Zemplén, 1889. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)
1889-02-24 / 8. szám
Melléklet a „Zemplén“ 8-ik számához. ember középéletkora 59^3, Ausztriában 65• r, Angliában 70^6 esztendő. Mintha csak abból az elvből indulna ki iskolázásunk, hogy a testi erő olcsó, mint az áfonya: az értelmet tultömik, a testet pedig örökös böjtre, vagy nagypénteki kosztra fogják. Hány oly iskolánk van, mely az ifjúság játékterére komolyan gondol s a tanulók játékait szervezi? Úgy tetszik, hogy nálunk végkép feledésbe ment az az elv, hogy egy egészséges játék a legigazibb előkészület az órákig tartó tanulásra. A test és a lélek rugalmassága együtt áll és együtt esik. Mig a lelket örökös zabálásra fogjuk, a testet rendszeresen éheztetjük és mi mégis panaszkodunk, hogy ifjúságunk testileg satnya, erkölcsileg vérszegény, értelmileg munkától irtózó. Sopánkodunk, hogy ki-kitör belőle a vadállat, melyet soha meg nem szelídítettünk. Mindent a mérleg egyik serpenyőjébe teszünk s e miatt okvetetlenül meg kell billenni a két fél közt az egyensúlynak. A test petyhüdtségét az erkölcsi érzet petyhüdt- sége követi, az értelem örökös tömése és munkára íogása miatt pedig beáll az a testi és lelki izgatottság, mely minden erőfeszítéstől visszariad. Egy szóval ifjainknak lelkét iskoláink falánkká, testűket pedig petyhüdtekké és rósz gyomruakká teszik. Az angol ifjak jó emésztés mellett jó agygyal dicsekszenek, a magyar ifjúnál ingerlékeny agygyal rokkant vagy diszpepsziában szenvedő test párosul. Nem képzelek orvost, ki ifjainknak ezt az ingerlékenységét patikai szerrel meggyógyítsa, sem oly pedagógust vagy minisztert, a ki egy vagy más tantárgy elhagyásával ifjúságunkban a test és lélek megzavart egyensúlyát helyreállítsa. Csak egy természetes és biztos szer győzheti le ezt az idült bajt, t. i. az ifjúság testi erőinek játékokkal és atlétikai gyakorlatokkal való edzése. Ciceróról mondják, hogy midőn diszpepsziában kezdett szenvedni, nem az orvoshoz sietett, hanem Görögországba ment ; felvétette magát a gimnáziumba, szorgalmasan részt vett az atlétikai gyakorlatokban s kétévi kemény munka után visszatért a fórumra küzdeni, oly egészségesen, mint a parasztok, kik földjét művelték. Jól megértsük a dolgot. Nem pedáns tornázást akarok, mely csak egy másik faja a leckének. A szobában végzett torna csak amolyan plátói atlétika, melynek sem busa, sem vére, melyben az ilju lélek sem szórakozást, sem üdülést nem nyer. Hanem igenis értem a labdázás, vivás, gyaloglás, futás, öklözés, birkózás, evezés különböző fajait, egy szóval azt az erőteljes szórakozást, melynek az ifjú egész lélekkel átengedi magát, mert lelkét kedvérzettel s testét friss vérrel és uj erörészekkel tölti el. A szabadban folytatott játékok az idegrendszert erőssé és egészségessé; az emésztést pedig gyorssá és tökéletessé s az egész testet edzetté teszik. Vannak életpályák (katonai, orvosi, mérnöki, távírói, rendörtisztviselöi pálya,) melyeknél főbenjáró dolog az edzett test, mely megbirja az égalj egészségtelen voltát, a temperatura változásait, a hiányos táplálkozást és megküzd a betegségekkel s szervezetünk ezernyi ellenségével. Már ebből a szempontból is iskoláinknak és társadalmunknak ápolni kellene ifjúságunk testi nevelését, mert az életpályák bármelyikén is az erőteljes testalkat felér 50 százalék több észszel. Az angol nép sikeres hódításai az idegen földrészeken, győzelmei a csatákban, dicsősége a munkapiacokon és a tudomány mezején, nagy mér tékben edzett testi erőinek tulajdoníthatók. Midőn Wellington herceg az etoni iskola játszótéréin járkált, azt a megjegyzés tette: ,Itt nyertük meg Waterloot !* A nagy példa hatott. Franciaországban éppen most alakult egy nemzeti liga az atlétikai játékok ápolására. A szervező bizottság (élén Berthelot volt közoktatásügyi miniszterrel) felhívást bocsátott ki csatlakozásra, s az ország minden részéből tanárok, nevelők politikai kitűnőségek, (köztük a köztársaság elnökének veje: Cunnisset-Carnot), kiváló Írók (Dumas, Sarcey), bírák, közigazgatási hivatalnokok, lövész- és tornaegyesületek tagjai, papok, stb. nagy számmal iratkoztak be a szövetség tagjai közé. A szövetség célja Dumas szerint: , vállat és lábikrát teremteni az ifjúság nak« ! más szóval: minden rangú iskolában a szabadban valójátékokkal mivelni azoknak az erejét és ügyességét, kik majd katonákká lesznek, s mivelni azt oz erőteljes épséget, melytől az értelem és erkölcs egyensúlya függ. Továbbá közbejár a polgári hatóságoknál, hogy a játékokra alkalmas helyeket engedjenek át. Tehát a francia nemzet megtanulta az angoltól, hogy az ifjúság testi ereje oly nemzeti tőke, melyet nem az iskolai padokban kell hevertetni és elsatnyulni hagyni, hanem a játéktéren edzeni és megsokszorozni. Nagy igaza van a szövetségnek. Minden játszótér a küzdő erőknek egy-egy csatatere. Egyedül Londonnak 28 nyilvános játéktere van; Bedfordnak 7 nagy játszó- és pihenőtere, melyeket közel 2 millió forint költséggel készítettek; Manchesternek 11, Birmingde sem könnyen szállítható, sem hosszú időre eltehető nem volt. A művelődés előhaladtával. s a javak kicserélésének mindig nagyobb körökben történtével, nem lehetett tehát várni azt, hogy oly tárgyak általános ármérő s csereeszközként maradhassanak használatban, melyeknek értéke néha igen rövid időköz alatt, előbbi értékük negyedére, ötödére sülyedt le, s ez által nagymérvű romlását idézte elő az eladók vagyoni helyzetének. Ehhez járult még az, hogy oly javakat is kellett cserélés tárgyává tenni, a melyek egy állatnak, bőrnek vagy kagylónak csak egy részét érték, de sem az állat, sem a bőr vagy kagyló értékük csökkentése nélkül részekre nem voltak oszthatók, s igy a csere nem létesülhetett, s az érdekében tett fáradozás eredménytelen maradt. Azon célnak, hogy általános csereeszközzé, a javak ármérőivé váljanak, azon tulajdonaiknál fogva, hogy tetszés szerint nem termelhetők, túl nagy mennyiségben nem találhatók, tűz, lég, viz behatása által vagy földben nem romlanak kis helyen eltehetők, részekre könnyen osszthatók, ismét összesíthetők, s mindenütt kedveltek vo tak, legjobban megfeleltek az ércek, s ezek közül különösen a nemes fémek az arany és ezüst, s igy csereeszközül már a régi korban elfogadtattak, s az emberiség zöme által ilyenül ma is használtatnak. III. A fémeknek csere eszközül, pénzkénti használata, sem a véletlennek, sem egyes lángész találmányának. vagy valamely különösen ismert történeti ténynek nem tulajdonítható. Származott az egyrészről a társadalomnak ily eszköz iránti szükségességi érzetéből, másrészről abból, hogy e célnak megfelelni különösen a nemes fémek teljesen képesítettek. Hozzá járulhatott választásukhoz, az ember azon őseredetü természete, hogy a fénylő a csillogó iránt vonzódott, a mely vonzódást már az őskorban észlelni lehetett azon eleinte tán védelmi szempontból, de későbben bizonyára mások feletti elsőbbséget s feltűnést célzólag keletkezett szokás ból, hogy úgy mondjam az első luxusból, a mely- lye! karjaikat, a nyakat s fejőket ékítették előbb vas, később réz, bronz s a nemes fémek használatba vétele után ezüst, arany karikákkal, s különböző díszítésekkel. Némileg igazolni látszik ezen az arany s ezüst színe iránti ősvonzalmat, utazók azon állítása is, hogyha majmoknak, a melyek fogalmával sem birnak a különböző fémek értékének, egyenlő nagyságú, fényesre csiszolt vas, réz, ón, ezüst s arany darabokat tettek ie, a legtöbb esetben legelőbb az arany és ezüst darabokat kapkodták el. Hogy az ókor mely népe vette legelőbb használatba a nemes fémeket, mint fizetési s csere eszközt teljes biztossággal nincs megállapítva, de a legtöbb valószínűség amellett szól, hogy ez érdem a föníciaiakat illeti meg, kikről feljegyezte a történelem, hogy az ó-kor ipart s kereskedelmet űző népei voltak, hogy hajóik menetét oly helyekre irányították, hol fémeket aknázhattak s igy közel áll a valóhoz a feltevés, hogy ők kezdették meg a fémekkeli cserélést, azok részekre osztását s jelzését is. A későbbi korban ugyan a görögök és egy ideig a rómaiak használtak még vas- és rézpénhamnak 9, Leedsnek 5 nyilvános játéktere van. És Budapestnek ? Ki gondolna itt nálunk játéktérre ? Londonban a Regens-Park gyönyörű gyepét hetenkint több délutánon át a játszó ifjak ezrei lepik el: de ugyan ki merné Budapesten a Muzeumkert vagy a Városliget gyepét bántani? Nálunk a fü élete becsesebb, mint a tanuló ifjúság szellemi épsége . . . Fődolog a gyep a kertben ... a fejben és a szívben. Sokszor dicsekszünk vele, hogy utolértük a nyugoti nagy nemzeteket. íme, egy kitűnő példa, melynek átültetésével legféltettebb nemzeti tőkénket nemcsak a pusztulástól és erkölcsi penésztől menthetjük meg, hanem értékét is megsokszorozhatjuk. Felméri Lajos. Levelezés. Gálszécs, 1889. február hó 20-án. Tisztelt Barátom I A »Zemplén« f. hó 18-iki számában egy, a Gálszécsen f. hó 11-én, az ország tekintélyes részében mozgalmat előidézett véderő törvényjavaslat tárgyában megtartott értekezletről szóló közlemény jelent meg, melynek nehány pontja nem felelvén meg a tényálladéknak, engedd meg, hogy az igazság érdekében, e nehány helyreigazító sornak b. lapodbani közlésére tisztelettel fölkérjelek. Mi nehányan kormánypárti választók, bár az értekezlet összehívásában részt vettünk, s egy a kerület képviselőjéhez intézendő, s esetleges aggályainkat általánosságban kifejező levelet vagy megkeresést, érdemleges oldalát tekintve nem elleneztünk, mégis azon elvből indulva ki, hogy az országgyűlési képviselők valamely kérdéssel szemben követendő maguktartására vonatkozólag semminemű utasítást sem kötelesek figyelembe venni, s ösmerve továbbá kerületünk képviselőjét, kit haza fiság kérdésében nem szükséges, de kit meggyőződésével meg nem egyező irányban teljesen fölösleges is utasítani, a kérdéses fogalmazványt teljességgel nem pozitív fölhívás alakjában kívántuk megszerkeszteni. Megvoltunk azonban győződve, mily nehezen fog menni egy pártszinezet nélküli értekezlet minden tagjának tetsző valamit megfogalmazni. Ez nem is sikerült. Midőn láttuk, hogy nagyrészt ellenzéki pártokhoz tartozó urak által helyesnek ítélt irat, bár sima tartalma, de mégis kérés alakjábani határozott követelést tartalmazván, nem felel meg azon szerkezetnek, melyet mi egyedül elfogadhatónak véltünk, elvtársaim nevében tiltakoztam az ellen, hogy e fogalmazvány, mint a gyűlés egyhangú határozata küldessék el a kerület képviselőjének, mire aztán nehányan kormánypártiak az értekezletből eltávoztunk. Amennyiben pedig b. lapod közleményében az áll, hogy : »az egybegyült választók több rendbeli hazafias emelkedett hangú szónoklatok után elhatározták, stb. stb.« az igazság érdekében kötelességemnek tartottam b lapod olvasóinak tájékoztatás céljából a valót köztudomásra hozni, s midőn még egyszer is tisztelettel kérlek arra, hogy jelen soraimnak b. lapod hasábjain helyt adni zeket, a mely utóbbiak ércből készültek, mint a helyi áruforgalom közvetítői, mint váltó-pénzek ma is forgalomban vannak, de súlyokhoz mért csekély ingadozó értéküknél fogva, nagyobb jelentőségre, mint forgalmi-pénz szert soha sem tehettek s pénzzé veretésük költségei majdnem értéküket emésztik, mig az ezüstnek pénzzé alakítása értékének mintegy egy százalékába, az arany egy tized százalékába kerül csak. Használatba vételük kezdetén a fémek csak tömbökben s darabokban képezték a csere egyik tárgyát s jóformán nagyságuk szerént mérlegelve fogadtattak el. Midőn általánosabbá vált használatuk, tapasztaltok kellett az embereknek nehézségeit s alkalmatlanságát, az ez irányban! folytonos kutatásnak, hogy valóban nemes ércek-e a kínáltak vagy sem s igy az azt termelők s forgalomba hozók elkezdették azokat minőségük feltüntetéséül jelezni különböző leginkább állati ábrákkal, mint az az előtti csere eszközt jelképezökkel s ezzel fejezték ki némileg az egyes darabok értékét. S csak későbben, midőn egyes felvilágoso- dottabb uralkodók s tanácsadóik, felismerték a csere eszköz igen fontos voltát, mikénti használata szabályozásának szükségességét s azt, mint a javak érték mérőjét, s a javak kötelezhető átruházóját törvényesítették, következett be mindinkább azon szokás, hogy az országok szerént különböző súly egységekből előbb kúp alakú négyszögletes, később kör-alaku határozott számú darabokat készítettek s azokat sulyok s minőségük közhitelübb voltául leginkább az illető uralkodó kép nyomatával látták el, kinek uralma alatt készültek. (Vége köv.)
