Zemplén, 1887. július-december (18. évfolyam, 27-52. szám)
1887-08-21 / 34. szám
gyala valamely ragadós nyavalya iszonyú képében, vagy más bősz elem rombolásainak nem estek-e áldozatul. Mindeme tényezők beható vizsgálata az orvosi tudománynak egy uj szép ágát, az egész'ség- tant, teremtette meg, mely az emberek jólétének emelésére és földön tartózkodásuknak kellemesebbé tételére van hivatva és amely tudományt nemcsak az orvosoknak, hanem mindazoknak is kellene tanul- mányozniok, kik egyik-másik tekintetben a társadalom előkelőbb helyén állanak, vagy mint elöljárók szerepelnek. Mert amaz állítást, hogy >az egészség a lélek és szív ke 116 műveltségével párosulva az alap, melyen a földi boldogság legbiztosabban épül és nyugszik« minden műveltebb ember érzi és beismeri. De, hogy hazánkban mégis oly nagy az emberek, különösen a gyermekek halandósága, onnan van, »mert nálunk nem törődik senki a gyermekek egészségével és életével; nem az értelmetlen babonás anya és nem a fejletlen egészségügyi közigazgatás“ — mondja dr. Fodor József. Statisztikai adatok bizonyítják, hogy Európa átlagos közegészségügyi viszonyaihoz képest ioo ezer, Angliáéhoz viszonyítva pedig 150,000 gyermekéletet vészit el hazánk évenkint fölöslegesen.*) Igen, mert nyugati államaink az egészségügyre vonatkozólag annyi törvényt hoztak és úgy foganatosítják azokat, hogy még a járvány dühét is megtudják óvóintézkedéseikkel fékezni, sőt teljesen lokalizálni. Minthogy pedig célom nem az, hogy általános egészségügyi viszonyaink fejtegetésébe bocsátkozzam, azért szükebb térre szorítkozom és kérdem inkább: rnegtették-e és teljesitik e iskolaszékeink, mint az iskolának, eme kis minta-társadalomnak, vezetői és részben fentartói, ama kötelességeiket, amelyekkel ők annak Isten és emberek törvénye szerint tartoznak ? E kérdésnek szellőztetését és megbeszélését különösen fontosnak és időszerűnek tartom, mert mig egyrészt az iskola az, amelynek irányadóul kell szolgálni rend és tisztaság tekintetében a tanulók és lakosok előtt, addig másrészt nem közönyös dolog a szülőkre nézve sem, hogy gyenge csemetéik iskolábanlétük alkalmával nincsenek-e egészségükre káros behatásoknak kitéve. Egy hirlapi cikknek a keretei azonban nem , engedik meg, hogy e kérdést egész teljében vegyük tárgyalásba (sok jeles szakmunka kimerítően foglalkozik ezzel) és azért csak a tanulók életműködésére, szervezetére első sorban befolyással levő tényezővel, az iskolai levegővel, kívánok tüzetesebben foglalkozni. A körlég rendes körülmények közt okszi- gént, nitrogént, szénsavat és vizpárákát tartalmaz. Ezek közt a két első múlhatatlanul szükséges az állati életre és ezek közt a vegyületi viszony állandó. Nem úgy azonban a két utóbbi. Ezeknek mennyisége döntő befolyású lehet a szervezetre és azért igényli oly nagyon óvatosságunkat. Egyedül az okszigén éltet, a nitrogén mérsékli amannak hatását, mig a szénsav mérges gáz, mely nagyobb mennyiségben a tüdőbe jutva, gyors halált is okozhat; az igen nedves levegő betegséget idéz elő. Az okszigén az, melyet a jobb szivgyomrocs- kából jövő vér a tüdőben magával ragad, hogy a *) Példa erre az 187%-i kolera, mely nálunk 350 ezer ember életét oltotta ki, tehát 15 millió közül többet, mint Angol-, Francia-, Német- és Olaszországban az ő 150 milliójukból. London egészségügye igy fejlődött: a 17. században 1000 lélekre esett 70 halálozás; már e század közepén csak 25, jelenleg 1880 —1885-ig 20*9. — Dr. Fodor József: 4 Egészségügy* folyóirat 1. sz. szív bal pitvarába, aztán bal gyomrocskájába vive, innen ismét megindulva nagy kőrútján, a testet minden részében táplálja. Mikorra a körútját megfutott vér a szív jobb pitvarába ér, okszigén- jét és ezzel együtt szép világospiros színét, fri- sességét elvesztette; újból a tüdőbe jő tehát, hogy nélkülözhetetlen alkotórészét magához vegye, hogy tápláljon, anyagcserét létesítsen. Aki tehát ismeri a kettős vérkeringés folyamatát, vagyis tudja, hogy mint táplálkozik a test a vér által, az tudja azt is, hogy a vérre nézve nem közönyös, hogy a tüdőben mennyi és milyen levegőt talált; mert ha elegendő és tiszta levegőt vett magába a tüdő, úgy az anyagcsere könnyen létesül, jó, üde vér csörgedezik a test ereiben és ennek már befolyása van úgy a szervezetre, mint a kedélyre, a szellemre. Mi tanítók, kik hoszabb időn át figyelhetjük meg a zárt, büzhödt levegőben ülő gyermekeket, észrevehetjük a hatást, melyet az gyenge, fejlődésben lévő szervezetükre gyakorol s ha ehhez hozzávesszük még a tanulók testéhez nem mért padokat (a gerincferdülés, szükmellüség, rövidlátás stb. okozói) és más, a tanítás sikerét bénító körülményt; nem tarthatjuk túlzottnak némely jeles orvos állítását, melyszerint a gyermekek legtöbbje egészségének és legnevezetesebb szervei épségének árán vásárolja meg ismereteit. Ez állítást beigazolva látjuk a felserdült nemzedéken. A mostani nemzedék ifjai közt, különösen a nagyobb városokban, számtalan rövidlátó, ferdenövésü, gyenge emésztésű, szükmellü, a sorvasztó kór csiráit magában hordó, vérszegény található. Ennek oka a hoszu iskoláztatásban, ülő életmódban és túlterheltségben is keresendő, de mindenekelőtt abban találja magyarázatát, hogy tantermeink rósz berendezésüek, rendszerint tultömöttek, azaz a tanulók számához mérve kicsinyek ; nem bírnak azzal a tágassággal, amely az egészséges testi fejlődéshez okvetetle- nül megkivántatik; nem bírnak oly folyosókkal vagy szobácskákkal, ahol a tanulók télen, vagy esős időben magukkal hozott felső ruháikat letehetnék ; nincsenek elég nagy ablakaik, amelyeken a nap világa nagyobb mennyiségben behatolhatna és a természetes szellőztetés is könnyebben létesülhetne ; nincsenek állandó szellőztető készülékei stb. Ezek mind oly tényezők, amelyek az iskolai levegőre a leglényegesebb befolyással vannak, de a melyekre az iskolaszékek, helyesebben iskola- fenntartók, eddig mentői kevesebbet gondoltak (annál nagyobb tisztelet a kivételnek!) Tudatlanság vagy szükkeblüség, elfogultság vagy a tanulók csekély létszáma voltak-e okai eme jelenleg is meglevő mizériáknak, nem kutatom ; én csak annyit tudok, hogy ez állapotok tarthatatlanok, e bajokon, bármibe kerülne is, alaposan segítenünk kell. Kende Antal. (Folyt, köv.) A homonnai polg. fiiskolában az 1887/8. tanévre a beiratások szeptember 1—7. napjain fognak eszközöltetni. Azon növendékek, kik ez intézetben a múlt évben legfeljebb két tantárgyból kaptak elégtelen osztályzatot, javító vizsgálatot tehetnek. Ez iránt az igazgatóságnál szeptember i-én kell jelentkezni, a tantestület azután úgy a javító-, mint a pót- és magán vizsgálatokra szeptember első napjainak valamelyikét fogja kitűzni. Tandíj egész évre 5 ft, beiratási dij 2 ft. A szegény sorsú, jó tanuló és jó erkölcsű tanulÓK tandíj eléngedésben^részesülnek, s e mellett ingyen tankönyveket is kapnak, de azért folyamodni s szegény sorsukat hiteles hatósági bi- zonyitványnyal igazolniok kell. E kérvények az iskolaszékhez intézve szeptember i-ig az igazga- gatóságnál nyújtandók be. A Mózes vallásu növendékek a vallás tanításért a homonnai izr. hitközség intézkedése folytán külön évi 2 ft tandijat fizetnek. A latinnyelv mint rendkívüli tantárgy évi külön tandija iránt az iskolaszék később aszerint fog intézkedni, a hány növendék fog a tantárgy tanulására jelentkezni. Ez a tandíj azonban 10 ftnál több nem lesz. A fráncia nyelv tanulásáért 5 frt külön tandijat kell fizetni. Végül arról is értesíthetem az érdekelt t. c. szülőket, hogy a nagyméltóságu közmunka és közlekedési m. kir. minisztérium f. évi aug. 3-án 31631. sz. a. kelt magas rendeletével az első magyar gácsországi vasút kérelmére megengedte, hogy a homonnai müfaragó szakiskiskola részére létesített ösztöndíjak, a mennyiben azok kérelmezők hiánya miatt igénybe nem vétetnének, a? első magyar gácsországi vasút magyarországi vonalán működő alkalmazottainak oly fiai részére adományoztathassanak, kik a homonnai polg. iskolát látogatják. Homonnán, 1887. augusztus 17. Gerecz Lajos, polg. isk. igazgató. , Szerkesztőség“! posta. „p—z"-nek. S.-Patakon. Tudósítása későn érkezett. A nyilvános nyugtázást kiadjuk. Nyílt-tér.*) Magyarország leghíresebb s legszén- r savdúsabb ásvány vizei, a SZOLYVAI és mely savanyúvizek, borral vegyítve, a legkellemesebb üditö italt nyújtják; gyomor- és idegbajokban gyors és kitűnő segélyt adnak; tüdő-, hörgbántal- maknál, hugycsöhólyag hurutoknál és I járványos betegségek alkalmával kitűnő gyógyszert képeznek, — mindenkor megrendelhetők MARSALKÓ KÁROLY munkácsi uradalmi ásványvizbérlönél nyíregyházán; s kapható jelesb gyógyszertárakban, füszerkereskedésekben és v vendéglőkben is. *)E rovat alatt közlőitekért nem vállal felelősséget a szerk Felelős szerkesztők: PAYZSOSS ANDOR és HORVÁTH JÓZSEF. Fömunkatárs: D ON Gr Ó Gr)TT. Gr É Z A. Kiadótulajdonos: ÖZ'IT. BORUTH FiT.i EMÉHNK arir ej LADO EOSO 20 db 1 és 2 éves fésűs gyapjas (Merino) kos, 15 db 1 éves igen szép rambouillet kos jutányos áron (kisebb részletekben is) eladó G-iosz si 1 rz_d, 1 MONOK (Zemplénmegye.) 2-2 290/887. szám. Árverési hirdetmény. Alólirt bir. végrehajtó közhírré teszi, hogy Zemplén- megye közös árvapénztárának Greőcze szül. Dohnál Jozefin el* leni 1500 frt s jár. iránti ügyben a tokaji kir. járásbíróságnak f. évi 1621. polg. sz. végzése alapján az árverés elrendeltetvén, annak végrehajtást szenvedő alperes lakásán B.-K eresztur- ban leendő megtartására 1887. évi augusztus hó 31-ik napjának délelőtti 9 órája tűzetett ki határidőül, midőn az alperestől a s.-a.-ujhelyi kir. törvényszéknek 2110/87. polg. sz- '“ég- zése folytán biróilag lefoglalt 454 frt becsértékü, szalmás gabonák, széna, szüretelő edények, 1 drb tehén és készpénzkövetelésekből álló ingóságok készpénz fizetés mellett becsáron alól is aladatni fognak. Egyúttal a netaláni ösmeretlen elsőbbségi igénylők igényüknek az árverés megkezdése előtti bejelentésére felhivatnak. Kelt Tokajban, 1887. augusztus 15-én. Fekete Zsignumri. kik. bir. végrehajtó. TK. 3356. sz. 1887. Árverési hirdetményi kivonat. A s.-a.-ujhelyi királyi törvényszék mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy a s.-a.-ujhelyi népbank mint takarékpénztár végrehajtatnak Bérezik Antal végrehajtást szenvedő elleni 25 frt tőkekövetelés és járulékai iránti végrehajtási ügyében Rosner János kir.-helmeczi lakos árveréseni vevő ellen, Bérezik Juliánná, Borbála és Mária jelzálogos hitelezők kérelme folytán a s.-a.-ujhelyi kir. törvényszék (a kir.-helmeczi kir. járásbíróság) területén lévő Kir.-Helmecz községe és határában fekvő, a kir.-helmeczi 155. sz. tjkvben 205. hr. sz. alatt ifj. Bérezik Antal (kinek neje Resegai Juliánná) nevére jegyzett s az 1886. évi ápril 28-án foganatosított bírói árverésen Rosner János kir.-helmeczi lakos által 288 frtért megvett'belhely s 131. ö. i. számú házra és 435. hr. sz. a. csérerdőre az árverést 438 frt 50 krban ezennel megállapított kikiáltási árban elrendelte, és hogy a fennebb megjelölt ingatlan az 1887. évi október hó 3-ik napján délelőtti 10 órakor Király-Helmecz községében megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alul is eladatni fog. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlan becsárának 10%-át, vagyis 43 frt 85 krt készpénzben, vagy az 1881. évi LX. te. 42. §-ában jelzett árfolyammal számított s az 1881. évi november hó 5-én 3333- szám alatt kelt igazságügy- ministeri rendelet 8. íj-ában kijelölt óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1885. LX. t. ez. 57O. §-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgáltatni. Kelt a s.-a.-ujhelyi kir. törvényszék mint telekkönyvi hatóságnál 1887. évi julius hó 4-én. Kolos Gyula, kir. törvényszéki biró. TK. 2467. sz. 1887. Árverési hirdetményi kivonat. A szerencsi kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy a h.-mádi takarékpénztár végrehajtatnak Ternyey Pál és neje végrehajtást szenvedők elleni 2250 frt tőkekövetelés és jár. iránti végrehajtási ügyében a szerencsi kir. járásbíróság területén lévő, Szerencs nagyközség határában fekvő, a szerencsi 628. sz. tjkvben Ternyey Pál és neje Kelemen Erzsébet tulajdonául felvett A I. 631, 1635, 1976. helyrajzi számú % kültelekre 640 forint, a szerencsi 272. számú telekjegyzőkönyvben Ternyei Pál és neje Kelemen Erzsébet tulajdonául felvett A I. 659, 1610, 1993- helyrajzi sz. */4"eü kültelekre 704 frt becs- és kikiáltási árban az árverést elrendelte és hogy a fennebb megjelölt ingatlanok az 1887. évi szebtember hó 29-ik napján délelőtti 9 órakor ezen bíróság hivatalos helyiségében megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alól is eladatni fognak. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlanok becsárának 10%-át, vagyis 64 frtot és 70 frt 40 krt készpénzben, vagy az 1881. LX. törvényezikk 42-ik §-ában jelzett árfolyammal számított és az 1881. évi november hó i-én 3333. szám alatt kelt igazságügyminiszteri rendelet 8. §-ában kijelölt óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881. LX. t. ez. 170. §-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgáltalni. A kir. járásbíróság mint tkvi hatóságnál Szerencsen, 1887. évi augusztus i-én. Előadó biró helyett: Fülcky, kir. aljbiró.
