Zemplén, 1889. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)
1889-05-19 / 20. szám
Sátoralja-Ujhely, 1889. május 19. 20- sz. Huszadik évfolyam. ELŐFIZETÉS ÁS. EgéBí évre 6 frt. Félévre 3 „ Negyedévre 1 frt 50 kr Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. léziratoi nem adatnak vissza. Egy es szám ára 20 kr. A nyílttérien minden gar- mondsor díjjá 20 kr. Zemplén. Társadalmi és irodalmi lap. ZEMPLÉNVÁRMEGYE HIVATALOS KÖZLÖNYE (Megjelenik minden vasárnap.) EIBDETÉ3I DÍJ : hivatalos hirdetéseknél: Minden egyes szó után 1 kr. Azonfelül bélyeg 80 kr. Kiemelt diszbetük s körzettel ellátott hirdetményekért térmérték szerint minden D centiméter után 8 kr számittatik. Állandó hirdetéseknél kedvezmény nyujtatik. Hirdetések a „Zemplén“ nyomdába küldendők. HI¥4TlLO§ KÉSZ. 5670. sz. Zemplénvármegye alispánjától. 10 főszolgabírónak. Tudomás és miheztartás végett kiadom. S. a.-Ujhely, 1889. május 1. Matolai Etele, alispán. Másolat. Magyar kir. belügyminister. 16493/I. szám. Körrendelet. Valamennyi törvényhatóságnak. A kincstári bélyegzett űrlapokon a m. kir. államnyomdában kiállított fuvarleveleknek kötelező használata tárgyában a m. kir. közmunka és közlekedésügyi minister ur a m. kir. pénzügyministerium vezetésével megbízott miniszterelnök úrral egyetértőig f. évi 9543. sám alatt kibocsátott rende letben utasítással láttattak el a m. kir. államva suták igazgatósága és az összes hazai vasutak igazgatóságai arra nézve : minő eljárás lön előírva a szóban levő fuvarlevélürlapok megrendelését illetőleg a m. kir. adóhivatalok számára. Ezen rendeletben a többi közt benfoglaltatik, miszerint oly fuvarlevelek, melyek az illetékszabályok értelmében bélyegmentesek, a polgári, katonai, stb. hatóságok által a központi bélyeghivatalnál, vagy pedig a vidéki kir. pénzügyigazgatóságok székhelyén levő adóhivataloknál (bélyeg raktáraknál) minden darabért ’/,2 kr. fizetése mellett megrendelési vevény alapján szerzendők meg. A külde mény feladásánál a fuvarlevelén a törvényes illetékmentesség indoka világosan megjegyzendő. A jelenleg használatban levő fuvarlevél űrlapok készletének felhasználására három havi átmeneti időszak engedélyeztetik, mihezképest 1889 évi május i-től három hónapon át a kincstári bélyeggel ellátott fuvarlevelek mellett az ez idöszerint használatban levő űrlapok is elfogadandók. Midőn erről a törvényhatóságot értesítem, egyúttal felhívom, hogy intézkedjék az iránt, miszerint a hivatalos használatra szükséges fuvarlevél-űrlapok a fővárosban a központi bélyeghivatalnál, a vidéken pedig az egyes kir. pénzügyigazgatóságok székhelyein levő kir. adóhivataloknál rendeltessenek meg. Budapesten, 1889. évi március hó 28. a minister helyett ; Beniczky államtitkár. 738. sz. Zemplénvármegye kir. tanfelügyelőjétől. Körözvény. Tóth János, méhészeti vándortanitó, f. évi május hó 24-én Ublyán és 25-én Orosz-Hrabóczon délelőtt 10—10 órakor előadást fog tartani Midőn erről a néptanító urakat s a méhészet iránt érdeklődő közönséget értesítem, egyszersmind felhívom, hogy ezen előadásokon minél számosabban megjelenni szíveskedjenek. S.-a.-Ujhely, 1889. május 10. Nemes Lajos, kir. tanácsos és tanfelügyelő. Zemplénvármegye alispánjától. Közhírré tétel végett kiadom. S.-a.-Ujhely, 1889. május 17. Matolai Etele, alispán. Másolat. -- 463. 464/áll. sz. Hirdetmény. A VII. kerület kir. felügyelője az 1889. évi ápril hó 29 én és május hó i-én kelt 332. és 333 számú rendeletéivel a budapest-kassa-duklai államut Szvi- dniki ntmesterségében lévő 294. és 377. számú hidak kijavítását továbbá a 387—388 km. közti védgátak helyreállítását 601 ft 62 kr. illetve 377 ft 53 kr. összesen tehát 979 ft 15 kr. összeg erejéig; továbbá a budapest-kassa duklai államut 286—288 km. szakaszán lévő 39. és 42. számú műtárgyak helyreállítását 827 ft 56 kr. összeg erejéig engedélyezte. A fentemlitett munkálatok foganatosításának biztosítása céljából az 1889. évi május hó 27-ik napjának d. e. 11 órája ; végül a nagymélt. m. kir. közmunka és közlekedési mi- nisterium az 1889. évi április hó 30-án kelt 15055. számú rendeletével a budapest-kassa duklai államut 394—395 km. szakaszán lévő 410. számú műtárgy ujonnani helyreállítását 1580 frt 45 kr összeg erejéig engedélyezte. A most említett munkálat foganatosításának biztosítása céljából az 1889. évi május hó 28-ik napjának d. e. 10 órájára a sárosvármegyei m. kir államépitészeti hivatal helyiségében tartandó zárt ajánlati versenytárgyalás hirdettetik. A szóban forgó munkálatokra vonatkozó műszaki művelet és részletes feltételek a nevezett magy. kir. államépitészeti hivatalnál a rendes hivatalos órákban, naponkint megtekinthetők. Kelt Eperjesen, 1889. évi május 7-én. A főnök megbízásából: Garai Ödön, kir. mérnök. r Állami közigazgatás.*) (—sy) Alig három éve annak, hogy megalkottatott a törvényhatóságokról szóló 1886. XXI.t.-c. és ezzel kapcsolatban mó- dosittottak a községek életét szabályzó törvények, mindezeket pedig megelőzte a tiszt*) E figyelemre méltő cikket a „Máramarosi Lapok“-ból vettük át, hogy alkalmat adjunk e napirenden álló kérdésnek minden oldalról való megvitatásra. Szerk. viselők minősítéséről szóló törvény. A törvényhozás mindezen alkotásainak célja volt történeti alapon, a létező intézmények .keretében megjavítani a közigazgatást és összhangzásba hozni az állami igazgatásnak valamennyi ágazatát. Az állami közigazgatás kérdése mindezek dacára ismét felszínre került és úgy a parlamentben, mint a sajtóban beható eszmecsere tárgyává vált. Kétségtelen jele ez annak, hogy a közigazgatásra vonatkozó eddigi törvényekkel az óhajtott célt elérni nem sikerült s habár vakság volna tagadni a közállapotokban beálott jelentékeny javulást, de a meg-megujuló kísérletek úgy látszik letörték azoknak a reményét is, a kik némi változtatással és szigorúbb kormányzással a régi vármegyét fenntarthatónak hitték. Más idők, más emberek ! A ki elfogultatlanul ítél, be kel! látnia, hogy ezeknek más intézmények kellenek. A köz- igazgatás terén összetorlódó feladatok a dilettantizmus jóakaratával többé el nem intézhetők; minden tisztviselőnek nemcsak egy egész élet alapos tanulmányára, de egész munkaerejére szüksége van, mely más foglalkozással meg nem osztható. A ki hivatalra vállalkozik, annak a szükséges előképzettség megszerzése után tanulni és dolgozni kell s ha ennek megfelel, más foglalkozásra ideje nem marad. Állami fejlődésünk természetes következése mindez, mi a munkafelosztás azon alakját vonja maga után, hogy az elfoglalt munka kört kiki teljesen betöltse. Azok az egyszerűbb életviszonyok, a mikor lehetett gazdálkodni és egyéb haszonhajtó foglalkozás mellett hivataloskodni is, többé vissza nem varázsolhatok. A verseny nagy küzdelmében ma már az is elmarad, a ki egy téren egész erejével nem igyekszik érvényesíteni élete feladatát, a ki azután még a lanyha tevékenységet is megakarná osztani, az épen távol marad a sikertől. Rend, fegyelem, szakképzettség és teljesen odaadó tévéT A S C A, Kegyelet. Elhunyt az öreg férj. — Ifjú felesége Tengerszámra ontja Bus könyeit érte, Ne úgy, gyászos özvegy ; Szárítsd fel könyeid — Magadon feledéd Kedvesed gyöngyeit! Telekkönyvben. — Irigylem a boldogságod, Drága Elemér barátunk; • Ily szép, tehermentes vagyont Csak elvétve lehet látnunk. > Tehermentes ? . . Van rá három Férjhez adandó leányom.4 Újhelyi Sándor. Nevelésünkről.*) (Folyt, és vége.) Az ilyen mekegő és maguktól járó s többféle természeti tulajdonsággal felszerelt játékok nem érnek semmit. Hanem igenis nagy becsük van az úgynevezett építő játékoknak, meg az olyanoknak, melyekkel mozog, fut a gyermek. Az abroncs, a kis szekér, de ez sem fából, hanem drótból. Mindezek felett állanak azok az olcsó kőgolyócskák, melyek különösen a nagyvárosi gyermekeknek valóságos jóltevöi. Olyan helyen, hol nincs mező, erdő, kert, a hol a gyermek fut- kározzon, csak ezek a golyók nyújtanak neki szórakozást. Eldobja, guritja, keresi, fut utána; keze, lába egyformán munkában van s egyformán erősödik. S a mellett a papákat az ilyen golyó drágasága miatt nem is teszi holdkórossá. 500 darabot adnak 60 krért. Egyik karácsonytól a másikig megéri vele a gyermek. De az ilyen golyónak maguk a papák szoktak ellenségei lenni, mert ha a golyók szanaszét vannak a szobában, a papa igen gyakran rájok lép s rendesen majd folbukik rajtuk. Én azonban esedezem a mamákhoz, hogy inkább tiltsanak meg a papáknak mindennemű sétálást és járkálást — a minek más oldalról is meg lesz a maga *) A zemplénvármegyei orvos-gyógyszerész egyesület által rendezett népszerű ismeretterjesztő esték sorozatában 1889, évi február hó 25-én felolvasta: Veress Ferenc. haszna, — minthogy az ilyen golyócskákat száműzzék a gyermekek boldogságának tényezői közül. Mikor az időjárás megengedi, természetesen legyen künn a gyermek, de ne egy világgyülölő bonn vagy kétségbeesett nagynéni, vagy tudatlan parasztasszony ügyeljen rá ! — vigye ki a szülő, vagy testvér az udvarra, adjanak ott egy szekér homokot neki s hagyják ott játszani. Nem kell attól félni, hogy szeme, szája tele lesz, vagy hogy ruháját bepiszkolja, hát minek találták ki a musz- kavászont, ha nem gyermek ruhának ?! Leánygyermeknek éppen igy meg lehet választani a játékot. Holmi szájtátogató, szemforgató, nyekegő babák selyem köntösbe, csipkékbe, toliköpönyegbe burkolva teljesen fölöslegesek. Csinálja meg a ruhát maga a gyermek, úgy a hogy tudja, legalább korán megtanul varrni. Mig a cifra cipőkkel, kalapokkal, köntösökkel s uram bocsá 1 még kesztyűkkel is ellátott óriás baba hiúvá teszi a gyermeket, addig másrészről a vele való játszás érdekességét hamar is elveszi a gyerektől. Ha nem ő csinálja a ruhát, nem is kíméli meg, de ha a mama segít neki, ösztönzi rá s fel is ügyel a varrásra, akkor a baba-ruha sokáig eltart. A kis leány pedig rászokik a takarékosságra s a nagy leány veszi hasznát. Mivel a nőt hivatása a csendesebb foglalkozásra ösztönzi, azért kis leányok inkább szeretik a csendes játékot. Konyhaedények, skatulyák, kis mozsarak és kis evőeszközök mindig kedvesebbek a kis leányoknak, jpf Mai számunkhoz egy ív melléklet van csatolva.
