Zemplén, 1889. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)

1889-04-28 / 17. szám

Sátoralja-Ujhely, 1889. április 28. 17. sz. Huszadik évfolyam. ELŐFIZETÉS ÁB Egész évre 6 frt. Félévre 3 „ Negyedévre 1 frt 50 kr Bérraentetlen leveiek osak ismert kezektől fo­gadtatnak el. Séílrator nem adatnak vissza. Egyes szám ára 20 kr. A nyílttérien mindeD gar- mondsor dijja 20 kr. Zemplén. Társadalmi és irodalmi lap. ZEMPLÉNVÁRMEGYE HIVATALOS KÖZLÖNYE (megjelenik minden vasárnap.) Minden egyes ssó után’ Azonfelül bélyeg 80 kr. Kiemelt dieibetak • kör­zettel ellátott hirdetmé­nyekért térmérték szerint minden O centiméter után 8 kr számittatik. Állandó hirdetéseknél kedTezmény nynjtatlk. Hirdetései a „Zemplén“ nyomdába küldendők. HIV4T1LOS RÉiZ. Zemplénrármegye bizottságának S.-A.-UJhelyben 1889. évi április hó 6-án tartott közgyűléséből. 114 5071. Olvastatott a vármegye tiszti fő­ügyészének vélerr.ényes előterjesztése Tokaj nagy­község kövezeti vámszedési jogának meghosszab­bítása tárgyában. Tokaj nagyközség képviselő-testülete által folyó 1889. évi január hó io-én tartott közgyű­lésében a kövezeti vámra vonatkozólag megálla­pított díjtételek elfogadtatván, tövényhatóságilag ezennel megerösittetnek. Erről a község elöljárósága a járási főszol- gabiró utján az összes iratok kiadása mellett oly felhívással értesittetik, hogy ezen határozat a díj­szabályzattal együtt a nagymélt. közmunka- és közlekedési ministerium múlt 1888. évi november hó 17-én 5064 sz. a. kelt intézvénye értelmében törvényszerűen kihirdetendő s a netaláni felebbe zésekkel és az összes iratokkal együtt a kihirde­tési határidő elteltével a kormányhatósági jóvá­hagyás kinyerhetése végett a felebbezési határidő lejártával a nagymélt. ministeriumhoz felterjesz­tendő lévén, annak idején újból bemutatandó, ezen határozat a díjszabályzattal együtt a „Zemplén* vármegyei hivatalos közlönyben közhírré tétetni s egyidejűleg Szabolcsvármegye törvényhatóságá­nak megküldetni határoztatott. Kelt mint fent. Jegyzetté: Kiadta: Barthos József, Viczmándy Ödön, tb. aljegyző. főjegyző. (Másolat.) Tokaj községben engedélyezett kövezet vám szedhetési jog mikénti kezelése és díjszabályzata. I. Tokaj városa kövezeti-vám szed­hetési jogát bérbeadás utján gyakorolja, és pedig azon idő tartama alatt, a melyre a nagymélt. m kir. íöldmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi mi­nisterium által engedélyeztetni fog. Kövezeti vám fizetésére köteles minden személy; Tokaj városába vagy azon keresztül hajtott jármű, szarvasmarha, ló és szamár azon megszorítással azonban, hogy ezen kötelezettség alól a tokaji lakosok saját gaz­dálkodási ügyeikben, ha az helybeliek által fize­tésért tétetnék is ; úgyszintén a m. kir. posta-jár­müvek, ezek eleibe fogott lovak, a katonai átme­netek és ehhez tartozó fuvarok kivétetnek. Azon tokaji lakosok, kik idegen határba pénzért fuva­roznak, valamint azok is, kik a város határában lévő kőbányákból a város területén belüli helyre, vagy a tokaji vasúti állomásra, esetleg idegen he­lyekre követ fuvaroznak, kövezeti vámot fizetni tartoznak, kivéve ha a kőszállitás Tokaj városa utcáinak burkoltatása vagy Tokaj város határában lévő közutak fenntartása céljából vármegyei vagy községi közmunka alapjára történik. Vámszedési jog Tokaj városa felső végén, a gör. kath. hit­község szegények háza mellett, a közlekedési híd­nál, Tokaj városa oldalán, a vasúti állomáshoz ve­zető ut kezdetén s végre a város alsó végén, Krajnyák Géza ur lakásánál lesz gyakorolható, és pedig akként, miszerint a vámköteles, ha a meg­jelölt pontok bármelyikén hajt a város területére, az első sorompónál tartozik csak bárcát váltani, mig a vásárból kimenet ebbeli kötelezettségének teljesítését a váltó bárca felmutatásával a vámsze­désre megjelölt helyeknél igazolni köteleztetik. Vámdij minden jármű, szarvasmárha, ló és szamár után darabonkint 1 krajcárban állapittatik meg; juhok és sertések után vám nem szedhető. Kelt Tokajban, 1889. évi január hó 8-án. (P. H.) Vajtho s. k. vá­rosi h. főbíró, Kudász Kálmán s. k. jegyző. 261. 89. szám. Jelen díjszabályzat a képviselő testületnek folyó évi Il-od fokú határozata értelmében csekély módosítással, mi nyomban eszközöltetett, egyhan gulag elfogadtatott s jóváhagyás végett 30 napi közszemlére kitétel után 2 példányban Zemplén- vármegye tek. törvényhatóságához felterjesztetni határoztatott. K. m. f. Vajhtó s. k. városi h. főbíró, Kudász Kálmán s. k. jegyző 1560/889. ki. Körözvén y. Lipcsei József sárospataki lakos, f. évi ápril hó 5-érői 6 ára viradóra lakásáról eltávozván, ingó­ságai hátrahagyásával, ez idő óta tartózkodási helye ismeretlen Miután nincsen kizárva azon gyanú, hogy a nevezett, öngyilkosság, esetleg bűntény áldozata is lehett, felhivatnak a községek elöljárói, közsé­geikben a nevezett nyomoztatására, s feltalálása esetén hivatalom kiértesítésére. Személyleirása : Lipcsey József 56 éves, ref. vallásu, foglal­kozására asztalos, nős, alacsony termetű, őssszel vegyes fekete hajú, orra, szája rendes, arca ragyás, s a mértéktelen ital következtében püffedt. S.-a.-Ujhely, 1889. ápril 23. 0óku8 Gyula, főszolgabíró. Felhívás. Velejtei lakos Läufer Ignác bacsója Juszkó János ugyanottani lakos juhnyájából, f. ápril hó 15 én éjjel, L. I. bélyeggel jegyzett 40 db bárány és 3 db anyajuh elveszett. Felhivatnak mindazok kik e tárgyban útbaigazító felvilágosítást adhatnak, jelentésüket a kárvallott-, vagy a s.-a.-ujhelyi já­rás főszolgabiroi hivatalánál megtenni. S.-a.-Ujhely, 1889. ápril 23. Somossy Imre, t. szolgabiró. Itt a tavasz! Tavaszszal uj életre pezsdül az alvó ter­mészet. Az emberek megifjult erővel látnak a munkához. A téli álom jó volt pihenésre. A tavaszi ébredésnek munkában kell találni bennünket. Földmivelö országban, minő a miénk, az esztendőnek csak egy bizonyos részét le­het vagyonszerzésre fordítani. Állami háztartásunk roppant költségeit, melyek minden nap az egy millió körül jár­nak, úgyszintén a saját magunk szükségle­teinek fedezetét kilenc hónap alatt kell be­szereznünk. A téli három hónap alatt a föld nem jövedelmez. De ez a kilenc hónap sem egyíorma ám munka- és jövedelmezőség tekintetében. Az ősz a legjövedelmezőbb s aránylag a legke­vesebb munkát igényli. A tavasz a leginten­zivebb munkát követeli, hogy helyébe az ősz dús aratással fizethessen. A gazda-közönség úgyszólván a három tavaszi hónap alatt biztosítja az évi megélhe­tés föltételeit. Ezt a három hónapot, ha oko­T Á * 0 A, Dalok. I. Harmatos a nyári mező. harmatos, Kis angyalom! mért vagy olyan haragos? Eszem azt a csókratermett piciny szád. Rá se ügyelj, hogy mit beszél az anyád! Ó sem volt jobb, a mikor még leány vót, A legénynek nyitva hagyta az ajtót. Megmondhatná, ha akarná, tenéked, Hogy szeretni a leánynak nem vétek. Jere ide, kebelemre s adsza szád. Petrezselyemet szed a kertben az anyád. Mig odajár, úgy intézzük a dolgot: Kölcsönadjuk s visszavesszük a csókot. II. Húzd rá cigány a nótámat! Elszerették a rózsámat. Csalfa szive megtagadott: Árva lettem, árva vagyok. Húzzad, húzzad lassan, szépen, Nem lesz többé kedvem nékem. Addig megyek, addig járok, Mig síromra nem találok. Színi Péter. Európai háztartás Keletindiában.*) (Folyt, és vége.) A házon kívüli cselédek között a vizhordó, a bhiszti fáradságos munkát végez, mert egy nagy teijedelmü háztartásnál sok vizre lesz szükség. Vizvezetés a vidéki stációkban még nem létezik, s ennélfogva minden csepp vizet a kutból kell hozni, vagy a tavakból meríteni, melyet válláról lefűggesztett nehéz bőrzsákban a házhoz szállít. Fizetése csak öt hat rúpia. A dhobi vagyis a ruhamosó, nélkülözhetetlen cseléd a háztartásban; havi fizetése nyolc, sőt ti­zenkét rúpia, néha több is, ha a család sok tag­ból áll. Ezen fizetésért aztán bár mennyi legyen a mosásra szánt ruhadarab, azt ő minden nap pontosan ellátja ; elbánása azonban a fehérruhával nagyon primitív ; bemártja ugyanis a ruhadarabot, azt azután két kézzel egy deszkadarabhoz vagy sima kőhöz csapdossa, igy a ruha kimosódik ugyan, de a vászon csakhamar elfoszlik és a fe­hérnemű többnyire minden gomb nélkül tér haza a mosásból. Ennek a kijavítására egy állandó derzit, az az szabót kell tartani a háznál, a kinek havi fize­tése hat vagy nyolc rúpia — s feladata a dhobi mosó keze alatt megrongált fehérneműt kijavítani A mehter. a seprős nélkülözhetetlen cseléd a háznál, felsepri a szobákat és minden eltávolí­tani valót a lakóháztól messzire eltakarít; szak­*) A zemplénvármegyei orvos-gyógyszerész egyesület által rendezett népszerű ismeretterjesztő esték sorozatában feb­ruár hő 17-én felolvasta Dr. Dóka Tivadar. májába tartozó teendők mulasztásáért alig ad va­laha okot panaszra. A seprős mindég, éjjel nap­pal a ház közelében tartózkodik, s havibére gya­nánt négy rúpiánál többet nem vár; felesége se­gíti munkájában s nehány rúpia bérrel megelég­szik Megjegyzendő, hogy ezen kaszton kivül álló hindu az egyetlen cseléd, a ki keresztény urának asztali maradványait, melyeket különben el kel­lene lökni, felhasználja; a magasabb kasztbeli hindu csak oly étket ehetik amit vagy maga vagy egy nálánál jobb kaszt főz. A honfitársai által lenézett mehter-néposztálynak szolgálata nélkü­lözhetetlen az európai embernek, különösen te­metés esetén, mert a tetemet a nem keresztény ember meg nem érinti, a koporsót a sirhoz el nem kíséri. Ilyenkor a seprősök segédkezésére kell szorulni, nélkülök a hol kevés az európai em­ber a tetemet hant alá elhelyezni sem lehetne. Ez azon különszerü, az európai emberre kétség­telenül lealázó tünemény a keletindiai társadalom­ban, hogy a hindu az európai ember parancsának bókolva hódol ugyan, de a számára készült ele­delt, mely hindu fogalom szerint fertőzött, nem fogja élvezni, családja körébe vendégül be nem fogadja, halál esetén pedig az európai tetemet te- metetlenül hagyná, mert annak megérintése a hindura kasztvesztést vonna maga után. Megjegy- •zendő, hogy ezen hindu vallásu előitélet elterjedt a muszulmánok között is ; ők is, mint egy meg- hindusitva lettek Hindusztanban. A házat őrzi a csókidár, az éjjeli őr, felelős, hogy semmi kár ne essék. Havi bére hat-nyolc rúpia. Ezen cselédre azért van szükség, mivel az Mai számunkhoz fél ív melléklet van csatolva.

Next

/
Thumbnails
Contents