Zemplén, 1889. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)

1889-06-23 / 25. szám

jelentést tettek a rendőrségnél, mely hasztalan kereste őket, mig végre a bécsújhelyi polgármes­teri hivatal táviratilag értesítette a szülőket gyer­mekeik tragikus haláláról. Az ifjú atyja s Gross kisasszony rokonai részéről L . . • kapitány utaz­tak Bécs-Ujhelybe, hol a szerencsétlen fiatal párt közös sírba temették. (Nyári mulatság.) Az újhelyi önkéntes tű­zoltó egyesület mindenkor általános kedves­ségnek örvendő s látogatott nyári mulatságát ma tartja a »Torzsás«-on. Az olvasókör részéről ma egy hete szintén a »Torzsás«-on rendezett mulat­ság szép közönséget hozott össze. Bőséges szi- veslátás, párosulva a legjobb kedvvel, áradozott a levelesben táncoló párok között úgy, mint a dú­san terített asztalok körül késő éjjelig. Kivetni való igazán, csak a rósz muzsika lehetett, mely eszünkbe juttatta, hogy a vén cigány mindennap egy nótát felejt. (Vizbefult.) Waldmann Móric 21 éves, órás­segéd, Waldmann Izidor újhelyi órás és ékszerkeres­kedőnek fia, e hó 17-én a Ronyvába fűlt. Valóság­gal a sors szatírája a szerencsétlen végzet. A Ronyvába fűlni, melynek medrében viz nem foly, hanem piszkos mocsaraiból fölszálló büzhödt lég­kör fertőzted a forróságtól tikkadt levegőt. Itt fönt a Hartai malom mellett a Ronyva medrének katlanszerü képződésében rekedt meg annyi viz, hogy benne a tisztaságra nem finyás ember fü- rödhessék. A viz- különben általában sekély; tér­dig, derékig érő, csak a katlan északi részén, hol a part összeszorul, van egy körülbelől másfél ölnyi mély s alig két négyszögölnyi terjedékü gödör, melybe «per koph» szoktak volt ugrálni s a diákéletben úgy hivják, hogy a „nagy kút,“ az úszni nem tudó által került, félelmes hely. Ebbe a gödörbe sodorta a szerencsétlen, különben jóra- való munkás ifjút balvégzete, hogy piszkos vizé­ben leljen nyomorult halált, melyből úszni tudó gyáva társai, ahelyett, hogy egy szíj-, ruhadarab, vagy botnyujtással, vagy egy-két lökéssel segítet­ték volna ki: tétlenül,fejvesztett óbégatással futkosva a parton lettek erkölcsi részeseivé fuldokló társuk halálokának. Gyászoló szülői a szerető gyerme­ket vesztették az elhunytban s fájdalmukra eny hitőleg hathatott a tömeges részvét, mely másnapi temetésén nyilvánult. (Gyászhir.) Özv. Horváth Béláné, szül. Nagy- iványi Fekete Jolán, mint özvegye; Horváth Mi­hály és neje Szenczy Terézia, mint szülők; Szenczy Lila, mint nagynénje; Horváth István, mint test­vér és neje; Dobay Lajosné, szül. Dienes Boriska, mint testvér és Dobay Lajos, mint sógora s gyer­mekük Jolán; özv. Fekete Józsefné, mint anyósa; Tóth Lajos, mint nagybátyja és neje; Fekete Jenő, cs. és kir. hadnagy, mint sógora, mély fájdalom­mal jelentik hrasztoviczai és nagykázméri Horváth Béla, m, kir. pénzügyi fogalmazónak élete 31 ik évében, f. 1889. évi junius 22 én, hajnali 2 órakor hosszas szenvedés után történt csendes kimultát. Hült tetemei f. hó 23-án, vasárnap d. u. 5 órakor a reí. helvét hitvallású egyház szertartása szerint lesznek a helybeli református sirkertben örök nyu­galomba helyezendők. S.-a.- Ujhely, 1889. junius 22-én. Béke lengjen a legjobb férj, gyermek és testvér hamvai felett 1 (Liszkai díszpolgár.) O.-Liszka nagyközség képviselőtestülete f. hó 16-án tartott ülésében Fritsch Herman tokaj-hegyaljai szőlő nagybirtokos, krakkói lakost, abból az alkalomból hogy az ottani tűzoltóságnak 100 ftot ajándékozott díszpolgárrá választotta. (Jégverés.) Hivatalos jelentés szerint Kis-Ke- mencze község határát e hó 16-án a jég teljesen elverte. (Uj szer a filokszera ellen). Zimányi Alajos írja az Egyetértésben: „egy általam e célra ősz- szeállitott gépezet segítségével múlt évi júliusban fojtó léget állítottam elő és azt a tőkék mellett a földbe benyomtam oly tőkéknél, melyeket a fi­lokszera erősen megtámadott s e miatt elsatnyul- tak, leveleik elsárgultak, halványok, betegek vol­tak, fürtöket nem hoztak, de még végkép nem voltak elveszve. Természetes, hogy ezen első kí­sérlet eszközeit és a műtétet nagyon primitiv módon lehetett alkalmazni. És mégis e művelet után egy hónapra minden tőke levelei megzöldül- tek, felüdültek. Abban az évszakban, augusztusban, a növények természeti fejlődése és további növése arra az évre már megszűnvén, a veszszők tovább nem nőttek, de amely újabb levélkék a tőkéből előbujtak, azok egészséges zöldek voltak, és ma­radtak a szüret bevégzéséig, az összes szölőlevelek őszi lehullásáig. A műtét első hatása tehát hatá­rozottan sikeresnek mondható, de e siker terjedel­mét akkor még nem lehetett biztosan meghatá­rozni s ezt a tavaszi fejlődés ideje előtt nem is lehetett várni. Most azonban, hogy május közepén szemlét tartottam, az ekkép műtét alá vett, mint- egy 700, erősen megtámadva volt beteg töke — alig 10 töke kivételével — mindannyi kihajtott levelei zöldek s nagyobb része fürtöket is hozott. Igaz, hogy még további kérdés marad, vájjon a fürtök miként fejlődnek, megérlelődnek e és a tő­kék szüretképesekké válnak-e ? de az eddigi ered­mény feljogosít a legjobb reményre. (Egresből írják), hogy az ottani közs. elemi népiskolában a tanévet bezáró vizsgálatot f. h. 16-án a d. u. órákban tartották meg Cseley Lajos el­nöklete alatt. Az iskolaszék tagjain kívül ott volt a község apraja, nagyja. A tanterem zsúfolásig megtelt érdeklődőkkel, s akik a tanterembe nem juthattak, azok a nyitott ablakokon át nézték és hallgatták a vizsgálat lefolyását. A vizsgálatot d. u. 3 órakor az elnök alkalmi beszéddel nyitotta meg, melyben az iskoláztatás nagy fontosságát, továbbá a magyarosítás ügyét hangsúlyozta. Es teli 6 órakor nyert a vizsgálat befejezést, amikor is az elnök 11 növendéket igen szép és hasznos taneszközökkel jutalmazott meg a magyar beszéd­ben tett szép elöhaladásukért. Bátor és szabatos feleleteivel két cigány fiú is magára vonta az el­nök figyelmét, ezek is kaptak pénzadományt. Megemlékezett végül az elnök Marikórszky János tanítóról, midőn a szü'ők nevében is a legszebb és legértékesebb jutalommal, a teljes elösmerés- sel adózott néki. Csak nem régen vettünk bú­csút őszinte sajnálattal Görgey Pál iskolaszéki volt elnöktől. Ma örömmel üdvözöljük utódjául Cse ley Lajost, az iskolaszéknek uj és nemesbuzgalmu elnökét. Adja az ég, hogy sok éven át tisztel­hessük őt elnökünkül, és hogy elnöksége alatt szerény községünk iskolája szép fejlődve szolgál­hasson a nemzeti közmivelődés szent ügyének. r. I. (Mérges kígyó.) R. O. Huttáról Írja tudósítónk hogy ottan Baran Lajosnét, a mint fűért ment a rétre, lábúján megcsípte egy kigyó, mire a szeren­csétlen asszony ájultan rogyott a földre. Kis lánya, ki szintén vele volt, lélekszakadva futott haza apjáért, hogy neki a hallatlan esetet tudtul adja. Baran rögtön orvost hozott s remélik hogy a szerencsétlenül járt asszonyt megmenthetik. Ez az eset nagy izgatottságban tartja most a hutta iakat, annyival is inkább, mert ez ideig ottan mérges kígyónak még csak a hírét sem hallották. (Uj-Tátrafüreden) f. hó 19-ig az állandó ven­dégek száma 129, a napi vendégek hozzászámitá- sával pedig a látogatók száma 508 volt. (Az égettekért) Sárospatak város gazda­közönsége f. hó 16 án délután az ottani tüzkáro sultak javára sorsolással összekötött népünnepély­féle mulatságot rendezett dij versenyekkel össze­kötve. A jó zene, olcsó bor, sorsjáték és mulat­tató versenyek déltől a késő éjeiig folyton a leg­jobb hangulatban tartották a mintegy 7—800 főre menő közönséget. Úgy tudjuk, hogy a tetemes kiadás és olcsó bemeneti jegyek (5 és 20 kr.) dacára ezen újabb formájú nyári mulatság némi jövedelmet is hozott a tüzkárosultak javára. Elös- meréssel adózunk Molnár János rend. biz. elnök­nek, aki szerencsés kézzel tudott a gazdaközön­ségnek egy vig napot, a tüzkárosultaknak pedig némi anyagi segítséget nyújtani, r. I. (Nyilvános köszönet és nyugtázás.) Sáros- Patakon f, hó 16-án a tüzkárosultak javára rende­zett mulatságban a bemeneti jegyen felül fizettek : Kertész Mihály 80, Lövi fogy. adószedő'90, Niz- ner hordógyáros 80, Steinfeld Béla 50, Pataki Sándor 60, Reményi Vendel 50, Goreczky Sán- dorné 60, Trojna Ferencné 10 krt. Készséggel köszönöm meg a tüzkárosultak nevében eme felül- fizetéseket, azonfelül köszönöm a rendezőbizottság összes tagjainak, különösebben pedig : Viszolyi Károly, Erdei Gábor, Szabó Ferenc, Enczinger János versenybírák ; Boros József, Molnár János, Kézi Péter, Molnár Miklós pénztárosok; Héja Péter, Tóth László, Vass István borkezelők szives közreműködését. Sáros-Patak, 1889. junius i8-án. Molnár János, rend. biz. elnök. Nyilvános számadás, a Sárospatakon és Józseffalván f. évi junius 7-én dühöngött tűzvész által károsultak fölsegélésére S.-a.-Ujhely város elöljárósága által kibocsátott gyüjtöiven befolyt adományokról, Gyula Lajos Adorján, Orosz Mihály 7—7 ft, Zajka József 60, Sztrapkovits Imre 20, Fendrich Miksa 40, Bénik Béla 20. Csehy Péter 50, N. N. 10, N. N. 10, N. N. 20, Nagy Lajos Béla 50, Szépkuty Antal 50, Deutsch Hersko fia 30, Hercz Kálmán 30, Freund J. Sam. 30, Elkan Preisz 30, Schwarcz Iguác 40, Klein Mózes bádogos 50, Blu­menfeld 20, Waller Lipót 60, Guttman Márkus 50, ifj. Reichard Márkus 25, N. N. 40, Matterny József 50, N. N. 60, Kossuth János 50, Gottlieb Sámuel 30, Nyomárkay J. 50, Illaszevics László 50, Friedlieber Albert 50, Lipschitz Adolf 40, Klein Móric 50 kr, S.-a.-ujhelyi takarékpénztár 5 ft, N. N., Szunyoghy Dezső, Dókus Mihály, Nyo­márkay Kálmán 1 — 1 ft, S.-a.-ujhelyi népbank mint takarékpénztár, S.-a.-ujhelyi polg. takarékpénztár és hitelegylet, Kér. bank 2—2 ft, Balogh, Dr. Kálniczky Géza, Szilágyi Béla, Szőllősi Arthur, N. N., Br. Gaizler, Ujíalussy Endre, Szentgyörgyi Dezső, Hlavathy Elek, Schwarczman Gusztáv, Fridrich Antal, Egy bizonyos, Perlstein József, Halász József, Wihs Keresztély, Teich Zsigmond, Abrahamovits Mór, Zlínszky Ilka, Pataky Miklós, Krizsó Tamás, Dr. Szepessy, Németh Nándor, N. N. 7—7 ft, Krikbaum Gyula, Friedrich Mór, Lövy Adolf, Schweiger Ignác, Klein Salamon, Cser- nyiczky Mihály, N. N. 30 -30 kr, N. N., N. N. 20—20 kr, Deutsch Abrahám, Gottlieb Márton, Dutkievicz Medárd 40—40 kr, Teich Ignác, J. Waldman, Némethy Bertalan, Szamossy Jenő, ifj. Reichard Gyula, Szendrey Mária, Roth Ber­nát, R. J. Hegyi S. Gyula, Frisch Herman, Lef- kovits Ignác 50 —50 kr, N. N., Grünbaum és Klein, Arm. 30—30 kr., N. N., Szalay Pál, Weisz Zsig­mond 20—20 kr., K. J. 10 kr, Schmidtkó János, Schön Sándor 2—2 ft, Szentgyörgyi Vilmos, N. N., N. N., Verhovay Gyula, Dr. Chyzer Kornél, Bánóczy Kálmán, Korinkó János, Fischer, Dr. Schön Hugó, Láczay Elek, Reichard testvérek, Abonyi D. Mór, Rose József, Schwarcz Bernát 7—7 ft, Pollacsek Márton, N. N., N. N., Weisz Adolf, Kincsessy, Bolgáry, Roth Izrael, Csaszlov- szky, Rosenberg Sámuel, Bauer, Malárcsik József, Jakubovics Ármin, Roth József, Csákó Imre 50—50 kr„ Lazarovits Adolf, Sweiger Dávid 40—40 kr., N, N., Weinberger József, N. N., Weisz Róza, N. N., Stark Móric, Grosz Vilmos 30—30 kr, N. N., Dofkay, Guttman Salamon, Magaziner E., N. N., Soma Roth, Roth Soma, Stark Jakab, Glück Ignác, Safir Márkus, Reichard, Frenkel L'pót, Frischman 20—20 kr., N. N. 10 kr. összesen 96 ft 55 kr., mely összeg 1. hó 19-én küldetett el Sárospatak vátos főbirájához. »Budapesti Hírlap.* (Szerkesztők és laptulajdo­nosok : Csukássi József és Rákosi Jenő.) A „Budapesti Hír­lapinak a hazai müveit olvasóközönség vetette meg alapját. A lap eleitől fogva megértette a magyar közönség szellemét : minden pártérdek mellőzésével küzdött nemzetünk- és fajun­kért, ez egyetlen jelszóval: magyarság ! Viszont az ország legkivállóbb intelligenciája is azonosította magát a lappal, föl­karolva azt oly módon, mely páratlan a magyar újságírás tör­ténetében. A hazai sajtóban máig a legfényesebb eredményt a .Budapesti Hírlap* érte el; legnépszerűbb, legelterjedettebb lapja az országnak. A külső dolgozótársak egész seregén kí­vül a szerkesztőségnek annyi belső tagja van, a mennyivel egy magyar lap sem dolgozik. Minden fontosabb bel- vagy kül­földi esemény felől rendes levelezőn kívül saját külön tudó- SÍtÓ értesít közvetlenül ; a távirati szolgálat immár oly töké­letesen van berendezve, hogy elmondhatjuk : nem történik a világon semmi jelentékeny dolog a nélkül, hogy a .Buda­pesti Hírlap* arról rögtön ne adjon hü és kimerítő tudósítást, A .Budapesti Hírlap“ politikai cikkeit Kaas Ivor báró, Rá­kosi Jenő, Grünwald Béla, Balogh Pál Írják más kiváló hazai publicistákkal, híven a lap függetleii, magyar, pártérdekeket nem ismerő szelleméhez. Politikai hírei széleskörű összeköt­tetések alapján a legmegbízhatóbb fonásokból származnak. Az országgyűlési tudósításokat a gyorsirói jegyzetek alapján szerkesztik. Magyarország politikai és közélete felől távirati értesülésekkel látnak el rendes levelezők, minőkkel minden vá­rosban, sőt nagyobb községben is bir a lap. .Budapesti Hír­lap“ távirati tudósításai manap már teljesen egy fokon ál­lanak a világsajtó legjobban szervezett hírszolgálatával. Európa összes metropolisaiban Londontól Konstantinápolyig saját tudósítók vannak, ekik úgy az ott történő eseményeket, mint az elektromos dróton odafutó híreket rögtön megtávira­tozzák. A külföldi rendes tudósítókon kívül minden fonto­sabb esemény felől a szerkesztőség külön kiaüldetésü tagjai adnak gyors és bő értesítést. A .Budapesti Hírlap* e cé­lokra havonkint oly összeget fordít, mint a mennyi ezelőtt io évvel még egy-egy hírlap egész költségvetése volt;) de sike­rült is elérnie, hogy ma a legjobban, leggyorsabban értesülő orgánuma a sajtónak. A „Bndapesti Hírlap“ Tárcarovata a lapnak egyik erőssége s mindig gondot fordít rá, hogy meg­maradjon előkelő színvonalán. A napirovatokat kitűnő zsur­naliszták szerkesztik s a helyi értesülés ismert legügyesebb tudósítókra van bizva. Rendőrségi és törvényszéki rovatai külön-külön szerkesztői a főváros sötét eseményeit is mindig oly hangon tárgyalják, hogy a jBudapesti Hírlap* helyet fog­lalhat minden család asztalán. A közgazdasági rovatban a magyar gazda, birtokos, iparos, kereskedő megtalálja min­dazt, a mi tájékozására szükséges. A regénycsarnokb&n csak kiváló Írók legújabb müveit közli. — Az előfizetés feltételei : Egész évre 14 ft, félévre 7 ft, negyedévre 3 ft 50 kr., egy hóra t ft 20 kr. Az előfizetések vidékről legcélszerűbben póstautal- ványnyal eszközölhetök következő cim alatt: A „Budapesti Hírlap♦ kiadó-hivatalának, IV. kerület, kalap utca 16. szám. TAN’tJGr'STI ROVAT. Jelentés. Az ev. ref. elemi iskolák vizsgálatai a következőképen fognak megtartatni: Jun. 30-án d. e. 8—10 ig az I—II. osztályok, 10—12-ig a III—VI. osztályok vizsgálatai; d. u. 2—4 ig a leányiskolata vizsgálata. Mindezekre a vizsgála tokra, melyek a vármegyeház nagytermében lesz­nek, a szü’ök és nevelésügy barátok tisztelettel meghivatnak. Az egyházi elöljáróság. A s. a.-újhelyi ipariskolában a vizsgák követ­kező rendben fognak megtartatni: Vasárnap, azaz f. hó 23-án d. u. 3—4-ig rajzvizsga. 4 órától a II. osztály vizsgája fog megkezdetni. Hétfőn d. u. 5 órától a III. osztály fog megvizsgáltatni a ref, iskola termében. Kedden az I, Á), szerdán az I. B) osztályok a Klastrom-épület termeiben. Csü törtökön ugyancsak d. u. 5 órától kezdve a B) előkészítő osztály, pénteken az Á) elök. osztály lesz megvizsgálandó a gör. kath., illetve a róm. kath. iskola termében. Midőn a vizsgák rendjéről értesítjük a t. közönséget, egyszersmind tudo­mására hozzuk, hogy az iparos tanulóknak szabály- szerint történő munkakiállitása f. hó 30 án d. u. 3 órakor a torna-csarnokban fog megnyittatni. Az ipartanodat bizottság. Értesítés. A helybeli izr. elemi népiskolá ban az i888|g isk. évi záróvizsgálatok a követ­kező rendben fognak megtartatni: Junius 30 án, délelőtt 8—12 óráig az I. és II. fiúosztály, délu­tán 2—6 óráig a III. és IV. fiúosztály héber vizs­gálata; jul 2 án d. e. 8—12 óráig az egyesitett leányoszt., d. u. 2—6 óráig az egyesitett III. és IV. leányosztály vizsgálata; julius 3-án délelőtt 8 —12 óráig az I. fiuoszt., d. u. 2—6 óráig a II. fiuoszt. vizsgálata; végre jul. 4 én d. e. 8 — 12 óráig a III. fiuoszt., d. u. pedig 2—6 óráig a IV. fiuoszt. vizsgálata. Ezen viszgálatokra a t. szülők és a tanügy barátai ezennel tisztelettel meghivat-

Next

/
Thumbnails
Contents