Zemplén, 1889. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)

1889-01-27 / 4. szám

I-ső melléklet a „Zemplén“ 4-ik számához.

meg díjszabásaikat. Szeszes italokkal bőven élők biztosítási ajánlatait vagy épen nem, vagy csak föltételesen fogadják el, mert számításaik alapján tudják, hogy ezek átlagos élettartama rövidebb s igy nálok nagyobb a rizikó.

Az eddig elmondottakban azt láttuk t. hallgatóság, hogy mi módon fejti ki kártékony hatását az alkohol az egyénre ? — könnyen levonhatjuk most már a nagy közegészségi és társadalomerkölcsi károkat és pusztításokat, amelyeket a társadalom körében nagyban mivel.

Szerettem volna Önöknek e helyen lehetőleg pontos statisztikai adatok alapján megmutatni egyfelől azt, hogy mily óriási mindenütt a civilizált világon a szeszfogyasztás, másfelől pedig azt, hof ’ —'gy azok száma, kik alkohol követke; ‘óKnlvdákból korai

sir:».’ .gy kér ilnek berröuhe. De hegy a ride» rám ok ni-.ur' 1 fogj, ez U m telik,

ífem, Egyéblráat biztos tudomás ■nyémnél sokkalta v atott ,b és illetékesebb, OáSZíí^O'> nevű toll iüréicl épein most nhöcil az alkohol karic&ony kapását hazánk nép gondosan gyűjtött adatok alapján L idő múlva olvashatni fogjuk. Én hát csak általános vonásokban igyekszem körvonalozni az alkohol általános közegészségi és tán ds’f,m kőlcsi káros hatásait.

Hogy egész népekre, egész mily

egészség- és erkölcsrontó hatá szembeötlőbben mutatják az elő zálatlan néptörzsek, ha a szesz hoz . világ kereskedelme utján beférk Íme

példa: Madagaskar szigetének _ A " "• - id elején még bálványimádók voltak; angol misszionáriusok a keresztyén hitre térítették s az uj hit erkölcsnemesitő hatása alatt Madagaskarnak különben is jó indulatu szelíd, értelmes bennszülött népe csakhamar virágzásnak induló államszervezetet alkotott a természettől mindennel bőven megáldott szép szigeten Történt azonban, hogy a közeli Mauricius szigetén cukornád ültetvények keletkeztek; — a cukorfinomitók hulladékaiból rumot égetnek. Úgy de a mauriciusi rum igen rósz minőségű volt, Európában nem kellet senkinek, úgy segítettek hát magukon a termelők, hogy elárasztották vele Madagaskart. És mi lett az eredmény ? Az hogy a szigeten a részegeskedés egy év alatr annyira lábrakapott, hogy valameny- nyi börtön megtelt korhely gonosztevőkkel. Az akkori király, I. Raduma, minden tőle telhetőt elkövetett e csapás ellen, névszerint megfizette a behozott rumért az összes állami illetéket és beverette a hordók fenekét. A kereskedők természetesen felzúdultak ez ellen, az angol hivatalnokok pedig — s ez a legszomorubb az egész dologban, ezek pártján állottak. Ettől fogva aztán korlátlanul özönlötte el a rum a szigetet s any- nyira elharapódzott az iszákosság a lakosság minden rétegében hogy I. Raduma fia és utódja II. Raduma maga is az italnak adta magát s 9 hónapi uralkodás után mint őrült gonosztevő kivégeztetett. Azóta európai divatszámba megy a korhelység Madagaskáron, népe pedig elsatnyult és elszegényedett.

így megy ez nemcsak Madagaskárban, hanem mindenütt ahová a civilizáció az őslakosság közzé beviszi és megkedvelteti vele a pálinkát. Hiszen köztudomású dolog, hogy Éjszakameriká- nak őslakosságát, a már csak hirmondóul itt-ott található indián-törzseket nem a fegyver, nem is a civilizációra alkalmatlan voltuk vagy attól való idegenkedésük pusztítja kérlelhetetlenül, hanem az »aqua fuego« — amint ők nevezik, a tüzes viz, a pálinka.

Az úgynevezett polgáriasuk és a civiiizáció áldásait már régebben élvező államok lakossága között nem ily szembeszökő a szesz kártékony hatása, mert nem ily hirtelen. Ezeknél mélyebben bele kell tekintenünk a népéletbe, hogy meglássuk mily mesés menyiséget fogyasztanak ezen egészség- és erkölcsrontó méregből, és mily nagyok a fogyasztásnak megfelelően a károk és pusztítások a melyeket közöttük mivel. Meg kell kérdeznünk az orvosoktól, hogy hány emberélet esik évente áldozatául a szesz közvetett vagy köz- vetetlen hatásának ? — hány családban válik nemzedékről nemzedékre átszármazó szenvedésteli bajok forrásává ? — Meg kell kérdeznünk a kri- minálistát, mily szerepet játszik a bűnügyek statisztikájában az alkohol ? — Nincs orvos, nincs kriminálista, bármily szűkre szabott legyen is hatásköre, aki megdöbbentő adatokat ne nyújthatna e részben. De ezektől eltekintve is, mennyi nyomornak, mennyi ínségnek okozója a civilizáltnak mondott társadalomban is az alkohol ? Népünk alsóbb rétegeiben, kivált egyes vidékeken, annyi direkt keresmény kallódik el a korcsmákban, any- nyi munkaidő fecserlődik el iszákoskodással, hogy már maga ez az elfecsérelt keresmény és munkaidő is elég volna a nép jó létének színvonalát s vele egészségét és erkölcsi belbecsét jóval fölemelni. De a népesség magasabb rétegeiben is túlsókat isznak. Hisz ismerik t hallgatóim kisvárosaink társaséletét, amilyenné az sok helyen,

kivált a férfinemen levő nőtelen arany- és tal- miifjuság között fejlődött. A nőtelen ember, ha nincs saját háztartása, és hánynak van ? reggel a korcsmába, pardon! a vendéglőbe megy elkölteni reggelijét, mely többnyire oly rósz, hogy már a gyomorban okozott rósz érzés, talán undor csilla, pitására be kell nyelni utána egy kupica szilvó- riumot Azután — ha van, dolga után lát, ebéd előtt nyáron egy két pohár sör, télen egy két kupica keserű van hivatva étvágyat gerjeszteni a korcsmái rósz ebédhez, melynek elköltése közben több rendbeli decik járnak be a roszasága miatt minduntalan szidalmazott, de azért csak fogyasztga- tott vinkóból Még van az utoljára rendelt három deciből, amikor beállitnak azok a törzsvendégek, akiknek van ugyan otthon jó feleségök, a korcsmáinál bizonyosan jobb feketéjük is, de azért feketére rr,ép,is a korcsmába mennek, mert hisz valahová c .::U m• ■ ~S 1 A.z uj jövevények kedvéért még fiat o <1 ci' ’ ’-■<”* előtt meginni;

Vazután jön a feketekávénak mondott .-tvalé' s ' úgy 3 óra felé eloszlik a-társa ág. Kiki dolga után I | lát egy-két óráig,- de este m egint csak a korcs- J I rpában- j, rncfifszöJíO'i« «ü&ztct!n<ii. ooiiciröíi tett Í£ci~ | nállul jelölt rendes"helyen UUmk emberünket «ácsom után kissé red lyescl hangulat, tovább | tart a «tischüzes- , u. uu; d :cis üvegek is meg- j nőnek félliteresekké s ezek tarsd.o^b az órán csönd?? poharazás vagy néha zajosabD i I mulatozás közben a szerint, amint ak . * Vcmpiá- I I nia, vagy nem. így megy ez nap nap mellett egy- I : hanguan ; egy kis változatosságot csak az hoz a j I megszokott és megszeretett életmódba, ha vásárI

I vagy nás összejövetel alkalmából bevetődik faluról egyik-másik még mindig találkozó' tipikus I UM».;.. a bus n.a * v.-«okn ., < ;

ban megy a mulatság, „„a: - !

telik, most már literes, félig, vagy egészen nim. tett üvegekkel; honnan honnan nem a cigány is ott terem s foly a mulatság sokszor szürküle1 tig a korcsma füsttől és borgőztől sürü levegőjében. A vége a mulatságnak egy nagy katzenjam- mer, legalább is egy napi munkaképtelenség és zeherjés hangulat, amelyet még fokoz a megcsappant tárca, vagy a megnyúlt korcsmái számla.

Bocsánat t. hallgatóság! e triviális, de az életből ellesett képért. Azért hoztam csak fel, hogy egy futó pilllantást 'vessenek kisvárosi társaséletünk sivárságába, amely majdnem szükségképen magával hozza az ivást. Egyébiránt nagy városokban is lényeges kiegészítője a mulatozásnak az ivás bizonyos körökben. Maga felsőbb tanintézeteink ifjásága is sokat vétkezik ez irányban; csak nemrégiben is tekintélyes helyről nagyon megszívlelendő figyelmeztető és óva-intő szózat hangzott fel, vajha ne mondhatnék, hogy „el, — ez irányban az érettebb ifjúsághoz.

Hát faluhelyen ? — bizony ott is isznak, hol csendesen, hol zajosabban. A falusi társasélet illusztrálására elmondok, egy nemrégiben és nem is nagyon messze megtörtént esetet: Megürült X. faluban a papi állás, egy pap-jelölt elment körültekinteni az állomás és a nyáj körében, s mikor egy úri háznál azt kérdezték tőle, tud-e tarokozni ? — azzal ajánlkozott be, hogy nemcsak igen jó tarokista, hanem igen szépen iszik is! En nem tudom, tisztelteit hallgatóság, igazán szépen iszik-e az illető ur? — vagy csak tudta hol hogyan kell magát ajánlania ? — de igy is, úgy is eléggé jellemző a történetke.

így van elterjedve az ivás a társaságnak, fájdalom, minden rétegében és a legszomorubb a dologban az, hogy csak nehezen hiszik el, hogy az még akkor is káros, ha hatása nem azonnal szembeötlő. Mások becsipett voltát mulatságosnak tartják nemcsak de a mámorban elkövetett illetlenségeket vagy inkorrektségeket még épen magával a mámorral mentjük. Népünk körében erős, majdnem kitéphetetleu gyökeret vert az a balhiedelem, hogy az embernek emberi ereje föntartására szükséges a szesz, még pedig nem is csekély adagokban. Leggonoszabb azonban a morális kényszer az ivásra, amelylyel társas életünkben mindenfelé találkozunk; egyesületekben, ünnep ségeken, politikai vagy más természetű összejöveteleinken mindenütt elmaradhatatlan a bankett, mindenütt inni kell; — sőt magánkörben is a vendégszeretet fő kritériuma, hogy itatjuk vendégünket akár van kedve inni, akár nincs.

A részegség nem egyszer dicsekvés tárgya, de az meg bizonyára virtus még, ha valaki sokat elbír. Aki nem iszik, nem is férfi. Vízzel koccintani legalább is illetlen Aki egészen tartózkodik az ívástól, külön-számba megy és c ipkedő gúny tárgya.

íme látjuk, t. hallgatóság, hogyan őrli szu gyanánt az alkohol társadalmunk minden rétegét, még azt is, amely a s mértékletesség« igen is tágítható fogalmát magára alkalmazhatónak véli; — pedig nem is szóltunk azon idő, munka és pénzbeli óriási károkról, amelyeket nemzetgazgasági tekintetben is okoz. Hiszen a szeszesitalok mértéktelen élvezetének következménye nemcsak az akut és idült alkoholizmus minden gyászos következményével ; hanem az elszegényedés, a paupe- I rizmus is, modern társadalmunknak ezen másik I

magánál az alkoholizmusnál semmivel sem csekélyebb szociális fekélye. Idevágó példa gyanánt megemlítem, hogy a kis Belgium népe nem kevesebbet mint 125 millió frankot költ évenként szeszesitalokra ; nem csoda ilyformán, hogy minduntalan szocialisztikus mozgalmak színhelye.

Hazánkra vonatkozólag, sajnálom, nem szolgálhatok direkt számbeli adatokkal a szeszfogyasztást illetőleg; de ha tekintetbe vesszük, hogy az uj szeszadórörvénytől azt várják, hogy az ország pénzügyi zavarainak rendezésében, a financiális egyensúly helyreállításában egyik igen tekintélyes faktor leszen: már ez a körülmény maga is futó fényt vethet népünk szeszfegyasztásának méreteire.

Vármegyei ügyek.

Tokaj város közönsége, mint annak idején megírtuk, egy dohánygyárnak ottan leendő felállításáért folyamodott a kormányhoz. A kérelemre, ' -rrve bizottsága is támogatott, a kir.

'"‘‘“«'tette a vm. közön- a ödö dohány, dohány kségletét telbármennyire a ■ '■ tf melyek a vm.

közönségét előte* ele alkalmával

vc£.w> okajban leendő

felállítását ezúttal ;zheti kilátásbá,

tokaji «»vár restére a Tokajhoz meglehetős közelségben fekvő kass"’.. gyárhoz utalt eladási területből kellene egy résit elvenni, azon dohánygyár pedig jelenlegi berendezése mellett nemcsak a most hozzá utalt területet, henem ennél nagyobbat is m ,;Jen nehé ■ ég nélkül képes dohánygyártmányokkal ellátni.

Építkezés árvizes helyeken, luuu ..vitapas’ tálát bebizonyította, hogy az árvíz által sújtott vidékek kárát nagyban növelte a hiányos építkezés. A vályogból, vert földből készült házak falait csakhamar átáztatja a viz annyira, hogy azok mindjárt összeomlanak, s mire az árviz lefut, a tulajdonos nemcsak hogy a háza romjait, de még a háza helyét is alig találja meg ; sárrá válnak a falak s elviszi őket a viz mindenestül. Rendszerint mélyeh is építik a házakat: ez csak megkönnyíti a viz munkáját. A közlekedésügyi miniszter, hogy hasonló ka- lamitásoknak elejét vegye, a belügyminiszterrel egyetértőleg utasította a törvényhatóságot, hogy sza- bályrendeletileg állapítsákmegaz árterekben történő építkezések módját. E szabályrendelet alkotására nézve pedig már most közli velük a fő szempontokat, melyek a következők : 1. Az árvizes területen a lakóházak telke a legmagasabb árviz-szin felett 50 centiméterre töltessék fel. 2. A hol e feltöltés nem lehetséges, a lakóházak összes falait a legmagasabb vizszin fölött 50 cméternyire szilárd anyagból, köböl vegy fából építsék. 3. A hol a lakosság ezt nem teheti, ott megengedhető a falazott pilléreken, vagy faoszlopokon való építés.

Bizottsági tag választása. A málezai választó kerületben Dutkay István leköszönése következté ben Thuránszky Tihamér f. hó 21-én bizottság taggá választatott.

A vármegyék monográfiája. Magyarország ezredéves fenállásának közeledő ünnepe ötletéből a ,Szatmármegyel közlönyt felhívja az ország összes törvényhatóságait, hogy az ezredéves ünnepre írassák meg monográfiáikat, ami által sok oly becses adatot lehetne megőrizni a történelem számára, amely különben végképen megsemmisülne. Ez ügygyei már mi is foglalkoztunk lapunkban s ez alkalomból újra felvetjük : mennyire kívánatos lenne történelmi adatokban dúsgazdag vármegyénk monográfiájának a megírása. Úgy tudjuk, hogy Tasnédl Nagy Gyula már rengeteg adatot gyűjtött össze s ha vármegyegyénk is segítségére menne, a gazdag anyagkészletből kellő időre elkészülhetne a monumentális mü: Zemplénvármegyének nagy- érdekű monográfiája!

A „zemplénvármegyei kereskedelmi-, ipar-, termény- és hitelbankinak f. é. február lö-iki közgyűlése elé terjesztendő igazgatósági és felügyelő-bizottsági jelentések.

Tisztelt közgyűlés I

A lefolyt évnek első negyedében a háború kitörhetésének veszélye lidércnyomásként nehezedett az üzletvilágra, és habár a nagymérvű bizal* matlanság később lassankint eloszlott, — eléggé ismert közgazdasági viszonyainknál fogva az azt követő időszakot sem találtuk alkalmasnak üzleteink szélesebb kiterjesztésére. Főtörekvésünket tehát továbbra is egyedül vállalatunk üzleteinek egész séges alapokon való fentartására irányoztuk és ez eljárásunk, az elfogadott általános elvektől eltekint-