Zemplén, 1887. július-december (18. évfolyam, 27-52. szám)

1887-07-10 / 28. szám

jegyzések alkalmazni elmulasztotta. Végül tekintettel arra, hogy mindaz, a ki portóköteles levelet illetéktelenül „portómentes“ megjelöléssel ad postára, csempészetet követ el, mely a fenálló törvények értelmében büntettetik, a törvényhatóság alantas közegei, a fentebb előadottak meg nem tartásából reájuk háramolható botrányos következményekre figyelmeztetendők lesznek. Budapesten, 1887. évi március hó 7-én, a miniszter helyett: Lukáts György sk., államtitkár.

48I2. sz. Zemplénvármegye alispánjától.

10 járási föszolgabirónak.

Tudomás és megfelelő eljárás végett kiadatik.

S.a.-Ujhely, 1887. ápril 16-án.

Alispán helyett :

Viczmándy Ödön, s. k. főjegyző.

Másolat. 1696. sz./III.

Tapasztaltatok, hogy a táviró-vonalok s azok szerelvényei főleg a szigetelők tetemesen rongáltatnak, s ennélfogva az évi fentartás emez anyagok pótlása miatt igen nagy összegeket emészt fel. Miért is a nmságu közm. és közi. minister ur f. hó 19 én, 9147. sz. a. kelt magas leiratával utasított, hogy az 1878. évi V. t. c. 439 és 440. cikkeinek még érvényben létére tek. cim figyelmét felhiva keressem meg, hogy a hatásköréhez tartozó összes községekben, a fenidé- zett t. c. határozatait nyilvánosságra hozatni azon hozzáadással szíveskedjék, miszerint azon egyének, kik a távirdai vezetékek, vagy ezek alkatrészei szándékos megrongálóit, kipuhatolják és feljelentik, vagy az ily rongálásokat megakadályozzák, az alóíirott távirda igazgatóság által 10 ftig terjedő jutalomban fognak részesitettni. Deb- reczen, 1887 márc. 25-én. Grandpierre s. k. kir. táv. igazg. titkár.

1091. sz. Zemplénvármegye kir. tanfelügyelőjétől.

Körözvények.

I.

A Kürthy Emil szerkesztése alatt megjelenő „Magyar Ifjúság« cimü képes hetilap komoly és tanulságos irányánál fogva pártolásra érdemes lévén, a vall. és közokt. m. kir. minister urnák f. é. jun. hó 23-án i486, ein. sz. a. kelt intézvé- nye értelmében az intézetek ifjúságának és az ifjúsági könyvtáraknak beszerzés végett melegen ajánltatik. Előfizetési ára egész évre 6 ft félévre 3 ft.

II.

1122.

A Légrády testvéreknél Budapesten, (Nádorutca 7. sz. a. ) Ö császári és apostoli királyi Fölségének eredeti felvétel után sokszorosított arcképe, mely is szobák és hivatalos helyiségek díszítésére igen alkalmas, (ára vakkeietre feszítve 10 ft, díszes aranyozott kerettel együtt 6, 7, 8, 20 fttal több,) a vallás és közokt. m, kir. minister urnák f. é. junius hó 25-én, 5778. sz. a. kelt leirata értelmében tantermek és a tanítók részére, beszerzés végett ajánltatik.

S, a.-Ujhely, 1887. julius 4-én.

Nemes Lajos,

kir. tanácsos és tanfelügyelő.

Vásár után. *)

Az ember szerves lény. Női, gyarapodik, mint más ez alá a kaszt alá eső teremtmény. Ámde mint minden növekedő véges lény, alá van vetve mindazoknak a bajoknak és romlásoknak, melyek nembelijét érik. Csak mig szelleme öntudatára jut, mennyi sok bajnak van kitéve e földi mártír. Felnőtt korában pedig a betegségeknek és nyavalyáknak egész légiója ki- kiséri, hogy utolérvén: kegyetlenül megfojtsa. Nem jajjgatunk miatta, nem szólalhatunk föl ellene, mert ezt a természet örök törvénye parancsolja igy, azzal az indokolással, hogy háztartásában az egyensúly meg ne legyen zavarva. Ez a törvény mindenkin végrehajtatik kérlelhetetlenül, nem úgy, mint a parlamentek által hozott ko- deksz, mely követvén a latin szabályokat, egyesekre kivételt tesz. Mindenkinek meg kell halni ebben, vagy abban a nyavalyá ban, a szerint, a mint sáfárkodott életével. Az ember komikuma az élet, tragikuma a halál.

A kik az élet terheit egészséggel vonszolják, bár mumusként áll előttük ez a tragikai lépés, mégis többé-kevésbé vidáman élnek, dacára Schoppenhauer nézete*) Ajánljuk a közig, bizottság f. hó 12-iki ülésének figyelmébe. Szerk.

inek, ki szerint az embernek ezért a hitvány ’ életért születnie sem volt érdemes.

Schoppenhauer pesszimisztikus filozófiájához mit szóljanak most már azok, kik élnek, mégis meg vannak halva: a bénák, a vakok, a végtagjaikban megcsonkultak és az istenség ezer átkával sújtott szerencsétlenek: a koldusok, kiknek a morális világ törvényei szerint élniök kell, de ön- hatalmilag meghalniok nem szabad; kiknek bénaságuk mellett nincs vagyonuk, de van ép gyomruk; kiknek kezét már megette a földi féreg, de szájuk annál jobban áhi- tozza a falat-kenyeret; kiknek lábuk már tudós professzorok spiritusában ázik, de szervezetük a mindennapi tápért esdekel ; kik előtt elborult már a világ, nem látnak egyebet sötétségnél, s kenyeret kell keresniük, hogy megélhessenek, pénzt, hogy meztelen testüket ha nem is az elemek ellen, de a világ szúró szemei elöl eltakarják. Mit szóljanak ezek ? Semmit. Azért csináltatott a sok siralmas ének, hogy fújják a jeremiádokat:

»Adjatok, adjatok, a mit isten adott.«

Nem igaz. Az emberiség minden kalmár szelleme mellet sem feledkezett meg róluk. Gondoskodott arról, hogy nyomorult életük, a mennyire az emberi korlátoltság engedi, türhetővé váljék. A törvényhozás szárnyai alá vette- ezeket a szerencsétleneket. Hogy ne kellessen szégyenszemre ház- ról-házra járniok, kimondotta, hogy minden község köteles eltartani szerencsétleneit.

Ámde a törvényt nálunk csak azért hozzák, hogy a papírgyárak meg ne bukjanak. A sok ékes dikcióval garnirozott törvény bekerül az országos törvénytárba. Ott szépecskén belepi a szitáló por. Akkor, aztán eljön a terített asztalra egy ici-pici bogár, neki áll a papirosnak, s gyomrába temeti az országos költségen létrejött bölcs gondolatokat.

Itt van pl. ez a fatális ^koldus-törvény« Milyen rég óta kikerült már a nyomtató gép alól, s Zemplén vármegyének empo- riumában: S.-a.-Ujhelyben kell látnunk, hogy nincs végrehajtva. A legközelebbi vásár alkalmával tapasztaltuk ezt. Minden bevonulási ut elvolt lepve a koldusok árjától. Alakjuktól önkénytelenül elfordult szemem. A gyilkoló betegségnek minden kigondolható eltorzítása képviselve volt itt, az arcot felfaló ráktól a teljes lábatlanság- ig. S hogy a megrázó képhez zene is legyen, oly mélabus, de egyszersmind kellemetlen hang egészité ki az egészet, hogy az emberben önkénytelenül a szánalom, undor és a szégyenérzet vegyes érzelme költ fel.

Civilizált államban, rendezett társadalmi viszonyok között, még ha nem volna is reá törvény, ilyet megtűrni nem szabad. Ez a koldulási rendszer a mellett, hogy kihívja a közmorált, arculcsapja a szégyenérzetet, mélyen sérti az illemet, még azonfelül, mondjuk ki úgy, a hogy van, szemtelen és tolakodó is, melyet továbbra is elnézni bűnös hanyagság lenne.

A törvény azért törvény, hogy azt a maga szigorával kérlelhetetlenül hajtsák is végre. Szabó Kálmán.

A tüzveszedelem ellen.

Kassa város uradalmainak főmérnöke, Soukup Adolf, ki a kaszárnya-tervezés terén, mint kiváló szakférfiú e réven vármegyénkben is ismeretes s annak idején tagja volt a monarkhiában építendő normál-kaszárnyákat tervező országos vegyes-bizottságnak, jelenleg egy uj szerkeszetü lovassági laktanya tervezetével foglalkozik, a mely igen fontos igények megoldását célozza.

Tervében az egyes épület-részek, mint legénységi laktanya, istálók, félszerek, kovács-műhely, szóval valamennyi épület, melyek egy kaszárnya telephez tartoznak, oly szerkezettel bírnak, melynek előnye, hogy a faanyagok, kivéve a padozat, ablakráma és ajtókat teljesen mellőztelek, s igy mind külsőleg, mind pedig belsőleg tüzmentesek, mely okból a tüzbiztositás egészen fölösleges lesz.

Ez épületek fentartására szükséges költekezések csak a falazat-javításra és az idöközönkint teljesítendő mázolásra szorítkoznak, aránylag tehát nagyon lényegtelenek.

Az épületek szerkezete teljesen megfelel azoknak az igényeknek, a melyek az újonnan építendő laktanyákra nézve fenálló utasításokban foglaltatnak ; ugyancsak megfelel az egészségügyi szabályoknak és tartósság tekintetében az eddigi építkezések biztosságát messze túlhaladja.

A mi ezen tervezetek keresztülviteléhez meg- kivántató költségösszegeket illeti, említést érdemel az, hogy ez összegek teljesen egyenlők az eddig szokásos építkezésekre fordított összegekkel, esetleg kedvezőtlen helyi viszonyoknál csak nagyon kevéssel nagyobbak.

A szerkezet egyébként nemcsak kaszárnya-telepekre alkalmas, hanem egyáltalában minden előforduló építkezésnél alkalmazható.

Soukup Adolf ezen itt felsorolt előnyöket szem előtt tartotta tervezete kidolgozásánál s nekünk volt alkalmunk meggyőződni arról, hogy munkáját szép siker koronázta, melyet e helyütt annyival is inkább hangsúlyozni kívánunk, mert ezek a jövő építkezésekre is messze kiható tervezetek különös figyelmet érdemelnek ama községek és hatóságok részéről, a melyek jelenleg a kaszárnya-épités kérdésével foglalkoznak. Fontos ez a tervezet nevezetesen lovassági telepek felállításánál, a hol az istáló s azok mellékhelyiségeiben könnyen gyuló szalma és szénával dolgozik a legénység; mert eltekintve attól, hogy tűz esetén a kármegtérités nincs arányban a szenvedett tényleges kárösszeggel, a kár nagyobb része a legénység újabb elhelyezésénél áll elő, a mely még hozzá semmi fedezetet sem nyer.

Ezek előre bocsátása után csak kötelességet vélünk teljesíteni, a mikor a kaszárnya épités kérdésével foglalkozó hatóságokat erre a teljesen tüzmentes s a rendes épitési módozatnál nem költségesebb uj szerkezetű építkezésre figyelmeztetjük. Soukup Adolf, Kassa városi mérnök szives készséggel ad minden hozzá intézett kérdésre felvilágosítást, sőt kész szerkezete érdekében tervekkel is szolgálni, a mennyiben e részben már szakavatottságának élő példáját adta nem egy ízben, a hol az általa tervezett laktanyák 6—7 százalékot, sőt Kassán 8 százalékot jövedelmeznek, a mely kedvező jövedelmezés a rendelkezésre álló terület helyes beosztásában leli magyarázatát. R.

Hírek a nagyvilágból.

Erzsébet királyné, felséges asszonyunk három heti tengeri fürdőhasználatra Cromer ángol- faluba utazott.

A »Kronprinc Rudolf« nevű tornyoshajót, az osztrák-magyar hajóhadnak ezt az újabb büszkeségét, melyen ezernyi munkás három éven át szakadatlan serénységgel dolgozott, a pólai kikötőben pár nappal ezelőtt bocsátották a tengerre. Ez ünnepies aktusnál Őfelsége a király is jelen volt.

Bolgár országnak végre van fejedelme. A nemzetgyűlés Battenberg Sándor megüresedett fejedelmi trónjára Koburg Ferdinand herceget vá lasztotta meg egyhangúlag. Ferdinánd herceg, most már bolgár fejedelem, 26 éves deli katona, magyar honvéd-huszár tiszt. Rezső magyar királyfinak sógora és unokaöcscse Viktória ángol királynőnek.

Vilmos császár Emsbe érkezett a fürdő használatára. Az agg-császár kitűnő színben van.

Angliában a hetek óta tartó nagy szárazság országos csapássá vált. Walesben a szénatermés tönkre ment. A marhákat tulajdonosaik potom áron vesztegetik el, mert nem tudják mivel élelmezni. A vizszükség oly nagy, hogy a régen elhagyott kutakat kellett újra megnyitni s még igy is a viz a sörrel egy áron kél.

Zug, svájci városnak egy része földcsuszamlás következtében a zugi tóba sülyedt.

A kolera Olaszországban ismét kiütött. A lakosság között nagy a rémület.

I ' ,;j é

Hírek az országból.

Török Napóleon gf. Ungvármegye főispánja, állásáról leköszönvén, hü, buzgó és sikeres, működése elismeréséül a sz. István-rend kiskeresztjét kapta. Helyébe fia, Török József gf. neveztetett ki. Az uj főispán csak nem rég múlt 40 éves.

A magyar írók és művészek' az erdélyrészi közművelődési egyesületnek Sepsi-Szent Györgyön f. évi augusztus hó 28-án tartandó közgyűlésére aug. 21 — 28-ig kirándulást rendeznek. Indulás Bpestről. Arad, Déva, Vajda-Hunyad, Petrozsény, Segesvár, Brassó, Élőpatak, Tusnád azok a városok, melyek a kirándulási tervezetbe, mint pihenő pontok, fel vannak véve. S.-Sz,-Györgyön ez alkalommal székely kiállítást is rendeznek. Részvételi jegy ára, mely egy hónapi érvénynyel bir, 30 ft. Jelentkezni lehet Dolinay Gyula titkárnál. (Budapest, nemzeti színház bérháza 1. em.)

Folytatás a mellékleten.