Zemplén, 1889. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)

1889-05-12 / 19. szám

kiállításra. Egy kis merész fantáziával az egész kiállítás területe egy szabálytalan V-hez hasonlít. E betű hegyes végét a Trokadero és az előtte fekvő park képezi a Szajna jobb partján; ez a növények birodalma, itt van a kertészeti kiállítás; innen az utcát átölelő hídon átmenve, a Pont de Jenán át a Mars-mezőre jutunk. Itt mered égnek az Eiffel-tornya; alatta gyönyörű szökőkút, körülötte gyönyörű park, melynek fái közül jobbra Bolivia, Argentina és Mexikó, balra a színház, a Szajna partján a panoráma terül el. Szembe velünk a dóm óriási aranyozott kupolájával, balra a szépmüvészetek óriási csarnoka, melyben a számok nehány ezerre rúgnak; balra a szabadmüvészetek csarnoka. A nagy kupola alatt s tőle jobbra-balra az iparcsarnok, legvégül pedig az egész Mars-mező szélességében a gépcsarnok, a legnagyobb csarnok, melyet valaha emberi kéz alkotott. Bámulatos, hogy hogyan lehetett tiz millió klgrm vassal akkora helyet körülzárni, melynek magassága 45 méter, területe 62 ezer négyszög méter s az egésznek űrtartalma majdnem három millió köbméter. Csak a karzatja a csarnoknak oly nagy, hogy rajta mindent el lehetne helyezni, a mi a mi ipar csarnokunkban 1885-ben kiállítva volt. Ezenkívül a Mars-mezőn vagy húsz épület van. Visszatérve az Eiffel-toronyhoz, jobbra térünk a Quai d’Orsay-ra, a hol a Szajna mentén egy kilométer hosszúság ban a földmivelési kiállítás és különféle csarnokai vannak. A Hotel des Invalides előtt van végül a kiállítás negyedik területe, de egyszersmind legérdekesebb. Vannak utcái, a hol az ember magát hol Ázsiában, hol Afrikában képzeli. Ez a fráncia gyarmatok kiállítása. Itt van Tunis, Algír, Tonking, Japán, Kina képviselve, továbbá Madagaskar, Kongó, Uj-Kaledónia, Sénégal. Itt tartózkodik továbbá az a század fráncia katona, a melyet zuávok, áfrikai vadászok, tonkingi, ana- mita, kínai és indiai katonák képeznek, s kik tarka egyenruhájokban felséges látványt nyújtanak; a szénfekete arcszinhez a tehér szin, aztán a kínaiak és anamiták sárga és vörös szinü egyenruhái pompásul illenek. E területen egy pár száz forró-földövi lakik. A kiállítás utolsó épülete, Páris panorámája, olyan látvány, melyet megtekinteni egy idegen sem fog elmulasztani

Eiffel-tornyára visszatérve, mely az egész kiállítás gyöngye, s amely távolról inkább gyönyörű ékszernek látszik, nem lesz érdektelen, ha egyes dolgokat itt megjegyzek. Három részt különböztetnek meg rajta, az első emeletet, ahol ángol, amerikai, fráncia, orosz és flamand vendéglő van ; a második emeletet s ezen van a buffet és a harmadik emeletet vagyis a torony tetejét. Az első emeletig 350, a másodikig 380 lépcső van. Eddig gyalog is fel lehet menni, de innen a torony tete jéig a felmenetel csak a lifttel történhetik. Három féle jegyet fognak árusítani mind a négy torony lábában, az első emeletig 2 frank, a másodikig 3 frank, a tetőig 5 frank.

A kiállítás megnyitása impozáns volt, de nem fényes. Az elnök egy négylovas landaueren jött, előtte és a háta megett egy-egy szakasz cuirassier lovagolt a kocsi előtt és után ez kölcsönzött némi fényt. A kocsiban még Bugeret tábornok és a nálunk is ismert adjutáns, Lichtenstein ezredes ült, így érkeztek be a Pont de Jenán át a Mars-me zöre, ahol két gyalog ezred képezett sorfalat. A nagy csarnok előtt leszállva a kocsiról a Marseil lese hangjai mellett és a ministerektől, valamint a szenátus és képviselöház tagjaitól kisérve belépett, ahol helyetfoglalva meghallgatta Tirardnak, a kiállítási bizottság elnökének, a beszédét. Erre vá- válaszolva a kiállítást megnyitottnak nyilvánította. Egyénzete nagyon kevés volt. A külföld és a diplomácia nagyon gyéren volt képviselve : csak a német ügyvivő Schön és az olasz, továbbá Belgium, Szerbia, Románia, hanem annál inkább Amerika ; képviselve volt Mexikó, Japán, Dominikó, Urugaua, Venezuela, Guatemala stb.

Innen az elnök a kiállításon körutat tartott, megtekintve ami már készen van, mert körülbelől még egy havi munkát igényel az egésznek rendbehozatala. A képcsarnokban nagy helyet foglal el az osztrák-magyar kiállítás s ezek között Munkácsy a két Krisztus-képpel. A mester maga szintén ott volt; feltűnő, hogy szakála csaknem egészen meg- fehéredett. Különben a „Consumátum est«-nek kiállításával a mester nem lehet megelégedve, mikor ugyanabba a terembe, közvetlen melléje egy másik óriási festményt, a Matejkó képét helyezték. Margittay életképének igen jó hely jutott. A mint az elnök a Mercier-féle nagy hordóhoz jutott, a hol a pezsgő-kiállitás van, az ezzel éppen szemben fekvő megyar csárdában élénk ovációt rendeztek a magyarok ; dörgő háromszoros éljennel a Rákóczival és a Marseilessel fogadták, melyet a szegedi cigánybanda remekül játszott, a figyelem igen meglepte az elnököt, kijöttekor mint távoz- takor nagyon barátságosan integetett a csárdában lévőknek a dörgő éljenekre. A cigányok különben az érdeklődés tárgyai, mozogni sem lehet a csárda környékén, minden szám után felhangzik a »Vive la Hongriec és »éljen mádzsárlD Estefelé aztán megrohanták a csárdát s amig csak ennivaló volt és inni, mindent elfogyasztottak ; egy talyiga kenyeret, a mely a városból lett hozatva, egy perc alatt elkapkodtak, amin new is lehet csodálkozni

ha tekintetbe vesszük, hogy az a negyedmillió látogató,, aki mind megvárta az esteli világítást, 15—20 vendéglő között oszlott meg. Úri magam is dacára, hogy magyarul kértem a csárdában, protekció utján jutottam egy darab kenyérhez és egy üveg borhoz; ez meg paprika volt a vacsora, melyet a fránciák úgy bámulnak, mint nálunk a szerecsent ; megkóstolja valamennyi kíváncsiságból. Hanem az esteli kivilágítás mindenért kárpótolt ; az egész Eiffel-torony, mely tetejétől talpáig volt bengáli fénynyel kivilágítva, a tetejéről 30 kilométerre világitó reflektor, a velenczei éj a Szajnán, a tündérileg kivilágított Trokádero, és a lángtengerben úszó Páris valósággal meseszerü volt, azt csak látni lehet, leírni nem.

Paty Kárius.

Hírek a nagyvilágból.

Az orosz cár a török szultánnak ajánlatot tett semlegességi szerződésre, mely szerint Törökország kötelezné magát, hogy ha Oroszország valamely idegen hatalommal háborúba elegyednék, annak a porta semmittevő szemlélője legyen. A szultán sokáig habozott, végre is tagadólag válaszolt.

Kossuth Lajos, hazánk fia, Turinból érkezett jelentés szerint, már teljesen felépült betegségéből, mely eleinte annyi aggodalmat okozott. Csak régi baja, az aranyér bántja, épp ezért sétál igen sokat, gyakran egész ki a hegyek közé. Kitűnő színben van, nyoma sincs rajta a kiállott súlyos betegségnek. (nBp. Hl.<)

A perzsa sah a világkiállítás megtekintése után Párisból egyenesen Bécsbe készül utazni Ó- felsége a király meglátogatására Bécsből Bel - grádba, Bukarestbe és Konstantinápolyba is ellátogat.

A párisi világkiállítás megnyitása f. hó 5-én nagy ünnepiességek közt ment végbe. A fényes látványosságoknak méltóságteljes hangulatára azonban kellemetlenül hatott ac a merénylet, melyet Perrin a köztársasági elnök élete ellen intézett. Carnot elnök számos üdvözlő íratott kapót szerencsés megmenekülése alkalmából.

A párisi világkiállítás látogatóinak száma hétfőn, vagyis a megnyitás napján 400,000 főnyi volt. Minthogy a belépődíj három frankra volt emelve: az első nap bevétele 1,200,000 frank.

Hírek az országból.

József főherceg a mai napon ünnepli meg ezüst-lakodalmát alcsuti kastélyában. A hőn szeretett főhercegnek és fenséges családjának ez örömünnepében a magyar nemzet őszinte szívvel osztozik.

Natália ex-királyné, fiával, Sándor szerb ki- rálylyal, Pozsony mellett az ivánkai kastélyban fog találkozni. Alenberg grófné, Natália rokona, már megtette a kellő előkészületeket ivánkai kastélyában.

Visontai Kovách Lázzló, a képviselőháznak 24 évig volt háznagya, Gyöngyös város követe, folyó hó 8-án Abbáziában meghalt. Nyugodjék békében!

Eötvös Lóránd br, néh. Eötvös József fia, a budapesti kir. egyetemen a kísérleti fizika tanára és a természettudományi intézet igazgatója, a magyar tudós akadémia elnökévé választatott. A leghíresebb magyarok székébe ültetett uj elnök most 40 éves.

Rudolfinum. Csdky Albin gr. közokt. minister egy felsőbb fiúnevelő intézetet készül létesi- teni előkelő családok gyermekei számára. Az uj intézet a bécsi Teréziánum mintájára fog szervez- tetni s a trónörökös emlékére Rudolfinum-nak fog neveztetni

Rudolf trónörökösről az akadémia közgyűlésében f. hó 5"őn Jókai Mór remek emlékbeszédet mondott. A halál okait kutatva, többek közt, igy felel: »Lelkét megtörte a jövendő titkaiba vetett rémlátás . . . ugyanaz a rémlátás, mely Széchenyi lelkét sötétségbe boritá s a halálba űzte . . . Rudolf trónörökös balvégzete a világbékének hozott önáldozat vala . . .* A trónörökös lángoló hazaszeretetét igy jellemzi . » . . . néha,

midőn meghitt órákban, hoszasan beszéltetett magának velem a magyar nemzet nehéz harcairól, hazájáért, alkotmányos szabadságáért folytatott áldozatterhes küzdelmeiről; midőn elmondatta velem szabadon, őszintén, hogy támadt a magyarnak nemzeti hadserege, melynek még a fegyvert is elébb az ellenfelétől kellett elfoglalnia, hogy harcolhasson vele, — hogy lettek a polgárokból katonák, a köztisztekből hadvezérek, a tanulókból tüzércsapatok, a föld népéből tábor f — akkor láttam kigyuladni a trónörökös arcát a lelkesedéstől, mely e szavakban tört ki ajakán : »És ez a sereg tudott ellentállanl két nagy hatalomnak ! És ez a nép állja körül most az uralkodó trónját! Bizony nem győz le bennünket senki! Én pedig azt mondám magamban: »Te fogsz lenni ez országnak második Korvin Mátyás királya 1« Álom volt 1 Por és hamu minden.

Színház.

Ujhelyben kitűzték a zászlókat. Éljen a kormánypárt, éljen az ellenzék — szerda óta ezt kiáltozzák a szél által csattogatott zászlók hangulatos feliratokban. Mi is kitűzzük hát a zászlót. Éljen a színházlátogató közönség — pártkülönbség nélkül 1 Sőt többet mondunk : kitűzzük a szavazás helyét és óráját is. A szavazó cédulák minden nap előre válthatók d. e 9—12-ig, d. u. 3—7'/2-ig a színházi pénztárnál. Szavazati jogával, ha t. i. a 20 krtól — 4 ftig terjedő kulturális adónak kifizetése igazoltatott,élhet mindenki, a kis gyermektől kezdve az aggastyánig. Különösen pedig figyelmébe ajánljuk a Wig(h)-pártiaknak Andorfy Péter f. hó 13-án tartandó jutalom-játékát, mely alkalommal a helyi érdekűvé átváltoztatott Egy krajcár c. bohózat fog napirendre kerülni.

A hét krónikája ez :

Szombaton, máj. 4. A titkos csók »kedves zenéjü« operet 3 felv. Szövege: Lukácsi Sándortól, zenéje : Bátor Szidor és Hegyi Bélától. Egy szellemes fráncia iró azt mondja, hogy a zene minden müveit embernek második anyanyelve. Én őszintén megvallom, hogy ezt a második anyanyelvet nagyon roszul beszélem, de szeretem hal- gatni, ha szépen beszélik és bolondulok érte, mikor Halmaynénak mézédes ajakáról hallva élvezhetem. Elbájolóan szép beszéde volt az egymásért epedő sziveknek az 1. felvonás duetje, melyben Hal- mayné (Lolott, divatárusné) és Nógrády (D’ Heronville René \ ikont) énekük remek-számba ment. Halmay- né elegáns kiállítású toaletjeiben megigéző jelen ség volt. Földváry (Morangis gróf) a 3. felv. párdalában hatásosan színezett. Andorfy (Thorigni lovag) aki a vén kecske, meg a kősó meséjére emlékeztető szerepkörben mozgott, sok derült percet szerzett nézöségének is, hallgatóságának is. Deák Péter (Lambrekén) az ügyetlen kocsigyárost ügyesen játszotta. Az előkelő születésére büszke, viseletében félszeg márkinét Szabóné kitünően alakította. Korcsok Vilma (Lisbeth varróleány) tremolóit lámpaláz okozhatta. Bátorság kisasszony, bátorság! E tekintetben tanuljon a hercegnőtől, Nagy Vilmától. A kar precíz betanítása Balogh karnagy szorgalmát dicséri. Az utolsó felvonás nagy áriájának erőteljes skáláját, úgy rémlik nekünk, hallottuk már valahol. Áligha nem a Nebántsvirág- ban. A férőhelyek tömve voltak — félig. Taps dolgában nem volt hiányosság.

Vasárnap, május 5. A vereshaju, népszínmű 3 felv. Irta: Lukácsi S. Zenéjét szerzé: Erkel Elek. Egyike a legsikerültebb előadásoknak, leszámítva a vontatottan haladó végjeleneteket. Hal- mayné-nak bensőségteljes játéka, mély érzelemmel és magas ihlettséggel előadott népdalai elragadó szépek voltak, kivéve a Háborgó Balatont, melynek hanghullámzása a zenekart zavarba ejtette, Bagl Gy. (Sajgó András) hatásosan játszott, de Szemes Borcsa (Korcsek V.) legyeskedését ügybe sem véve, szemeit a páholyokon legeltette. Nógrá- dyné (Boglár Zsófi) csókolni való kedves kis teremtés volt. Nagy Vilma (Boglár Ágnes) erőltetett szerepében jól viselte magát. Kömlvesné (Özv. Sajgóné) mai szerepét gondosan játszotta meg. Szabóné (Sári szolgáló) maszkja és játéka kacagtató, méltó pan- dánja Andorfy nak, aki félkegyelmű Veréb Jankójával ma is osztatlan tetszést aratott. Földváry (Sajgó Ferke) kellemes baritonja, Deák Péter (Keszeg Mihály) Ízletes játéka nagyot emelt a siker színvonalán. Közönség feles (de nem fölös) számban.

Hétfőn, máj. 6. Clemenceau Dumas S. szellemesen írott naturalisztikus drámája pergett le kö- zépszámu közönség előtt. Clemenceau, (Írjuk : Kle- manszó) foglalkozására nézve müvészhirben álló, keresett képfaragó, egyszersmind művészileg ostoba férfi. Belészeret Lesperonné (Szabóné) egy jelmez estéjén az apródnak öltözött Doborowszka Iza (Nógrádyné) lengyel származású konteszbe, aki egy ennivaló, bájos, egyszersmind a végletekig menő erkölcstelenségre hajló, kokett kis leány. Izácska, valószinüleg azért, mert éhezik, (és valószínűleg azért éhezik, mert grófi birtoka a holdvilágban lehet — elzálogosítva,) kezét nyújtja a jámbor természetű képfaragónak, aki köztünk maradjon a szó, zab gyerek. Elhatározására ösztökéli jó étvágyú, de sokat koplaló mamája is (Kömi- vesné) aki inkább keritönője, még pedig a javából, mint anyja egyetlen gyermekének. Izácska tehát gőzerővel Klemanszóné lesz, annyival is inkább, mert az orosz származású Vojnov Szergej (Földváry) felesége az apai örökség késése miatt még most nem lehet. Azután csókkal, öleléssel címeres szarvakat tüzdös férje homlokára. Még modellül is fekszik neki ingerlő paradicsomi kosztümben. A művészileg mintázott kép Szergej birtokába vándorol, ki időközben fejedelmi örökségéhez jut Párisba jön és Iza vizitjeit fogadja. A nemezist Ritz Constantin [Andorfy) személyesíti, fess zuáv-tiszt. a buduárok hőse, de a kard forgatásához is kitünően ért s nem barátja az orosz- fráncia szövetségnek. A raffinirozott Iza látja a kelepcét s Klemanszót kebelbarátjától, furfangos ravaszsággal elidegeníti. Klemanszó beteges anyja (Nagy Vilma) előtt az Iza viszonyát takaró fátyol véletlenül föllebben, s mielőtt betegsége halálra válnék, fiát Constantin becsületes jelleméről meggyőzi. Klemanszó bukott nejét magától eltaszitja