Zemplén, 1887. július-december (18. évfolyam, 27-52. szám)
1887-12-25 / 52. szám
város területén a fennálló házalási szabályok 17. §-ban és az ezen §-t kiegészítő későbbi összes rendeletekben bizonyos vidékek lakóinak biztosított jogok épségben tartása mellett egyáltalán megvitatott, mai naptól jóvá hagytam. Erről a törvényhatóságot, tudomásvétel és szabályszerű közhírré tétel céljából ezennel értesítem. Budapest, 1887. szept 16. Széchényi, sk. Békesség tinektek! WfeaixaSbtocdW 16818. szám. Zemplén vármegye alispánjától. 10 főszolgabírónak. Az alábbi hirdetmény szabályszerű közhírré tétel végett kiadatik. S.-a.-Ujhely, 1887. dec. 23. Matolai Etele, 15260. SZ. alispán. Árlejtési hirdetmény. Az Abauj-Torna vármegye közönségének 1886. évi május hó 24-én tartott közgyűlésén 57. sz. alatt kelt határozata és a nagym. m. kir. belügyminister urnák 1887. évi március hó 9-én kelt 15510. számú jóváhagyásával Abauj Torna vármegye székházának kiépítése és átalakítása, bele értve a szomszédos »Fekete sas« épület tetőzetének építésénél előforduló munkákat is összesen 69483 ftban van előirányozva. A fent említett munkálat foganatosításának biztosítása céljából 1888. évi január hó J-ik napján d. e. 11 órakor Abauj-Torna vármegye alis- páni hivatalában tartandó zárt ajánlati verseny- tárgyalás hirdettetik. A versenyezni óhajtók felhivatnak, hogy ezen építési munkák végrehajtásának elvállalására vonatkozó, az engedélyezett összeg után számítandó s a részletes feltételekben előirt 5°/0-nyi bánatpénzzel ellátott zárt ajánlataikat a kitűzött nap d. e. 10 órájáig a nevezett hivatalhoz annyival inkább igyekezzenek beadni, mivel a későbben érkezettek figyelembe nem fognak vétetni. A szóban forgó mnnkálatra vonatkozó műszaki művelet, részletes és általános feltételek az abauj-torna vármegyei m. kir. építészeti hivatalánál a rendes hivatalos órákban naponkint megtekinthetők. Kelt Kassán, 1887. évi november hó 30-án. Komáromi László, kir. tanácsos, alispán. 15 5 12. sz. T. Zemplénvármegye alispánjától. 10 járási főszolgabírónak. Köröztetés s eredmény esetén jelentéstétel végett kiadatik. Kelt S.-a.-Ujhely, 1887. november 30. dfafotai (gtele, alispán. (Másolat) 3192/87. ki. sz. A bodrogközi járás főszolgabirájától. Fried Salamon dámóczi lakosnak a f. hó 14-iki leleszi vásárról történt hazamenetele alkalmával egy darab három éves, tiszta szőrű, széles szarvú ökör-tinója elveszett. Király-Helmeczen, 1887. november 15. Bencsik István sk. főszolgabíró. Karácsony napja van, — a szeretet ünnepe. Az isteni szeretet ezen a napon formálódott át az emberiség szeretetévé. Ezen a napon született a Mesterv aki örök időkre szóló tanaival még az istentől való rettegést is szeretetté, a nemzetiség bilincseibe kényszeredett faji szeretetet testvériességgé, az egyéni önzést közremunkáló szívj ósággá változtatta át s szivünkre kötötte a parancsolatot, hogy, mint egy és ugyanazon atyának jó gyermekeihez illik, szeressük egymásban az embert, a testvért. A keresztény világnak ezt a legnagyobb ünnepét azért az ó- és ujvilágnéz- let forduló pontjául kell tekintenünk az örök idők rendjében. Jehova, ez a hatalmas, ez a megkér- lelhetetlen, ez a mindent tudó és mindenütt jelenlévő jehova rettegett volt az emberiség szeme előtt, s Izrael népe csak a magáénak tartotta őt, azt állitván róla, hogy ennek a Jehovának egyes-egyedül csak ő a kiválasztott népe . .. De ime ! feltűnt a Betlehembe vezérlő csillag — és letűnt a nemzeti istenek divata. Eloszlott az emberi szívből a lelki sötétség, s vele széjjel foszlott a szívtelenség, a vadság ködös légköre. A szomszédos népek szivében egy eladdig ismeretlen érzelem kezdett megfoganni: az egy isten tisztelete, minek elpusztíthatatlan virága lett az általános emberi szeretet. Az a betlehemi csillag, mely a napkeleti bölcseket az egy igaz isten ösmereté- hez vezette, a világtörténelem uj korszakát jelezte. Az a szegényes jászol, ott a betlehemi istálóban, a mely fölött a bölcseket vezérlő csillag megállóit, a népmilliók boldogságának lett örökös melegágya ; a betlehemi pásztorok öröméneke a föld ezernyi népeinek lett öröménekévé : dicsőség a magasságban istennek és békesség a földön az egymást szerető embereknek. Tizenkilenc század múltán is örömtől sugárzó arccal tekint a keresztény világ arra a betlehemi jászolra s ünnepies érzelmekkel zengi ma sok millió ajak : áldott, ki az ur nevében jött! Ennek a hitnek boldogító érzelmeit, a keresztény vallásnak minden földi bajt meg- enyhitő és megorvosló tanait hirdetik ma Krisztus egyházaiban, hirdetik azokat a magasztos eszméket, miknek eredő forrás az isten-ember ; hirdetik az ő tanításának szellemében : szeressed felebarátodat, mint tenmagadat. A világ képe, úgy egészében nézve, tagadhatatlanul nagy változáson ment keresztül az első Karácsony óta. Az 1887- ik Karácsony azért mégsem lehetett azzá, amivé lennie kellett: az általános emberi szeretet és békesség világ ünnepévé! Féktelen nemzetek, telhetetlen népfajok fegy- vercsörtetése hangzik fülünkbe ; a politikai szemhatár borús; a levegő villámoktól terhes. A közszabadság és emberiség ősjogaitól még ma is sok millió embert tart megfosztva a tudatlanság, a jézusi szeretettől érintetlenül hagyott zsarnokság. Áldott Jézus ! hintsed karácsonyi csillagod világosságát a zsarnoki szivekbe. Szállj be állandó lakóul a világ hatalmasainak kietlen leikébe s köszöntsd őket, hogy megértsék amaz angyali szavakkal: Békesség tinektek / Zemplényármegye közgyűlése. — Második és harmadik nap. — Dec 15-én a választások megejtése után a vidéki bizottsági tagok közül másnapra, vagyis dec. 16-ára már csak S. Patak maradt Ujhelyben, hogy tevékeny részt vegyen az itten felállítandó harmadik gyógyszertár ügyének megvitatásában ; mely ügy szavazásra bocsáttatván 58 szóval 12 ellenében akként nyert megoldást, hogy az újhelyi harmadik patika felállithatása véleményeztetett. Kincsessy Péter és Zlinszky József újhelyi gyógyszerészek fellebbezései a vármegye határozatával együttesen a m. kir. belügyminisztériumhoz felterjesztetni rendeltettek. Ujhely és népes vidéke közegészségi ügyének e nagy fontosságú kérdése ily formán megoldatván, a hü patakiak is búcsút vettek a vármegye tanácskozási termétől. A napirend további tárgyai már csak igen lanyha érdeklődést keltettek a bizottsági tagok igen gyér soraiban és az állandó választmány határozati javaslatainak elfogadásával nyertek gyors elintézést. A nagy közönségre érdekkel biró fontosabb közgyűlési ügyek elintézését a következőkben sietünk megösmertetni: A dec. hó 15-én tartott kgy. jkve felolvastatván, meghitelesitetett. Olvastatott a S.-a.-Uj- helyben épitendő lovassági laktanya tárgyában kelt belügym. leirat, melyben értesíti a várm. közönségét, hogy az ez ügyben hozzá felterjesztett fellebbezéseket mellőzte; következőleg a költségek beszerzésének és a részletes építési tervezetnek most már mi akadály sem áll útjában. A egyebet dolgozott: nem szerette, hogy lássák vagy hallják. Elzárkózva végezte, legtöbbször az éj csendében, szép foglalatosságait. Müvei, mint tükrök mutatják : ki volt és mi volt Borúth Elemér. Mutatják, hogy költő és iró a szó legnemesebb értelmében. Lelke dicső vágyait, szive hő érzelmeit verseiben és prózáiban szórta szét, hogy termékenyednének meg a szives olvasó közönségben. Nem érdektelen közelebbről nézni meg az ő müdarabjait. A verskötetben van 15 szép költői beszély, 97 lírai költemény és 29 humoros vers. A közrebocsátó % Petőfi Társasági-, igen helyesen, felvette a kötetbe azoknak a költeményeknek is legtöbbjét, melyek 1878-ban maga a költő által is kiadattak nNyárlevelek« szerény cim alatt. A »Betyár időkbőh cimü költői beszélyében megragadó szépséggel írja le: hogyan akarta a nagyravágyó, gazdag Túri Pál debreceni cívis egyetlen szép leányának, Katinkának, igazi szerelmét a tekintetes címért összetörni s a tiszteletes diákot a leánytól kitudni. Mily szép és erőteljes, többek között az a strófa, mikor apja Katalint lérjhezmenetelre unszolja ahhoz, a ki neki nem tetszik, a kit ő nem szeret: „Miként az égnek Szivárványa avagy borúja, Tükrében a zajtalan tónak : Úgy a szív, a léleu öröme, búja, A szemekben lerajzolódnak. Midó'n az ajk néma, hallgatag, S rajta még egy sóhajtás se kél. A belső küzd és rejtve nem marad, Oh a szem mindent, mindent elbeszél !a A gyönyörű költemény vége az, hogy a két szerelmes összekerül, még pedig a hires betyárnak, Zöld Marczinak segítségével. „Az esküvő után két-három hétre Nagy temetéshez tolongott a nép. Szekeren vitték a halottat élve, Zöld Marczi volt az, — hát biz felkötök, A nép ujongott: „Hálistennek végre!* így kellett volna őkemének rég!* Örült mindenki, hogy ekkép lakolt. Egy megkönyezé s az Katalin volt.* Méltán Írja e költeményről Borúth egyik méltatója, hogy „egyes versszakai Arany János erősen szinező tollára emlékeztetnek.« Az »Egy régi meséi-ben az van igen vonzóan elmondva, hogy: volt egy embernek három fia. Az egyik lett fodrász, a másik kellner, a harmadik posta-legény. Próbára tette az apa három fiát: melyik a legderékebb a maga mesterségében; mert arra fogja hagyni minden vagyonát. Mindhárman oly derékul kiállják a próbát, hogy megkülönböztetni nem lehet, melyik a derekabb. Kitűnik tehát ebből, hogy minden foglalkozás szép és derék, ha szeretettel, érzelemmel és odaadással űzetik az. És mennyi humorral, mily kedvesen folyó verseléssel van ez a mese elmondva, kicicomázva : csak az fogja bámulni és jólesőleg élvezni, a ki kétszer-háromszor elolvassa ! >A végzet karjai cimü darabban valósággal ragyogtatja verselési és nyelvkezelési ügyességét. Elragadóan szép egy-egy ilyen versszaka : «Ott ül a kis lány s a boldog szerelemnek Mámorától arczán fris rózsák teremnek. Ifiu a leányt átölelve tartja ; Mint folyondár a fán, fut az végig rajta. Szivök egybeolvadt, lelkök is a lángban. Egyek ők reményben, gondolat- és vágyban. Ami kivülök van, az őnekik nincsen, Ők magok a világ, ők maguk csak minden.* Átalán véve az elbeszélések meséje, nyelvezete, verselési teknikája legjobban mutatja Borúth izmos költői tehetségét. A tárgyak mindig jók, az alakok igazak, a kifejlődések csattanósak. Elemében igazán akkor van, ha népiest, közvetlent irhát. Ezt maga is érzi, tudja; mert e térről csak nagy ritkán megy le s akkor is mindjárt visszazökken a Petőfi-féle kedvelt modorba. »Ki az ur a háznál pt cimü költeménye enyelgő humorral rajzolja, hogy miképen szerepel minden házasságnál a papucskormány; sőt a nőtlen urak is rendesen a gazdasszony papucsa alatt nyögdécselnek. Az utolsó Bebek (töredék), Egy csillag regéje (Berenicze csillaga), Anjou Hedvig (Egynek a sors durva, fenyőszéket, Másnak bibor-trónt ad kin- padul), A vén czigány (Adjunk mi neki, hisz nincs egy darab, Nincs egy betévő falat kenyere.) A tél vándora, Románc (Mörike után), Mózes a Niluson (Hugo Viktortól.) Szaláncz romjainál (s verve a lantot, Ragyogó múlt s hősi erényről Dalt zeng . . . s átadja azt a jövőnek.) Szádvár alatt. A borsii erdőben (Vértanúk sorsa más nem is lehet, Ük fogják fel a csúfolok kövét, Nekik jut ostor, golgota, kereszt ... De a feltámadás is. az övék!) EsketÖre. ... és a többi is mind. igaz hivatottság szüleményei. . I • A lírai költeményekben vágy, sóhaj, epekedés, sejtelem, hazafiság, szerelem, lemondás, lelkesülés váltakoznak, mint a futkározó fellegek, a melyekből hol verőfény, hol szivárvány, hol az ég könyüje tör elő. A 153-ik lapon van egy gyönyörű költemény: „Annak, a ki megérti* 1871, május 15-ről keltezve. Annyi szép és igaz érzés van e hat versszakban, hogy önkénytelenül meghajlik a szív s örül a lélek neki . . . Szabad talán elárulnom, hogy ez az a költemény, melylyel legelőször hódol érdemes ideáljának, mostani bánatos özvegyének . . . Minő viszony lehetett közöttük, mutatja a »Tört sugarak* cimü ciklusban ez a versszak : „Ha dalaim, századok után is Fogja a nép ajka zengeni, És síromat koszoruzni jőnek A jövendő hálás gyermeki: Folytatás a mellékleten.
