Zemplén, 1887. július-december (18. évfolyam, 27-52. szám)
1887-09-18 / 38. szám
Egyesületi élet Folyó hó 4-én a gyártelepi dalárda által tartott kisorsolásnál a még ki nem váltott nyereménytárgyakat a következő sors- jegyek nyerték: Sorsjegy Nyerem, tárgy Sorsjegy Nyerem, tárgy szám szám szám szám 37 8 352 65 49 180 440 20 52 77 443 i 124 90 478 157 154 162 489 114 172 6 560 102 304 64 571 99 334 4 583 94 589 107 812 126 648 30 818 163 674 86 833 54 684 145 987 76 747 19 991 136 768 45 1054 155 769 52 1072 27 785 in 1096 120 Hogy a nagyérdemű közönségnek alkalmat nyújtsunk ezen tárgyak átvételére, a kitűzött idő f. hó 25-éig meghosszabbittatik. A rendezőség. Egy nyolc-száz éves templom;6) (Karosán. Zemplénvármegyében.) — Művészettörténeti cikk. — (Folytatás.) Ezen megállapításunk igazolásául s egyszers- mint e remek ősrégi templom ismertetéséül szolgáljanak vizsgálódásaink közben szerzett tapasztalataink, s levont következtetéseink. Hazánkban a román Ízlést, a templomok építésénél, közvetlenül az ókeresztyén bazilika építési stílje előzte meg, — bár az építés haladásának s az egymást okszerüleg követő építési rendszerek történetében a kettő között a byzanczi stil fordul elő, de ez Ízlés nálunk nem birt érvényre jutni, byzancyi építési emlékeink legalább nincsenek. A bazilikának azonban, habár csak alapfalaiban, és az ezt hazánkban követő román építésnek számos ép emlékeivel dicsekedhetünk. Hogy a bazilikát nálunk rögtön a román építés köyette, egyik bizonyság lehet erre ép a karosai templom építési rendszere is, mely egyszersmint e templom korának meghatározásában is világot gyújt. Ugyanis csaknem szemmel leolvasható ebből, mint ezt alább igazolandom, hogy a karcsai templom építésében e két rendszer mily küzdelmet vívott egymással az érvényesülésért, mig végre is az építés egyrészében ugyan még a bazilika, de a legjellemzőbb részekben, kivált a külsőkben, a román Ízlés jut túlsúlyra. És éppen e küzdelem, s e barátságos megosztozkodás mutatja az építés korát, vagyis hazánkban a bazilika hanyatlásának és a román ízlés keletkezésének legelső idejét: a Xl-ik század legelejét. Vannak azonban más jelenségek is, melyek a kort jelölik ki. Mielőtt azonban ezekről, mint ilyenekről, szólanék s fentebbi állításomat igazolnám, vegyük előbb általában a román templomok, aztán a karcsai templom építési rendszerét és szerkezetét sorrendben párhuzamos elemezés alá. A román építés legelső kezdetében a X-ik századtól a Xl-ik század végéig még szigorúan egyszerű, a XII-ik században egész fényében kifejtik, a XIII-ik század első felében pedig már uj elemeket vesz fel, sőt itt-ott a csúcsíves rendszertől is kölcsönöz egyes részleteket. E fejlődésnek megfelelően a román Ízlésben három korszak kü- lömböztethető meg, u. m. a korai román a Xl-ik század végéig; az újabb román a XII-ik században és az átmeneti román kor a XJI-ik sz. végén és a XIII-ik sz. elején. A magyarországi korai román templomok, minden egyszerűségűk mel'ett három hajósak, mint a bazilikák, s vagy mindenik hajót, vagy csak a fő-, a közép hajót a keleti olda'on félkörives fülke (apsis) zárja, mely sokkal mé'yebb, mint a bazilikánál, s ezért itt ez képezi a szentélyt. Továbbá a három hajót az apsistól egy kereszthajó választja el, melynek két vége a temp1om déli és éjszaki oldalfalán kívül esik. De hazánkban vannak kereszthajó nélküli román templomok is. A mennyezet eleinte vizirányos gerendamennyezet volt, mint a bazilikán, s hazánkban csak a XI. század második felében kezdetett alkalmaztatni a félkörives boltozat. A mikor, ha a templom mindjárt kezdetben boltozva volt tervezve, akkor a templom külső falából kiszökő támfalak, mint a boltív nyomását kívülről felfogó, s ekkép a boltozási rendszerben nagy szerepet játszó tárnok is alkalmaztattak. Az oszlopok és pillerék, melyek a középhajót az oldalhajóktól elválasztják, s a belső díszítésül is szolgálnak, nehézkesek, zömök aránynak, irombák. Az oszloptő két-há- rom gyürüzettel van környezve; az oszloptö díszesebb s növény-disz mellett nem ritkán állati és jelképes emberi alakok is alkalmaztatnak. Az ablakok félkörivesek s keskenyek, és a korai román korban leginkább egyesek. A korai román templom külsejének főtényezői : a tornyok és a homlokzat. Torony a magyarországi korai román tem plomokon kettő van, me'yek a nyugati oldalon a homlokzatból a fóbejárás két oldalán úgy emel kednek ki, hogy a templommal való szerves ösz- szefüggésük szembeszökő. A homlokzat, mely a román templomok legfőbb dísze, a középhajónak megfelelően, s azt kívülről jelezve, a két torony között emelkedik s fent oromfalban végződik. E homlokzat legkiválóbb része a főkapuzat (portale). Nyílása mély s belülről kifelé fokozatosan tágul felette kivül a homlokzat falain külön kiálló s szintén oromfalban végződő kisebb homlokzat van, melynek ormán mindkét oldalról lépcsőszerül eg egymásfelé emel kedő boltíves mélyedések (árkádok) vannak, vagy szentek szobraival, vagy mint a korai román korban azok nélkül üresen. A kapuzat-mélyedés mindkét oldalán belül, változatos alakú és diszü oszlopok állanak, melyeken a mély kapuzat mennyezeteként a korai román templomoknál csupán félkörives, az újabb román korban pedig váltakozva félkörives és csúcsives boltivek nyugszanak. Végül a homlokzat még több jellemző díszítményein kivül, nevezetes még, — de ez már az egész templom, külsején, — a fentebb is említett félkörives diszitmény, mely a párkányzatok alatt, mintegy szalag az egész templomon körül fut. Ezen a román templomokat jellemző szerkezeti s más lényegesebb sajátságok elsorolása után, melyet inkább mintegy ismertetésül a nem szakértő közönség kedvéért tettem, lássuk sorrendben feltalálhatók-e azok vagy nem, s ha igen, mennyiben a karcsai templomon. Mielőtt azonban ezt tenném, szükségesnek tartok a nép közt élő s e templom keletkezésére vonatkozó mondákból annyit felemlíteni, melynek egy része, biztosabb adatok hiányában valószínűnek látszik, másik ré sze pedig mondái szépségénél fogva igen érdekes s mint ilyet a jeles Tompa is megénekelt. E monda szerint: régesrégen, mikor még a magyarok közül sokan maradtak az ősi (pogány) valláson — volt egy hatalmas, gazdag keresztyén főur (a monda Rólandnak nevezi, alighanem a Szent-István alatti Rólandus Comes Palatii), a kinek roppant terjedelmű birtokait egyetlen leány- gyermeke örökölte E leány, kit a monda „a tündér« névvel nevez, mély vallásos buzgalmától indíttatva és dúsgazdag kincstárral rendelkezve, elhatározta, hogy azon a dombon, melyen ma Karcsa fekszik, egy templomot és apáca-kolostort építtet, minden vagyonát a kolostornak adja, s maga lesz annak első fejedelem asszonya. Az épitkezés meg is kezdetett, természetesen első sorban a templom, s az vagy egészen befejeszte- tett, vagy nem, de a kolostor építéséhez hozzá sem foghattak, mert időközben a tündér, miután előbb harangért küldött az égbe, maga is oda költözött örökre, meghalt. Ép ezért történt, hogy az angyalok, kik már repülve hozták a harangot az égből, ijedtökben a Karcsa vizébe ejtették azt, s ma is ott van az, viharos, égiháborus időben, ma is felhangzik a vizalatti iszap fenekéről hangja. (Vannak Karcsán öreg emberek, kik ezt megingathatatlanul hiszik, sőt lépéssel kimérik a parton a helyet, mely alatt az iszapban a harang eltemetve van, de ahoz közelíteni istenkisértés volna. Ennyit az ősidőktől apáról-fiura szálló monda .. . E szerint is tehát e templom a magyar keresztyénség kezdetén, a XI. század elején épült. Mert hiszen hát feltéve, de egészen meg nem engedve, hogy ha a hatalmas magyar nábob dúsgazdag egyetlen leánya »a tündér® kincshalmazát e templom és kolostor építésére és adományozására akarta fordítani, feltehető az is, hogy szándéka volt azt minden lehető és ismeretes fény és pompa alkalmazásával eszközölni, a mint ezt mutathatná az is, hogy az egész templom, az apsis kivételével, alapjától a tetejéig a legszebb veres barna faragott gránit kövekből épült, pedig e mocsaras, lápos és homokbuckás vidéktől a legközönségesebb kő is csak messze-távolból szállítható. Mivel azonban e templom úgy alaprajzában, mint szerkezetében, diszitményeiben és egész kivitelében nagyon egyszerű és a korai román korra a Xl-ik század elejére valló: igy „a tündér“ minden fényűző szándéka mellett sem építtethetett másképen, mint úgy, a hogy akkor az építés művészetének fejlettsége s a kor Ízlése megengedte, azaz a Xl-ik század korai román Ízlésében. De hagyjuk a mondát s vegyük bonckés alá a karcsai templomot építési jellege, szerkezete, jellemző részletei s ornamentumai szerint, s vonjuk le ebből az építés stíljét és korát. (Vége köv.) Tarnóczy Tivadar. Felelős szerkesztők: PAYZSOSS ANDOR és HORVÁTH JÓZSEF. Főmunkatárs: DONG Ó Ol V. Gr É 2 A. kiadótulajdonos: ÖZV. BORT7TH ELElvtÉRFTÉ. 201, 158, 207, 208, 209, 240/87. sz. Árverési hirdetmény. Alólirott kik. végrehajtó az 188 j. évi LX. t.-cz. 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a szerencsi kir. járásbíróság 1469, 1546, 1855, 1856, 1916, 2t3ö/p. 87. számú végzései által Roth Izsák javára 1198 frt 89 kr., Prop- per Ignácz 450 frt, Donath & Haas 166 frt 87 kr., 242 frt 07 kr., 201 frt 15 kr., Frankel Simon & Sohn 121 frt 04 kr., összesen 2380 frt 02 kr. tőke, ennek külömböző időkről számítandó 6% kamatai és eddig összesen felszámítandó perköltség követelés erejéig elrendelt biztosítási és kielégítési végre - hajtás alkalmával biróilag le- és feliilfoglalt és 2071 frt 10 krra becsült épületfa, deszke, léczanyagok, házi bútorok, eszközök, fabódék és 1 tehénből álló ingóságok nyilvános árverés utján eladatnak. Mely árverésnek a 3326/p. 87. sz. kiküldést rendelő végzés folytán a helyszínén, vagyis T.-Luczon végrehajtást szenvedett lakásán leendő eszközlésére 1887. évi szeptember hó 26-ik napjának d. e. 10 órája határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok ezen árverésen az i88t. LX. tvezikk 107. §-a értelmében a legtöbbet Ígérőnek becsáron alól is eladatni fognak. Kelt Szerencsen, 1887. évi szeptember hó 16. napján. Ilcgymcgliy I.sts/.lő, kir. bir. végrehajtó. ÉRTESÍTÉSVan szerencsém a n. é. közönség becses tudomására hozni, hogy a kis- piacon lévő kocsigyártó műhelyemben mindennemű uj kocsik készen kaphatók. Ócska kocsik javítását, festését avagy fényezését a legizlésteljesebben eszközlöm. Vállalkozom továbbá mindennemű mázolási iiiunkákra, a legszebb fa-Utánzásokkal; fényképekről a legsikerültebb életn:tgyságu képek előállítására krétarajzban ; végül a czímfestészet minden ágához tartozó munkák készítésére : festve, bron- zirozva avagy aranyozva. Nagyérdemű közönség! Még csak egy éve, hogy e városban működöm és máris ezen rövid idő alatt mélyen tisztelt megrendelőimnél számtalan fent elsorolt munkáim igazolják azt, hogy kitűnő képzettségem által megbízásaimnak hűen megfeleltem, és ígérem, hogy nagyrabecsült megbízásuknak továbbra is igyekezni fogok minden tekintetben megfelelni. Miért is bátor vagyok magamat a n. é. közönség becses pártfogásába ajánlani. Kiváló tisztelettel 4-6 HERIC2 SÁXTDOR. Hirdetmény. Nagy-Mihályon pénteken ez évi szeptember 23-án a 7. számú dzsidás- ezred által körülbelül 65 darabb kiselejtezett ló árverés utján azonnali készfizetés mellett eladásra kerül. Az árverés , a kos^-hoz czimzett vendéglő közelében fog megtartatni és reggeli 9 órakor veszi kezdetét. A cs. k. 7. dzsidás-ezred 2—3 parancsnoksága.
