Zemplén, 1889. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)
1889-06-16 / 24. szám
oltóságunk nagy késéssel érkezett a vész szintié lyére. s onnan idő előtt távozott. Az égő romokat a kárvallottak csak a késő éjjeli órákban bírták kioltari. — Tegnap d. u. 4-kor ismét tűz támadt városunkban. Zombory polgártársunknak 350. számú belhelyén gyuladt ki egy szalmás fedelű lakóház. A lángok, gerjesztve a délnyugati irányú széltől, bőséges táplálékot találtak a fedélzetben s a szalmával megrakott padláson. Tűzoltóink derekas munkájának köszönhető, hogy a veszedelem nagyobb terjedelmet nem öltött. A gyuladás oka itt is az elhanyagolt paticskéményre, vagy más szavakkal a közbiztosság és bekend iránt való nemtörődömségre vezethető vissza. — Garanyban e hó n-én, a reggeli órákban tűz ütött ki, mely erős szélben nyolc lakóháznak és melléképületeinek éghető anyagát mihamar felemésztette. A tűz, úgy mondják, gyújtásból eredt. (A „Zemplén* fekete táblája.) A Kazinczy- utcának tudvalevőleg egyetlenegy közkutja van, mely a városi elöljáróság gondviselése alatt áll. Nos, ez a szivárványos kút már egy éve múlt, hogy használhatatlan Ajánljuk a városi főbíró urnák atyáskodó figyelmébe. —n. —r. Azt újhelyi postán lábra kapott kézbesítési rendetlenség miatt tömérdek a panasz. Tegnap is felmutattak előttünk egy levelező lapot, melyet Fényes-Litkén f. évi május hó 13-án adtak postára. Ez a lev. lap Ujhelybe érkezett máj. 14-én. Az újhelyi Merku rusz kikézbesitette jun. 14-én. Ilyet még Kamcsatkában sem pipálnak. Ajánljuk a posta igazgatóság figyelmébe. (Karikagyűrű.) Hankuss Béla, homonnai kir. járásbirósági hivatalnok f. hó 9 én eljegyezte Pu- pinsiky Irma kisasszonyt Homonnán. (Megszólalt néma.) A vármegye székhazába S. tb. aljegyző hivatalos szobájába egy jámbor képű, különben vereshaju, zsidófiu állított be s jelekkel mutogatva, Nagy Antal névre szóló gyanús ministeri engedélylyel könyöradományért csengett. S., hivataltársaival nyomban konstatálta az aláírás és pecsét hamis voltát és a siketnémát a szolgabirósághoz kisértette ; hol is erélyes ráriva- lás után a néma megszólalt, igazi nevét, származási helyét s s hamisított gyüjtőkönyv szerzési módját bevallotta. Kihallgatása után átszolgáltatták a kir. ügyészségnek. (Csillag-feltüzés.) E.-Horvátiból Írják junius 8-iki kelettel: A községünkben levő ev. ref. templom épülésben álló tornyára e napon helyezték fel a gömbből felnyúló csillagot. A délutáni órákban nagy sokaság özönlötte el a templom körüli tért valláskülönbség nélkül. A reformátusok öröm zaj közt várták a harang jeladó hangját, mely az ünnepséget megelőző hálaimára az úr házába szó- litá őket. Sellai Sándor lelkész megható alkalmi imája után következett a gömbbel ellátott csillag feltüzése. Kovács Endre sárospataki építőmester helyezte azt a magasba felnyúló toronytetö csúcsára. Onnan éltette a hazát, a királyt, a ref. egyház híveit s prezbiterjeit. Lesz hát szép torony, de hol van még a régi, repedt harang helyett a templomba hivó uj harang ? Hisszük, hogy Erdő- Horváti református közönsége ha ezereket tudott áldozni a szép külsőt Ígérő toronyra, nem fogja sajnálni azt a csekélyebb áldozatot sem, amibe az uj harang beszerzése kerül. r. I. (A személyportó) foglalkoztat most mindenkit az egész országban. Mindenki már előre kiszámítja, hogy hova mennyiért fog utazni. Csakhogy sokan nem igen tudnak megbirkózni a számítással, a melyhez szükséges egy Útmutató*) a mely megmondja a kilométer távolságot és azután az egyes zónák szerinti kiszámítást. Ezért köny- nyebbség okáért következőkben adjuk az egész uj díjszabás beosztását: Személy Gyorsv. és vegy. v. I. II. III. I. II. III. osztály . krajcár Kiindulástól az első állom. — — — 30 15 10 Második állomásig . . — — — 40 22 15 I. zóna 1—25 km. 60 50 30 50 40 25 II. » 26—40 120 100 60 100 80 50 III. ) 41-55 2> 180 150 90 150 120 75 IV. I 56—70 n 240 200 120 200 160 100 V. I 71—85 » 300 250 150 250 200 125 VI. » 86— 100 > 360 300 180 300 240 150 VII. > 101 — 115 > 420 250 210 350 280 175 VIII 2> 116—130 » 480 400 240 400 320 200 IX. 131 — M5 » 540 450 270 430 360 225 X. » 146—160 590 500 300 500 400 250 XI. * 161 — 175 n 650550330550440275 XII. n 176—209 a 710.600 360 600 460 300 XIII. a 201—225 > 840 650 420 700 530 350 XIV. 225 km.-en túl 960 700 480 800 580 400 (Halál a kőbányában.) A vármegyének Jegenyei kőbányájában e hó 12-én nagy szerencsétlenség történt. Az aláásott kőréteg rázuhant Bik- leszt Mihály kőfejtőre és maga alá temette. Társai a szerencsétlenül járt kőfejtőnek már csak össze- lapitott holttestét áshatták ki. A túlbuzgó ember saját vigyázatlanságának esett áldozatul, mert társai nem egyszer figyelmeztették, hogy a leszakadással fenyegető kőzet alatt ne dolgozzék. *) Irodalmi rovatunkban ide vonatkozólag bővebb tájékozással szolgálunk, Szerk. Irodalom. Könyvismertetés. Europäische Wanderbilder Nro 151. Nach und durch Ungarn. VI. Aändchen. Die ungarischen Ost ■ Karpathen. Die Linien der ungarischen Nordostbahn und der ung. galizischen Eisenbahn, von Karl Slegmeth. Mit 24 Illustrationen und einer Karte. Vorlag von Crell Füssli et Comp. Zürich. (Ára 30 krajcár ) Fenti cimü könyvvel nagyon hasznos s ha zánknak a külföddel való megismertetésére nagyon alkalmas vállalat indul meg a világra szóló zürichi könyvkiadóknál, kik e yállalatot a hazai vasúti igazgatóságok ösztönzésére s támogatása mellett ily kis, az egyes vasutak mentében látható nevezetességeket Írásban és képben feltüntető olcsó fűzetekben adják ki német, francia és angol nyelven E füzetek nem a rendes Baedecker forma úti kalauzok, melyek útmutatást tartalmaznak a különféle útirányokra, vendéglőkre, utazási eszközökre sat. nézve, de tájleirások, melyekben az illető vasúti vonal mentében és,közvetlen szomszédjában található természeti szépségek, történeti nevezetességek, nagyobb ipartelepek, kulturális intézmények s több effélék vonzó ecsetelését találja az olvasó, kinek e füzet menetközben még azon esetre is kellemes és tanulságos olvasmányul fog szolgálni, ha ki sem szállhat a vonatról. A jelen füzet ismert tájleirónk Siegmeth Ká~ rolynak a keleti Kárpátok legalaposabb ismerőjének tollából került, kitől még a Vágvölgy, a bányavárosok, a magas fátra és a barlangvidék szépségeinek leírását is ijy alakban fogjuk bírni. E füzetben szerző előrebocsátva a Keleti Kárpátok általános orographiai rövid leírását, áttér az eperjes-tokaji trahyt hegyláncnak s a Tokaj- Hegyaljának tüzetesebb leírására, végig vezetvén az olvasót Szerencstől S.-a. Ujhelyig és Kassáig. Négy kép illustrálja e leírást, a szerencsi ref. templom (Rákóczy Zsigmond sírjával) a sárospataki vár, a szalánczi várrom és a kassai dóm képe, mely leírásban a tokaji jbornak, a szőlőtermelés történetének, az erdő-bényei fürdőnek, a pataki várhoz kötött történetnek és Széphalomnak legmelegebb hangú és alapos ismertetésével találkozunk. Nemcsak az idegen, még a hegyaljai ember is tanulhat e sorokból, melyeket valóban a turis- tika mezején szedett arany kalászoknak is nevezhetnék. Legenye-Mihalyinál átmegy a gácsországi vasút merőében láthatók 'eirására és történetére. Ennek vidékét is 4 képben láthatják, melyek a vinnai vár belsejét, a barkói romot, a szinnai követ és az alatta fekvő idylli tengerszemet ábrázolják. Visszatérve S.-a.-Ujhelybe, innen elvezeti az utast Ungvárra, Munkácsra s ennek vonalán a Beszkiden át Gácsországba. Ezen utón elmondja Borsinak, Szomotornak. a nevezetes karcsai tem plomnak, Lelesznek és Munkácsnak történeteit, leírja a szobránczi és hársfalvi fürdőket, s bemutatja képben a munkácsi várat, a hársfalvi fürdőt, egy ruthen pórházat, a chinai pagodára emlékeztető volóczi szép templomot és a munkács-stryii vasút egyik legremekebb épitményét, a kosari- viaductot és tunnelt. ! Ezután következik Máramarosnak az egyes völgyek szerinti leírása, a huszti vár, viski fürdő, szigeti piac, Popp Iván csúcs és Pietróz képeivel; a honnan az északkeleti vasúton a nagy alföldre Debreczenbe kiséri el az utast. A füzet ez utolsó részét Nagybányának és Debreczennek sikerült képei díszítik. A füzet hátlapján a leirt vidékek vasúti térképe található. A könyvet mindenki azon meggyőződéssel fogja végig olvasni, hogy vidékeknek ennél rövi- debb, igazán dióhéjba szorított, s mégis vonzó és tanulságos leírását adni nem lehet. Chyzer Kornél. a Budapesti Hírlap.k (Szerkesztők és laptulajdonosok : Csukássi József és Rákosi Jenő.) A ^Budapesti Hírlapinak a hazai müveit olvasóközönség vetette meg alapját. A lap eleitől fogva megértette a magyar közönség szellemét : minden pártérdek mellőzésével küzdött nemzetünk- és fajunkért, ez egyetlen jelszóval: magyarság ! Viszont az ország legkivállóbb intelligenciája is azonosította magát a lappal, fölkarolva azt oly módon, mely páratlan a magyar újságírás történetében. A hazai sajtóban máig a legfényesebb eredményt a .Budapesti Hírlap* érte el; legnépszerűbb, legelterjedettebb lapja az országnak. A külső dolgozótársak egész seregén kívül a szerkesztőségnek annyi belső tagja van, a mennyivel egy magyar lap sem dolgozik. Mindén fontosabb bel- vagy külföldi esemény felől rendes levelezőin kívül saját külön tüdó- SÍtÓ értesít közvetlenül ; a távirati szolgálat immár oly tökéletesen van berendezve, hogy elmondhatjuk: nem történik a világon semmi jelentékeny dolog a nélkül, hogy a .Budapesti Hírlap* arról rögtön ne adjon hü és kimerítő tudósítást, A .Bmlapesti Hírlap* politikai cikkeit Kaas Ivor báró, Rákosi Jenő, Grünwald Béla, Balogh Pál Írják más kiváló hazai publicistákkal, híven a lap független, magyar, pártérdekeket nem ismerő szelleméhez. Politikai llirei széleskörű összeköttetések alapján a legmegbízhatóbb fonásokból származnak. Az országgyűlési tudósításokat a .gyorsírói jegyzetek alapján szerkesztik. Magyarország politikai és közélete felől távirati értesülésekkel látnak el rendes levelezők, minőkkel minden városban, sőt nagyobb községben is bir a lap. .Budapesti Hírlap* távirati tudósításai nianap már teljesen egy fokon állanak a világsajtó legjobban szervezett hírszolgálatával. Európa összes metropolisaiban Londontól Konstantinápolyig saját tudósítók vannak, akik úgy az ott történő eseményeket, mint az elektromos dróton odafutó híreket rögtön megtáviratozzák. A külföldi rendes tudósítókon kívül minden fontosabb esemény felől a szerkesztőség külön kiuüldetésü tagjai adnak gyors és bő értesítést. A .Budapesti Hírlap* e célokra havonkint oly összeget fordít, mint a mennyi ezelőtt io évvel még egy-egy hírlap egész költségvetése volt; de sikerült is elérnie, hogy ma a legjobban, leggyorsabban értesülő orgánuma a sajtónak. A .Bndapesti Hírlap* Tárcarovata a lapnak egyik erőssége s mindig gondot fordít rá, hogy megmaradjon előkelő színvonalán. A napirovatokat kitűnő zsurnaliszták szerkesztik s a helyi értesülés ismert legügyesebb tudósítókra van bízva. Rendőrségi és törvényszéki rovatai külön-külön szerkesztői a főváros sötét eseményeit is mindig oly hangon tárgyalják, hogy a .Budapesti Hírlap* helyet foglalhat minden család asztalán. A közgazdasági rovatban a magyar gazda, birtokos, iparos, kereskedő megtalálja mindazt, a mi tájékozására szükséges. A regénycsarnokban csak kiváló Írók legújabb műveit közli. — Az előfizetés feltételei: Egész évre 14 ft, félévre 7 ft, negyedévre 3 ft 50 kr., egy hóra t ft 20 kr. Az előfizetések vidékről legcélszerűbben póstautal- ványnyal tszközölhetők következő cim alatt: A ,Budapesti Hírlap* kiadó-hivatalának, IV. kerület, kalap utca 16. tzám. «Aas Útmutató*, a magyar . s közös közlekedési vállalatok egyedüli hivatalos menetrendkönyve, tartalmazza a magyar, osztrák közös és külföldi vasutak, a Dunagözhajózás és tengeri hajóknak legújabb menetrendjeit, az indulási és érkezési időnek állomásról-állomásra való megjelölésével, felvilágosítást ad a fürdőjegyekről az összes ármérséklésekről a közvetlen csatlakozásokról s magában foglal sok oly hasznos tudnivalót, mely utazás alkalmával nélkülözhetlen és semmi más menetrendkönyvben föl nem található. Egyébbiránt megérdemli ezen mü hazai közönségünk hathatós pártfogását azért, mert megbízhatóság dolgában fölül áll mindazon külföldről importált s idegen nyelvű menetrendkönyveken, melyek nálunk még mindig oly nagy számban vannak elterjedve. Ezek a külföldi könyvek a magyarországi vasnti állomásokat következetesen német nevekkel ruházzák fel s németül is nyomatják ki, miáltaltal a közönségnek nem csekély kellemetlenséget okoznak»; a magyar .Útmutató* ellenben úgy a hazai, mint a külföldi állomásokat saját neveiken nyomatja ki, értesítést ad a menetdijakról, mérsékelt árakról, bérletjegyekről stb. Szóval aki utazni akar, az vegye meg a ,Utmutató‘-t, a melyben megtalál mindent, amire szüksége van. Ára 50, postán 60 kr. Kapható a kiadóhivatalban, Budapesten, Podmaniczky-utca 17. és az ország valamennyi könyvkereskedésében és vasúti állomási pénztárainál. »Vasárnapi Újság* 23-ik száma a következő érdekes tartalommal jelent meg: Pápay István. (Arcképpel.) — A teuger. (Költemény.) Bartók Lajostól. — Hervadt pünküsdi rózsára. (Költemény.) Sántha K.-tól. — Az akasztófa. (Néprege.) Gyarmathy Zsigánétól. — Petőfi Iglón 1845-ben. Pákh Károly tói. — Az asszony komédiája. (2 képpel.) — Az olasz király bevonulása Berlinbe. (2 képpel) — Egyveleg. - Két államtitkár. (2 arcképpel. — Az emberi lakások mintái a párisi kiállításon. (14 képpel.) — Levelek a párisi kiállításról — Mérgek és tulajdonságaik. — A leggazdagabb ember háztartási költségei. — Irodalom és művészet. — Közintézetek és egyletek. — Mi újság. — Halálozások. — Szerkerkesztöi mondanivaló. — Képtalány. — Sakk-talány. — Heti naptár. — A »Vasárnapi Újság« előfizetés iárá negyedévre 2 frt, a »Politikai Ujdonságok«-kal együtt 3 ft. — Ugyancsak a Franklin-Társulat kiadóhivatalában (Budapest, egyetem utca 4. sz.) megrendelhető a »Képes Néplap* legolcsóbb újság a magyar nép számára félévre 1 ft. Rajecz-Teplicz fiirdömegnyitás. Rajecz Teplicz, felvidékünk e kies fekvésű s kitűnő gyógyhatású fürdőhelye, a múlt évad óta jelentékeny átalakítási munkálatokon ment kérészül. Egy modern fürdő kívánalmainak lehető kielégítése, célszerűbb beosztás sa források hőfokának emelése céljából eszközölt előnyös átalakítás á!tal[arra törekedett a fűrdőintézeí, hogy az oda gyógyulás, üdülés és szórakozás végett érkező közönség minden egyes része valóban megtalálja azt, a mit keresett. Már maga a természeti bájakkal pazarul megáldott vidék, a magyar felföld e gyönyörű völgye, övezve és védve magas hegyektől, magában véve is elegendő volna, hogy tiszta, mérsékelt s fenyvesektől illatozó, balszamos levegőjével üdítsen és uj életet leheljen a beteg szervezetbe. Hát még a kincs, melyet ölében rejteget, a tenger színe felett 420 méternyi magasságban bugyogó források gyógycseppei, megmentenek a nyakhártyák huru- tos sérelmeitől, eltávolítják a külömböző bőrbajokat, elűzik a csuzos, vese és vizeleti bántalmakat, megszüntetik a bénulást és a görvélyes bajokat. Egyszóval Rajecz Teplicz oly természeti erőket rejt méhében, melyek, mint az a hivatalosan eszközölt összehasonlításokból kitűnik, — a gasteini, wildbadi és pfäfersi hasonminőségü forrásokat vegyi tartalom tekintetében jelentékenyen felülmúlja; ennek, valamint a szerencsés geográfiái fekvésnek tulajdonítható, hogy e szép gyógyhely évről évre mind nagyobb látogatottságnak örvend, lendületnek indul s igy bizton remélhető, hogy rövid idő alatt eléri azt a magaslatot, mely őt méltán megilleti. A fürdőintézet, az itt érintett nagyobbsza- bású átalakítások folytán, a gyógyu'ást és üdülést keresők részére csak junius hó 9-étöl vehető igénybe. a mikor is bizonyára kellemes és egyúttal hasznos meglepetésben részesülnek a vendégek. Az ünnepilyes megnyitás pünkösdkor, f. 9-ik és io-ik napján tartott meg. Kettős ünnep volt ez a fürdőintézetre : a pünkösd magasztos ünnepe és hogy újra megnyilnak gyógy-forrásai a szenvedőknek, újra szolgálhat nemes hivatásnak. Épen alkalomszerüleg kaptuk most kezünkhöz dr. Pechány Adolfnak »Turista kirándulások a
