Zemplén, 1887. július-december (18. évfolyam, 27-52. szám)
1887-08-28 / 35. szám
gyenek, meghagyom a jegyző uraknak, miszerint annak megtörténtéről, esetleg az ügy miben állásáról ugyan azon határidőig nekem múlhatatlanul jelentést tegyenek. S.-a.-Ujhely, 1887. augusztus 22-én. G-öllner, h. kir. adófelügyelő. 8045., 9311., 9365. zs. Zemplénvármegye alispánjától. 10 járási főszolgabírónak. Körözés s eredmény esetén jelentéstétel végett kiadatik. S.-a.-Ujhely, 1887. augusztus 1. Alispán helyett: Viczmándy Ödön, főjegyző. (Másolat). S.-a.-ujhelyi járás fószolgabirájától. 1792. k. i. 87. Tek. alispán ur! Köröztetés végett van szerencsém tisztelettel jelenteni, hogy Juhász Pál kolbásai lakos által f. évi május hó 7-én egy két éves körüli feketés szinü és egy db egy éves körüli deres szinü kanca csikó bitang- ságban találtatott. S.-a.-Ujhely, 1887. jun. 8. Br. Gaizler sk., szolgabiró. Varannói járás fószolgabirájától. 2232. k, i. 87. sz. Tek. alispán ur 1 Balog András felső mislyei, abauj-tornamegyei lakos, f. évi Julius hó 4 én Varannón tartott országos vásáron Komenszky István kőporubai lakostól egy tehenet vásárolt, mely a vevőtől hazamenés közben megszökött. A tehén leírása: közép nagyságú, sárgás szőrű, hátrahajló szarvakkal. Felkérem a tek. alispán urat, hogy ezen tehenet vmegyeszerte köröztetni szíveskedjék. Varannón, 1887. évi julius hó 7-én. Füzesséry György sk., főszolgabíró. A bodrogközi járás fószolgabirájától. 1902. k. i. sz. Tekintetes alispán ur! Klein Jakab szol- nocskai lakos által f. évi junius hó 30-án egy 2 éves, veres, hóka fejű kanca és egy 2 éves, világos pej. csillagos homloku, heréit; végre egy 2 éves, fekete kanca csikó vétetvén bitangságba, azoknak köröztetése iránt intézkedni méltóztassék. Hivatalos tisztelettel maradván Királyhelmeczen, 1887. julius hó 6-án. Bencsik István sk., főszolgabíró. 7492. sz. T. Zemplénvármegye alispánjától. 10 főszolgabírónak. Kuczi Mária kudlóczi lakos, a homonnai szolgabiró által 1886. évi szept. hó 23 án m. sz. a. kiállított szolgálati cselédkönyvét f. évi január 20-ika körül S.-a.-Ujhelybe utazása közben a vasúton elhagyván, az ezennel érvénytelennek nyilvánittatik. Alispán helyett: Viczmándy Ödön, főjegyző. Zemplénvármegye bizottságának S.-a.- Ujhelytt 1887. julius 2i-éu tartott rendes évnegyedes közgyűléséből. 211/7596. sz. Olvastatott a m. kir. közmunka és közlekedési minisztérium f. évi 21334. sz. a a megyei utfentartási költségelőirányzat, valamint a közmunkaváltság-árak megállapítása tárgyában hozandó megyei határozatok közhirrététele és annak megtörténte után a közmuka és közlekedés minisztériumhoz felterjesztendő határozatok iránti utasítást tartalmazó leirata: Ezen miniszteri intézvény másolatban az alispánnak, jegyzőknek, a kir. építészeti hivatalnak rattól függő mozgások szünetelnek, és csak az attól függetlenek, habár lassított mértékben, működnek. Minthogy pedig az akarattól függő mozgások a munkálkodást közvetítik vagyis képviselik, nyilvánvaló, hogy ama állapot annál biztosabban áll be, minél hoszabbra nyújtjuk ki a munkálkodás tartamát; és annál gyorsabban, minél rövi- debb megszakítással vagyis pihenés mellett végezzük azt. A tapasztalatra hivatkozva, tudjuk, hogy ha a munkálkodást csak rövid megszakítással végezzük, hamar elfáradunk; ha pedig szünet nélkül folytatjuk: végre önkényt is beáll ama állapot, melyben a munka folytán elhasznált anyagok helyrepótlása az emberi szervezetben nem történhetik meg kellő időben, és épugy mint a munkálkodás folytán fokozott anyagcsere salakjai, részben ott maradnak a szövetek belsejében; minek folytán az egyes szervek munkálkodó képessége nem csak alászáll, sőt végre meg is szűnik, — és ezt az állapotot a közéletben mint »kimerülés *-t ismerjük. — Akarva nem akarva, a kimerült ember rendesen mély álomba szokott esni. És megszakítás nélkül addig alszik — mig föl nem ébred ? I Oh nem, hanem addig, mig az anyagcsere salakjai, vagyis a kimerültség termékei, az emberi szervezetből azáltal takarittatnak ki, hogy annyi okszigén halmozódik fel ismét a testben, mely elegendő a fölösleges szénsavat kiűzni és igy a vérnek nagyobb fokú viszeressége megszünt- tetvén, ismét helyre áll a vér egyenlő eloszlása, melynek azután a működésűket újra kezdő szervek veszik hasznát. Látjuk tehát hogy a munkálkodás határát, bizonyos állapotok szabják meg, melyek a közéletben mint „pihenés“ és »alvás* ismeretesek, kiadatni, továbbá a »Zemplén« hivatalos lapban közöltetni rendeltetett. Kelt, mint fent. Jegyzetté : tb. főjegyző. Kiadta : Viczmándy Ödön, főjegyző. (Másolat) Közmunka és közlekedésügyi m. kir. miniszter. 21334 szám. Több törvényhatóság azon kérelemmel járult hozzám, hogy az utfentartási költségelőirányzat, valamint a közmunkaváltság- árak megállapittatására vonatkozó határozatoknak az 1886. évi XXI. t. c. 7. §-a értelmébon leendő kihirdetésétől felmentessék. E kérelem folytán addig is, mig a közmunka-ügy törvényhozási utón rendeztetni fog a következőkről kívánom a címet értesíteni : Az utfentartási költségelőirányzat a törvényhatáság fontos érdekeit érintvén, másrészt a törvényhatósági közterhek és költségek viselésére, fedezetére vonatkozván, annak közérdekű voltához kc-síg egyáltalán nem férhet. Ennélfogva az egyes adózó honpolgároktól nem vonható el azon jog, hogy úgy a törvényha tóság közérdekeit, mint a magánérdekeket is érintő költségelőirányzatra nézve észrevételeiket megtehessék, szükség esetén az előirányzat ellen felszólalhassanak s részükre mód és alkalom nyújtandó, hogy ezen jogokat gyakorolhassák. Ennek lehetőségét pedig csakis az illető határozat fen- nebb érintett törvényszerű közhirrététele, továbbá az idézett törvény 8. §-ában a közérdekű határozatokra nézve biztosított felebbezhetési jog adja meg. Tekintettel tehát a fennebbiekre, ezennel elrendelem, hogy az 1886. évi XXI. t.-c. 7. és 8. §§-ai, melyek a közérdekű határozatok közhirrététele és felebbezhetése iránt intézkedik a közmunka költségelőirányzat megállapítására vonatkozó határozatokra is, kivétel nélkül alkalmaztassanak, kijelentvén, hogy az érintett törvényes eljárás előtt ezen költségelőirányzatok tárgyalásába bocsátkozni nem fogok. Hasonlólag kívánnom kell a közmunka-váltságának megállapítására vonatkozó határozatoknak, az idézett törvény értelmében való kihirdetést is ; mert e határozatoknak, melyek a törvényhatóság minden egyes polgárának anyagi érdekeit oly közelről érintik, közérdekű voltához sem férhet kétség. Minthogy pedig a váltságárak megállapítása az utfentartási költségelőirányzat megállapításával oly szoros összefüggésben van, hogy azok egymástól alig választhatók el, illetve külön alig tárgyalhatok, mert a költségelőirányzat kiadásainak megállapításánál az elérhető bevételek tehát a fedezet, számba veendők a bevételek alapját pedig a váltságárak képezik: ennélfogva szükségesnek tartom, hogy jövőre cim az utfentartási költségelőirányzat tárgyalása alkalmával a váltságárak felett is határozzon és ezáltal lehetővé legyen a szükségletet a fedezet kérdésével együtt birálni meg. Hogy pedig ezen határozatnak — fent mondottak szerinti — kihirdetése kellő időben eszközölhető legyen ; továbbá, hogy az esetleg beadandó felebbezések felülbirá- lata által a költségelőirányzatok és váltságárak végleges megállapítása a jól felfogott adminisztráció megbénitásával halasztást ne szenvedjen, kívánnom kell, hogy azok mindig az előző évi őszi rendes közgyűlésben vétessenek tárgyalás alá. Ez alkalommal egyúttal azon nézetemnek is kifejezést kívánok adni, miszerint tekintettel a fent előadottakra, továbbá az 1886-ik évi XXI-ik t. c. 47. § nak f.) pontjára s végül arra, hogy a háztartásra vonatkozp költségvetés is közgyűlés iCsakhogy a pihenés fogalma korántsem egyenlő értékű az alváséval! Mert, hogy pihenve elaludjunk, vagy viszont; erre nézve első föltétel, hogy tiszta, üde, vagyis okszigéndus levegőben hajthassuk fejünket nyugalomra; annál is inkább, minthogy alvó állapotban az okszigénnak épp kétszeres adagára van szükségünk, mint ébredéskor l Ebből következőleg, az alvás »teljes kielégítésének« első tényezője az — alvóhely, mely, amellett, hogy elég térés, még hozzá jól szellőztetett, világos és száraz is legyen. Mert, minél jobb oly helyütt a légcsere és minél csekélyebbek a levegő beszenyeződésének forrásai; tehát minél kisebb az egy hálószobában alvók száma : annál kisebb is lehet a »levegőbeli« térség, a nélkül, hogy a bentlevök egészsége azáltal kockáztatnék; átlag véve, egy személyre 25—30 köbméter térség elegendő. Azonfelül, ha még abban a kedvező helyzetben is vagyunk, hogy külön hálószobával rendelkezhetünk, a fenti igénynek második tényezőjeként, válasszuk meg annak fekvését úgy, hogy az vagy keletre vagy pedig délre nézzen. Ha nyugat felé fekszik, nyárban nagyon is meleg; ha pedig észak felé, csak kevés napsugarat nyer és azért igen dohos szokott lenni. Az udvar felé való fekvése, kivált ha az nem eléggé térés és nem mindenféle szeméttől ment : ép oly ártalmas, mintha e célra u. n. alvókát (alkove) vagyis tapasztalatilag sötét, szűk helyet használunk; mely amellett, hogy ritkán bir külön ablakokkal, hozzá még kellőleg nem is szellőztethető ; — az oly alvókában töltött éj után, nemhogy erösbödve, felfrisitve, de ellenkezőleg nagyon is bágyadtan szoktuk magunkat érezni. (Vége köv.) leg tárgyaltaik, az utfentartási költség előirányzat és váltságárak is mindig közgyülésileg volnának tárgyalandók még akkor is, ha különben a közmunka feletti intézkedést a törvényhatóság közgyűlése a közigazgatási bizottságra ruházta. Minthogy azonban némely törvényhatóság a közmunka feletti intézkedés átruházásával az utfentartási költségelőirányzat és váltságárak feletti intézkedést is átruházta, felhívom cimet, hogy amennyiben ez átruházás a cim részéről is a jelzett mérvben történt volna, az átruházás kérdését — a fent előadottak megfontolásával — vegye újból közgyűlési tárgyalás alá, s e részben hozandó határozatát hozzám terjessze fel. Végül értesítem, hogy az utfentartási számadási kivonatok is mindig közgyülésileg és pedig a tavaszi rendes közgyűlésben tárgyalandók; azonban az e részben hozott határozatoknak az 1886. évi XXI t. c. 7. § ának értelmében leendő kihirdetését nem kívánom, s elégségesnak tartom azt, ha az illető zárszámodások, az idézett törvény 17. §-a szerint, a közgyűlés előtt 15 nappal köz szemlére tétetnek ki. Felhívom tehát a cimet, hogy ezen rendele- tem végrehajtására szükséges intézkedéseket mielőbb s oly időben tegye meg, hogy a jövő évi költségelőirányzat és váltságárak megállapítása már ezen rendeletem értelmében legyen eszközölhető. Budapesten, 1887. május 25. Baross. Jön a király! Kitatarozták Terebes környékét, a tót Kánaánt. Hidak, melyek ezelőtt tapló mankókon inogtak, uj lábakat kaptak. Az utakat, melyeknek ragadós kovászán lépten- nyomon elakadt a boldogtalan utas, járhatóvá tették, ahol lehetett kikövezték, vagy kiporondozták, mert jön a legfőbb hadúr: a király. Az urak megcsináltatták, vagy a kiknek már volt kitataroztatták molyette mentéiket és kalpagjaikat, illő dolog lévén, hogy a legelső magyar ember nemzeti öltözetet lásson maga körül. Fényes depu- táció fogja fogadni. A vármegye szine, java. Kellis, hogy a vármegye hozzá méltólag rukkoljon ki a szeretett király, a legalkotmányosabb fejedelem elé. Megkívánja ezt nemcsak a konvencionális etikett, hanem ama benső ragaszkodás is, mely a nemzet és felséges ura között fenáll. Vármegyénk kívül áll az ország centrumán. Ez okból nincs is alkalma a királynak, hogy lakóit magas látogatásával gyakran szerencséltesse. Már ez egymaga követeli, hogy most, midőn uralkodói kötelessége hozzánk szólítja a királyt, ragadja meg a vármegye ez édes alkalmat arra, hogy az alkotmány legfőbb őrének, nemzeti létünk legfőbb biztosítékának, a legnépszerűbb fejedelemnek hozzá méltó legyen fogadtatása. El van ismerve, hogy törvényhatóságunk intelligencia tekintetében mindjárt Pest vármegye után következik. Ezt bizonyosan a fejedem is tudja. E nézet további fentartása tekintetéből, de legfőkép az uralkodó iránt való mély tiszteletből kifolyólag kívánatos volt, hogy a fogadó bizottság impozáns, de egyszersmind oly elemekből legyen összeszervezve, a kik ez ünnepies alkalomhoz mért értelmi színvonalon állanak. Il-ik József császár sárosvármegyei útjában ezekkel a szavakkal fordult el egy igen cifra, de üres fejű uraságtól: »Video vestes pulchras, frisuram gallicarn, séd radonéin nullám.« Gondunk lesz rá, hogy ez az eset nálunk még gondolatban se ismétlődhessék. A pórnépnek nincs fényes öltözetre szüksége. Meg van neki a maga egyszerű, de jellegzetes ünnepi ruhája. Menjen ebben az uralkodó elé. Lelkes éljeneiből igy is meg fogja tudni, hogy ő a kerek földön a legjobban szeretett fejedelem és a legirigyeltebb uralkodó, kinek trónusa nem kardokon és szuronyokon, hanem a nép megvesztegethetetlen szeretetén és ragaszkodásán nyugszik. Isten hozza körünkbe! Isten éltesse sokáig! Szabó Kálmán. Folytatás a mellékleten.
