Zemplén, 1887. július-december (18. évfolyam, 27-52. szám)

1887-08-14 / 33. szám

Szived vérével öntözéd e földet,

Melyet apáink kardja szerze meg, Verejtékkel műveltél hegyet völgyet,

Melyen úri kastélyok diszlenek ;

S mégis maradtál a szabadság rabja.

Mely szolgaságra lelkét el nem adja,

S a szabadságért vérzik szüntelen,

Kedves magyar nép, drága nemzetem I

Az ősi vér még most is forr eredben,

Nem mérgezé meg azt a török, tatár:

Sőt uj virágra nyílik, egyre szebben,

Mint hogyha kétszer díszük a határ. Kunyhódnak alján még eszmék fakadnak, Kunyhóid nékünk még költőket adnak,

S daluktól édesb a komoly jelen;

Kedves magyar nép, drága nemzetem 1

Maradj velünk, légy támaszunk tovább is, Kiket az eszme véled összeköt;

Mert elveszünk, mint elvesz a virág is,

Ha nem virul üde forrás fölött ;

Erezz velünk, az eke szarva mellett,

Küzdő, lemondó, forró honszerelmet,

Hogy ne lehessen párod sohasem,

Kedves magyar nép, drága nemzetem !

Ne hallgass rá, ki számodat kicsinyli, Gúnyos szavára válaszod a tett;

Csak az szegény, kinek termése sínyli,

Hogy parlag földbe szűz magot vetett;

S te nem lehetsz az, a kinek hírével A félvilág meséje úgy felék el,

Hogy nincs hűség a földi téreken,

Mint a tiéd, oh drága nemzetem 1

S ha elbukunk, miként a bősz viharban Elröppenik a gyenge kis haraszt;

Hát tartson össze, a mikor vihar van, Egyenlőkép az ur és a paraszt.

Ne légyen ember, ki hitét feladta,

Bár száz halált is szenvedett miatta,

S lesz hired akkor is szeplőtelen,

Kedves magyar nép, drága nemzetem 1

Latkóczy Mihály.

Közönség köréből.

Egy szélhámos postamester.

Vármegyénk Csertész helységében póstamesterkedik egy B

............A . . . . nevezetű egyén,

a ki azzal a bolonditással, hogy Abauj vármegyében lakó gazdag szüleitől ma vagy holnap 30 ezer forintot fog kapni, egy Amerikából nagyobb pénz összeggel haza tért földmivest rá ösztökélt arra, hogy vele egy gyufagyár felállítása végett, mint üzlettárs egyesüljön s e célra két ezer forintot adjon. Az együgyü földmives a körjegyző s mások komoly figyelmeztetései dacára, a kilátásba helyezett nagy nyereség reményétől elvakitva ráment a lépre s a postamester kezéhez lefizette a kívánt pénzösszeget. A postamester meg is kezdé a gyár építését, de hamarosan kijelenté, hogy neki bizony tőke pénzre kilátása nincsen, s hogy ő a gyufa üzletbe csak azért akart belefogni, hogy mint egy gyárnak »cégfőnöke« valami gazdag leányt kaphasson nőül. A földmives ily formán kiábrándulva, megszakitá ugyan az üzlettársi viszonyt és szédelgés miatt pert is indított a postamester ellen, azonban pénzét, mely részint a gyárba be van építve, részint telek vételére és gépek beszerzésére kiadatott, alig fogja visszakapni, a menynyiben a postamester a templom egerénél is szegényebb és meglehetős tiszti fizetéséből is csak adósság csinálás mellett tud megélni. Különben a postamester nem csak a földmivest, de a gyufagyártásban szakértő bizonyos németet is rá szedett, a kit a legkecsegtetöbb Ígéretek mellett Thürin- giából hivott Csertészre, és azután faképnél hagyott. Ez a szakértő is perbe fogja „cégfőnököt.» Egy harmadik per is indittatik a .cégfőnök« ellen egy bécsújhelyi firma által, melynél a postamester gépeket rendelt, s most azokat kiváltani nem akarja. Ezenkívül a »cégfőnöknek», még sok más pere is van több mezőlaborci és csertészi lakossal, kiket agyon-lövéssel és agyon-szurással fenyegetett. Úgy. hogy most a legtöbb ember a posta hivatalba közeledni sem mer. Miután a m. k. posták kezelése csakis feddhetlen jellemű egyénekre bizható, azért véleményünk szerint a közérdek szempontjából szükséges, hogy ebbe a gyufagyári ügybe a kassai kir posta igazgatóság is beleavatkozzék, annál is inkább, mert az illető postamester hivatalos teendőiben, mint az hitelesen beigazolható, több nemű szabálytalanságot követett el.

Igazmondó.

TANtra-YI ROVAT.

Jelentés a s.-pataki ev. ref. főiskola (akadémia és gimnázium) állapotáról az 1886—87. iskolai évben. Összeállították: P. Nagy Gusztáv akadé- démiai, Molnár Lajos gimnáziumi igazgatók. XXXI. évfolyam. Bevezető költemények : Csabai Dókus

Gyula főiskolai világi algondnoknak beigtatása alkalmával mondott beszéde. »Ivánka Sámuel emlékezete.* Irta és elmondotta a sárospataki ref. főiskola imatermében, 1887. junius 26-án, Kun Pál gimnáziumi tanár. aA statisztika tudományos jellege általában, s gyakorlati jelentősége hazánk- | ban® Kun Béla jogtanár székfoglaló beszéde. 1 »Az örökösödési jog bölcsészeti alapjai« Finkey József dr. bölcsészettanár székfoglaló beszéde. Az akadémia tanári kara 14 tagból, a gimnázium tanári kara is 14 tagból állott. A tanulók száma volt 401; magyar 395, német 2, román I, tót I, más nyelvű 2.

Jelesek voltak: I. oszt. Both István, Dudás Béla, Harsányi Gyula, Nagy Béla, Papp Pál, Szabó Zoltán, Szinyey Endre. — II. oszt. Dékán Lajos, Éles Andor, Éles István, Finkey Pál, Király Lajos, Kovácsi Ferenc, Lábas Béla, Mátyás Géza, Megyasszai Pál, Nagy Károly, Pál Dezső, Pap Ferenc, Pap Mihály, Sárkány Béla, Szekeres János, Török Zoltán, Trócsányi Bertalan, Turóczy Lajos, Zsoldos Benő. — III. oszt. Biró Lajos, Dezső Lajos, Meczner Gyula, Sinka Endre, Szinyey Géza. — IV. oszt. Bakos Béla, Czecz András, Kérési Péter, Kérészi Árpád, Kun Arthur, Mandel Herman, Paczauer Félix, Szalon- tay György, Törös Andor, Vass János, Vég Ele, mér. — V. oszt. Eperjesi Lajos, Jakab László- Ladányi Zoltán, Szabó Ferenc. — VI. oszt. Ké- részy Gyula, Mitrovics Gyula, Taraszovics László, Tárci Pál, Futár Balázs. — VII. oszt. Bényei Károly, Gasko Gyula, Gulyás István, Sütő Kálmán, Szeghy Lajos. — VIII. oszt Emődy László- F'inkey Ferenc, Horváth Zoltán. Mezössy Béla, Szabó Bertalan, Szakái János. Érettségi vizsgálatot tettek egyszerűen 25-en, jelesen 5-en.

A főiskolai ifjúság kebelében 12 egyesület működött, u. m.: 1. A magy. irodalmi önképző társulat. 2. Az »Erdélyi önképzőkör.« 3. Akadémiai ifjúsági könyvtár s olvasókör. 4. Ifjúsági énekkar. 5. Ifjúsági zeneegyesület. 6. Főiskolai jogászegyesület. 7. Betegsegélyző egyesület. 8. Főiskolai ifjúsági kölcsönpénztár. 9. Sakk egyesület. 10. Akadémiai tornaegyesület. 11. Gyorsíró egyesület. 12. Ifjúsági tűzoltó egyesület.

Ä vaskos, 187 oldalra terjedő jelentést Stein- feld Béla ízlésesen állította ki a ref. főiskola betűivel.

r~y

Szülők figyelmébe. Hazánk legészakibb vidékén, Szepesvármegyében, kies szép völgyben, a nyolc ezernyi lakossággal és vasúti állomással biró Igló városban az ág. hitv. ev. egyház szépen látogatott nép- és polgári leányiskolával renI delkezik. Ez iskola a múlt tanévben 68 vidéki fi- és leány növendék által volt látogatva, kik mindannyian a miniszteri tanterv alapján a magyar és különösen német nyelven taníttatván, azon örvendetes megelégedést szolgáltatták, hogy a magyar ajkú tanulók egy év alatt a német szót úgy beszédben, mint Írásban tökéletesen elsajátították, a miért is ez iskolára bátorkodunk az igen tisztelt szülők figyelmét felhívni. Bővebb felvilágosítással szívesen szolgál Szepes-Iglón — Kertscher Ede, intézeti igazgató.

Értesítés a benlakással összekötött kolozsvári kereskedelmi akadémiáról.

1. Célja az intézetnek. Tudományos és szak, szerű kiképzése azon ifjaknak, kik a kereskedés, forgalom, közgazdaság vagy iparvállatok terén, valamint az állami hivatalok azon ágainál óhajtanak alkalmazást nyerni, melyre ezen intézet végzett ifjakat az 1883. évi, a tisztviselők minősité séről szóló I. t.-c. illetékesnek nyilvánítja.

2. Az intézet szervezete:

a) E kereskedelmi akadémia áll 3 éves tanfolyamból, melynek bevégzése után az ifjak érettségi vizsgálatot tesznek. Az érettségi vizsgálatot letett ifjak katonai kötelezettségük kitöltésénél az egy éves önkéntességre vannak jogosítva.

b) Azok részére, kik magukat a keleti ke reskedelemre is ki akarják képezni, a jövő 1887/s-ik tanévtől kezdve egy 4-ik évi, de nem kötelező tanfolyam is nyittatik. A 4-ik évfolyamot is végzett kitűnő növendékeknek Romániában kereskedői vagy konzuláris állásokon leendő elhelyezéséről a m. kormány gondoskodik.

c) Olyan ifjak részére, kik valamely gimnázium vagy reáliskolánál érettségi vizsgálatot tettek, vagy kellő előtanulmány mellett hoszabb idő óta a gyakorlati téren működnek, a kereskedelmi szakismeretek elsajátithatására egy éves kereskedelmi szaktanfolyam nyittatik.

3. Benlakás. A kolozsvári kereskedelmi akadémia az 1887/8 tanév kezdetén saját diszes uj palotájába költözik, mely ötven tanuló benlakásá- ra van berendezve. A benlakás a magasabb igényeket is kielégítő berendezésű. A benlakó ifjak 270 ft jutányos díjért teljet ellátást kapnak, s betegség esetén az intézet orvosa által gyógykezeltetnek. A lakótermek kényelmesen vannak berendezve, szellősök, világosak, gáz- és vízvezetékkel vannak ellátva. A benlakók meghatározott időkben valamely idegen élőnyelven társalognak, szó

rakozásukra pedig az ifjúsági könyvtáron és olva- termen kivül rendelkezésük alatt állanak a torna- és játszótermek. A felügyeletet az igazgató, egy r. tanár és 3 tanárjelölt teljesitik, kik mindnyájan az intézetben laknak.

Azon szülők, kik fiaikat a benlakásba felvétetni akarják, folyamodásukat legkésőbb augusztus 15 ig az akadémia igazgatóságához küldjék be.

4. Felvétel és beiratás. A 3 éves tanfolyamra oly növendékek vétetnek fel, kik gimn., reálvagy polgári iskola négy alsó osztályát végezték. Az 1887/s tanévi beiratások szeptember 1-5-ig, az egy éves szaktanfolyamra augusztus 28-tól szeptember i-ig eszközöltetnek.

5. Tandíj egy évre 50 ft, melynek fele szeptemberben, fele februárban fizetendő; továbbá 2 ft ifjúsági könyvtárdij. Az uj tanulók 5 ft beira- tási dijt is fizetnek.

Áz egy éves szaktanfolyam-hallgatók 100 ft dijt fizetnek, mely szintén két részletben fizetendő.

Bővebb értesítést nyújtó évi értesítővel készséggel szolgál az igazgatóság.

Kolozsvárit, 1887. juüus hó.

Kiss Sándor,

igazgató-tanár.

Pályázat.

A tarczali m. kir. vincellérképzö intézetben f. év augusztus hó 8—n-ig megtartott vizsgálatokkal 8 növendék végezte a három éves tanfolyamot, kik méltányos díjazás mellett konyha- és gyűmölcskertészeti, szőlő- és pincekezelői állást készek elfoglalni. E tekintetben a beérkezett tudakozódásokra bővebb felvilágosítással az intézet igazgatósága szolgál.

Ugyancsak a fent nevezett intézetben az 1887-ik év október hó 15 én kezdődő uj tanfolyamra 2 egészen állam költséges és 6 fél állam költséges tanuló felvételére ezennel pályázat nyittatik.

A két állam költséges tanuló ellátási költségeit egészen az állam fedezi, miért is ezen helyekre csak is teljesen vagyontalan szegény . és eddigi tanulmányaikban sikeres előmer tett tanulók pályázhatnak. A 6 fél állam köitsó- ges tanuló ellátási költségeit fele részben az í fedezi, fele részben pedig a felvett tanuló tar >z:l. viselni s egész évre 72 ft 50 krt félévi elő gt részletekben az intézet házi pénztárába befi mely összegért az intézetből élelmezést, U fűtést, világítást, elméleti és gyakorlati oki és betegsége esetén gyógykezelést is nye

Az állam és fél állam költséges helyei töltésén felül saját költséges növendékek is \ nek fel, kik az előző pontokban körülirt ellátásért összesen 145 ftot tartoznak évei elöleges félévi részletekben az intézet pénzt; befizetni.

A szükséges ruházatról, valamint iró és zoló eszközökről azonban a felvett tanulók Iában maguk gondoskodnak.

Felvételi feltételek:

1. A 16-ik életévet betöltött életkort ig anyakönyvi kivonat.

2. Erős, egészséges testalkatot és vé< lővel való beoltást igazoló orvosi bizonyít

3. Legalább az elemi iskolák sikeres b zését igazoló iskolai bizonyítvány.

4. A községi elöljáróság által kiállító kölcsi bizonyítvány

5. A szülők vagy gyámok írásbeli köl 'ezó nyilatkozata, hogy a fent jelzett ellátási k geket pontosan és fél évenkint előre fizeti illető tanuló az intézetet a tanfolyam befe előtt el nem hagyja.

6. A 2 állam költséges helyre pál kérvénye még szegénységi bizonyitványn támogatandó.

A fent elősorolt és kellőleg bélyegeze mányokkal felszerelt kérvények f. év szept hó 1 ig az intézet igazgatóságához lehetőle mélyesen nyújtandók be, honnan a fel, vaj nem vételről az illetők október hó i-ig é tetni fognak.

Kelt Tarczalon, 1887. július hó 16 ár

A tarczali m. kir. vincellé'i igazgatóság.

Szerkesztőségi, posta.

Sz. K. úrnak ott — a hol. Jőni fog, mert j Szives üdvözlet !

G. J. úrnak. R.. Ó.-Hutta. Az effélében fő dole melegiben kapjuk. Jövendőre ideje-korán legyen sz keresni bennünket, de ne olyan szomorú hírrel.

Felelős szerkesztők:

PAYZSOSS ANDOR és HORVÁTH JÓ

Főmunkatárs: DON Gr Ó OTT. GrÉ Z.

Kiadótulajdonos: ÖZV. BOEUTH