Zemplén, 1889. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)
1889-02-10 / 6. szám
nek időrendi feljegyzésére csak pénztár! napló használtaik, s a nagyobb szakképzettséget igénylő s számadási főkönyv nem vezettetik. (V. ö. 43. §-al). A számadási főkönyvnek kiválóan fontos szerepe van a községi közigazgatási számvitelben. És pedig : 1. Pénztári naplótól (és szaknaplóktól) átveszi és tárgyak szerint csoportosítja az egy és ugyanazon pénzforrásból eredő bevételi és kiadási tételeket. 2. A háztartásnak hitelviszonyait folytonos világlatban tartja, vagyis állandóan tájékoztat a felől, váljon a költségvetésileg nyert hitelösszegek saját céljaikra fordittattak-e, s ha igen, egy vagy más számadási cimnél nem fordul-e elő túlköltekezés (hiteltúllépés), vagy, amennyiben egy és más számadási cimnél előreláthatólag megtakarítás mutatkoznék, irányt szab a hitelátruházás teljesítésében. 3. A háztartás menetének minden irányban és időben való ellenőrzését nemcsak lehetővé, de megbirálását is könnyűvé teszi. 4. A napló-számadást kincstári könyvviteli rendszerű számadássá átformálja s ekként az évi záró számadásnak napról-napra menő szerkesztését közvetíti. A számadási főkönyvnek alaki berendezését a D) jegyű nyomtatvány-miuta szemlélteti. 60. §. Ha már a törvényhatóságilag jóváhagyott költségvetési előirányzat a nagy községhez viszszaérkezett: a községi jegyző a számadási főkönyv előkészítéséhez foghat. Nevezetesen a bevételi és kiadási füzeteket elkészíti, lapszámozza, ellenőrző zsinórral átfűzi és a zsinórvégeket hiva- tatos pecséttel leendő leragasztás és záradékolás végett a járási főszolgabírónak bemutatja. Az ekként meghitelesitett főkönyvnek egyes számláira a címzések feliratnak s nagyobb terjedelmű főkönyvekhez mutatókönyv (index) is készíttetik. Ezután következik a «tartozás» és «folyó évi járanódság» számhasábjainak kitöltése, vagyis a múlt évi számadási főkönyv és az idei költség- vetési előirányzat alapján az «előírás» teljesítése. Itten arra kell ügyelni, hogy a számadási év kezdetén véglegesen (tintával csakis a további, változás alá nem eső fedezeti, illetve szükségleti számtételek iratnak a «folyó évi járandóság» számhasábjára pl. évi bérösszeg, számadási téritmények, tiszti fizetések, átalányok, községi vagyon állami adója stb. Ellenben az olyan fedezeti, illetőleg szükségleti összegek, melyeknek értékét a dolog természetétől következőleg előre pontosan meghatározni nem lehet (pl. a büntetéspénzek, tolonco- zási költségek stb.) csak ideiglenesen (ironnal) jegyeztetnek föl a »folyó évi járandóság* számoszlopán. Az ilyen tételek véglegesen csak akkor tétetnek előírásba, amidőn az illető számadási címnek fedezeti, illetve szükségleti mértékét már biztosan tudni lehet. A számadási főkönyvnek valamely számláján, ha éppen hitelmegtakaritás mutatkoznék, egy másik számláján pedig hitel-túllépés észleltetnék; a községi elöljáróságnak, hogy hitelátruházási jogot nyerhessen a képviselő testülethez kell fordulnia. A képviselő-testülettől nyert hitelátruházási jog csak törvényhatósági jóváhagyás mellett gyakorolható. Ha pedig valamely számlán a költségvetésileg megállapított szükségleti, illetve fedezeti tétel az agyban — nem idézne elő oly változásokat, melyeknek 3 tevékenység rendes állására való visszaváltoztatása, nehezen sikerül és melyek a lelki életet maradandóiéig háborítják meg. Mindezekből következik, hogy egy mindennemű külső behatások ellen kellőleg edzett és ellenálló test, szellemi épségünk legszilárdabb alapja és erőszakos megsemmisítésünknek legbiztosabb óvszere 1 Tekintettel a lelki betegségek testi keletkezésére, mármost könnyen érthetjük, miért rejlik oly nagy igazság ama közmondásban, hogy »egészséges lélek, csakis egészséges testben honolhat;« továbbá, miért hangoztatja oly annyira az egészségtan, hogy »csak egészséges szülőknek lehetnek egészséges gyermekeik ;« nem különben, miért ellenkezik az egészségtan, az iskolaügy fér- fiainak ama nézetével, hogy — Erismann szerint — »a gyermekek lehetőleg rövid idő alatt, lehetőleg sok ismeretet szerezzenek“ és végre, de tekintettel az »öngyilkossági hajlamra« első sorban, miért bizonyítja ugyanaz világosan, hogy »az iskolát, az iskola mindig magasabbra csigázott követeléseit, a gyermekek szellemi erejével szemben valamint azon izgalmakat, melyeket a vizsgálatok okoznak sok gyermeknek, nem lehet-e tekintetben tökéletesen ártatlanoknak nyilvánítanunk. A mértéken túl megfeszített erő megbénulhat és az elme tompulását okozhatja, az izgatottság addig foko- zódhatik, hogy az elme egy percre homályba borul; és az eredmény mind a két esetben rendkívül szomorú,* mert — állítjuk mi — elöbb-utóbb a meggyengíteti testi szervezet, karöltve az átöröklés (atavismus) folytán a gyermekekre szállt mindenféle baj hajlandóságával, oly állapotot szül, melynek csak vagy állandó »elmezavar,* vagy pedig öngyilkosság lehet a „rendes* vége. és a tényleges kiadás között a házi pénztárra nézve kedvező különbözet mutatkoznék, ily esetben a tényleg bevett illetve kiadott pénzösszeg írandó elő s a kedvező különbözet értéke az észrevételek rovatában számszerűleg feljegyzendő. 61. § A könyvelésre (naplózásra, lajstromozásra és a főkönyvbe való átvezetésre) általános szabály, hogy minden egyes ügyeset vagyis a fizető fél részéről teljesített törlesztés, illetve a pénztárból történt kifizetés a napi jegyzékbe, illetve a pénztári naplóba rögtön bejegyeztessék és nagy községekben, illetve pénztárnokkal biró kisközségekben innen nagyobb késedelem nélkül, három nap alatt pedig múlhatatlanul, a pénztári napló sorszámára (cikkére) történő hivatkozással a számadási főkönyvbe átvezettessék. Olyan egynemű bevételek, melyek sűrűn fordulnak elő (pl. a községi adó címen befolyt ösz- szeg) nem közvetlenül vezetendők a naplóba, hanem csak a beszedési jegyzékekbe (lajstromokba) ahonnan azután a napi , esetleg heti- vagy havi zárlat után, az addig felgyűlt összeredménynyel pénztári naplóba, innen pedig egyénenkint a községi adófőkönyvbe s illetőleg a lajstromok ered mény összegével a számadási főkönyvnek megfelelő számlájára átvitetnek. A beszedési lajsromok (mint a pénztári napló is) egy egész évre szóló lapszámozott, átfüzött és hitelesítési záradékkal ellátott, füzetekben az E. nyomtatványminta szerint készítendők. A beszedési lajstromot, pénztári naplót nagyközségben, maga a pénztáros, kis községben, ha a biró írástudatlan, a jegyző vezeti. Ha már a lajstromnak vagy pénztári naplónak egy-egy oldala betelt, az összes hasábok összeadatnak és az eredményösszeg a lap alján a legalsó sorban, »átvitel« nevezet alatt a megfelelő hasábokba, de a többi számoktól vízszintes vonal által elválasztva beira- tik, a következő lapon légiéiül és jobbról a túlsó lap alján szemlélhető eredményösszeg táthozat« név alatt ugyancsak a megfelelő hasábokba (vízszintes vonal húzása nélkül) bejegyeztetik. Év végén a napló (szaknapló) és a számadási főkönyvnek minden egyes számlája lezáratik s a záró összegek és a napló cikkekre vonatkozó tételszámok a számadási Ívbe átvezettetnek. E számadáshoz az F. alatt mellékelt nyomtatványminta használandó. 62. §. A községi számadásokat nagyközségekben és pénztárossal biró kisközségekben a pénztáros, oly kisközségekben pedig, ahol a biró és a körjegyző együttesen minden én január havában a vármegye által kibocsátott számadási táblázaton látható' utasítás pontos megtartásával készítik, a jegyző okmányokkal felszereli és mindketten aláírják. 63. §. A zárszámadás mellékletei a 2 ik §-ban leirt módon hitelesített vagyoni leltár, azon évi jóváhagyott költségelőirányzat, a vármegye által kibocsátott számadási táblázaton látható utasítás pontos megtartása és a községi adófőkönyvnek a járási főszolgabíró által meghitelesitett kivonata, a hitelesitési záradéknak szövege ez : N . . . községnek az 18 . . . évi községi adófőkönyve mai napon előttem felniutattatván, meggyőződtem arról, hogy abban az egyénenkinti kivetések pontosan és a törvényhatóság által megállapított kulcs szerint teljesítettek, továbbá meggyőződést szereztem arról is, hogy a kivonatnak eredményösszegei a szabályos módon lezárt községi adó-főkönyvnek eredményösszegeivel teljesen megegyezők. Minek hiteléül ezen záradékot hivatalosan írtam és aláírtam. Kelt ...........stb. N. N. főszolgabíró. (P.H.) Ha a vagyon netalán bérlet utján kezeltetik a haszonbérleti szerződések másolatai. A kiadási tételek igazolására fokszerü bélyeggel ellátott nyugták, a bevételek igazolására, a kamatok: bérleti összegek, vagy más egyéb követelések befizetéséről az adósok ellennyugtái, a képviselő-testület üléséről a jegyzőkönyv, a meghívók kézbesitéséről a vevény, esetleg postai vevény vagy a láttamo- zott körözvény, netaláni észrevételek és külön vélemény. 64. §. A február hó első felében a községi számadások okmányok nélkül a községházánál s ha ilyen nincs, a biró házánál 15 napra közszemlére kihelyezendők és ennek megtörténtéről a község lakosai s birtokosai szokott módon értesiten- dők. Minden községi lakos- és adófizetőnek jogában áll azokba betekinteni s ha kívánja abból jegyzeteket venni. 65. §. Február hó 16- és 28-ika közötti napok egyikén tartandó meg a számadások vizsgálatára a képviselő-testületi közgyűlés, amelyre a tagokat 15 nappal előbb, a jegyző ellenjegyzése mellett a biró hivja meg. Erről a főszolgabírónak ugyanazon határidőn belül jelentést tesz. A zár- számadási közgyűléseken az 1886. 22. te 142. §- áhvz képest lehetőleg a törvényhatóság által választott elnök elnököl. 66. §. A képviselő-testület által megvizsgált számadások mellékleteikkel és a közgyűlési jegyzőkönyvvel és netalán; észrevételekkel együtt 2 teljes példányban március hó 15-ig a főszolgabíró utján a törvényhatósághoz bemutatandók. 67. §. A felülvizsgált s jóváhagyott számadások egyik példánya a csatolmányokkal együtt a községhez visszaérkezvén, a számadó pénztárnok, illetőleg biró, a legközelebbi képviseleti ülésen számadási kötelezettsége alól felmentendő és az iratok az irattárba illetőleg községi szekrénybe elteendők. 68. §. Ha azonban a számadásokra a törvényhatóság részéről észrevételek történnek, a járási főszolgabíró a képviselő-testületet az észrevételek záros határidő alatti orvoslása iránt hivja fel. Ha pedig a szükség úgy kívánja vagy ha a vármegye azt rendeli személyesen a helyszínére megy és a számadásokat rendezi, esetleg azok elkészítésével a számotadók költségére más tisztviselőt biz meg. 69. $. Ha pedig a számadásokból kifolyólag a számotadó nagyobb beszámítás alá eső mulasztást gondatlanságot vagy büntetésre méltó cselekményt követett el, a főszolgabíró a számot- adókat azonnal hivataluktól felfüggeszti és ellenük a körülményekhez képest a fegyelmi eljárást is folyamatba teszi, sőt vagyonukra zárt is rendel. 70. §. Az ezen szabályrendelet alapján s ezen szabályrendelethez fűzött, költségelőirányzat, számadási főkönyv, pénztári napló, beszedési lajstrom, kivetési főkönyv, kivetési lajstrom és a vezetendő leltár,*) valamint egyéb nyomtatványok a szabályrendelet életbelépte alkalmával a nyomtatási költségek megtérítése mellett a községek részére ki fognak szolgáltatni. 71. § Ezen szabályrendelet felsőbb jóváhagyás után azonnal életbe lép. Kelt S.-a. Ujhelyben, az 1888. évi dec. hó 15-én tartott közgyűlésből. Jegyzetté: Viczmándy Ödön, főjegyző. 445/89, ki. sz. Hirdetmény. Cserbik János s.-a. újhelyi lakos iparkamarai kültag leköszönése folytán megüresedett helynek választás utján való betöltésére határidőül f évi február hó 13 ik napjának d. e. 9 óráját S.-a.- Ujhelyben a városháza tanácstermébe ezennel kitűzöm s az érdekelt választó iparosokat törvényes jogaik érvényesítésére meghívom. S.-a.-Ujhely, 1889. február hó 4. I rhán Ferencz, tb. főszolgabíró, mint a vidéki iparbizettság elnöke. Árlejtési hirdetmény. Hunyadvármegye törvényhatósága által a Déván építendő egyemeletes vármegyei székház és istálló épület építési munkáiról 1889 évi február hó 26-ik napjára ezennel zárt ajánlati tárgyalás hirdettetik. Az építési összes költség 160,000 forintban van megállapítva. 1. Az árlejtésben résztvehetnek mindazon szakértő iparosok, kik üzletük folytatására hatósági engedélyt nyertek. 2. Ajánlat tehető egyes munkanemekre, vagy pedig az összes építési munkákra. 3. Megjegyeztetik, hogy csak azon ajánlatok fognak figyelembe vétetni, melyek az eredeti előméret iveknek megfelelőleg nyujtattakbe; mely ivek Déván a kir államépitészeti hivatalnál, valamint Budapesten Alpár Ignác építész és művezető urnái (Teréz-körut 7. sz.) nyerhetők. Ugyanott t. i Déván és Budapesten az építési tervek, az általános és különleges építési feltételek megtekinthetők. 4. Vállalkozni kívánók felhivatnak, hogy az általános feltételeknek megfelelő 50 kros bélyeggel ellátott zárt ajánlataikat a kitűzött nap déli 12 óráig alólirt alispánhoz annyival inkább igyekezzenek beadni, mert később érkező ajánlatok figyelembe vétetni nem fognak. 5. A munka a szerződés megkötése után azonnal megkezdendő és aként folytatandó, hogy a megyeház 1890. év végén rendeltetésének átadható legyen. Déván, 1889. jan. 23. Barclay Káltnfin, alispán. I S.-a.-Ujhely feb. io. | A nagyvilág láthatárán, mint egy sötét szemfedő borong a mayerlingi katasztrófa. A közös gyász, a benső részvét a koronás király és felséges családja mérhet- len fájdalmában, a nemzet reménycsillagának letűnésével egy kétes jövő mérlegelése, mint a vihar elnémít mindent, egyedül a nemzeti kegyelet érzékeny húrjai szólalnak meg, elegikus hangokkal árasztva el a sajtó minden árnyalatait. Maga a tény immár leplezetlenül tárult fel megrendítő valójában, de benső okai, •) A vármegyei levéltárában megtekinthetők. Szerk. Folytatás a mellékleten.
