Zemplén, 1887. július-december (18. évfolyam, 27-52. szám)

1887-12-25 / 52. szám

város területén a fennálló házalási szabályok 17. §-ban és az ezen §-t kiegészítő későbbi összes rendeletekben bizonyos vidékek lakóinak biztosí­tott jogok épségben tartása mellett egyáltalán megvitatott, mai naptól jóvá hagytam. Erről a törvényhatóságot, tudomásvétel és szabályszerű közhírré tétel céljából ezennel értesítem. Buda­pest, 1887. szept 16. Széchényi, sk. Békesség tinektek! WfeaixaSbtocdW 16818. szám. Zemplén vármegye alispánjától. 10 főszolgabírónak. Az alábbi hirdetmény szabályszerű közhírré tétel végett kiadatik. S.-a.-Ujhely, 1887. dec. 23. Matolai Etele, 15260. SZ. alispán. Árlejtési hirdetmény. Az Abauj-Torna vármegye közönségének 1886. évi május hó 24-én tartott közgyűlésén 57. sz. alatt kelt határozata és a nagym. m. kir. belügyminister urnák 1887. évi március hó 9-én kelt 15510. számú jóváhagyásával Abauj Torna vármegye székházának kiépítése és átalakítása, bele értve a szomszédos »Fekete sas« épület te­tőzetének építésénél előforduló munkákat is össze­sen 69483 ftban van előirányozva. A fent említett munkálat foganatosításának biztosítása céljából 1888. évi január hó J-ik nap­ján d. e. 11 órakor Abauj-Torna vármegye alis- páni hivatalában tartandó zárt ajánlati verseny- tárgyalás hirdettetik. A versenyezni óhajtók felhivatnak, hogy ezen építési munkák végrehajtásának elvállalására vonatkozó, az engedélyezett összeg után számí­tandó s a részletes feltételekben előirt 5°/0-nyi bánatpénzzel ellátott zárt ajánlataikat a kitűzött nap d. e. 10 órájáig a nevezett hivatalhoz annyi­val inkább igyekezzenek beadni, mivel a későb­ben érkezettek figyelembe nem fognak vétetni. A szóban forgó mnnkálatra vonatkozó mű­szaki művelet, részletes és általános feltételek az abauj-torna vármegyei m. kir. építészeti hivata­lánál a rendes hivatalos órákban naponkint meg­tekinthetők. Kelt Kassán, 1887. évi november hó 30-án. Komáromi László, kir. tanácsos, alispán. 15 5 12. sz. T. Zemplénvármegye alispánjától. 10 járási főszolgabírónak. Köröztetés s eredmény esetén jelentéstétel végett kiadatik. Kelt S.-a.-Ujhely, 1887. november 30. dfafotai (gtele, alispán. (Másolat) 3192/87. ki. sz. A bodrogközi já­rás főszolgabirájától. Fried Salamon dámóczi la­kosnak a f. hó 14-iki leleszi vásárról történt ha­zamenetele alkalmával egy darab három éves, tiszta szőrű, széles szarvú ökör-tinója elveszett. Király-Helmeczen, 1887. november 15. Bencsik István sk. főszolgabíró. Karácsony napja van, — a szeretet ünnepe. Az isteni szeretet ezen a napon formálódott át az emberiség szeretetévé. Ezen a napon született a Mesterv aki örök időkre szóló tanaival még az istentől való rettegést is szeretetté, a nemzetiség bi­lincseibe kényszeredett faji szeretetet test­vériességgé, az egyéni önzést közremun­káló szívj ósággá változtatta át s szivünkre kötötte a parancsolatot, hogy, mint egy és ugyanazon atyának jó gyermekeihez illik, szeressük egymásban az embert, a testvért. A keresztény világnak ezt a legna­gyobb ünnepét azért az ó- és ujvilágnéz- let forduló pontjául kell tekintenünk az örök idők rendjében. Jehova, ez a hatalmas, ez a megkér- lelhetetlen, ez a mindent tudó és mindenütt jelenlévő jehova rettegett volt az emberi­ség szeme előtt, s Izrael népe csak a ma­gáénak tartotta őt, azt állitván róla, hogy ennek a Jehovának egyes-egyedül csak ő a kiválasztott népe . .. De ime ! feltűnt a Betlehembe vezérlő csillag — és letűnt a nemzeti istenek di­vata. Eloszlott az emberi szívből a lelki sötétség, s vele széjjel foszlott a szívtelen­ség, a vadság ködös légköre. A szomszé­dos népek szivében egy eladdig ismeretlen érzelem kezdett megfoganni: az egy isten tisztelete, minek elpusztíthatatlan virága lett az általános emberi szeretet. Az a betlehemi csillag, mely a napke­leti bölcseket az egy igaz isten ösmereté- hez vezette, a világtörténelem uj korszakát jelezte. Az a szegényes jászol, ott a bet­lehemi istálóban, a mely fölött a bölcseket vezérlő csillag megállóit, a népmilliók bol­dogságának lett örökös melegágya ; a bet­lehemi pásztorok öröméneke a föld ezer­nyi népeinek lett öröménekévé : dicsőség a magasságban istennek és békesség a földön az egymást szerető embereknek. Tizenkilenc század múltán is örömtől sugárzó arccal tekint a keresztény világ arra a betlehemi jászolra s ünnepies érzel­mekkel zengi ma sok millió ajak : áldott, ki az ur nevében jött! Ennek a hitnek boldogító érzelmeit, a keresztény vallásnak minden földi bajt meg- enyhitő és megorvosló tanait hirdetik ma Krisztus egyházaiban, hirdetik azokat a magasztos eszméket, miknek eredő forrás az isten-ember ; hirdetik az ő tanításának szellemében : szeressed felebarátodat, mint tenmagadat. A világ képe, úgy egészében nézve, tagadhatatlanul nagy változáson ment ke­resztül az első Karácsony óta. Az 1887- ik Karácsony azért mégsem lehetett azzá, amivé lennie kellett: az általános emberi szeretet és békesség világ ünnepévé! Fék­telen nemzetek, telhetetlen népfajok fegy- vercsörtetése hangzik fülünkbe ; a politikai szemhatár borús; a levegő villámoktól ter­hes. A közszabadság és emberiség ősjo­gaitól még ma is sok millió embert tart megfosztva a tudatlanság, a jézusi szere­tettől érintetlenül hagyott zsarnokság. Áldott Jézus ! hintsed karácsonyi csil­lagod világosságát a zsarnoki szivekbe. Szállj be állandó lakóul a világ hatalmasai­nak kietlen leikébe s köszöntsd őket, hogy megértsék amaz angyali szavakkal: Békesség tinektek / Zemplényármegye közgyűlése. — Második és harmadik nap. — Dec 15-én a választások megejtése után a vidéki bizottsági tagok közül másnapra, vagyis dec. 16-ára már csak S. Patak maradt Ujhelyben, hogy tevékeny részt vegyen az itten felállítandó harmadik gyógyszertár ügyének megvitatásában ; mely ügy szavazásra bocsáttatván 58 szóval 12 ellenében akként nyert megoldást, hogy az újhe­lyi harmadik patika felállithatása véleményezte­tett. Kincsessy Péter és Zlinszky József újhelyi gyógyszerészek fellebbezései a vármegye határo­zatával együttesen a m. kir. belügyminisztérium­hoz felterjesztetni rendeltettek. Ujhely és népes vidéke közegészségi ügyének e nagy fontosságú kérdése ily formán megoldatván, a hü patakiak is búcsút vettek a vármegye tanácskozási termé­től. A napirend további tárgyai már csak igen lanyha érdeklődést keltettek a bizottsági tagok igen gyér soraiban és az állandó választmány határozati javaslatainak elfogadásával nyertek gyors elintézést. A nagy közönségre érdekkel biró fontosabb közgyűlési ügyek elintézését a következőkben sietünk megösmertetni: A dec. hó 15-én tartott kgy. jkve felolvas­tatván, meghitelesitetett. Olvastatott a S.-a.-Uj- helyben épitendő lovassági laktanya tárgyában kelt belügym. leirat, melyben értesíti a várm. közönségét, hogy az ez ügyben hozzá felterjesz­tett fellebbezéseket mellőzte; következőleg a költ­ségek beszerzésének és a részletes építési terve­zetnek most már mi akadály sem áll útjában. A egyebet dolgozott: nem szerette, hogy lássák vagy hallják. Elzárkózva végezte, legtöbbször az éj csendében, szép foglalatosságait. Müvei, mint tükrök mutatják : ki volt és mi volt Borúth Elemér. Mutatják, hogy költő és iró a szó legnemesebb értelmében. Lelke dicső vá­gyait, szive hő érzelmeit verseiben és prózáiban szórta szét, hogy termékenyednének meg a szives olvasó közönségben. Nem érdektelen közelebbről nézni meg az ő müdarabjait. A verskötetben van 15 szép költői beszély, 97 lírai költemény és 29 humoros vers. A közrebocsátó % Petőfi Társasági-, igen he­lyesen, felvette a kötetbe azoknak a költemények­nek is legtöbbjét, melyek 1878-ban maga a költő által is kiadattak nNyárlevelek« szerény cim alatt. A »Betyár időkbőh cimü költői beszélyében megragadó szépséggel írja le: hogyan akarta a nagyravágyó, gazdag Túri Pál debreceni cívis egyetlen szép leányának, Katinkának, igazi sze­relmét a tekintetes címért összetörni s a tiszteletes diákot a leánytól kitudni. Mily szép és erőteljes, többek között az a strófa, mikor apja Katalint lérjhezmenetelre un­szolja ahhoz, a ki neki nem tetszik, a kit ő nem szeret: „Miként az égnek Szivárványa avagy borúja, Tükrében a zajtalan tónak : Úgy a szív, a léleu öröme, búja, A szemekben lerajzolódnak. Midó'n az ajk néma, hallgatag, S rajta még egy sóhajtás se kél. A belső küzd és rejtve nem marad, Oh a szem mindent, mindent elbeszél !a A gyönyörű költemény vége az, hogy a két szerelmes összekerül, még pedig a hires betyár­nak, Zöld Marczinak segítségével. „Az esküvő után két-három hétre Nagy temetéshez tolongott a nép. Szekeren vitték a halottat élve, Zöld Marczi volt az, — hát biz felkötök, A nép ujongott: „Hálistennek végre!* így kellett volna őkemének rég!* Örült mindenki, hogy ekkép lakolt. Egy megkönyezé s az Katalin volt.* Méltán Írja e költeményről Borúth egyik méltatója, hogy „egyes versszakai Arany János erősen szinező tollára emlékeztetnek.« Az »Egy régi meséi-ben az van igen von­zóan elmondva, hogy: volt egy embernek három fia. Az egyik lett fodrász, a másik kellner, a har­madik posta-legény. Próbára tette az apa három fiát: melyik a legderékebb a maga mesterségében; mert arra fogja hagyni minden vagyonát. Mind­hárman oly derékul kiállják a próbát, hogy meg­különböztetni nem lehet, melyik a derekabb. Ki­tűnik tehát ebből, hogy minden foglalkozás szép és derék, ha szeretettel, érzelemmel és odaadással űzetik az. És mennyi humorral, mily kedvesen folyó verseléssel van ez a mese elmondva, kicicomázva : csak az fogja bámulni és jólesőleg élvezni, a ki kétszer-háromszor elolvassa ! >A végzet karjai cimü darabban valósággal ragyogtatja verselési és nyelvkezelési ügyességét. Elragadóan szép egy-egy ilyen versszaka : «Ott ül a kis lány s a boldog szerelemnek Mámorától arczán fris rózsák teremnek. Ifiu a leányt átölelve tartja ; Mint folyondár a fán, fut az végig rajta. Szivök egybeolvadt, lelkök is a lángban. Egyek ők reményben, gondolat- és vágyban. Ami kivülök van, az őnekik nincsen, Ők magok a világ, ők maguk csak minden.* Átalán véve az elbeszélések meséje, nyel­vezete, verselési teknikája legjobban mutatja Bo­rúth izmos költői tehetségét. A tárgyak mindig jók, az alakok igazak, a kifejlődések csattanósak. Elemében igazán akkor van, ha népiest, közvet­lent irhát. Ezt maga is érzi, tudja; mert e tér­ről csak nagy ritkán megy le s akkor is mindjárt visszazökken a Petőfi-féle kedvelt modorba. »Ki az ur a háznál pt cimü költeménye enyelgő humorral rajzolja, hogy miképen szere­pel minden házasságnál a papucskormány; sőt a nőtlen urak is rendesen a gazdasszony papucsa alatt nyögdécselnek. Az utolsó Bebek (töredék), Egy csillag regéje (Berenicze csillaga), Anjou Hedvig (Egynek a sors durva, fenyőszéket, Másnak bibor-trónt ad kin- padul), A vén czigány (Adjunk mi neki, hisz nincs egy darab, Nincs egy betévő falat kenyere.) A tél vándora, Románc (Mörike után), Mózes a Niluson (Hugo Viktortól.) Szaláncz romjainál (s verve a lantot, Ragyogó múlt s hősi erényről Dalt zeng . . . s átadja azt a jövőnek.) Szádvár alatt. A borsii erdőben (Vértanúk sorsa más nem is lehet, Ük fogják fel a csúfolok kövét, Nekik jut ostor, golgota, kereszt ... De a feltámadás is. az övék!) EsketÖre. ... és a többi is mind. igaz hivatottság szüleményei. . I • A lírai költeményekben vágy, sóhaj, epeke­dés, sejtelem, hazafiság, szerelem, lemondás, lel­kesülés váltakoznak, mint a futkározó fellegek, a melyekből hol verőfény, hol szivárvány, hol az ég könyüje tör elő. A 153-ik lapon van egy gyönyörű költe­mény: „Annak, a ki megérti* 1871, május 15-ről keltezve. Annyi szép és igaz érzés van e hat versszakban, hogy önkénytelenül meghajlik a szív s örül a lélek neki . . . Szabad talán elárulnom, hogy ez az a költemény, melylyel legelőször hó­dol érdemes ideáljának, mostani bánatos özvegyé­nek . . . Minő viszony lehetett közöttük, mutatja a »Tört sugarak* cimü ciklusban ez a versszak : „Ha dalaim, századok után is Fogja a nép ajka zengeni, És síromat koszoruzni jőnek A jövendő hálás gyermeki: Folytatás a mellékleten.

Next

/
Thumbnails
Contents