Zemplén, 1889. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)

1889-01-20 / 3. szám

kelleténél. Mert sokan, talán hála istennek mégis a legtöbben az italhoz szokottak közzül, vagy azért mert mégsem isznak túlsókat, vagy azért mert nem isznak erősebb égetett italt, vagy ta­lán azért is mert nagyobb ellentálló képességgel születtek, nem fajulnak el annyira ezek mintha csak félig lennének megmérgezve, csak elzsiroso- dásra hajlandó testalkatuk, lomhább, lassúbb ter­mészetük, kissé duzzadt vörhenyes arcuk, tagjaik reszketegsége, olykor látóerejök hirtelen megcsap­panása és egyébb, sokszor csak a beavatott szem­mel észrevehető külsőjelekkel árulják el, hogy bizony ők is megérezték az ital kártékony hatását. Ezek még erélyesen tiltakoznak az ellen, hogyha valaki őket ivóknak meri mondani. Csak nemrég is egy jó ismerősöm, akiről tudom, hogy üres óráiban bizony megissza a borocskát (és van is üres órája elég,) egy beszélgetésünk alkalmával, amidőn fel­szólaltam az ivás ellen, azzal válaszolt, hogy ő azért hogy iszik, engem, aki nem iszom, el fog temetni. Hát hiszen meglehet, hogy teljesül jóslata ; de azért én mégsem cserélnék vele egészség dol­gában. Az ilyeneknél kevésbbé feltűnő az alko hol káros hatása; az avatott szem azonban, ha lep­lezett alakban is, de mégis fölismeri az alkohol kétségtelen káros hatását; és ha egyébbkor nem, hát akkor, ha bármi egyébb okból megbetegszenek. Az ilyeneknél gyuladásos és vérfertőzési kórok különösen vészesek nemcsak, de már első föllép­tükkor elárulják, hogy a beteg tetemesen meg­csökkent ellentálló képességgel, s így leküzdé­sére is kevesebb eshetőséggel bir. És még egyet. Sokszor halljuk fölvetni újabb időben a kérdést: mi lehet az oka annak, hogy mostanában sokkal több az ideg elmebaj mint ré- gente volt ? Hát merem állitani t. hallgatóság, hogy jó részben az alkohol az ő idegrontó, mér­gező hatásával, amely nemcsak az ivóra magára, hanem ami legszomorubb az ivadékára is átszár­mazik és erre éppen a legutóbb jelzett irányban. Az elmegyógyászok régen tudják, hogy betegeik nagy része korhely szüléktől származik. (Folyt, köv.) Vármegyei ügyek. Az idei iősorozás működési napjai követke­zőleg állapitattak meg : K.-Helmeczen: márc. 2. 4. 5. 6. 7. 8. és 9. Ujhelyben: 11. 12. 13. 14. 15- és 16. Szerencsen-. 18. 19. 20. 21. 22. és 23. To­kajban-. 26. 27. 28. 29. és 30. Gálszécsen : 15. 16. 17. 18. 19. 20. és 21. N.-Mihályban: 23. 24. 25- 26. 27. 28. és 29. Szinnán : ápril 1. 2. 3. 4. és 5. Homonnán-. 7. 8. 9. 10. 11. 12. és 13. Sztropkón: 15. 16. és 17. végre Varannón : 23. 24. 25. 26, és 27. napjai. Régi marhalevelek használhatása. A pénz­ügyminiszter az uj mintájú kincstári bélyeges marhalevél-űrlapok forgalomba bocsátása tárgyá­ban kiadott körrendeleté kapcsán, a fóldmivelési ipar- és keresk. miniszterrel egyetértőleg értesí­tette a vm. törvényhatóságát, hogy a régi űrlapo­kon 1888. évi dec. végéig kiállított és egyes marha­tulajdonosoknak elárusított marha- és lólevelek 1889. január i-eje után is az egy évi érvényességük idejé­nek lejártáig akadálytalanul használhatók. Borsodvármegye tisztviselői között Elek Kál­mán főszolgabíró mozgalmat indított, hogy a testületi szellem fejlesztésére és az együvétarto- zóság eszméjének ébresztése végett a vármegyei közgyűlések alkalmával úgynevezett tiszti közebé­dek tartassanak. A kölcsönös megbecsülés, barát­ság és kartársi szeretet eme szümpózionjának esz­méje bizonyára másutt is széles körben hti követőkre talál. A kir. Ítélő tábla decentralizációja, hir sze­rint, a miniszter-tanácsban már bevégzett dolog. A vidékre szétosztandó táblának egyik székhelyéül Kassa is ki van jelölve. Alapszabályok jóváhagyása. A kir. belügy­miniszter a zemplénvármegyei tűzoltó szövetség alapszabályait, valamint a vármegye bizottságának azon határozatát, melylyel az újhelyi tűzoltó őr­torony építési költérgeihez 300 írttal járul, jóvá­hagyta. Regále. A pénzügyminiszter az italmérési og bejelentésének határidejét f. é. március 31-ig szabta meg. Az italoknak kismértékben való árulha- tásához pedig már a f. é. február i-étó'l kezdve mindenkinek a pénzügyi hatóság engedélye szükséges. A hús árának az ipartörvény $3 §-a sze­rinti megállapításánál előbb a tényleges viszonyok puhatolandók ki. Szabolcs vármegye alispánja kérdést tett az iránt, váljon a hús árának megál­lapításánál mely elvek követendők. E tárgyban a földmivelés ipar- és kereskedelemügyi m. kir. minisztérium 14074 1888. IX.i. sz. a. a következő felvilágosítást adta. A marhahús árának időnkénti szabályozása tekintetében azon gyakorlat követte- tik, hogy a marhahús átlagos ára próbavágás, il­letőleg próbavétel utján állapittatik meg. Egy a főszolgabíró közbenjárása mellett működő és az illető községben alakítandó bizottság megállapítja, hogy egy,marhából hány százalék vehető eladható húsnak. Általában a marha teljes súlyának 59— 6o°/0-ra tekintetik ilyennek. Ugyanezen bizottság feladata szokott lenni az is, hogy évnegyedenkint kiszámítja a megvásárolt és próbaképen levágott marhák átlagos árát. Ebből levonva a marha részeiből értékesíthető összeget, a husképen elad­ható rész kilogrammonkénti átlagos ára kiszámít­ható. Az ekként kiszámítandó, illetőleg megálla­pítandó árnál figyelembe veendő még a mészáros­nak fogyasztási adóbeli s vágási költsége, valamint az is, hogy a mészárosnak egyébb költségei fede­zése után illő polgári haszon jusson. A ,Nyirvidék«-ben Szabolcsvármegye hiva­talos lapjának legutóbbi számában ifj. Meskö Pál a cukorrépa termelést melegen ajánlva az ottani gazdaközönség ügyszeretetébe,gazdatársaihoz egye­bek közt igy szól: ». . . nyújtsunk módot ahhoz, hogy a szomszéd Zemplénmegyében tervezett cu­korgyár felépülhessen ; ez is igen áldásos befolyás­sal lenne megyei gazdaközönségünk azon részére, mely a korral haladva minden tisztességes eszközt megragad, hogy magát anyagilag restaurálja.« Hírek a nagyvilágból. Vilmos császár, mint porosz király, az or­szággyűlés megnyitása alkalmával elmondott trón­beszédében egyebek közt igy szólott: ,a birodalom viszonyai valamennyi külső államhoz barátságosak. A barátságos uralkodóknál tett látogatásaimkor meggyőződtem, hogy a béke további fentartását bizalommal remélhetem . . « Fogoly király. Fránciaország nehány hó­nappal ezelőtt elfogatta Annám volt királyát, Ham- Oghlt, aki a fráncia uralom ellen zendülést támasz­tott országában. A trónvesztes király e napok­ban érkezett meg Toulonból hadihajón számkive­tési helyére — Algírba. Nagy havazások hirét hozta a táviró. A múlt hét végén Galíciában és Oláhországban, hó­zivatarok miatt, a vasúti közlekedést is beszüntették. Hírek az országból. Az országgyűlés szerencseki vánata. Péchy Tamás elnök indítványára egyhangúlag elhatározta a képviselőház, hogy Mária-Valéria főhercegnő el jegyzése alkalmából őfelségéiknek a királynak és lcirályasszonynak egyelőre írásban s később, mikor t. i. Őfelségéig budai királyi palotájukba ellátogatnak, küldöttségileg is kifejezi legöszintébb seerencsekivánatait. Metropolita helyettes. A karlóczai g. keleti szerb érsekség területére érseki helyettesül Petro- vics Bazilián bácsi g. keleti szerb püspök nevez­tetett ki. Az uj véderő törvény javaslat tárgyalása a képviselőházban rendkívül heves vitákat keltett. Az ellenzéki pártok és a sajtó különösen a törv. jav. 14. jj-ában a nemzeti nyelv méltósága és újonc megajánlási jog szempontjábói alkotmányjogi sé­relmeket hangoztatnak, és baljóslatú jelenségnek tüntetik fel a nemzet jövőjére a képviselőházban ez alkalommal szereplő a törvényjavaslat mellett állást foglalt ifjabb parlamenti erőknek túl konzer­vatív irányát is. Különfélék. (Emlékeztetjük t) olvasóinkat) a vármegye- háza nagytermében ma d. u. 5-kor tartandó fel­olvasásra. (Személyi hir.) Paxy Károly tábornok, a III. honvéd kerület parancsnoka S. a, Ujhelyben a múlt héten szemlét tartott a honvédség keretszázada és az altiszti iskola felett. (Főúri esküvő.) Andrássy Manó gf. leányát, Irma grófkisasszonyt Budapesten f. hó 15-én d. e. 11 órakor vezette oltárhoz az egyetemi templom­ban galanthai Esterházy Antal Miklós herceg cs. éj kir. kamarás, tartalékos huszárszázados. A temp­lom zsúfolásig megtelt, pedig csak jegyekkel lehe­tett oda bejutni. A hoszu nászmenet felvonulá­sában volt sok a mai kor divatos rokokóreminisz­cenciáiból: hajporos lakájok, régi diszhintók. A férfiak mind diszmagyarban voltak, kivéve a ka­tonákat. A nászmenetet Szapáry István gf. nyitotta meg, kezében a virágos násznagyi bottal. A me­nyasszonyt, ki leghátul jött egy Andrássy-szine- ket viselő hintóbán, megelőzte öt nyoszolyó leány. Két kis rokoko-ruhás apród vitte a menyasszonyi ruha hurcát. Haynald biboros-érsek végezte az es- ketési szertartást s azután szép beszédet intézett az uj párhoz. Villásreggeli után, melyen megjelent Tisza miniszterelnök is, az uj házasok a herceg birtokára utaztak. A spanyol regens királynő, kinek a menyasszony udvarhölgye volt, főudvarmesteri hivatala utján szerencsekivánatait küldte az es­küvőre. (Meghívó) A s.-a.-újhelyi ev. reformátusok száz éves temploma újítási költségeinek fedezésére, a s.-a.-ujhelyi városi színházban, 1889. évi február hó 2 án tartandó tánccal egybekötött közvacsorára. — Belépő-jegy ára I ft. Felülfizetések köszönettel fogadtatnak és hirlapilag nyugtáztatnak. Kezdete 8 órakor. — A hölgyek egyszerű esteli öltözetben kéretnek megjelenni. — A terem fűtése az uj be­rendezéssel biztosítva lesz. (Akik meghívót téve­dés m'att nem kaptak, de ahhoz igényt tartanak, szíveskedjenek a meghívó elküldése végett lapunk főmunkatársához fordulni. Szerk.) (Névváltoztatás) A kir. belügyminiszter Lövi Adolf, újhelyi könyvkereskedő Béla és Lipót kis­korú gyermekei vezetéknevének László-ra és Palkó György parnói lakos vezetéknevének Horváth-xa való átváltoztatását megengedte. (A Boglyoska titka) Wihs Keresztély, újhelyi polgártársunk, a Boglyoska nevű előhegynek délre néző lejtőjén fekvő szőlejében, homlitás alkalmával e napokban érdekes fölfedezésnek jutott a nyitjára. Munkásai puskaporral egy útonálló szikladarabot robbantottak széjjel. A dolog pompásul sült el, mert a mihaszna sziklatömegnek még csak egy porszemnyi nyoma sem maradt, hanem támadt nyomában egy tátongó mélység, egy zegzugos barlangnyilás, mely üregével a háttérben emel­kedő Várhegy gyomrába vezet. A kapásmunkások lámpással kezükben lebocsátkoztak a nyílásba s vagy 20 méternyi kerületben a ‘barlang« szája- dékát bejárták. Beszélik, hogy beljebb nem kerül­hettek a földomlások miatt, de találtak nyilasokat, melyen nagyobb kődarabokat hajigáltak át és azok tompa zuhanást hallattak. E sorok Írója másod­magával szintén ellátogatott az érdekes fölfedezés színhelyére, hogy a hírnek szem- és fültanuja le­gyen. Későn érkezett, mert akkorra a barlang szá­ját már kövekkel és földdel jóformán betömték s csakis az óriási arányú nyílások fantasztikus for- mázatának látásában gyönyörködhetett Ki tudja milyen érdekes dolog nyitját földelték be azok az együgyü munkások ? Úgy halljuk, hogy a tulaj­donos szives készséggel adná beleegyezését a bar­lang tudományos felkutatásához. Ajánljuk az is­meretlen világot a Kárpátegyesület Ujhelyben la­kó egyik képviselőjének szakértő figyelmébe! (Halálozás) Babcsák József törvényszéki hiva­talnok e hó 4-én meghalt. Négy anyátlan árva gyer­mek vesztette a 32 éves korában elhunyt apában nevelőjét, kenyéradóját. (Spongyát rá !) Egy sokat hányt-vetett, ka­landos múltban gazdag élet fáklyáját oltotta ki e hó 17-én Filipovics Mártonban a halál. Az 52 évet élt herkulesi termetű újhelyi ex-mészáros ifjú korában Mózses hitéről a keresztény vallásra tért át. Azután bekalandozta szép Magyarországot, majd Oláh-, Oroszországban bolyongott a boldo- gulhatás kétes ösvényein bujdokolva. Végre hazá­jába visszatérve ősei vallását újból felvette, mind­végig megtartva élete folyásán a misztikus burko­latot, melynek titkait most magával a sírba vitte. (»Zemplén« fekete táblája) Autodafé. Vigyor- gó vén kofák, sanda fiaker-kocsisok, majszos képű suszterinasok s többefféle utcai individiumok állják zajongva körül a tért, ahol végrehajtják az elitéi teken a tűzhalált. A tömegből büszkén emelkedik ki M. András délceg (?) alakja, a nemleges élő ti­lalomfa. Ő képviseli most a végrehajtó hatalmat. Az ő hivatalos jelenlétében foly le az aktus. Elöci- pelik az elítéltet. Annyi a bűne hogy patkánynak született. Leöntik petroleommal, azután meggyujt- ják s kinos vergődésén vigyorogva gyönyörködnek Ujhelyben a főutcán, anno: 1889. — Az állomás• főnök ur figyelmébe. Általános és jogos a panasz, hogy az újhelyi vasúti indulóháznak II. osztályú váróterméből az oda hivatatlan utasok a disting- váltabb közönséget kiszorítják. Tisztelettel kérjük a főnök urat, legyen szives e tűrhetetlen helyzeten segíteni. (A törvényszékről.) Múlt évi október 10-én Czinke Pál és Larafi József hernád-kaki legények a szomszéd Hernád-Németibe átrándulván mu látni, midőn innen estve hazafelé indultak, Zá- borszki Károly, File Ferenc, File Isván, File Nagy Antal, Orosz Mihály, Zsadányi János, Rúzs- bánszki János, Ruzsbánszki András és Filepkó Mihály h.-németi legények őket minden ok nélkül botokkal megtámadták és kegyetlenül elverték. Ugyancsak az a Záborszki Károly a múlt évi de­cember 6-ikán egy lakadalom alkalmával Nánási Istvánnal összeszólalkozott s midőn a Nánási só­gora, Szögedi István, békitőleg közzéjük lépett, ezt fokosával úgy fejen ütötte, hogy az ütés mi­att három és fél hónapig tartó betegségben siny- lett. A kir. törvényszék a folyó hó 17-én tartott végtárgyaláson a hősöket, kik a miskolczi rendőr- kapitányságnak gyakori vendégei szoktak lenni, és pedig Záborszki Károlyt két évi börtönre és hu­szonöt forint pénzbüntetésre, File Ferencet hat havi fogházra és öt forint pénzbüntetésre, File Istvánt és Zsadányi Jánost négy-négy havi fog­házra, végül Dobai Józsefet nyolc havi börtönre és öt forint pénzbüntetésre ítélte; Ruzsbánszki Andrást, Ruzsbánszki Jánost, Orosz Mihályt, File Nagy Antalt és Filepkó Mihályt bizonyíték hi­ányában felmentette; végre dr. Borsodi Miksa gesztelyi körorvost, ki a Szögedi István sérelmé­ről a budapesti tudomány-egyetem orvoskari ta­nártestület felsőbb véleménye szerint, a valóságnak teljességgel meg nem felelő látleletet vett fel,

Next

/
Thumbnails
Contents