánccá nőtte ki magát, a milyenné isten a csárdást jó­kedvében megteremtette. A mint nőtt az idő, úgy nőtt vele az animó. Nyugvópontot csak az ügyesen rendezett négyesek képeztek. A viradti csárdást úgy jártuk, mintha az lett volna a szupé-csárdás. Mikor reggel nyolc órakor a teremből kilép­tem, hogy haza vigyem végelgyengült csontjaimat, egy rekedt bariton hang recsegett ki a folyosóra: ,Most kezdődik!« Coeur pub. a legmodernebb tudományt, a közegészség tudo­mányát óhajtja a nagy közönséggel megismertetni; felolvasásaink eme második sorozatában is — mint hallani méltóztattak — nem szorítkozott arra, hogy önöket az ős forrásból eredő patakoknak csak egyikén vezessen a cél felé. Tartott tőle, hogy bármennyire szép és ér­dekes legyen is az ut és környezete, emberi gyen­geségnél fogva megunnák az egyformaságot s azért elkalandoztunk utunkról több irányban, a forrás felé vezető más-más tájakra. S mindamellett alig tértünk el célunktól, mert az ismeretek minden ágának terjesztése, az általá­nos műveltség, alapfeltétele a közegészségi köve­telmények felfogásának, érvényesitésének. S ha ez irányban előadásainkkal csak egy lépéssel is előbbre vittük t. hallgatóinkat: célt értünk. Előadásainkat, melyek majdnem mind irodal- milag számbaveendö termékek, igyekszünk most, úgy, mint a múlt évben is sajtó utján megörökíteni s a t. közönség közt ingyen terjeszteni S valamint azon 7 előadás, mely eddig megjelent kívánatra nálam ingyen kapható, úgy igyekezni fogunk a többieket is megörökíteni és szétosztani. Megjele­nésükről annak idején megyei közlönyünk fogja tájékoztatni a nagyérdemű közönséget; mely köz­lönynek ügyünk buzgó felkarolását, s az általunk hirdetett eszmék terjesztését itt is kiemelni ked­ves kötelességemnek tartom. S most megköszönve önök türelmét, figyel mét és gyengéink iránti elnézését s az egyes elő­adásainkban elmondottakat önök figyelmébe újból ajánlva s kellemes nyaralást kívánva — ezzel ve­szek búcsút: a viszontlátásra őszszel!» # Ezek során a közművelődési életünkben szellemi szükségletté vált népszerű ismeretterjesztő estéknek második ciklusa véget ért Részünkről nem marad egyéb hátra, mint a felolvasó termet szívesen látogató nagy közönség- s t. olvasóink nevében is köszönetét mondani azokért a szellemi élvezetekért, miket a felolvasók maradandó becsű müveikkel számukra szerezni és biztosítani szíveskedtek. Éljenek! Hírek a nagyvilágból. Vilmos német császár Moltke tábornagyhoz, aki e napokban töltötte be katonai szolgálatide­jének 7°‘'k évét, a legmélyebb tisztelet hangján szóló levelet intézett. Az angol hadügyminiszter kijelentette az alsó ház minapi ülésén, hogy intézkedés tétetik 150—160 ezer ember sürgős mozgósítására. Risztics Jován, Szerbország kormányzósági elnöke, hir szerint kifejezést adott abbeli meggyő­ződésének, hogy Szerbiának Ausztria-Magyaror­szághoz való viszonya továbbra is változatlan marad. Az Eiífel-torony Párisban a tervezett időre, vagyis f hó 30 ára be lesz fejezve. A 300 méter magasságú vas-szörnyeteg vakítóan fog ragyogni, ha a nap rásüt. Most már nincs egyéb híja, mint a legtetejébe helyezendő lámpás s az ennek he gyébe erősítendő villámhárító rúd. Az Eiffel-torony lámpása akkora térfogatú, hogy a hegyi levegő használatára utasított Eiffel és családja a lám­pásban készülnek lakást berendezni. Farsangi hirek Monte-Karlóból. A »Párisi magyar Értesitö* szerint Monte Karlóban a farsang alatt húsz milliónál többet vesztettek a játékosok. Ezzel arányban ottan most a párbajok és az ön- gyilkosságok is növekedtek. Azt mondják, hogy csupán február hónapban 15 párbaj és 16 öngyil- ( kosság ment végbe. A párizsi világkiállítás megnyitásának határ napját véglegesen f. évi május hó 6-ára állapítot­ták meg. Hírek az országból. Őfelsége a király, Milán volt szerb királynak hozzá intézett meleg hangú táviratára, melyben a magyar királynak iránta mindenkor tanúsított ba rátságáért mondott hálás köszöneter, rögtön és a legszívesebb szavakban válaszolt; I. Sándor gyer­mekkirályt és országát pedig biztosította változatlan jóindulatáról. A közös hadügyminiszter olyképpen akarja megváltoztatni a hadgyakorlatok rendjét, hogy ne essenek a legnagyobb hőség idejébe; a kisebb hadgyakorlatokat julius végén fogják befejezni s akkor haza bocsátják a harmadik évet szolgáló legénységet, augusztusban szünet lesz s az aratási munka végeztével, szeptemberben tartják a nagy gyakorlatokat, melyekre behívják a tartalékoso­kat is. Báró Vay Miklósnak, a főrendiház elnöké­nek Őfelsége megengedte, hogy a részére adomá­nyozott görög kir. »Megváltó rend“ nagy kereszt­jét viselhesse. Az E. M. K. E bálja Kolozsvárit f. hó 11-én fényesen sikerült. A bál összes bevétele megha­ladja a 3000 ftot. A hölgy közönség közül kiváltak az arisztokrata nők, akik toalettjeiket kalotaszegi varottasból és magyar szabású báli öltözékekből állíttatták ki. E festői szép magyaros viselet a kulturegyesület báljának nemzeties jelleget köl­csönzött. A. Fehérvármegye főispánját N.-Enyeden az erdélyi cukorgyár érdekében kifejtett tevékenysé­gének hálás elösmeréseül fáklyásmenettel tisztel­ték meg. Különfélék. Kéretnek mindazon t. címek, kik lapunkat uj évtől elfogadták, de dijjaikat még be nem küldték, annak mielőbbi hozzánk juttatására, valamint a községi körjegyző és biró urakat is kérjük, hogy a „Zemplén« múlt évi és esetleg régebbi hátrálé- kaikat is a kiadó-hivatalhoz beküldeni szívesked­jenek. (Királyi adomány.) Őfelsége a király Lácza község tüzkarosultjainak 100 ft, Kohanöcz község égettjeinek pedig 500 ftnyi könyöradományt kül­dött magán pénztárából. (A szabadság születés napját) március 15-ét vármegyénk területén ez évben is számos helyütt ünnepelte meg a hazafias kegyelet. S.-a.-Ujhelyben a városi színház termében hazafias bankettet ren­deztek, mely alkalomra a polgári olvasó-kör zász­laja alatt mintegy háromszázan sereglettek egybe. A márciusi nagy nap történelmi jelentőségét Matolay alispán hosszabb beszédben fejtegette. Az 1848. március 15-én született eszmék diadaláért Karsa Ferenc és Viczmándy Ödön mondottak lelkes pohár­köszöntőket. Kemecsey Jeuö csinos beszéd előre­bocsátásával a hazafiasán érző polgári elemért ivott. Némethy R. hazánk nagy fia: Kossuth Lajos egészségéért ürített poharat. Szépen átgondolt s nemes hévvel elmondott pohár-köszöntőjét dörgő éljenzés követte. A vacsora vége mélyen belenyúlt az éjféli órákba. — A sárospataki jogakadémia pöl- gárai márc. 15-én egyesületük alaptőkéjének gya­rapítására igen szépen látogatott s pompás kedv­vel záródó táncestét rendezett. A főiskolai önképző társulat pedig diszüléssel ünnepelte meg a hazafias évfordulót. — N,-Mihályban az ottani dalegyesület délutáni 6 órakor a «Kos» szálló étektermében rendezett ünnepséget népes és díszes közönség jelenléte mellett. A szózat eléneklése után Su- lyovszky István nagy hatást keltő beszéde követ­kezett, — Horváth Mihály Petőfitől a ,Ledőlt szobor»-t szavalta szép felfogássál. A himnusz s még több hazafias dal eléneklése után az ünneplő-kö­zönség közvacsorához telepedett. A szebbnél szebb márciusi szellemű dikciók egymást érték. (Árvíz — Ujhelyben.) F. hó 13-ára virradólag (sajátságos találkozása a véletlennek, hogy éppen az ezelőtt tiz évvel Szegedet ért árvizveszedelem évforduló napján,) a keddi egész nap zuhogó esőzés s a hegyekről rohamosan alázuhogó hóolva­dás következtében a Rongyva kilépett medréből. Féket vesztett szennyes hullámai zuhogva-zajongva elárasztották a vidéket s hatalmas hideg fürdőt zúdítottak Ujhely alacsonyabb fekvésű ucájaira is. Az áradat nagy térségekre futott szét s az erős északi szél által felkorbácsolt hullámok szer­dán egész nap ostromállapotot teremtettek. A Hor­váth féle kerti lak, a gf. Hartenberg-féle nyaraló és az impozáns Gyula-lak kisebb-nagyobb károsodást szenvedtek. Ujhelyből a Bodrogközre vezető vár­megyei és a Csörgő-felé vezető állami utakat is áthágta az áradat s azokat pár óra folyásán át hatalmában tartotta. Az u. n. ungvári pincék domb­tetejéről nézve a vidéket Regmecztől Borsiig csak imitt-amott látott a szemlélő egy-egy kis szigetet, melynek környékét mindig szükebb határok közé kényszeritette a vadul tajtékzó áradat. A neki szilajodott hullámok óriási jégtáblákat szalmaszál könyüségével csapkodtak a hidak recsegő bordáihoz, szerencsére a viaskodás a laza összefüggésü jég­darabok épségben maradásába került. Fehérhaju emberek beszélik Ujhelyben, hogy ily váratlan és ily hatalmas áradatra nem emlékszenek, Garany vidékén az Ondava áradása okozott rémületet. A felsőbodrogi vizszabályozó társulat töltéseiben nem csekély károsodást szenvedett. Városunkban az árvíz még gyújtogató szerepet is végzett. Moro- vits, újhelyi polgár ugyanis több szekérnyi meszet helyezett el csürjében építkezési szándékkal. A Rongyva parton fekvő csűrbe éjszakának idején belopódzott az ár, gyulladásba ejtette a mész- garmadát, ettől tüzet kapott a csűr s a körülötte örvényző áradat miatt menthetetlenül leégett. Az elemek csatája Ujhelyben egy álló napig tartott. (Gyászhir.) Özv. gf. Berchtoldt Lászlóné szül. szendrődi gróf Török Josefina csillagkeresztes hölgy és fia: Kázmér, cs. kir. apród; továbbá : szendrői gf. Török László, cs. kir. kamarás ; nem­különben néhai gróf Berchtoldt László, első neje szül. néh. szendrői gf. Török Anna gyermekei, nevezetesen: gróf Berchtold Jozefine, férjezett dr. Fodor Kálmánná és férje dr. Fodor Kálmán s

Next

/
Thumbnails
Contents