Zemplén, 1889. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)

1889-02-17 / 7. szám

A király, a királyné és Mária-Valéria főhercegnő hétfőn délután érkeztek a fővárosba. Megérkezés­kor a hatóságok fejei üdvözölték a királyi csalá­dot. A pályaháznál várakozó óriási néptömeg, élén az egyetemi ifjúsággal némán, mély fölhaj­tással köszöntötték a gyászoló királyt és felséges családját. Az udvari fogatok elindulásakor pedig egetrázó éljenzésben tört ki. Amerre a király és kísérete Budavárába menve elvonult, mindenütt ember ember hátán volt szüntelenül éljenezve hőn szeretett uralkodóját s családját. A király, bár a kiállott szenvedések nyomot hagytak arcán, fris és jó színben van. Kossuth Lajos, hazánk nagy fia, hoszabb le velet intézett Helfy Ignác képviselőhöz, melyben mély megilletődéssel és őszinte részvéttel szól az uralkodó házat ért gyászos eseményről. Az atya úgymond keressen vigaszt az uralkodó hivatásá­ban s mint Lucius Emilius Paulus egykor Róma népéhez a fórumon szólott, mondja : »Házam e veszteségéért vigasztaljon a ti boldogságtok.« Az özvegy trónörökösné címzése. A kir. bel­ügyminiszter körrendeletben értesítette a törvény- hatóságokat, hogy Őfelsége legkegyelmesebben el­rendelni méltóztatott, miként néh. Rudolf trón­örökös Őfenségének özvegye igy cimeztessék >Öz vegy trónörökösné, Stefánia főhercegnő ő császári és királyi Fensége.« Vizsolyi Gusztáv, valóságos belső titkos ta nácsos, orsz. gy. képviselő, a szabadelvű part el­nöke hoszas szenvedés után kimúlt. Temetése általános részvét mellet f. hó 12-én ment végbe. A katonai törvényjavaslat. Rudolf trónörö­kös sírba tétele óta ismét a katonai törvényjavaslat az, mely az ország közvéleményét foglalkoztatja, még pedig oly arányokban, amint az 1867-iki közjogi kiegyezés óta törvényjavaslat az országot még nem foglalkoztatta. A fővárosban az utcai tüntetések ismét napi renden vannak. Az ország­gyűlési választókerületek polgársága népgyülése- ket tart a javaslatnak hírhedt és kárhoztatott két § a, a 14 és 25 §§. megbuktatása végett. Hir sze­rint Tisza ministerelnök, kit saját pártja is szoron­gatott már engedett makacs magatartásából. Az ujoncjutalékmegszavazási és a nemzeti nyelv ter­mészeti jogai az uj törvényben megnyugtató alkot mányos biztosítékot nyernek. Az országgyűlési ellenzéknek az eddig folyt vitákban való szerep­lését maga Kossuth is „dicsőséges parlamenti via­dalnak« nevezi. gyászmise befejezése után a Castrum doloris mel­lett az Exequiákat is megtartotta, s igy mindaz megtörtént, ami a róm. kath. egyház gyász-szer­tartásainak megfelel. Az ezt megelőző vasárnapon a r. kath. plébános a megrendítő esemény felett a hívekhez hoszas gyászbeszédet tartott, s felsé­ges királyunkat, a dinasztiát és hazánkat ért meg- mérhetlen szerencsétlenség fe'ett híveivel együtt fájdalmas panaszra fakadt; felhiván őket a követ­kező napon megtartandó végtisztességen való tö­meges megjelenésre. Meghivattak egyúttal hiva­talos alakban és meg is jelentek: a csendőrség és a városi elöljáróság, úgyszintén az uradalmi tiszt­ség és a folyammérnöki hi/atal tagja. (Felolvasás) A mai napon délután 5 órakor tartandó ismeretterjesztő est tárgyai: dr. Mari- kovszky előadása a testmozgásról és dr. Duka Tivadar európai háztartás Keletíndiában. (Személyi hir) Wünsch Albin dr. Rózsahegyről Ujhelybe áthelyezett pénzügyi titkár, az illeték­kiszabási hivatal vezetését e hó 11 - töl átvette, (A vörös-kereszt) s.-a.-ujhelyi fiokegyesületé- nek tagjait figyelmeztetjük a ma délelőtt 11 óra­kor a megyeháza kistermében tartandó rendes évi közgyűlésre. Értesítés és meghívó) Több oldalról nyil­vánított óhajtásnak engedve, teknitettel a f. évi március 5-éig tartó mély gyászra és a Varannón tartandó bá'ra, a s. a- újhelyi református tem­plom újítási költségeinek fedezésére február 2-ikára tervezett és március 2-ikára halasztott közvacsora, viszavonhatatlanul március hó 9-én fog megtertatni. Melyet midőn tudomásra hozni szerencsém van, az azon leendő becses megjelenését tisztelettel kérem. S.-a.-Ujhely. 1889, február 11-én. A rendezőség nevében : Dókus Gyula. (Batyubál) Az újhelyi önkéntes tűzoltó egye­sület szokásos batyu-bálját, mely mindig kedves találkozó helye városunk intelligens polgárságának a városi színházban f. é. március 2 án fogja meg­tartani. (Malártsik György) a Bpesten oly váratanul elhunyt újhelyi kereskedőnek temetése f. hó 12-én d. u. 3 órakor ment végbe, nagyszámú közönség részvételével. A gyászszertartást az elhunyt laká sának udvarán, hol a koszorúkkal borított díszes érckoporsó feküdt Prámer Alajos prépost végezte segédlettel. Gyászdalokat szép összhanggal a róm. kath. kántus énekelt. ha már a folyosón nem lehet nyitni afTéle SUgó- iyukat, legyen kegyes legalább egy félszer-alkot- mányt rögtönöztetni az utcán fejünk fölé! —i. (A törvényszékről) Hanschild János, ki a homonnai m. kir. postahivatalnál, mint segédtiszt volt alkalmazva a múlt 1888. év folyamán az oda­érkezett pénzes levelek közül öt darabot összesen 570 frt értékben kifosztott, s egy ismeretlen egyén által utalvány mellett Bécsbe feladott 100 ftot szintén elkezelte; a kifosztott pénzeslevelek közül egy 120 ft tartalmút azonban időközben helyre­pótolva, rendeltetési helyére juttatta s igy sikkasz tásai által a kincstár 550 ft erejéig károsodott. Midőn a postaigazgatóság a sikkasztásokról tudo­mást nyert s Hanschild ellen vizsgálatot rendelt el, 1888. augusztus 24 én éjjel, az utoljára sik­kasztott 200 forinttal megszökött s Amerikába szándékozott vitorlázni, azonban Hamburgban a rendőrség letartóztatta s visszakisértette. A f, évi február 11-ik napján tartott végtárgyaláson Han schild mindezeket töredelmesen beismerve, azt hozta fel mentségül, hogy a sikkasztásokra a vég­ső nyomor vitte rá, mert előbb 500, 1888 tói kezdve 600 ftnyi fizetéséből, melyből különben is biztosítékra 200 ftot s egyéb címeken 100 ftot levontak, képtelen volt négy tagból álló családját fentartani. A kir. törvényszék ezen enyhítő körül­ményt figyelembe véve, Hanschíldott hivatali sik­kasztás büntette s az ezzel eszmei halmazaiban álló levéltitok megsértésének vétségéért két évi börtönre Ítélte — Érdekes bünügy került vég­tárgyalásra folyó évi február hó 14-én a királyi törvényszéknél. Kenyizlei Péter és Kenyizlei Pé- terné erdőbényei lakosok álltak a bíróság előtt, kik évek hosszú során rendszeresen űzték a váltó hamisításokat s a hamis váltókra a tokaji, mádi, tolcsvai és abauj-szántói pénzintézetektől nagyobb összegeket vettek fel. A hamisításokat úgy követ ték el, hogy Kenyizlei Péter, mint elfogadó a váltókat aláírta s aztán neje az erdőbényei vagyo­nosabb polgárok neveit vezette kibocsátó és for­gatóként a váltókra, Kenyizlei Péter pedig azokat forgalomba hozta. A kir. ügyészség által Kenyiz­lei Péter 41 rendbeli váltó hamisítással, Kenyizlei Péterné pedig 37 rendbeli váitó hamisítással, ezen­kívül Badi János e.-bényei lakos, mint bűnsegéd egy rendbeli váltóhamisítással vádoltatott. A kir. törvényszék csupán a még forgalomban lévő váltók hamisítása miatt találván Kenyizlei Pétert és nejét büntethetőnek, Kenyizlei Pétert tizenhat rendbeli magánokirat hamisítás büntette miatt másfél évi fegyházra, Kenyizlei Péternét pedig tizennégy rendbeli magánokirat hamisítás büntette miatt két évi fegyházra Ítélte, az enyhitő körül­mények figyelembe vételével. Badi Jánost ellenben bizonyitékok hiányában teljesen felmentette. (Öngyilkossági kísérlet) Deák Sándor (dámóci fiú), az Ujhelyben állomásozó Vladimir orosz nagy­herceg nevét viselő 14-ik huszárezred harmadik századának közlegénye e hó kilencedikén a gyil­kos korcsma melletti laktanyában öngyilkossági szándékból nyakán borotvával súlyos vágást ejtett, anélkül azonban, hogy, valamely életidegét vagy tor­kának nemesebb részét sértette volna meg. A kórházban, melybe tettének elkövetése után szál­lították, öngyilkossági kísérletének indító okául elmondta, hogy Herceg Albert nevű káplára sza­kadatnélküli kínzásai elöl akart a halálba menekülni. Ezen állításának hiteléhez nyaka hátsó részén és a fején lévő súlyos botütések nyomai hozzájárulnak. — Bezdeg Róbert 18 éves gyártelepi lakatos segéd e hó 12-én délelőtt, atyja lakásán, revolver­rel mellbe lőtte magát. A golyó bordái között félre csúszva halálos sebet nem okozott. Hogy mi vitte a tisztes szülék nem sok örömet szerzett gyermekét e végzetes lépésre, eddig bizonytalan. (A Kesztenbaum Márton-féle) hagyományos tömegre ügyelő számvevőszék szokásos évi ülé­seit, melyen a múlt 1888-ik évi gondnoki szám­adások vizsgáltatnak meg s egyéb, a hagy. tö­meget érdeklő ügyek intézteinek el, a vármegye székháza kistermében Matolay Etele alispán szám­vevőszéki elnök vezetése alatt f. hó 18-án és kö­vetkező napjain fogja megtartani. (Gyászhir.) Pólányi Géza n.- mihályi ügyvédő tisztelt barátunkat, lesújtó csapás érte, szeretett nejét, Molnár Bertát, ragadta el a halál. Az elhunyt f. hó 14-én a város közönségének és nagyszámú vidéki ismerősök és barátok benső részvéte mellett helyeztetett örök nyugalomra. S különösen meg­ható színezetet kölcsönzött a gyászszertartásnak a szegény sorsú nép részvéte, ki a mélyen meg­szomorodott családdal együtt hullatta a hála és fájdalom könyeit a megboldogult sírjára, mely a szeretet és jótékonyság egy nemeslelkü alakja hamvai felett záródott le. A legdrágább kincsét elvesztett férj fájdalmára legyen enyhitő balzsam az apai szeretet a családi boldogság élő záloga : a gyermekek, kikben a szülői kebel legszebb remé­nyei valósuljanak meg. — A gyászjelentés a kö­vetkező : Pólányi Géza mint férj, saját és gyerme­kei : Géza, Jenő, Etelka, Terézke és Paulin, vala­mint Molnár Elemér mint testvér, nemkülönben a többi rokonok nevében is fájdalomtelt szívvel je­lenti szeretett hitvese: Molnár Bertának a legjobb nő, anya, testvér és rokonnak, Nagy-Mihályban Különfélék. (Rudolf trónörökös lelkiüdveért) tartott gyászünnepekről az elmúlt héten következő tudó­sításokat vettük : Tokaj, febr. 13. Városunkban ma tartatott meg Rudolf trónörökös lelkiüdveért a gyászisteni- tisztelet. A gyászünnep a r. kath. templomban vette kezdetét, a templomot zsúfolásig megtöltött közön­ség jelenlétében. Képviselve voltak a járásbirósági, szgbirói, városi hivatalok, a kir. folyammérnökség, Tisza-szabályozás, adóhivatal, takarékpénztár, ka­szinó, tűzoltóság stb. A remek kiállítású ravatal a főoltár előtt álittatott fel és feszület, korona, jogar s számtalan koszorúval volt díszítve, míg két oldalán a katafalknak a tűzoltóság képezett sorfalat. A gyászszertartás alatt, melyen Majorossy káplán pontifikáit, a dalegyesület több gyászéneket adott elő. A templomi gyülekezet innen aref. templomba vonult, hol Bartha s. lelkész tartott megható imát, majd egy eszmegazdag, valóban költői szárnyalásu beszédet, mely a jelenvoltak mindnyájára mély hatást gyakorolt. Köszönet a kezdeményező kaszinó és egyházaknak, hogy Tokaj ily lélekemelőén róhaita le kegyeletét a fenséges trónörökös emléke iránt. Homonna, febr. 13. Rudolf trónörökös lelki­üdveért f. hó 8 án, d. e. 9 órakor Szkurkay Ágos­ton apát-plébános a rkath. templomban káplánjai segédletével, az összes hatóságok s nagyszámú közönség részvételével, gyászmisét tartott. F. hó io-én d. e. 10 órakor az izr. iskolában volt gyászünnep, melyen Haraszthy Miklós főszol­gabíró, Mándy István tb. főszolgabíró, a polgári iskolai tantestület, az iskolaszék, a hitközségi elöl­járóság és nagyszámú díszes közönség volt jelen. A gyászünnep egy halotti énekkel vette kezdetét. Ennek elhangzása után Leitner Samu vezető-tanitó mondott szivreható beszédet a megdicsőült trón­örökös fölött. Végül a tanulóság »Ha az isten kedvesinket* cimü gyászdalt énekelte el. Ezután a tanulók a tanítókkal élükön és a jelenvoltakkal az izr. templomba vonultak, hol több zsoltár és az elhunyt trónörökösért egy ima elmondása után a gyászünnep véget ért. A temetés ideje alatt az összes üzletek zárva voltak. A temetés nap ján a tanítás a tanintézetekben szünetelt. A köz­épületeken és iskolákon gyászlobogók lengnek. A terebesi gyászünnepről lapunk múlt szá­mában közölt tudósításnak pótlásául a következő tudósítást kaptuk : A gör. kath. templomban meg­tartott gyászmisén kívül ugyan az nap a r. kath. templomban is két oltárnál mondatott O cs. és kir. Fenségéért rekviemes mise, s azonfelül a (A Magyarországi Kárpátegyesület) Keleti Kárpátok osztályától a következő sorokat vettük : A Keleti Kárpátok osztálya a letelt 1888-iki év végén 535 tagot számlált; pénztári állománya 2241 ft 85 kr. volt. Jelen évben minden erejét az aggteleki barlang második bejárata áttörési munkálatainak befejezésére fogja fordítani, annál is inkább, mivel egy amerikai angol nagyobb utazó társaság az aggteleki barlang látogatására jelent kezett Azonkívül az osztály a Stoj-hegyen me­nedékházat készül létesíteni. Az idei közgyűlés Bártfa-fürdő helyen augusztus hó közepe táján (valószínűleg 11 -én) fog megtartatni, mely alka­lommal Bártfa régi gótstilü temploma, valamint városháza érdekes levéltárával, Makovicza vára és a zborói Rákóczi-kastély a történelmileg em­lékezetes IOO hársfával (datum sub centum tiliis) megtekintetnek. Kapcsolatosan a közgyűléssel na­gy bbszerü kirándulás rendeztetik és pedig: Lubló fürdőn és Szmerdzonkán át a pieninák dunajeczi áttörésén keresztül Szczavnicára, innen Ofalura és a bélai barlangligetbe. E helyről a kirándulók egy része Késmárkra kocsizik és tetszés szerint Tátrafürednek vagy Poprádnak veszi útját; a töb­biek pedig a turista utón Matlarházára a zöldtó hoz és Tátrafüredre mennek hol a társaság fel­oszolván kiki tetszése szerint tehet még további kirándulást a vidék számos érdekes helyeire. Rész­letes programmok annak idején adatnak ki. Az évi tagsági dij 2 ft 30 kr., melyért minden tagnak a Kárpátegyesület díszes évkönyve díjtalanul meg­küldetik. Belépési jelentkezések az osztály ügy­vivő alel nőkéhez Siegmeth Károly vasúti felügyelő úrhoz Sátoralja-Ujhelyre intézendők­(A s.-a. újhelyi ált. ipartársulat), melynek, mivel működési körét az uj ipartörvény szűk ha­tárok közé szabta, ma egyhete tartott közgyűlésén elhatározta, hogy meglévő vagyonát célszerűen fogja felhasználni s e végből iparos-tanonc verse­nyeket rendez. A kiviteli módozatok iránti javas­lattal egy küldöttség bízatott meg (A »Zemplén» fekete táblája.) Tokajból Írják: Tek. Szerkesztő ur! Mi tokajiak, s utánunk a vi­dékeik, amig a jó Kozma bácsi volt a sótárnok, ahhoz voltunk szokva, hogy a sóváltáshoz meg- kivántató cédulákat az irodában válthattuk. Most felfordult világot élünk. Az uj sótárnok ur gon­dolja magában ,odi profanum vutgus« kizárta a publikumot. Utcára néző ablakán kinyiló fiókot csináltatott s azon keresztül fumigálja a profán világot. Tömegesen várakoztat bennünket a fog- vacogtató, hideg időben s mi ott ácsorgunk ab­laka előtt az eresz alatt, melyről olykor olykor kövér cseppek is potyognak a nyakunk csigájába I — kiábrándítóul. Instálljuk az uj sótárnok urat, I jobban mondva a kir. pénzügyigazgatóságot, hogy

Next

/
Thumbnails
Contents