Zemplén, 1889. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)

1889-01-27 / 4. szám

89 ft 54 kr. Felülfizettek : Czibur Bertalan 10 ft, gr. Sztáray Antal 3 ft, Poppet Ignác, Widder Samu, Neuwirt Dávid, Pereszlényi István, Debre- czenyi Ferenc, Nyomárkay Hugó, Pilisy László, Kapy Lajos 2—2 ftot; Géczy István, Machnyik Andor, Pólyák Arthur, Ilosvay Zsiga, König Gyula, Ihnátko János, Blum Zsiga, dr. Veszperényi Jó zsef, Schleiminger Róbert, Jelen Mátyás, Rakovszky Aladár, Bika Mihály, Átányi József, Novák István, Zimmer Mór, Baján Imre, dr. Weiszberg Zsiga, Sniscsák Ferdinánd, Kossuth Elek, Naményi Antal, Egreczky Gábor, Gleich Mór, Szent-Léleky Géza, Remenár Adolf, Frieder Frank, Pajor Bertalan, dr. Grünwald Adolf, Nemes Lajos, Füzes- séry Gyula, Legeza István, Lehoczky Miklós, Slei- minger László, Papp Gyula, Horváth Károly, Szir- may József. Licudi hadnagy, Burgel mérnök, Vérfy Károly, Brügler Mór 1 — I ftot, Glück Mór 40 krt. Sulyovszky István 2 ftot.

(A törvényszékről) Sipos József, gulyás, szolgálatadója Boronkay Farkas a.-bereckii lakosnál az egyik tehén lábát szándékosan eltörte. A kir. törvényszék f. hó 21-én vádlottat idegen ingó dolog rongálása vétségében vétkesnek mondta ki és Sípost négy hónapi fogházra s 10 ft pénzbüntetésre ítélte. — Ugyanakkor a kir. törvéryszék Bajusz (Kodnis) János leleszi lakost, ki öcscsének Bajusz István leleszi lakosnak, feleségét szül. Dargó Juliannát múlt évi junius 24 én késsel úgy meg- szurta, hogy Bajusz Istvánné a sérülés következtében hamarosan elhalt, halált okozott súlyos testi sértés büntette miatt 3 és fél évi börtönre ítélte. — Múlt évi augusztus 12-én Tót-Jesztreben nagy táncmulatság volt, melyen a szomszédos falvak legénysége a t.-jesztrebiekkel összeverekedvén a a jesztrebiek a sókuti vendégeket a faluból kiverték, mikor pedig a sókutiak a Tapoly vizénél állást foglaltak : Velyiki György jesztrebi községi biró kardot, akarom mondani: karót rántva a jesztrebiek élére állt s őket a Tapoly vizén átszori- totta. A menekülő sókutiak közül Vaskó János elmaradván, a kukuricásba húzódott, hol ifj. Gajdos János, Ivánics Mihály és VUyiki György által utóléretvén, agyonveretett. A sókutiak megtudván társuknak szomorú végét, ismét átjöttek a Tapo- lyon, hogy a Vaskó holttestét magukkal vigyék; de a jesztrebiek őket újból visszaverték s közülük Paszulyka Györgyöt súlyosan megsebesítették. A kir. törvényszék a f. hó 24-iki végtárgyaláson ifj. Gajdos Jánost egy és fél évi, Ivanics Mihályt és Velyiki Györgyöt egyenkint egy évi és nyolc havi börtönre, Szukonczki Mihályt négy havi, Melitorisz Mihályt öt havi, Buzso Mihályt és Szabó Jánost egy-egy havi fogházra; a kővel dobálók közül Berta Hajnik Andrást és Goda Györgyöt nyolcnapi, Madura Györgyöt, Berta Hajnik Jánőst, Za- voda Mihályt és Bokros Jánost pedig öt-öt napi elzárásra ítélte.

(Szomotorról Írják), hogy ottan f. hó 20-án a lelkészi lakban, az iskola javára, társas vacsorával egybekötött sikerült táncestét rendeztek. A bál tiszta jövedelme 21 ft, mely összeg további rendelkezésig az ottani postatakarékpénztárban helyeztetett el. Ez alkalommal felülfizettek: Kátay Mór 3 ft, Hauscher Miklós 2 ft, Kéri István, Nagy Ádám, Kőrösy György, Myiry Bertalan, Pekári Pál, Benyó József, 1 — 1 ft. Voronyák István 2 ft, Kovács János 1 ft 50 kr., Kábas István 10 kr., Szirmay Szerén 10 kr. Fogadják a résztvevők és szives félülfizetők ez utón is a rendezőség őszinte köszönetnyilvánitását.

(Meghívó.) A ^szerencsi társaskör“ fiatalsága a társaskör alaptőkéjének gyarapítására, f. évi február 9 ik napján a szerencsi vasúti ihdóház termeiben zártkörű táncvigalmat rendez. Belépő dij személyenkint 2 ft, családjegy 3 ft. Felülfizeté- sek köszönettel fogadtatnak s hirlapilag nyugtáztatnak. Kezdete 8 órakor.

(Kérelem) Mindazon tisztelt gazdatársaimhoz, kik még a múlt évben kibocsátott előfizetési felhívás értelmében szerény munkácskámat: a € Sertéstenyésztést» megtartották, azon kérelmet intézem, szíveskedjenek ennek árát, 1 ft 50 krt, könyvem kiadójához, a sRévai Testvérek* budapesti céghez beküldeni; mert a szétküldés már három hónapja, hogy megtörtént. A könyv márvissza nem fogadható.

Csapó Lajos.

(Egy javakorabeli) tisztességes özvegy nő, ki a háztartás minden ágában jártassággal bir, vala mely úri házhoz, mint házvezetőnő alkalmazást keres. Bővebb értesitést szerezhetni: a kiadóhiva talban.

CSABIJÜK,

Dr. Ballagi Géza könyve.

(Foly. és vége.)

1745-ben a helytartó-tanács bízatott meg az előleges könyvvizsgálattal s minthogy akkor a helytartó-tanács Pozsonyban székelt, ezt a cenzúrát pozsonyi cenzúrá-x\aSs nevezték.

Aztán előadatnak a revízióra vonatkozó különböző szabályok, majd a magyar nyelv mivelé- sére vonatkozó iratok tartalmai. Bessenyei 1777ben >A magyar nézÓ* cimü röpiratában a mágyar tudományosság fejlesztése céljából ajánlja, hogy a budai egyetemen magyar tanárokat alkalmazzanak s hogy ezek a tanárok készítsék el a magyar nyelv szótárát s ültessék át nyelvünkre a külföldi klasz- szikus Írók munkáit, segítségül vevén maguk mellé a sárospataki kollégium tanárait, minthogy »azok a frizérozatlan fejű filozófusok tudnak magyarul s egyébképen is.«

Erre a Mária Terézia elhunytat gyászoló iratok ismertetése s az azokban elmondott túláradó dicséretek feltüntetése következik .... Az egyházi szónokok és Írók — mond a szerző — bizonyára a közrészvétet és fájdalmat tolmácsolták, midőn a nagy királynő elhunyta felett keseregtek, mert Mária Teréziát népei szerették s halálát minden alattvalója szivéből gyászolta.

II. József kora a szabadelvű reformok egész sorozatát indítja meg. De a mit ad egyik kezével, visszaveszi azt a másikkal. Nagy vita van a tudósok között: vajon József a szabadság apostola volt-e vagy a legnagyobb önkénykedőf

A sajtót, József, a fölvilágosodás leghatalmasabb eszközének tekintette. 1781-ben ki is adta sajtó rendeletét, mely Horváth Mihály szerint — érdem koszorújának egyik legszebb gyöngye. E rendelet nem törli ugyan el a cenzúrát, de any- nyira enyhíti, hogy az többé nem alkalmatlan az írókra nézve. Ballagi hü fordításban az egész 10 részből álló rendeletet közli. József a rendeletében kifejezett szabad elveket maga is követte. Egy Írót, ki ellene valamely sértő gunyiratot bocsátott közre, maga elé idézett. »Ha ön az állam ellen irt volna — mondá neki — kénytelen lennék a fejét leüttetni; de mivel csak az én személyemet támadta meg, azért megbocsátok önnek. Hogy azonban tehetségeit ezentúl hasznosabbra fordíthassa: önt ezennel kabineti fogalmazómmá nevezem ki.« Még eklatánsabb példa idevonatkozólag azJ mikor egy Székely nevű kirá'yi testőrségi pénzl- tárnokot sikkasztásért megbüntet s ez emiatt ellene támadt irodalmi vitába maga is beleegyeledik s minden éles megtámadtatását békén eltűri. Ekkor irja a többek közt Hadusfalvai Spilenberg Pál (Kassán 1790.) »József felszabadította az igazság nyelvét, hogy szavát a királyi székig emelhesse.«

József önkénykedései ellen nagy hatással emeli föl tiltakozó szavát Dugonics András Etelka cimü irány regényében; melyet a jeles iró (bár Ballagi ezt nem emliti) színdarabbá is feldolgozott, hogy a nemzet az ő megszeret tt alakjait ne csak olvassa, de színpadon is láthassa.

József intézkedései és az ezek folytán létre jött irodalmi s politikai élénk mozgalom: nagy hatással, úttörő működéssel voltak arra, hogy e nemzeti fellendülés létre jöjjön, mintegy előtörjönII. Lipót korát nemcsak előkészítette II. József, de az uralkodó helyzetét nagyon meg is nehezítette, Az 179%-iki országgyűlés reformjai nagy hullámokat vertek. A francia forradalom szabad demokratikus szelleme eláradt a mi hazánkban is. II, Lipót mindent elkövetett, hogy a nemzet szivét, bizalmát visszaszerezze magánk és környezetének. Voltak sokan, akik bíztak hittek; de nem kevesebb volt a kételkedők, az elégedetlenek száma.

A vármegyék hangulatát legjobban az üdvözlő beszédek, jegyzőkönyvek és költemények tükrözik vissza. Sok érdekes dolgot sorol fel ezek körül nagyszorgalmu szerzőnk. Zemplénvármegye főispánja, Zichy Ferenc gf, például 1790. máj. 4-én, beiktatásakor, beszédében örömét fejezi ki afelett, hogy »ő felsége, nemes törvényeink- és szokásainkban helyeztetvén magát, nekünk is előbbi tör- zényes tanácsi tiszteinket és ezekből ősi nemes szabadságokat visszaadni, azokat támasztani, erősíteni nemcsak kívánja, hanem csalhatatlanul is akarja,« s ezáltal lehetővé teszi, hogy »az időnek kemény mostohasága miatt csaknem leomlott édes hazának töredék falait uj épségre, tökéletességre emeljék.«

Mikor a magyar szent korona Bécsböl haza hozatik: nagy öröm lepi el a nemzetet s nemcsak az útban ünnepelik mindenütt, hauem őrizésére, Budára bandériumokat is küldenek a vármegyék. A zemplénmegyei bandéristák közt két kis fiú is volt, Az egyik Bernáth József kir. tanácsos 12 éves kis fia, András, a másik Csorna Sámuel 10 éves fia Zsigmond. Máj. 24-én ott álltak mindketten kivont karddal a korona körül s felnőtt társaikkal teljesítették a szolgálatot. A tiszteletökre irt költeményben (1790. 8. v. 31. 1. Pestenn Füs- kuti Länderer betüjeivel) öltözetük igy van lefest6

ve: »sötétzöld mente, fekete csákó, veres nadrág, sárga czizmából álló ruházatának különböző színei: a zempléni nemesség erényeinek szimbólumai.

■**“■ A 90-es évek legkimagaslóbb eszmélkedői: Hajnóczy és Batthiány, majd Nagyváti János és mások. Egy «öreg hazafi« igy ir: Mi természetesebb, mint hogy a rangkülönbség megszűntével, a földes ur és jobbágy közti viszony is alapjában megváltozik Ur és paraszt azért van is, lesz is/ csakhogy a jobbágy fóldesurának nem rabszolgája, hanem »munka-segitö társa“ s viszont a földesur a jobbágynak nem zsarnoka, hanem barátja, atyja, boldogságának vezére . . . egyik csak úgy boldog, 1 ha a másik nem boldogtalan, az örömeik és bánataik közösek. A zsidókról a legnagyobb emberszeretettel szól : »miért keserítsem én neki meg azt az életet, amelynek birásárc a teremtő úgy felkészítette, mint engem? — Nem szántanak, nem vetnek? Mert nincs mit 1 ... A társaságnak veszedelmes nemzetség? Nem az, mert a földesuaak élni se tudnának nélkülük s mert jó erkölcsüek onnan is kitűnik, hogy a tömlöcökben a zsidó ,ritka madár.« (Ez ma már nem igy van.)

Nagy szorgalomra és érdeklődésre valló terjedelemben szól ezután a becses könyv: »A pol gári osztályról; a nemességről és ennek kiváltságairól. A Hoffmann Lipót pesti egyetemi tanár által irt ->BabelJ és »Ninive« cimü hírneves röp- iratokról. Tárgyaltainak sorban az anti quastikus iratok, kibékülési törekvések a dinasztia és a nemzet közt. A kibékülés. A nádori szék betöltése. A koronázás. Hangulat-csináló alkalmi iratok. Az alkotmány átalakítására és a társadalom újjászervezésére vonatkozó javaslatok (»Második Leopold magyar király, Eleuterinek, egy magyar prófétának látása szerint.« »A magyar hazának anyai szózattya az ország napjára készülő magyarokhoz, V(ersegh)i a józan és természeti tudományoknak doktora által8 stb.) Trenk Frigyes báró élet-és jellemrajza ; részvétele az alkotmányos küzdelmekben. Az országgyűlés berekesztése, eredményeinek bírálata, a jövő teendői. A nőkérdés. A koronázás, közjogi szempontból. Erdély uniója s az erdélyi szászok közjogi állasa. A magyar nemzetiség ügye. Agitáció a magyar viselet és magyar nyelv érdekében. A magyar nyelv az iskolában. Péczeli, a lelkes magyar, az országgyűlés eme határozatát dics- himnuszszal üdvözli:

MBölcs rendek ! kik újjá szültetek bennünket,

Felvévén a porból eltapodt nyelvünket.

Oly sok ezer áldást nem kívánhatnátok,

Mennyi ezért omlik minkenfelől rátok.

A nemzetek sorsát mérő ur nevére Esküszünk, mig bennünk forr Atilla vére,

Sőt mig a magyar név el nem vesz egészen,

Ez áldott nap nékünk örökké szent lészen.*

Végül az 1792 tői 1825-ig terjedő időnek politikai irodalmáról, illetőleg mozgalmairól értekezik Bőven és érdekesen ismerteti az 1795 iki általános könyvvizsgálati rendeletet s igy fejezi be a 811• ik lapon nagyérdekü müvét: »A politikai irodalom történetének jelentősége abban áll, hogy föltárja az eszméket, érzelmeket, melyek egy-egy kor törekvéseinek, lelkesedésének tárgyát képezték. Ha egy szerencsétlen korszakban a hatalom meg- némitja azokat, akik a nemzeti aspirációk kifejezésére lennének hivatva : az avatatlanok kezei közt szükségszerüleg elveszti jelentőségét a politikai irodalom s értéktelenné válik az utókorra nézve annak anyaga. . . . Idegenkedéssel fordulunk el ettől a sivár kortól melyben a lenyűgözött közszellem nem nyilatkozhatott.«

Legvégül van a Tárgymutató, a feldolgozott müvek jegyzékével; ezek száma nem kevesebb, mint 955 db röpirat. Ez a szám beszél magáért. A mü pedig beszél szerzőjéről, szorgalmának s értelmességének mivoltáról; még pedig ékesen beszél.

Mi üdvözöljük Ballagit e becses művéért és oda kiálthatjuk, a férfi kor legszebb erejében levő, derék szerzőnek, hogy ^excelzior I*

A mü bámulatos gonddal van szerkesztve és korrektúrázva is. Alig lehet benne egy két sajtó-hibát találni. Egyébb kifogásolni valót alig tudtam lelni, mint azt, hogy imitt-amott a latin szöveg átfordítása nem egészen hű. (L. 14. lapon a jegyzet.) És egypárszor megesik az, hogy eleinte a szerző csak feltesz, kombinál valamit, később aztán mint valóra hivatkozik vagy utal arra. De ezek semmiségek a nagy mü sokféle érdemei mellett Ez előnyök előtt kalapot emel mind az, aki olvasgatás közben annyit élvezi a müvet, mint én.

Viski K. Bálint.

KÖZ GAZDASAG.

Adalék

a cukorgyár és a cukorrépa-termelés kérdéséhez.

III.

Több kisgazda, sőt nagybirtokos részéről is a répatermelés iránt bizonyos idegenkedést s annak haszna iránt nagyobbmérvü bizalmatlanságot tapasztalván, azt hiszem, nem lesz egészen közönyös, ha tájékozásul a tótmegyeri uradalomnak 10 évi, átlag szerinti, 1884 ik évben (midőn is a surányi cukorgyár a cukorválság következtében a répáért addig fizetett 90 krt 76 krra óhajtotta leszállítani) szerkesztett répahaszon számítását, illetve összehasonlítását a búza- és cukorrépa-termelésből várható haszonnal közlöm.

Búzánál.

Bevétel:

I k. holdról 8 mm. szemtermés á 8 ft . . 64 ft kr.

10 mm. szalma , á 35 kr. . . 2 ft 50 kr.

1.5 mm. polyva , á 50 kr. . . — ft 75 kr.

Bevétel . 67 frt 25 kr.

Kiadás:

I hold tarló szántása i'/3 fogat augusztus hóban á 1.80 2.40

I hold vető , i*/3 , szept. okt. , á 2.50 4.16

j Vetésnél: borona, gép, henger, 1 holdra esik 1 fogat . . 2.50

l.l0 mm. vetőmag á 8 ft

............................................................8.80

táv. hengerezés 1Jt fogat á 2 ft 50 kr. . , , , . , — .42