Zemplén, 1887. július-december (18. évfolyam, 27-52. szám)
1887-10-02 / 40. szám
Különfélék. Október 6-án, | három nap múlva harmincnyolc esztendeje, sötét ború téríttette be Arad vidékén az eget. Lehetetlenség, hogy akkor nap sütött volna, Kora hajnalban már be volt ásva a tizenhárom bitó. Egy időméretben rövid, de századok kínját magában foglaló óra, s megdi- csőittetett a szégyenfa. Tizenhárom nagy, nemes szív szűnt meg dobogni. A szabadság megannyi vértanúja. És a boszuló isten hallgatott. Mintha visszafojtott vulkán hányódnék kebelünkben. Nem lenne jó, hogyha kitörne. Pirosra festené az eget. Piros lenne az ég, piros lenne a föld . . . És aztán ? . . . ejh . . . némuljon el a szó, ne lázadjon a szív, nyomjuk el könyein- ket. Forduljon istenhez az elme és leborulva imádkozzunk : Ne adjon az isten több olyan keserű napot jobb sorsra érdemes szép hazánknak! (A várm. közig, bizottsága) f. hó 13-án ülést tart. (Boruth Elemér) hátrahagyott munkái megjelentek. Mind a disz-, mind a közönségesebb példányok szétküldése folyamatban van. Az előfizetők úgy a mű béltartalmára, mint annak elegáns kiállítására nézve, azt hisszük, kellemesen lesznek kielégítve. Oly tartalmas és szép formájú kiadványnyal, nem gyakran gazdagodik a magyar szépirodalom. Valódi ékességét fogja az képezni bármily előkelő szalon könyves asztalának is. A költő özvegye e kiadványával divatját soha nem múló ékes emléket emelt néh. férje irodalmi hírnevének. (Személyi hir) Hunyor Sándor, az újhelyi kir. törvényszék egyik jeles bírája, ki a közpályán immár a harminckettedik évet szolgálja, a budapesti kir. táblához bíróvá neveztetett ki. E valóban jól megérdemelt kineveztetés hire a legszélesebb körben igaz örömet keltett s mi is őszinte szívvel csatlakozzunk a kir. táblai biró urnák jóbarátaihoz s nagyszámú tisztelöihöz, kik távozása miatt bánkódnak, emelkedése látásán pedig örvendenek. (Véglegesítés) Somossy Imre, az újhelyi járási szolgabirói hivatnál ideiglenesen alkalmazott közigazgatási gyakornok, eme minőségében végleg kineveztetett. (Előléptetés) Vékey Oszkár, számvevőségi Írnok, jelen szolgálati viszonyának épségben hagyása mellett a Prihoda Etele megválasztása utján megüresedett első osztályú Írnokká előléptettetett. (Kinevezés) Rieder Ferenc, árvaszéki napi díjas, az árvaszéki kiadóhivatalba másod osztályú Írnokká lett kinevezve. (Kinevezés.) Böllmann Antal, Ujhélyben állomásozó s előnyösen ösmert m. kir. honv. hadnagy, dohánygyári hivataltisztté neveztetett ki. (Eljegyzés) Markovics János, n.-mihályi já- rásbirósági hivatalnok szept. 29-én jegyezte el Le- hoczky Gabriella kisasszonyt, Lehoczky Mihály helybeli ügyvédő kedves és müveit leányát. (Helyreigazítás.) A múlt számunk eljegyzési hírében említett boldog menyasszony, Golcz Anna, Csorna Mihály bodrogi vizszabályozási mérnök mostoha leánya, mit is a valósághoz hiven sietünk olvasóink tudomására hozni. (Apró sírásók) Amiről a fáma régen regélt, t. i. hogy az újhelyi szőlőhegyek sem mentesek már a filokszerától, fájdalom, szomorú valóságra változott. Hivatalosan konstatálták ugyanis, hogy a Nyomárkay Károly, Grosse Henrik, és Magzsar-féle újhelyi szőlőkbe a filokszera befészkelte magát. Özv. Magzsár Imréné szőleje már egy holdnyi területen van inficiálva. (Rablógyilkosság,) Tegnapelőtt, szept. 30-án reggel a helybeli ref. temető déli oldalán elterülő szántóföldön, egy elaggott, s ruházata után Ítélve felvidéki tót férfi hullájára akadtak, a mely gyilkosság elkövetésének kétségtelen nyomát viselé magán. Ugyanis nyakán saját nadrágjából kihúzott szíját találták háromszorosan körül csavarva, amely, mint a boncolás kiderité, feltétlen okozója volt a fulladás által bekövetkezett halálnak. A hulla zsebében egy cseléd- s egy imakönyvet találtak ; az előbbiből megállapították, hogy a szeren csétlen aggastyán neve Hrubely András tót-kraj- nyai illetőségű, 76 éves egyén volt. A hulla fekvése, s a nyakára szorított szíj, bár igazolja, hogy erőszakos halállal múlt ki, de a mi kétségtelenné teszi, hogy itt rablógyilkosság esete forog fenn, abból következtethető, hogy pénzes zacskóját, melyet a felvidéki ember nyakán szokott hordani, levágva üresen találták. Az eddigi rendőri nyomozás megállapította, hogy az áldozat azelőtt való nap a gyilkosság helyével átellenben lévő >Hős Magyarhoz “címzett korcsmában ivott Magyar József és Rohó András ref. sírásókkal shogy állítólag 3— 400 ft pénz volt nála, melyet Kassáról jövet Tokajban lakó fiának szándékozott vinni, s minthogy a pénzzel nem gondolta bátorságosnak a korcsmában tölteni az éjt, a sírásókat kérte fel szállásadásra, kik azt készséggel fölajánlották ; ezeket legott le is tartóztatták s náluk a házmotozást megejtették; mostanig azonban ellenükben oly terhelő ok, vagy önvallomás, mely kétségtelenné tenné, hogy a rablógyilkosság elkövetői ők voltak, nem merült fel. A vizsgálat egyébként más irányban is erélyes folyamatban van. (Olasz-Liszkán) a ref. egyház kebelében, irja levelezőnk, szép ünnepet ült szept. 11-én a református egyház 1525-ben történt keletkezésének és a mostani templom 100 éves fenállásának emlékére, a vidékről felekezeti különbség nélkül szép számban egybesereglett gyülekezet jelenlétében. Az alkalmi imát tiszt. Abaházy József ev. ref. lelkész mondotta. Azután hatásos beszédben ecsetelte az egyház és templomának viszontagságos múltját, különösen rámutatván arra, hogy még csak 100 év előtt is a prot. egyház helyzete, mely a lelkiismeret szabadságáért küzdött, mily szánandó volt, s kiemelvén azt, hogy menynyire más ma a hazai protestánsoknak s éppen a liszkai ref. egyháznak a sorsa, mikor is ez alkalmi ünnepen a protestánsokkal a többi vallás felekezetek jelenlévő tagjai is együtt örvendenek Azután a liszkai egyház keletkezésére s viszon- tagságaira vonatkozó történelmi adatokat sorolta föl, melyekből közlöm a következőket: Liszkán az első reformátorok Literáti Lukács Bálint és ennek fia Péter voltak, kik már negyedfélszáz évvel ezelőtt oly erősen megvetették itten a reformáció alapját, hogy ebben az időben s attól kezdve 1680 tájáig más vallásfelekezetü ember mint református nem igen volt. A mostani róm. kath. templomot 1600-ban Bocskai István főispánsága alatt s valószínűleg az ő segedelmével is építették fel. A szép sugár torony, mely most is a kornak egyik hatalmas alkotása, 1633-ban épült. Stenczel Dániel és Szebényi János kassai kőmives mesterek voltak építői. A templomot 1672-ben elfoglalták a katolikusok, de már 1675-ben Tő- kölyi visszaadatta azt, minden más elfoglalt va- gyonokkal együtt, a reformátusoknak; mig 1688- ban tőlük végképpen elvétetett karhatalommal. Ezután a körülményekhez mért fatemplomot építettek a kálvinisták, de ez is 1711-ik évben, Ember Pál prédikátorsága idejében tőlük elvétetvén, leromboltatott. E szomorú helyzetben aztán majd itt, majd amott tarthatták az isteni tiszteletet. A mostani templom helyét 1721-ben már megvették ugyan, de a templom felépítéséhez csak 1784- ben kezdhettek s 1787 szept. 9-én avatták föl az isten házává. — Lélekemelő volt hallani a helybeli földmivesekböl alkotott énekkar által meglepő készültséggel előadott templomi müdarabo- kat. Ez a meghatóan szép dolog Gagyi Károly tanítót dicséri. (Közli: Balázsy Ede.)*) (Paraszt párbaj.) Varannón, a múlt heti vásárkor a vidéki parasztlegények jól bepálinkáztak az úgynevezett »Tégla« korcsmában. Egyikök, hogy-hogy nem, jól pofon csettintette társát s avval otthagyván, kiment. Hanem utána jött ám a sértett fél is s a keze ügyében levő furkóssal megmagyarázta neki, hogy mi az a sértett becsület. Erre a heti vásári közönségben nagy dulakodás támadt. A fütykösök csak úgy villámlottak, a hátak meg rémitően döngöttek. Végre az összeháborodott legények a kereszt mellett szabad térre érvén, a pofadó legény oly hathatósan talált oda legyinteni ellenfele halántékára, hogy ez nyomban a földön maradt s jó hosszú időbe tellett, amig eszmélethez jött s társai segítségével haza ballagott. A parasztlegény becsületére ilyképpen vívott párbajról a segédek helyett majd az orvos fog nyilatkozatot adni. A henczóczi hős parasztlegényeket még a verekedés éjjelére bekisérték a csendőrök. (Gesztely) ma egy hete nagy veszedelemben forgott. A délutáni órákban kigyuladt a biró háza s a tűz erős északi szél által gerjesztve hamarosan ijesztő mérveket öltött. Egy negyed óra alatt 10 ház a melléképületekkel együtt lángban állott. Sok takarmány és gabnanemü lett a tüa martaléka. Szerencsére a szél kedvező irányba fordult s csak az isten óvta meg községünket, irja tudósitónk, a végső megsemmisüléstől ; mert ami szinte hihetetlen dolognak látszik, Gesztely részére még eddig nem találtak fel a neki való tűzi fecskendőt. (Pedig a vármegyének is van egy pompás jó vizipuskája — eladó, szerk.) (A kettős könvvitelben) jártas egyén, mint segéd-könyvelő alkalmazást keres. Bővebb felvilágosítással szolgál kiadóhivatalunk. (Az utolsó előfizető) Boruth Elemér összegyűjtött munkáira a kétszáznyolcvankilencedik egyszersmind utolsó előfizető, Villám Arnold m. kir. honv. őrnagy személyé ben nehány nap előtt jelentkezett a kiadónál. A legalább is hatszáznyinak remélt előfizető számához viszonyítva nagyon mérsékelten megállapított előfizetési ár a müvek megjelenési költségét gyengén fedezte. A kötetek bolti ára már emiatt is magasabb árban fog megszabatni. Irodalom. Budapesti Hírlap. Hogy a magyar sajtó az utóbbi évek alatt hova fejlődött, annak legszembeszökőbb bizonyítéka a ,Budapesti Hírlap,4 Magyarország legelterjedtebb, legkedveltebb újsága, a mely naponkint immár annyi példányban jelenik meg, amennyit eddig nem mutatott föl nálunk egyetlen egy magyar lap sem,- jele ez a miivel magyar közönség oly mérvű bizalmának, a minővel sajtónknak még egy orgánuma sem dicsekedett. A „Budapesti Hírlap* programmját: magyar szellemben működni a magyarságért, fényesen igazolta az olvasóközönség, pártkülönbség nélkül. A lap vezércikkei mindig a közvéleményt fejezik ki függetlenül és nyíltan; tárca- és szépirodalmi rovatai becses és érdekes olvasmányok egész tömegét adják; a napi eseményekről pedig úgy a szerkesztőség belső tagjai mint külső dolgozó társak munkája által oly gyors, hü és kimerítő értesítésekkel szolgál, mint Magyarországon egyetetlen más lap sem. ügy a haza vidékein, mint az egész külföld nagyvárosaiban saját tudósítói vannak, a kik minden nap táviratokkal közlik a „Budapesti Hirlap*-pal a nevezetes eseményeket. E naponkint oly bő és érdekes tartalommal megjelenő lap kedves vendége lehet minden magyar háznak és szívesen látja minden család is, mert a szerkesztőségnek gondja van rá. hogy a „Budapesti Hírlap» mindig a jó Ízlést szolgálja, Rendkívüli elterjedése mellett rendkívüli olcsósága is: negyedévenként csak 3 ft 50 kr, egy lníra 1 ft 20 kr. A „Budapesti Hírlap" megérdemli, hogy eddigi nagy sikere még jobban fokozódjék és maradjon mindig a magyar közönség kedvence. Előfizetések vidékről legcélszerűbben postautalvány ltjai eszközölhetők a következő cim alatt; „Budapesti Hírlap» kiadóhivatalának. IV. kerület, Kalap-utca ÍG. szánt. A »Képes Családi Lapok« szépirodalmi, társadalmi s ismeretterjesztő hetilapra hívjuk fel lapunk olvasóink becses figyelmét. A »Képes Családi Lapok« kilenc évi fenállása óta mindig a tökélesedés felé haladt, nemes és izlésteljes irányban, élénken és változatosan szerkesztetett s áz olvasó közönségnek, évenkint annyi eszme és ér- I zelem nemesitő, mulattató, művelő s Ízlésfejlesztő olvasmányt nyújtott, amennyit húszszor annyiért se lehetne megszerezni, mint a mennyi a »Képes Családi Lapok«-nak az előfizetési ára. E lap most október i-jével tizedik évfolyamába lép s munkatársai közé a legkitűnőbb hazai Írókat számítván, nyugodt lelkiismerettel ajánlhatjuk olvasóinknak pártfogásába. A „Képes Családi Lapok“ kilenc éves becsületes múltja s kötelességszerü törekvése megérdemli a legszélesebb körű támogatást s kívánatos, hogy minden magyar család az előfizetői közé tartozzék. A „Kepes Családi Lapok* tizedik évfolyamának i-ső száma a következő érdekes tartalommal jelent meg : Az asszony. (Elbeszélés.) Tolnay Lajostól. — Tavasz- álom. (Költemény.) Bartók Lajostól. — Csak rangosán. (Csevegés.) Elemértől. — A két Pataki. (Elbeszélés.) Szendreitől. — A kigyósziget. (Elbeszélés.) Carmen Sylvától. Fordította : Veress Endre. — Nyár végén. (Költemény.) Patyi Istvántól. — A gyüszü története. —cs. — Végletek. (Elbeszélés.) Szerelemhegyi Mőczár-Jánostól. — Gondolat töredékek. — Képeinkhez. — Mindenféle. — Képek : A cigénynő; — A szerelmes levél. •— Hamarosan. — Melléklet: „A szökevények." (Regény, folyt.) V. Gaal Karóimtól. I. 193—208 oldal. A .nő a házban* cimü melléklet, mely a háztartás minden ágára kiterjeszkedik, s divatképeket is hoz, minden második számhoz csatoltatik. — A borítékon: Sakktalány. — Számrejtvény. — Heti naptár. — Megfejtések. — Megfejtők névsorai stb. A „Képes Családi Lapok» előfizetési ára egész évre 6 frt. — Félévre 3 frt, — Negyedévre 1 frt 50 kr, mely összeg Méhner Vilmos kiadóhivatalába (IV. kér. papnövelde- utca 8. sz.) küldendő. A »Keresztény Magyarország« cimü antiszemita irányú heti lap, mely Clair Vilmos szerkesztésében jelenik meg Budapesten, f. é. október havával második félévi pályafutását tartalomban meggazdagodva kezte meg. Előfizethetni reá Budapesten a kiadóhivatalban, üllői-ut 21-ik szám alatt. Előfizetési ára egész évre 4 ft, félévre 2 ft, negyedévre 1 ft, egy hónapra 35 kr. Szerkesztőségi posta. P. S—r urnák, Helyben. Derék s pompás kis füzetét köszönettel vettük s jövő számunkba Írunk róla kellő ösmer- tetést. Fogadja üdvözletünket. Az „Akkor és most* cimü vers nem közölhető. Felelős szerkesztők: PAYZSOSS ANDOR és HORVÁTH JÓZSEF. Főmunkatárs: DÓIT Gr Ó GrY. GÉZA. Kiadótulajdonos: ÖZV. BOEtJTH EL EMÉRNÉ. Tenyészmarha eladás. Schönborn Buchheim Ervin gróf munkács-szentmiklósi uradalmában egy eredeti teliyér pinzgaui törzs, és pedid: i bika, io tehén, 4 borjúval, 6 felfolyatolt üsző eladó. Ezen törzs a munkácsi majorban van megtekintésre falállitva. Az uradalmi igazgatóság. *) Múlt számunkból akaratlanul kimaradt. Szerk.
