Zemplén, 1889. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)

1889-06-23 / 25. szám

egybe, a Tokaj-Hegyalján, ma bár hasonlóan országos hírű emberek gyűlnek egybe, de nem mulatni, hanem sirni a tokaj-hegyaljai világhírű szőlőknek rohamos elpusztulásán s tanácskozni azon módok és eszközök felett, melyekkel a nemzet gyöngye, a Tok aj-Hegy alj a, megmenthető és megtartható lenne.

Az országos gazdasági egyesület, meiy hazánk minden közgazdászati viszonyaira való előretörek- vésben nagy ügybuzgósággal igyekszik haladni, s mely e célra nagy munkásságot fejt ki, hírét vevén Tokaj-Hegyalja pusztulásának, országos kirándulást rendezett hozzánk, hogy a bajt tanulmány tárgyává téve, megelőzhető s a tapasztalatok alapján elfojtható s szőlőink fenmaradása biztosítható legyen.

Az ügy iránt érdeklődő szakértők, az orsz. borászati kormánybiztos és az orsz. gazdasági egyesület igazgatójának vezetése alatt az ország majd minden nevesebb borvidékéről f. hó 12-én Tarczalon megjelentek, ahol az Őfelsége szőlője s a vincellérképezde telepe is van s az ottan tett véde kezési módok és eljárások s különféle kisérletek tétettek tanulmány tárgyává. Másnap Satoralja- Ujhelyen át gf. Andrássy Gyula nagyhirü szöl- lőskei telepei, melyeket Mathiász János saját rendszerében több irányban kezel, szemléltettek meg, honnan még a déli vonattal Tállyára, dr. Szabó Gyula telepére rándult ä társaság, onnan másnap reggel Miskolczon át Szendrőre.

E szemle útban a legnagyobb megdöbbenést okozta azon nem hitt és nem várt csapás, hogy nemzeti kincsünk, közvagyonunk, a Tokaj Hegyalja Tállyától kezdve fel S.-a.-Ujhelyig, Szőllös- kéig a pusztulás legnagyobb mérvében már a legsiralmasabb képet nyújtja, s hogy az elpusztulása a szőlőknek irtóztatóan rohamos.

Nincsen már határ a Tokaj Hegyalján, hol a fillokszera pusztítása a legnagyobb mérvű ne lenne, sőt egyes városok, mint Mád, Tálya, Bodrog Keresztur, E.-Bénye s Tolcsva, SárosPatak és S.-a.-Ujhely, Szőllöskének is legnagyobb része már annyira tönkre vannak téve és kipusztitva, hogy egy részökben szőlő már a folyó évben sem marad, a többiben pedig egy két év alatt nem lesz szőlő s nem lesz Szüret.

Hogy mily nagy nemzeti vagyon vész itten el, fogalmat ad, ha megtudjuk, hogy Tokaj-Hegy- aljának a kataszteri hiteles adatok szerint 14,521 katr. hold szőlője volt, melynek átlagos értékét 700 fttal véve : a szőlők értéke : 10 millió 164,000 ft.

E szőlők átlagos jövedelme katr. holdankint 8 htl. á 40 ft, teszen : 4 millió 480,000 ftot, a mely után az állam, egyenes és községi pótadókban 50 ezer ftot nyert, melyhez hozzájárul a tokaj-hegyaljai 38 község lakosainak személy és ke- resetfadója, ami 35—4^ ezer ftra megyen, és hozzájárul ezek fogyasztási adója, mely szintén cirka 51—60,000 ftra rúgván, s ezek szerint, csupán az állam összesen 140—150 ezer forinton felül van érdekelve, mi a szőlőkkel együtt a semmiségbe merül.

Ha pedig figyelembe vesszük, hogy ama 38 érdekelt községben a szőlők elpusztulásával 60 ezer tősgyökeres magyar embernek esik ki szájából a kenyér, mégpedig azon magyarságnak, mely az ország ezen határmegyéjében, a Galíciából első sorban ideözönlő népfajok dacára, nyelvét, hazafiasságát nemcsak szeplőtlenül megőrizte, hanem a szőlőmivelés emelése érdekében idetelepitett svábokat is képes volt teljesen megmagyarositani és magába olvasztani: akkor láthatjuk világos képét annak, mily vész fenyegeti az államot, a kormányt és nemzetet egyaránt ; ha e vésznek eleje nem vétetik s Zemplénvármegye magyarságának szine- java meg nem mentetik, s ezáltal a tokaj-hegyaljai bortermelés nemzetgazdasági fontosságával megsemmisül. És csak így tűnik ki egész valójában, hogy ez nem kisszerű helyiérdek, hogy a Tokaj-Hegyalja el ne pusztuljon, hanam hogy az odatelepedett és ott lakó magyar nép megélhetése és ottan való megmaradása minden eszközzel megkisértessék és biztosíttassák.

Egyik legmélyebbre ható nemzeti érdek tehát, hogy a Tokaj-Hegyalja ama 38 községe 11 városával és 60 ezer emberével el ne pusztuljon, hanem hogy otthonában megtartassák s hogy az állam, a társadalom, a magyarság vagyonban és emberben egy helyen és vidéken s egy tömegben ennyit ne veszítsen; hogy az elvagyontalanodás hontalanná és csatangolóvá ne tegye Tokaj-Hegyalja derék népét s hogy a vagyon és megélhetés hiánya ne adjon az annyira terjedő szocializmusnak tápot s hogy a ma még munkás nép ne legyen jövőben terhe, nyűge és átka a nemzetnek. Itt rendkivüli körülmények forognak fen és igy rendkívüli eszközöknek gyors igénybevétele válik szükségessé, annyival is inkább, mert a Tokaj- Hegyalján a szántóföld, kivált a nép kezében, nagyon csekély, a szőlőterületeknek pedig szántóföldbe való átalakithatása csak igen kis mértékben, az aljakban eszközölhető, amely uiraépitésre azonban a tokaj-hegyaljai ember anyagi ereje gyenge és elégtelen. Ipara pedig e vidéknek nincsen.

Ezek folytán Tokaj-Hegyaljának létkérdése a kormány az országgyűlés legsürgősebb gondjai közé sorolandók és itten gyors segélyre van szükség.

Nem is kétkedünk, ha Szeged, Eperjes, N.- Károly, Torockó sorsára gondolunk, hogy a Tokaj- Hegyalja sorsa közömbös maradhatna a kormány s nemzet előtt, s nem kétkedünk, ha az elől említett nemesi családok tagjaira gondolunk, hogy szivük e vész hallattára meg ne döbbenjen, s hogy bárha e gyenge kiáltó szóra, mely azonban a reám rótt hazafiúi kötelességből ered — magukévá ne tegyék Tokaj-Hegyalja és annak magyarságának életérdekét, s hogy hatalmas befolyásukkal s hazafiúi legszentebb indulatukkal minden arra alkalmas tényezőt — mozgásba ne hozzanak a Tokaj-Hegyalja megmentése és újjáalakítása érdekében. De mi bízunk az uj földmivelési miniszterben s bízunk a kormány minden egyes tagjában, hogy e kérdést nem engedik szemethunyva önmagára s a véletlenségre.

Két irányban igényeljük főleg a támogatást, először is a valóban célravezető védekezési mód megállapítása s másodszor a szőlők újjáalakítására a megfelelő anyagi eszközök megadása tekintetében.

A védekezési mód megállapítására azonban a tokaj-hegyaljai viszonyokkal alaposan és részletesen ösmerős szakértők volnának meghallgatan dók, s az igy ajánlatba hozott védekezési vagy ujraültetési eljárás foganatosítására a megfelelő tőke hitelnyújtás utján volna közrebocsátandó.

Hogy elébb a leghelyesebb védekezési, illetve uj telepítési mód a Tokaj-Hegyalja specialis viszonyaira alkalmazva állapítandó meg, ez azért szükséges, mert amint az országos bizottság tagjainak eltérő s mindég csak saját viszonyaikból kiinduló nyilatkozataiból kitűnt, a szakértők a mai védekezési módok iránt sincsenek egy véleményen, és mert a legnagyobb részök a tokaj-hegyaljai viszonyoktól lényegesen eltérő viszonyok között élnek s ott észlelték egyik vagy másik védekezési mód előnyeit és hátrányait, s mert úgy látszik, hogy ezen téren nem a szakszerű, előre megfontolt irány tört magának utat, hanem a bizonytalanság szülte kapkodás uralja a helyzetet, igy kétszeresen indokolt, hogy ama tanácskozásra a közvetlenül érdekelt szakértők hivassanak egybe. S ha ilymódon a megfelelő megoldási mód megállapittatott, annak kivitelére s a tokaj-hegyaljai kisebb szőlőbirtokosok részéről való alkalmazhatására az anyagi támogatás s az eszközök előteremtése a kormány és társadalom együttes feladata.

Ha egyes vidékek érdekében vasutak építtetnek, s azok után a fcamatgaranciát az ország vállalja el s fedezi, egyes vidékek megmentése érdekében vizek szabályoztatnak — tűz s viz által elpusztított városok újjáépíttetnek, akkor egyes és nagy vidékek elpusztulásának meggátlása érdekében a kenyeret adó szőlőmivelés fentartása nemcsak jogosult és kötelesség, hanem az ország nemzeti érdeke is, mert 38 községnek 60 ezer emberét elveszíteni s koldusbotra juttatni: a magyar nemzet — mely számban a többi nemzetekhez úgyis nagyon gyenge — nem engedheti.

A kirándulás szakszerű eredményét folytatólag közöljük.

S.-a.-Ujhely, 1889. június hó 16.

Löcherer Andor.

Nyílt-tér.*)

Köztudomásúi.

Gyámoltam és gondokoltam, Demjén Zoltán, több rendbeli és könnyelmű váltóadósságot csinált s ilymódon magát, nagy mértékben károsítja. A törvény által biztosított jogommal és törvényes kötelességemmel élve, eddigi, valamint ezután le- hetőjiitelezöinek tudomására hozom, hogy a Demjén Zoltán által hírem, tudtom és beleegyezésem nélkül csinált adósságokat kifizetni nem fogom.

Lasztóczon, 1889. évi junius hó 21-én.

Körtvélyessy István, s. k.

k. k. Demjén Zoltán gyámgondnoka.

*) E rovatban közlőitekért nem vállal felelőséget a szerk.

Szerüsesztóségü posta.

6. L- urnák. A tiszteletpéldány élvezésére rá kell szolgálni. Ha teszi, kérelmét annak idején ajánlani fogjuk a laptulajdonos figyelmébe.

Hegyaljainak. Közlése fölött opportunitási tekintetek miatt gondolkoznunk kell.- - Ú —-r. urnák, Tarczal. Tessék az újhelyi tudokozódó intézethez fordulni.

MikrOSZDak. Kiszedve a jövő számba maradt. A meghatalmazást még ma kiállítjuk.

Felelős szerkesztő:

HORVÁTH JÓZSEF.

Főmunkatárs: DON Gr Ó GrTT. GtÉZA.

Kiadótulajdonos: ÖZV. BOBUTH ELEMÉRNÉ,

A sárospataki áll. tanitóképez-jJJJ

I

ádénál a növendékek élelmezése azffa 1889/9° ik iskolai évre zárt aj'ánlat || utján bérbe fog adatni. A vállalkozni®

I

kívánók ez iránti ajánlataikat f, Iióíjf ao-ig alólirott hivatalánál nyújtsák 1! j||be. Egységi ár gyanánt egy növendékül •^inapi élelmezéséért kivánt összeg tekin-t^)

I

ntetik. Biztosítékul 200 írt készpénzben^ [{vagy megfelelő érték-papirokban azllj Jkajánlat beadásakor leteendő. A feltéte-M lek naponkint a hivatalos órákon az igazgatói irodában megtekinthetők. Sárospatak, 1889. jun< 18.

Dezső Lajos,

tkp. igazgató.

106.

v. 1889. sz.

Árverési liircietraa^iiy.

Alólirott kir. jbirósági végrehajtó az 1881. évi LX. t. c. 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a gálszécsi kir. jbiröság 106/89. p. számú végzése által Lövy Ignácz ellen Klein Márkus részére 600 frt követelés végett kielégítési végrehajtás folytán Gálszécsen 1889. évi május hó 28-án biróilag lefoglalt s 534 frt 48 krra becsült kész férfiruhák és házi bútorokból álló ingóságok nyilvános árverés utján eladandók, minek a helyszínén, vagyis Gálszécsen végr. szenvedett házánál leendő eszközlésére határidőül 1889. évi junius hó 24-ik napjának d. e. 10 órája kitüzetett, melyhez a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel meghivatnak, hogy az érdeklett ingóságok emez árverésen szükség esetében becsáron alul is eladatni fognak.

Kelt Gálszécsen, 1889. évi junius hó 14. napján.

Juhász ítél i,

kir. bir. végrehajtó.

Pályázati hirdetmény.

A cseleji 500 forint rendes fizetéssel s 110 forint utiátalánynyal javadalmazott körorvosi állomás folyó évi julius hó 29 én d. e. 9 órakor Cselejben választás utján fog betöltetni, pályázók kötelesek felszerelt folyamodványaikat folyó évi julius hó 15-éig alólirt hivatalhoz beadni.

Gálszécs, 1889. évi junius hó 18.

(Nemthy,

főszolgabíró.

S0T Nincs többé fogfájás!! Könnyen vérző be teg és gyulladt foghust gyógyít és erősít, a fogkövet eltávolítja és képződését meg- mr gátolja; a szájbűzt azonnal megszünteti tv napontai használatnál

cs. és k. udvari fogorvos és udv. szállító, valódi

W Dr. POPP hírű SZÁJVIZE

kétszer oly nagy palaczkokban mint eddig.

Ezzel egyidejűleg alkalmazandó

Dr. POPP fogi»»Qzt»ja £?&n\f°Ä

ges és szép állapotban tartja.

Dr. 1*01*1* Anatherin fogpasztája

jobb es legfinomabb szer a fogak tisztán tartására és a foghus megerősítésére

■ 1.« 1»IIPP fnnnnra rc«y°gó fehérségű fogakat kölMW r» MriWMr KT luypuia c«flnös anélkül, hogy mint más fogporok a fogak zománezdt megsértené.

Dr. POPP növényszappana

mindenuemü bőrkiütések elle*n és különösen fürdőkhöz.

II,. POPP NAPRAFORGÓ /szap-\ (nem gliceM-r*- • * VÉ1VZJS Vpana/nn.) A legújabb és a legfinomabb divat-pipere szappanok. A bőrt bársonyfinoramá teszik.

Árak: Anatherin-S7.ájvi* 50 kr., 1 frt és 1 frt 40 kr., Anatherin fogpaszta tégelyben I frt 22 kr., Aroniatikus fogpaszta 35 kr., Fogpor dobozban 63 kr., Növén.yszappan 30 kr., Napraforgó szappan 40 kr., Vcnus-szappan 50 kr. E szerek kaphatók: S.-a.-fJjhelyben : Zlinszky J., Kincsessy P. és Ős. Buclay Á. gyógyszerészeknél és Szentgyörgyi /. kereskedőnél.

Elismerések.

£V

Dr. Popp J. G. udvari fogorvos urnák, Anathe- rin-szájvizének használata által meggyőződtem annak kitűnő hatásáról a fogakra és a fog- husra és e körülmény arra indit, hogy e hatásos és kellemes szert mindenkinek a legmelegebben ajánljam.

Fürstenberg örgrőf, lovassági tábornok.

Dr. Popp J. G. udvari fogorvos urnák. Szívesen kinyilatkoztatom, hogy újonnan javított fogpasztája és növényfogpora a létező hasonló más szerek közt a legjobb és legegészségesebb.

Berlin. pr Müller János, egészségügyi tanácsos.

Professor Schnitzler, a Popp-féle Anatherin-} szájvizet a száj, nyak és torok betegségeinél, mint szinte a foghus betegségeinél míndenkorj a legnagyobb sikerrel alkalmazta.

pace

o

7T