Zemplén, 1889. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)
1889-04-21 / 16. szám
,A cnkorrépa termelés vezérfonala* cím alatt Szemere Huba tollából az erdélyi gazdasági egyesület gyakorlati útmutatást adott ki. A hézagpótló müvecske megrendelhető Gamanf Vilmos egyesületi titkárnál — Kolozsvárit. Mikszáth Kálmán összegyűjtött munkáiból, e mindenütt szívesen fogadott füzetes vállalatból Révai testvérek kiadóhivatala (Budapesten, IV. váczi-utcza I.) a 2. és 3. füzeteket küldötte meg nekünk, Folytatását tartalmazzák e füzetek a .Tekintetes vármegye* gyűjtő czim alá foglalt ama remek elbeszéléseknek, melyekről egyik legjelesebb külföldi kritikus mondta, hogy ezek Mikszáth kitűnő müvei közt is a legkitűnőbbek. — De nem elég-e megemlítenünk, hogy e két füzet tartalmazza a .Rossz matéria,, az ,Én első princzipálisom,“ a .Rózsaszínű rozsda* és „A Becsületbirák előtt* czimü elbeszéléseket, melyek elolvasása után igazán nem tudjuk, melyik tetszett nekünk a négy közül legjobban és melyikért koszoruz- nánk meg Mikszáthot, ha a közvélemény, a sajtó, a kttl- és belföld egyhangú elismerése őt már rég meg nem koszoruzta volna. — Révai testvérek valóban nagy szolgálatot tettek a magyar olvasóközönségnek, hogy korunk legkedveltebb Írójának összegyűjtött munkáit egyforma kiállításban és mi fő, füzetekben bocsájtják közre. A füzetes kiadás lehetővé teszi hogy Mikszáth összes munkáit mindenki bírhatja majd, mert az ár — egyes füzet csak 35 kr — oly csekély, hogy bizony mindenki, vagy legalább is majd mindenki odaáldozhatja a magyar szépirodalom emelésére. A kiadóhivatal az egyes füzeteket megrendelés után haladéktalanul megküldeni. Egyesületi élet Nyilvános nyugtázás. A s.-a. újhelyi árvasegélyezó és jótékony egyesület javára tett befizetésekről: márc. 7-töl ápril 20-ig : 1) néhai Török Pálné végrendeleti hagyatékát befizette Enyiczkey Gábor ügyvéd ur iooft, V. Fekete Jánosné uj alapitó tag alapítványa 30 ft; Gross Ella rendes tagdíj fejében 1892. év végéig 10 ft; 1888-iki tagdijat: Nagy Béláné 3 ft; 1889-iki tagdijat egyenkint 3 ftot: Buday Ákos né, Enyiczkey Gábor; Dubay István ur ajándéka neki megitélt tanudij 2 ft; W. P. ajándéka 9 ft. Összesen : 160 ft. S.-a.-Ujhely, 1889. ápril 20. Chyzer Kornél, pénztárnok. KIMUTATÁSA a zemplénvármegyei nyilvános közkórház 1889. évi március havi beteg forgalmának. 0 'O !- 1 Ezek közül elboó ^ Á. ^ ,<u O-*-* rt • u. OO rí - m e tű (U O i tű V \ csáttattak su cS ; L-4 »H i ti cS Ö febr. : alatt n . > ■a S a « OT :0 ÁJ Cj > 13 rt ß rf rt ’"ß 1 tű O «HH1 <& 2 > cS « *3 cO 'O "o Oh ß • cn O' ‘rt 00 —■ . oJ CD ß O te *0 3 tű *0 rß tű , « 1 N »O rß tfj ói N <U :3 00 0 - Oh *c3 00 O- V Oh \*< O CtJ 1—1 >s 0 a I «5 O *rt <1u N <U 1 <8 49 46 95 50 — 5 55 40 1308 Tokár József, alorvos. Dr. Schön Vilmos, főorvos. Az újhelyi közkút. Tudok én egy magyar közmondást. Az az tudok én több magyar közmondást; de most csak egynek akarok nagy igazságot adni. Ez az egy közmondás kérdésből és feleletből áll. K: Mivel ölte meg az ördög a flát ? F : Nem adott neki Inni. Nem tehető fel az érdemes, megölt, közmondásbeli ördögről, hogy más, mint viz hiánya miatt szenderült el ; mert hinnünk kell, hogy a poklok fenekén, az örök-tüz hazájában, a megégés utolsó fázisaiban enyhítőül, üdítőül mást lehessen kívánni mint vizet. A bor, vagy pláne pezsgő, még egy vergődő ördögtói is, igen meggondolatlan kívánság lett volna. Ha pediglen még az ördög is kénytelen be adni a kulcsot a víz hiánya miatt : mennyivel komolyabb baj az a kevésbbé szívós szervezettel biró emberre nézve! Ehhez képest, miután minden erkölcsi, tehát a községi intézmény is arra való, hogy a polgárok sorsát enyhitse, sőt javát célozza : fölötte erős kötelessége minden, még a városi magistrátusnak is, hogy kellő mennyiségű és minőségű ivó-vizröl gondoskodjék. E konzekvencia mellett, azt az el nem tagadható, szomorú tényt kell konstatálnom, hogy bár a vármegyei fófizikus a megmondhatója, mennyi végzetes nyavalyának előidézője a jó viz hiánya és az egészségtelen viz használata : mégis a mi csöndes és szelid lelkű magistrátusunk vajmi keveset, sőt bátorság nélkül mondhatom, semmit nem törődik közkutunkkal, mely pedig aligség alig hogy nem egyedüli táplálója a város legnagyobb részének. Ez a közkút ugyanis, ha eső nem esik, olyan véknyan szuperál, hogy kellő bagózás után bármelyik városi András bá’, vastagabb sugárban ennedvesit; ha meg az eső esik, eléggé vigan csörgedezik ugyan a szép sárga, mindenesetre ásványdus (homok, mész, sár, tégla stb.) és habos nedű, de nincs oly Marcsa, amely szivvel-lélekkel jót állana arról, hogy pl. cipősarok nem kerül a butelliába. Most tavasz felé vagyunk, az erőszerzés és a munkálkodás évadjában: talán nem végezne megrovásra méltó cselekedetet az érdemes elöljáróság, ha a közkút normálisnak ugyan sajnos normális, de valószínűleg egészségtelen, nem kielégítő, sőt nagyon is káros állapotán valamit segítsen. Mondhatnák sokan, hogy én itt nem remélhető dolgot bolygatok. Már micsoda elvetemedett vakmerőség remél- leni, vagy pláne kívánni az elöljáróságtól, hogy ha gondolkoznia némely esetekben muszáj is, de hogy még cselekedni is megpróbálkozzék, ez már igazán lehetetlen kívánság ! Sőt több, lelketlen kívánság : kizavarni őket csöndes, meleg nyugalmukból 1 Azonban én nem igy gondolkozom. Tudom ugyan, hogy a városi magistrátus a síoa-bölcselet föltétien hire, melynek egyik főelve : minden úgy van jól, ahogy van, könnyebb sza vakkal: úgy egyenes, ha görbe, ennélfogva a közkút sem lenne specialiter közös kút, ha elvennék tőle jellemző attribútumát, ama bizonyos túró állományt; és bár tudom azt is, hogy az ivó viz kérdésének alapos megoldása némely, a magistra- tus előtt befolyásos fők gondolkozása szerint, csökkentené a bor fogyasztáson: de tudom azt is, hogy ha a városi doktor, aki szintén igen csöndes kedélyű ember, elmagyarázná a városházán Chyzer dr. ezidei első felolvasását, mely bőven foglalkozik a vizzel, bizonnyára fölébresztene ott annyi ember-szeretetet, hogy könyörületből polgártársaikon, hozzálátnának a munkához. Én tehát reméllek és egyenest aposztrő- fálom Ujfalussy bácsit a főispán következő kifa- gadásával: * Új helyben nincs, aki parancsoljon, és nincs, aki szótfogadjon.* Ezek ha nem csalódom, kissé erős és nem csekély mértékben elitélő, kemény szavak; hatását csak erősiti az a hely, amelyről elmondattak s azok az ajkak, amelyekről elhangzottak. Nem merem ugyan állítani, ismervén vala mennyit a kaszárnya, cukorgyár, a vasúti középponti igazgatóság stb, ügyeiből, hogy a főispán föntebb idézett szavaival, egyenesen a vízre óhajtott volna célozni ; de annyi mégis kiérezhető e mondásból, hogy nem igen leplez valami túlságosan nagy megelégedést s bizonyára alkalmasnak kelt lennie arra, hogy a számos téren tapasztalható vegetációból és sülyedésből, még a közkút kérdésében is, némi fölpezsdülésre vezessen. Hogy mennyire bolond és sajnos következményei lehetnek a rósz viz használatának s illetve a jó viz nem használásának, a fásult szivek ellá- gyitására elmondom a saját történetemet, kijelentvén, hogy hasonló következmények szükségszerű súlya alól vajmi kevés fiatal ember menekülhet meg. Én hoszabb időre távol voltam Ujhelytől. Kellemes, üdítő vizzel rendelkező városban higgadt és szelid életet folytattam. Éppen esős idő volt, ahogy újból letelepedtem. Három napig kénytelen voltam borral élni Azután majdnem mindig csak borral éltem. Eleinte a fejem fájt s nem éppen kellemes érzések közt emanáltam borongós bőgő állatok fizimiskáit a padlón, később kénytelen voltam magamat Brause-pulver használatára adni; egyik helyütt fene nagy kedvemben berúgtam a nagy bőgőt, ami pénzértékben kifejezve 13 ft 78 kros rúgás volt, — másutt alaposan leültem a zongora billentyűiről az elefántcsontot, (ezt a nagy le vagy felülést már pénzben sem lehet kifejezni), a minapába lámpát vertem be, legutóbb pedig egyedüli s nekem mindenesetre legdrágább enfejemet vertem be. S valóságos tujhelyl lump* lett belőlem. Megijedtem magamtól s megátkoztam a közkutat, mely ihatatlan vizet ad és kénytelen vagyok, miután bort most már nem iszom, naponkint fel- caflatni a Zsólyomkára s ott neki hasalni a patak- viznek. És ez drága mulatság: Frenkel szabónak minden héten 1 ftot kell fizetni fódozásokért a térdemre, ezen felül tegnap véres ajkakkal kerültem elő : egy sebesen gördülő kavics meglóditott 3 fogamat. (Ez Nyomárkay Ödön saldirozatlan számlája szerint, aki helyre dirigálta, pénzértékben 5 ft.) Ily váratlan kiadások mellett exisztálni nem lehet. Szomorúvá vált sorsom és a közszükség érzetében kérem a magistrátust, hogy tekintse meg egyszer a kőnimfát, mely mindég fürdeni készül, de mely csak azért nem szál le a közkút medencéjébe, mert utálja a mocskos vizet I K. J. Felelős szerkesztő: HORVÁTH JÓZSEF. Fümunkatárs: DONGÓ 5Y. GÉZA. Kiadótulajdonos: ÖZV. BOBUTH ELEMÉRNÉ. *^; A „Zemplén“ KÖNYVNYOMDÁJA elvállal mindennemű nyomtatványok elkészítését a legjutányosabb árak mellett. Mindennemű könyvkötészeti munkák a legcsinosabb kiállításban. |o- - v> fel Üzletemet feladni szándékozván, üveg, porczellán, tükör, lámpa, konyha-eszközök, chinai ezüst, alpacca, pakfong és steyer evőeszközök, virágvázák, figurák, keretek, függő- és szalon-lámpák, táczák, thea-, kávé- és evő-készletek sat. áruimat utján kiárusitani szándékozom, azért üzletemben lévő tárgyakat tetemesen a gyári árakon alól adom. Ezen a bevásárlásra legjobb alkalmat a n. é- közönség figyelmébe ajánlva, maradok kiváló tisztelettel (Szőllősy (Sándor. 3—4
