Zemplén, 1889. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)
1889-01-20 / 3. szám
Sátoralj a-Uj hely, 1889 január 20. 3. sz. Huszadik évfolyam. ELŐFIZETÉS Í2 Egész évre 6 frt. Félévre 3 „ Negyedévre 1 frt 50 kr Bőrmentetlen levetek csak ismert kezektől fogadtatnak el. Kéziratot nem adatnak vissza. Egyes szám ára 20 kr. A nyílttérien mindeD gar- mondsor dijja 20 kr. J Zemplén. Társadalmi és irodalmi lap. ZEMPLÉNVÁRMEGYE HIVATALOS KÖZLÖNYE (Megjelenik minden vasárnap.) HISBSTÉSI ÍIJ : hivatalos hirdetéseknél: Minden egyes szó ntán 1 kr. Azonfelül bélyeg 80 kr. Kiemelt diszbetük s körzettel ellátott hirdetményekért térmérték szerint minden O centiméter ntán 3 kr számittatik. Állandó hirdetéseknél kedvezmény nyujtatik. Hirdetések a „Zemplén“ nyomdába küldendők. T HIVATALOS RÉSZ. 7. Zenplénvármegye bizottságának S -a Ujhelyben 1888. évi december hó 15-én tartott rendes évnegyedes köz gyűléséből 589/19805. sz. Olv. Viczmándy Ödön főjegyzőnek, mint a szabályrendeletek készítésével megbízott küldöttség elnökének jelentése, melynek kapcsán a községi költségvetési előirányzatok, a községi számvitel és azok ellenőrzése tárgyában kelt szabályrendelet-tervezetet törvényhatósági jóváhagyás végett bemutatja. A bemutatott szabályrendelet elfogadtatván a »Zemplén" utján közhírré tétetni rendeltetett, egyszersmind utasittatik az alispán, hogy a hirdetéstől számított 30 nap múlva azt a netalán beér kezendő felebbezésekkel együtt, jegyzökönyi határozat kíséretében felsőbb jóváhagyás végett a m. kir. belügyministeriumhoz mutassa be. Kelt mint fent Jegyzetté s kiadta: Viczmándy Ödön, főjegyző. Szabályrendelet. A községi költségvetési előirátiyzatok, községi számadások, ugysz, é 7 *‘*nzkezelés, számvitel és e~ V »őrzése tárgyába*. '/-‘I. §. A h. tartásnak, vagyonkezelésnek és s-ái d- . • megegyező a napth évvel; kezdő' : ír „ - zidik dec, hó 31-ik na A vág; i* e • • :—'' számadások és szántad készítésénél az •• .trvi". 1 rend szere alkalmazandó, melynek cim • re osztályozott bevételi és kiadási ügyeseteknek előírás, lerovás, hátralék és túlfizetés vonatkozatában való töljegyzése és nyilvántartása. 2. §. A községi pénzkezelés és számvitel alapját a leltár képezvén a községi számvitel helyes és célszerű berendezésének biztosítása tekintetéből szükséges, hogy a községi törvény 109. §-a értelmében a községnek és a községi felügyelet alatt álló intézeteknek ingó és ingatlan vagyonáról évenkint elkészítendő leltár, rendeltetésének megfelelő módon, azaz csakis teljesen hiteles adatok alapján akként szerkesztessék, hogy az könnyű áttekintésben a vagyonállásnak teljes, hü és tiszta képét nyújtsa. E cél elérésére a leltározás nem egyedül a vagyonkezelő által, hanem ezenkívül nagy és kisközségekben az elöljáróságnak egy tagja és a község-, vagy körjegyző közreműködésével, az egyidejűleg foganatosítandó leltári vagyon-szemle alapján, teljesitendő. A leltárba az összes ingó és ingatlan vagyon, tehát egyrészt a községnek, vagy községi intézetnek, mint erkölcsi testületnek tulajdonában lévő mindennemű javak, jövedelmező jogok, állami és magán kötvények, értékpapírok, anyagok, bútorok stb. szóval az összes cselekvő vagyont képező alkatrészek, kellő részletezéssel, tehát tételenkint, meny nyiség, minőség, érték és jövedelem szerint a használati mód, állapot és minden, a teljes tájékoztatásra szükséges ismérvek pontos kitételével (a jövedelmező és nem jövedelmező vagyon részeket külön kitüntetve) veendők fel, másrészt pedig a községet terhelő összes adósságok vagy egyéb terhek, tehát az összes szenvedő vagyon, szintén a teljes tájékoztatást nyújtó körülírással kimu- tatandók. Az összes cselekvő és az összes szenvedő all?..-. --Sevetése után tiszta cselekvő vágyott állása kitüntetendő. A köz ég vagyonidilletve .• -V -'-állományban az év folytán-eRwrduló' változásoknak kellő nyilvántartása céljából, nagy és kisközségekben a községi- vagy körjegyzővel uindeiikorra közlendők, hogy a? nként tc'.}c,..e;,JŐ !e!t'?fozáJaáL illetve a foganatosítandó vagyonsLmiénél, a változások kellően ellenőrizhetők legyenek Az évközben előtordulí minden a - \ • tozás a községi zárószámadáshoz melleKÍcne--. tárban pontosan kitüntetendő és indokolandó. A községi vagyoni leltár szerkesztésében az A) alatti nyomtatvány használandó. 3. §. A községi törvény 122. és következő §§-aiban érintett költségvetési előirányzat célja a község egy évi szükségletének meghatározása és a szükséglet fedezésére szolgáló eszközöknek kijelölése lévén, ehhez képest két főrészből áll, úgymint : a szükségleti részből, mely' a jövő évre tervezett kiadásokat — és a fedezeti részből: mely a jövő évre remélhető bevételeket foglalja magában. Mindkét rész, vagyis úgy a bevételek, mint a kiadások osztályzandók, mindenekelőtt rendes, vagyis minden évben ismétlődve ugyanazon címen akár egyenlő összegekben, (állandó tételek) akár változó mennyiségben (változó tételek) előforduló és rendkívüli (átmeneti) vagyis csak bizonyos időben, csakis az előirányzati évben vagy legfeljebb nehány éven át felmerülő bevételekre és kiadásokra. A rendes bevételek és kiadások ismét természetük és rendeltetésük szerint, a könnyű áttekintést és minél teljesebb tájékozást főcélul szem előtt tartó osztályozással, rovatokra, címekre ősz tandok, illetve ilyeneknekbe sorolandók. Minthogy pedig a községi törvény’ 129. $-a szerint a mennyiben a község kiadásai a községi törzsvagyon jövedelmeiből nem fedeztetnének a községi lakosokra és birtokosokra községi adó vethető ki: a bevételek és kiadások csoportosításánál még a községi törvény 130. $-ában a községi pótadó kivetés módjára vonatkozólag foglalt szabályok is különösen szemelőtt tartandók. A költségelőirányzati tételek megállapitá sánál alapul egyrészt a folyó évet megelőző számadási év eredménye, másrészt az ugyanazon ' —“ !*ő°»itett és törvényhatóságilag jóváhagyott -égvetés szolgál," A költségvetés, in 1 ~.ek tervezetét ki ,-r f * k »2.égekben n illetv? L- gy 7 J sz«t< el, a töi”énvhivrosá-TiCZ mindig kér ért példányban bemutatandó, melyek egv'1. . vény-hatóság hasznalaiatata ^algáiváa. «. mef Jenéi visszatartatik, másik pedig a költségeete.-.1 len .ga/ol ,-ául szolgai '- „i;:-itatott o',:c uiy 1; - együtt a községi^.. zak.u.'etik 4. §. Az október hó 2-ik. ide adó és költségvetést vizsgáló képviselő testületi gyűlésre a biró és jegyő aláírásával ellátott körlevél ben, távollakókra nézve személyekhez szóló s T A í C A, Szálak. li^íi tudja, mi fűzi ^3^<> Ki tudja, mi fonja £>r Azt a szálat, mely a Szivet szivhez vonja . . Ki tuja, mi oldja Ki tudja, mi bontja Azt a szálat, mely a Szivet szivhez fonta . . . Csak az látszik, hogy a Szálak elszakadnak, Csak az látszik, hogy a Szivek meghasadnak. Virgilia „kedves testvér“. — A .Zemplén* eredeti tárcája. — Hófehér, lebernyés kendő a fejen, árnyában szenvedő arc, lesütött, megtört szemekkel, melyekből már a régi tűznek utolsó parazsa is kialvó félben van, a testen havas-kék talárféle szoknya, melyről hoszu olvasón feszület csüng, a lábon esetlen durva cipő : kívülről ez az apáca. Lelki életére nézve : egy rom, melyen a múltnak egy hitvány kórója sem tenyész, csak a jelen és a jövő vallásos hitének virága sarjadoz. Múltja a lemondás, jelene a hit, jövője a remény. Ezek teszik türhetővé sorsát a négy fal között, melyből nem tekinthet sem jobbra, sem balra, csak az ég felé, honnan minden javát várja Bár speciális lelki élete egynek sem ismeretes, mégis szánjuk őket, megindít sorsuk, mert multjokban oly kedélyrázkodást képzelünk, mely a közönségesnek messze felette áll; a mely egyedül képes az akaratot oly borzasztó lemondásra kényszeríteni, hogy szakítva a földdel és annak örömeivel, csak az égnek éljenek végleheletükig. Noha itt a képzelet a ténynyel csaknem egybeillö, mégis vannak köztük olyanok is, kik úgyszólván predestinálva vannak erre a szomorú sorsra. Én ismertem egy ilyen apácát, vagy mint közönségesen mondani szokták : »kedves testvért.« Wirgillának hívták a szegényt. Kórházban ápolással foglalkozott. Viruló szép leány volt. Szűzies arcszine vetekedhetett a legszebb rózsa üde színével. Szeme, a léleknek e csalhatatlan tükre, tüzelt, mint Brazília vakító fényű gyémántja. Lelke nem volt megtörve, bú nem látszott nyomni kebelét, csalatko- zásnak, vagy más benső gyötrelemnek sem volt nyoma lényén. Vidoran szökeltide oda, mint egy kedves őzike. És dacára ennek, ez az angyal apáca volt. Sokszor kérdeztem magamtól, hogy ezt a kedves teremtést, ezt a valóságos angyalt a nagy világból ugyan mi űzhette ide : betegeket ápolni, vigasztalni, midőn talán magának is vigaszra van szüksége. Ez a kérdés örökre talány maradt előttem. Szerelmi csalódás nem vihette e siralomvölgybe, hiszen olyan fiatal még, mint az ég harmatja. Nem volt ideje, fiatalságánál fogva inklináci- ója sem, hogy magát ebbe a szenvedelembe belekeverje, mi több, hogy már csalatkozzék is. Szegénysége sem lehetett reá indító ok. Hisz a világ legnagyobb része szegényekből áll, ezek pedig kivül állanak a kolostor falán és talán sokkal boldogabbak, mint a dúsgazdag. Vallási fanatizmus sem. Kétséges, hogy distingvált családnak a sarjadéka ily beteges hajlamokban neveltessék. Es csodálatos, ez a szegény teremtés meg van elégedve sorsával. S’ :>ha, de soha egy sóhajt nem hallottam kijönni kláris ajakán. Vagy talán azt is csak titokban, éjjel, nyugvó ágyában teszi, midőn senki sem látja és hallja, nappal pedig a vígat, az elégedettet szimulálja. Ez a kaméleoni szerep is annyira kétséges, hogy csaknem lehetetlen. Én, ki ezt több oldalról megfigyeltem, bár paradoksznak látszassák az egész — azt állítom, hogy ezen élet iránti kiváló előszeretete vitte őt erre a tövises útra E mellett bizonyít ama körülmény is, hogy a betegeket oly önfeláldozóig ápolja, a mely minden képzeletet felülmúl. Mindenütt ott van. Keze beheggeszti a fájó részeket, vigasztaló szava a kétségbeesetteknek reményt nyújt. Wirgiliát látva, most már én is hiszem, hogy a földön is van angyal. Éreztem én is, midőn a ha'ál hideg szele rám futt, jóságának áldó melegét. Midőn kórágyamon tehetetlenül feküdtem, elhagyatva, midőn talán már a teremtő arca is elfordult tőlem : az ő angyali tekintete, szelídsége, mondhatni aggodalmas őrködése virasztott felettem. Ha szemeim nem akartak lecsukódni, szárnyainak egy lebbenése meghozta számomra az annyira üdítő álmot; ha kínomban fetrengtem és utálatosnak találtam az életet: az ő édes mosolya ismét kedvet adott ahoz, szépnek találtam a világot, fényárban, örömben láttam úszni mindent. Az életnek — mondhatom — nem a medicina, hanem Wirgi- lla „kedves testvér« mentett meg. Áldja meg öt ezért az isten mind a két kezével. Kimenetelemkor utravalóval is ellátott. Egy szent képpel ajándékozott meg. A képen egy virágbokréta van. Közepéből nefelejts kereszt emelkedik ki, alatta ezzel a jelmondattal: Das Kreuz hier mit dem blauen Blümlein spiicht: Fergiss das Leiden Jesu Khristi nicht ! Esküszöm neked „kedves testvér,* hogy ezt az intelmet nem fogom elfelejteni, véglehelletemig meg fogom tartani! Szabó Kálmán. ölni számmilílioz egy ív raellélílet van csatolva.
