Zemplén, 1889. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)
1889-01-13 / 2. szám
(Ingyen tankönyvek.) A m. ny. és n. a. Zemplénvármegyében terjesztő egyesület választmánya a kir. tanfelügyelő előterjesztéséhez mérten 25 ftot utalványozott tankönyvekre, hogy azok a csertészi gk. iskolába járó szegényebb sorsú gyermekek között kiosztassanak. (A »Zemplén* fekete táblája.) A Zsolyomkára járók panaszolják, hogy a Sz . . . Gy. . . -féle ház északi szárnyának az utcára szolgáló, s majdnem embernyi magasságban lévő kövalyujából kiömlő moslék és szemét egész halommá fagyott, úgy hogy a különben is keskeny közön a járás kelés nyaktörés veszedelmével jár. —t, - A Kazinczy- utcai u. n. * Csillag* korcsmaház egyik udvari szobájában, kétes firmák dőzsölnek éjj élről - éjj elre, s éktelen sakálkodásaikkal háborgatják a szomszédok nyugalmát. A rendőrtanácsos ur figyelmébe ajánljuk. (A törvényszékről.) F. hó j-án tartott végtárgyaláson a kir. törvényszék Herman István ho- monnai lakost lopásért 6 havi fogházra, Dudus Járos homonnai lakost pedig tulajdon elleni kihágásért 7 napi elzárásra s 3 ft pénzbüntetésre ítélte. — Ugyancsak január 3-an Janó József (Mihály) a kir. törvényszék áltál lopás miatt 2X|2 évi fegy- házra ítélt, azonban a törvényszéki fogházból megszokott rabot, minthogy megszökése után Király István, kis-ráskai lakos kárára 1888. évi okt. 30-án újabb lopást követett el, előbbi büntetésének beszámításával — 3xj2 évi fegyházra Ítélte. — Január hó 7-én Koczerka Janos őrmezei lakost a hatóság elleni erőszak bűntettének vadja a!ó[ a kir. törvényszék felmentette. — Ugyanekkor Dukanyik András tokaji lakost, ki nejct több ízben súlyosan bántalmazta, súlyos testi sértés büntette miatt ix|2 évi börtönre, — Lukács Garbos j Borbála s-a.-ujhelyi lakost pedig lopás miatt í 2 és x2 évi fegházra Ítélte. — Elefánt Márton j czigándi bérlő fiai, Márton és Ignác a szomszéd j Groszman Sámuel bérlő cselédjével, Csáki Ká- J rolylyal folytonos civakodásban éltek, mivel ez j ökreit gyakran az ő földükön legeltette. Múlt 1888. évi julius hó 23 án Elefánt Márton ismét ; a tilosban találta a Csáki Károly ökreit, s midőn ezt kérdőre vonta, ötét pofonverte, s később öcscsét Ignácot is torkonragadta. Az augusztus I 23-ára következő éjjen a két Elefánt fiú az udvaron aludt, amidőn éjféltájon Elefánt Ignác a ku tyák ugatására felébredt s észrevette, hogy az ökrök ismét az ő bükkönyösükben vannak, mire hamar a bükköny-föld felé sietett. Az utána menő cselédek és a felköltött Elefánt Márton az éj csendjében egy bot ütést és jaj kiáltást hallottak, s midőn a tett színhelyére értek, ott Csáki Károlyt fején vérző sebbel a íöldön fekve találták. Csáki Károly másnap délelőtt meghalt. Elefánt Ignác a f. é. január hó 10-én tartott végtárgyaláson beismerte, hogy Csáki Károlyt ő ütötte meg, azonban azt állitotta, hogy ő ezt önvédelemből tette, mert midőn Csákit megakarta zálogolni, ez őt torkonragadva fojtogatta s vele egy fél óráig dulakodott, s midőn végre sikerült kezéből kiszabadulni, ekkor ütötte fejen. Ezen védelmét azonban a tanuk teljesen megcáfolták, mert ezek, kik a tett közvetlen közelében tartózkodtak, semmiféle dulakodás zaját, vagy segitség-kiáltást nem hallottak, s ugyan ezek igazolták, hogy azon időponttól, mig a vádlott az udvarról kiindult, addig mig a jajkiáltás hallatszott, csak nehány perc telt el, — miért is a kir, törvényszék a vádlottat, halált okozott súlyos testi sértés bűntettéért négy évi fegyházra ítélte, — Ugyanezen a napon Vojtkó Pál, volt városi rendőr, ki a múlt évi szept. 9-én Gerényi János fogházőr balszemét véletlenségből kiszúrta (annak idején közöltük, Szerk.), két havi fogházra és öt forint pénzbüntetésre Ítéltetett. — E napon korunk divatos betegsége, a „hivatali sikkasztás« is szerepelt. A törvényszék előtt Szoboszlai József, tokaji volt városi rendőr állott, ki egy kitoloncolás végett rábízott egyénnek 2 ítját saját céljaira fordította, miért is két havi fogházat kapott. (Öngyilkos sirásó.) Magyar József sirásó- legény az újhelyi ev. ref. temetőben, tegnapelőtt d. u. forgópisztolyból szájába lőtt s rögtön szörnyet halt. Fejfájára ráírhatják a Vörösmarty-féle epitáfiumot : lm ! tekints e sirra vándor, teljesült a közmondás: végre is gödörbe pottyan, aki másnak vermet ás W Tettének oka — az élet öröm- telensége fölött való kétségbeesés. (Guttmann Samu) tánctanitó, a budapesti népszínház balletmesterének egyik jeles tanítványa, S.-a.-Ujhelyben a »Magyar Király« tánctermében f. hó 15-én kezdődő tánctanitási kurzust nyit. Ajánljuk a szülök s a n. é. közönség pártfogásába. (Hangverseny és tánc.) A nagy-mihályi dalegyesület az ottani kisdedóvóiskola alaptőkéjének gyarapítására N.-Mihályban, f- hó 19-én, a „Kos* vendéglő nagytermében tánccal egybekötött hangversenyt rendez, Műsor : 1. Szerenád, Gr. Zichy Gézá- tól, énekli a dalegyesület. 2. Magán ének, előadja Kintiss Emma k. a. zongorakisérete mellett Margitai József. 3. Az alföldi legény. Torok «/.-tói, előadja a dalegy. 4. Szavalás, tartja Horváth Mihály. 5 Pusz tai élet, Zimmay S.-tól, énekli a dalegyesület. Belépő dij személyenkint 1 ft. Kezdete pontban 8 órakor. FelüTizetések hirlapilag nyugtáztatnak. (Táncmulatság.) A tokaji kaszinó alaptöké jének gyarapítása végett f. hó 19-én fényes tánc- mulatságot rendez. Bemeneti dij személyenkint I ft 50 kr, családjegy két forint. A meghívók egy része már szétküldetett. A rendezőség. (A farkasok) a regéczi három hutát környező erdőségekben, mint tudósítónk írja, annyira elszaporodtak, hogy nemcsak a vadállományban, hanem a legelésre hajtott igavonó s egyébb háziállatokban is nagy kárt okoznak, s mivel vadászattal e duvadak kiirtása el nem érhető, az erdőségek tulajdonosának, Valdbosh bárónak, erdésze kérelmet intézett a törvényhatósághoz az iránt, hogy e vadaknak sztrihninnel való pusztítása engedtessék meg. (Vajdácska rémülete.) Vajdácska községet, mint tudósítónk Írja, már régibb idő óta folytonos remegésben tartja a tűz veszedelme. Körülbelül féléve lesz csak, hogy a község nagyobb része áldozatául esett gyújtogató kezek gonoszságának. Újabban rövid öt hét alatt öt Ízben ütött ki a tűz, mindannyiszor szándékos gyújtás okából,szerencsére nagyobb kár nélkül. A megrémült lakók az éjjeli nyugalom helyett felváltva őrködnek ; asszonyok, gyermekek hetek óta vetkezetlenül alusznak. Eddig minden éberség, kutatás dacára sem silkerüt a gaztettes nyomára rátalálni. (Megjutalmazott tanítók.) Turkinydk Sándor csertészi és Nagy Mihály, m.-izsépi gk. tanító Zemplénvármegyében a magyarnyelvet s népnevelési terjesztő egyesület részéről buzgó és sikeres fáradozásaikért 10—10 ftnyi jutalomdijra érdé- mesittettek. Ügybuzgó működésűknek legszebb jutalmát leljék föl az érdemes néptanítók a jól betöltött kötelesség öntudatában I (A láczai tüzkárosultak részére) 150 ftnyi kö nyör adományt küldött a kir. belügyministérium. (Hirtelen halál ) K.-Helmeczen e napokban, ! egy Segesdy nevezetű közfinánc midőn hivatalos foglalkozását teljesítette, összerogyott s egy jajszó nélkül kimúlt. (Révész Imre) tánctanitó Kassán szokott tanfolyamát bevégezve, jelenleg Sárospatakon működik. Ottani folyamának végeztével városunkat fogja fölkeresni, amit is annak idejében falragasz által a t. szülőkkel és közönséggel tudatni fog. (A filokszera ellen) Sikor József dr. ösmert j nevű győri orvos, egy nagyon közönséges szert I ajánl a filokszera kipusztitására. Ez a szer a naf- talin, a konyhasóra emlékeztető kémiai termény, mely sajátságos bűzével minden eddig ösmert féregnek legbiztosabb megöiője. A vízben fel nem oldódik s a földbe téve évekig terjeszti azt a bűzt, mely minden férget kiöl. Ez a szer nagyon olcsó is, mert kilója nem kerül többe 30 krnál, s 10 kiló egy kát. hold szőlőre bőven elegendő. Ha már a venyigének gyökere van megtámadva, elég egy vasdoronggal lyukat ütni a gyökér mellé és ahba a naftalinból homokkal vegyítve egy csipetnyit belemorzsálni. A szőlőterület e csodálatos szerrel behintve, menten elöli a tojások lerakása végett oda tévedő szárnyas filokszerát. Egy grámnyi ilyen só letétetvén a kamarába, a svábbogarakat 24 óra alatt ezrével végzi ki. Ez a legeslegújabb filokszerapusztitó szer megérdemli, hogy szőlősgazdáink kísérletileg tanulmánytárgyává tegyék. (Eltévedt agár.) Egy szürke szőrű agárkutya múlt évi dec. hó 28-án A Bereczkibe tévedt. Tulajdonosa átveheti — hol ? tudakozódni lehet a kiadóhivatalnál. (Felhívjuk olvasóink b, figyelmét) Jakobovics Ármin helybeli butorgyárosnak, hirdetési rovatunkban foglalt hirdetésére, — Mint biztos forrásból értesülünk, nevezett cég Kassán egy fiók üzletet szándékozik felállítani, avégből’ hogy Kassa és környékén levő vevőinek, úgy a szállítás, mint a könnyebb hozzájutás végett előnyt nyújtson. Mi bízvást ajánlhatjuk az itteni piacon már két év óta közszeretetben álló üzlettulajdonost és ennek saját műhelyéből kikerült gyártmányait, az ottani közönségnek, és kívánjuk neki, hogy rövid idő alatt ép úgy megkedveljék ott is, mint nálunk. Irodalom. »Az iszákosságról.« Ily cim alatt egy 19. lapra terjedő s nagyivrétü füzetbe foglalt értekezés, mely az »Egészség« c. folyóirat különlenyomata, küldetett be szerkesztőségünkhöz, A mü szerzője egyik derék földink, Rátz István dr. aki jelenleg külföldi tanulmányúton van Az ifjú tudós Pettenkofer, Bär, Parkes, Rabuteau, Seitz, Neison, Hüss, Ganster, Hoyle és más nagyhírű tudósok tapasztalatai és a budapesti Sz. Rókus-kórházban szerzett saját megfigyelései alapján nagytudo- mányu apparátussal ösmerteti az értekezés címéül választott örületes emberi szenvedelmet s tüzetesen szól azokról az intézmények és intézkedésekről, mikkel az állam és társadalom az embergyilkoló alkoholizmus ellenében több-kevesebb sikerrel védekezik a külföldön, különösen pedig Norvégiában, ahol az iszákosságnak átkos közdivata már kiveszőiéiben van. A törvényes és társadalmi eszközök alkalmazására hazánkban is múlhatatlanul szükség van. De a külföld utánzása e tekintetben, úgymond, csak akkor lesz nálunk eredményes, ha az ottan kipróbált eszközöket saját speciális viszonyainknak és körülményeinknek megfelelő módon alkalmazzuk. Pályázat. A városunkban s megyénkben is elterjedt s köskedveltségnek örvendő »Képes Családi Lapok« betöltvén pályafutásának első évtizedét a második évtizedet vagyis a tizenegyedik évfolyamát (1889. január i-én) egy irodalmi pályázattal vélte a legméltóbban megkezdeni. Kívántatik először egy humoreszk (beszélyke rajz vagy tárcacikk.) Tárgya az életből legyen merítve. Dij 50 frank aranyban. Másodszor egy költemény, válfaja szabadon választható. Dij egy darab 20 frankos arany. Beküldési határidő: 1889. évi február hó 17. A pályázat eredménye a »Képes Családi Lapok« ban s az ország összes magyar hírlapjaiban közzé fog tétetni és ugyanekkor szolgáltatnak ki a pályadijak is. A pályaművek jeligés levélke kíséretében a»Képes Családi Lapok« szerkesztőségéhez Budapesten, nagy korona-utca 20. szám küldendők. Reméljük, hogy az irodalomnak városunkbsn és megyénkben iakó munkásai közül is sokan vesznek részt a nemes versenyben. A »Vasárnapi Újság* jan. 6-iki száma a kővetkező tartalomma jelent meg : Mária Valéria főhercegnő és Salvator Ferenc főherceg. (Két arcképpel.) — Újévkor. (Költemény.) Sántha Károlytól. — Képek Kelet-Indiából. (5 képpel.) — Mikszáth Kálmánnak. (Költemény. Képpel.) Bartók Lajostól. — Magától meggynladás. — A rosszul osztozott testvérek. (Életkép.) Irta Jókai Mór. (2 képpel.) — Juhász Lidi menyegzője. — Egyveleg. — Dr. Wagner János. (Arcképpel.) —• A bujdosó Veselényi. — Madártörténetek. Irta B. Büttner Lina. (3 képpel.) — Az erdélyi sátoros-cigányok karácsonyi és uj-évi szokásai — A panama-csatorna építése. (3 képpel.) — A makaróni. — Irodalom és művészet. — Közintézetek és egyletek. — Mi újság ? — Halálozások. — Képtalányok. — Sakkjáték. — Heti naptár. — Szerkesztői mondanivaló. — A »Vasárnapi Újság* előfizetési ára negyedévre 2 ft, a »Politikai Uj Ionságok*-kal együtt 3 ft. — Ugyancsak a Franklin-Társulat kiadóhivatalában (Budapest, egyelem-utca 4. szám) megrendelhető a »Képes Néplap* legolcsóbb újság a magyar uép számára, félévre 1 forint. Egyesületi élet. A zemplénvármegyei orvos-gyógyszer< segélyegylet e hó 6-án tartotta rendes évi 1 gyűlését, melynek tárgyaiból kiemeljük, hogy egylet a lefolyt évben hat uj taggal s vagy 708 ft 61 krral gyarapodott. A folyó évben 56 tagja és 8747 ft 40 krnyi tőkéje, a folyó év segélydijul megállapított 316 fton felül, mely segélyre jogosult közt osztatik meg. Kapnak t< egyenkint 79 ftot. A múlt évi segélydij 70 ft \ oil. (Felhívás. A »magyarországi tanítók Eötvös - alapját gyűjtő és kezelő országos bizottság« ezennel tisztelettel felkéri az ügyfeleket, valamint azon ne- meslelkü emberbarátokat, a kik a tanitó-özvegyek és árvák sorsának egyhitését, valamint a magasabb tanintézetekben jelesen tanuló tanitógyerme kék jövőjét szivükön viselik, emlékezzenek meg 1 ft évi járulékaikkal, illetőleg kegyes adományaikkal a nemzet legszerényebb napszámosainak országos jótékony intézetéről és küldjék be adományaikat még f. évi jánuár hó 24-lke előtt Öriey Jánoshoz, az Eötvös alap pénztárnokához (Budapest, VIII. kerület, Szentkirályi-utcai fővárosi népiskola) annyival is inkább, minthogy számadó könyveink a jelen évben is január 25-én záratnak le és igy a később érkező összegek már nem gyarapíthatják ajelen évben kiosztandó segedelem összegeket és ösztöndíjakat. Ügyfeleinket ismételve fokozódó tevékenységre kell kérnünk az „Eötvös-alap“ érdekében ; mert ámbár alapunk tőkésített vagyona a jelen évben 8750 forinttal gyarapodott, jótékony intézetünk rendes évi bevétele, mely a kiosztás alá eső segedelem-összegek és ösztöndíjak megállapításánál számba veendő, a múlt 1887-ik évi rendes bevétellel szemben még nem mutat emelkedést. A ma pénztárkimutatás szerint jelen évi rendes tiszta bevételünk csak 2271 forintot tesz. Ugyanazért, nehogy ismét üres kézzel kelljen alapunknak a hozzá forduló tanitó özvegyek, árvák és jelesen tanuló ifjak nagyobb részét elbocsátani: lefolyó évünk utolsó perceiben újra felemeljük kérő szavunkat, s éltet bennünket az a reménység, hogy felhívásunk nem marad »kiáltó-szó* a pusztában I Budapesten, 1889. január 5-én. Luttenberger Ágost, s, k. Péterfy Sándor, titkár. az »Eötvös-alap* orsz. bizotságának elnöke. Öriey János, s. k. pénztáros.
