Zemplén, 1887. július-december (18. évfolyam, 27-52. szám)
1887-12-11 / 50. szám
Sátoralj a-Ujhely, 1887. deczember 11. 50- 32, Tizennyolcadik évfolyam. ELŐFIZETÉS ÁB Egész évre 6 frt. Félévre 3 „ Negyedévre 1 frt 60 kr Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. Kéziratom nem adatnak vissza. Egyes szám ára 20 kr. A nyílttérien minden gar- mondsor dijja 20 kr. Zemplén. Társadalmi és irodalmi lap. ZEMPLÉNVÁRMEGYE HIVATALOS KÖZLÖNYE (Megjelenik minden vasárnap.) HIEDETÉSI DÍJ : hivatalos hirdetéseknél: Minden egyes szó után 1 kr. Azonfelül bélyeg 80 kr. Kiemelt diszbetük s körzettel ellátott hirdetményekért térmérték szerint minden centiméter után 3 kr számittatik. Állandó hirdetéseknél kedvezmény nyujtatik. Hirdetések a „Zemplén“ nyomdába küldendők. HIVATALOS »ÉSZ. 15555. sz Zemplénvármegye alispánjától. 10 járási főszolgabírónak. A községi és körjegyzők nyugdij szabályainak módosítását tárgyazó i.§ t. a melyet a vármegye törvényhatósága a folyó évi október 1-én tartott közgyűlésében jóváhagyott közhírré tétel végett kiadom s ennek megtörténtéről az esetleg benyújtandó fellebezésekkel együtt jelentésüket 30 nap alatt elvárom. S.-a. Ujhely 1887. nov. 25 én alispán h. : Viczm ándy Ödön főjegyző. Szabályrendelet a község és körjegyzői nyugdij intézetről szóló szabályrendelet kiegészítéséről. I §. Minden jegyző illetőleg község köteles a jegyzői nyugdij alapra az illető év végéig be nem fizetett évi járulék után az illető év végétől számítandó 6°/0'os kamatot fizetni, mely kamat a hátralékos évi járulékkal együtt esetleg közigazgatási utón hajtható be. Kelt Zemplén vármegye bizottságának S.-a.- Ujhelyben 1887. évi okt. 1 én tartott rendes év- negyedes közgyűlésén. Jegyzettet Viczm ándy Ödön főjegyző. 11610. sz. Zemplénvármegye alispánjától. Tudatom a vármegye közönségével, hogy a tokaji járásba kebelezett Arbonya-Zsadány község nevének Bodrog-Zsadányra való átváltoztatása a nmságu belügyminisztérium 51887. számú rendeletével engedélyeztetett. S.-a.-Ujhely, 1887. nov, 27. Matolai Etele, alispán. 2547. szám. Zemplén vármegye tanfelügyelőjétől. Másolat. A vallás és közoktatási m. kir. minisztertől 44258. szám. Zemplén vármegye kir. tanfelügyelőségének. A Kemény Béla és társa budapesti kereskedősegéd (Kristóf-tér 6.) által a női kézimunka, különösen a hímzés céljára készített elő nyomtatványokat az orsz. tanszermúzeum állandó bíráló bizottságának véleményes jelentése alapján, mint stilszerüség és Ízlés tekintetében megfelelő és nemzeti motívumokat is tartalmazó hímzés mintákat az összes leányiskoláknak figyelmébe ajánlom. Erről a kir. tanfelügyelőséget oly felhívással értesítem, hogy ezen intézkedést a felügyelete alatt álló leányiskolákkal közölje. Budapest, 1887. november hó 23-án. Trefort s. k. A másolat hiteléül: Nemes Lajos, kir. tanácsos és tanfelügyelő. 1575°- T. Zemplénvármegye alispánjától. 10 járási főszolgabírónak. Közhírré tétel végett tudatom tekintetes főszolgabíró úrral, hogy Kohány község szarvas- marha állománya az ott járványszerüen fellépett lépfene miatt vcsztegzár alá helyeztetett. S.-a.-Ujhely 1887, november 29. Matolai Etele, alispán. 25620/887. sz. Körrendelet. Valamennyi községi és körjegyzőnek Zemplénvármegye területén. A temesmegyei m. kir. adófelügyelőnek f. évi okt. 5-én 39008 szám alatt kelt megkeresése szerint Schneider Lipót, Burg Ferencz és Eck József Temesmegye Károlyfalvi illetőségű haddij köteles egyének illetőségi helyökről tartózkodási helyük bejelentése nélkül távoztak el, s igy ott hadmentességi dijjali megrovatásuk sem eszközölhető Felhívom a községi és körjegyző urakat, ezek utján a kezelésűk alá tartozó községek biráit, mikép nevezett egyének tartózkodási helyét, ha arról tudomással birnak, hozzám haladéktalanul jelentsék be. S.-a.-Ujhely, 1887. decemb. hó 6-án. Becske, kir. adófelügyelö. 1924. sz, I. 87. A szinnai járás főszolga birájátél Pályázati hirdetmény. Dely János körjegyzőnek elhalálozása folytán üresedésbe jött szinnai körjegyzői állásra ezennel pályázat nyittatik, felhivatnak mindazok, kik ezen 400 ft évi fizetés, 200 ft évi lakbér és természetben kiszolgáltatandó fuvar illetménynyel javadalmazott állásra pályázni óhajtanak, miszerint az 1886. évi XXII. t. c. 74. §-a, illetőleg az 1883. évi I. t. c. 6. §-ában előirt képességi és előéletüket igazoló erkölcsi bizonyitványnyal ellátott folyamodványaikat f. évi december hó 19-ik napjáig alólirott szolgabirói hivatalhoz annál bizonyosabban nyújtsák be, mivel a később beérkezett I folyamodványok figyelmen kívül fognak hagyatni. A választás határnapjául f. évi december hó 29-ik napjának d. e. 10 órája a körjegyzőség székhelyére Szinna községébe ezennel kitüzetik. Kelt Szinnán, 1887. évi november hó 24. Izsépy Kálmán, főszolgabíró. Az uj adótörvényekről. Az újságolvasó közönség tudja, ho^y a pénzügyminiszter legújabb törvényjavaslatait tárgyalja a képviselőház. Azt is sokan olvasták, hogy ezek a javaslatok a bor , hús-, cukor- és sörfogyasztási adónak, továbbá a dohányjövedékre és végre a bélyeg- és illetékekre vonatkozó törvények és szabályok némely határozatait szándékozzák módosítani. De azt már kevesen tudják, hogy miben és mennyiben terveztetnek ezek a módosítások. Minthogy pedig az említett törvényjavaslatok csaknem mindennapi életünkbe nyúlnak be, és minthogy nincs ember, aki azoknak a javaslatoknak egyike, vagy másika által nem érintetnék: hasznosnak, sőt szükségesnek tartjuk azokat főbb vonásokban ismertetni. Ama javaslatok célja az, bogy az állami szükségletek növekedése folytán az állami jövedelmi források ott, ahol csak lehetséges, lehetőleg kihasználtassanak. Ama javaslatok tehát részint a vonatkozó adótételeket emelik, részint a megfelelő jövedelmek befolyását az eddiginél jobban biztosítják. De lássuk e javaslatokat külön-külön. I. A bor, hús, cukor- és sörjogyasztás megadóztatásáról szóló törvények 1888. évi julius i-ső napjától kezdve a következő módosításon mennének keresztül: A gyümölcsmust, mely eddig adómentes volt, borfogyasztási adó alá esik. Tehát 1888. évi julius i-seje után a gyümölcsmust után is kell fogyasztási adót fizetni és pedig 1 forintot minden hektoliter, azaz 100 liter után. A bor után járó fogyasztási adó félannyival emelkedik. Tehát hektoliterenkint az eddigi 2 frt 23 kr, helyett majd 3 frt 35 krt, kell fizetni. A husfogyasztási adó csak Budapesten emeltetik 25 százalékkal: egyéb helyeken azonban T A * C Á A rómaiak befolyása az emberiség művelődésére. — ;Irta s a zemplénvárm. orvos-gyögysz. egyesületnek nov. 13-iki népszerű tudományos estjén felolvasta — Gf. HailsUli József.*) Motto : Excudent alii spirantia mollius aera, Credo equidem, vivos ducent de marmore vultus, Orabunt causas melius, coelique meatus Describent radio et surgentia sidera dicent: Tu regere imperio populos, Romane, memento ; Hae tibi erunt artes, pacisque imponere morém, Parcere subiectis, et debellart superbos. Virgilius. B©T7-ezotés. la a rómaiak közművelődési történetének még ma is értékes és nagyfontosságu j mozzanatait vizsgáljuk, ha végig tekintünk *) Nagy örömünkre szolgál, hogy a felolvasó estén zajos tapsokkal fogadott tanulságos és szép felolvasást a nemes gróf kitüntető szívességéből lapunk tárcájában bemutathatjuk t. közönségünknek. Magát a felolvasást már méltattuk lapunk 47-ik számában. Itten még csak azt jegyezzük meg, hogy a klasszikus tanulmány felolvasásának megkezdése előtt gl.Mailátb a következő bevezetéssel ösmertette felolvasói álláspontját: „Mindenkor nagy tisztelettel viseltetem azon szakférfiak iránt, kik nemes életfeladatuknak tekintik a szenvedő emberiség fájdalmait enyhíteni és a tudomány eszközeivel oda hatni, hogy a jelentkező betegségek és járványok önfeláldozó működésük segítségével elhárithatók, vagy legalább kevesbithetők legyenek — a miért is szives készséggel engedtem a zemplénme- gyei orvos és gyógyszerész egylet nagyérdemű elnökétől vett azon felhívásnak, hogy a mai egyleti összejövetelen egy felolvasást tartsak." Szerk. azon eseményeken, melyek nagyszerű változatosságban a nép életét tarkítják, bámulattal kell adóznunk a római jellem nagyságának, mely a távol és sötét múltból hozzánk oly jóltevőleg átcsillog. Egy hatalmas természeterőnek kifejlődését találjuk a római jellemben, mely méltóságának tudatában sokat adott arra, »a mi rá nézve dicsőséges és bátorságához illő« ! — mely önmagát le tudta győzni, mely inkább a szabadító kardban kereste a halált, mint sem a gyalázatot vagy szolgaságot eltűrje! S azért, ha Apollo lantja a görögöket jelképezi, a kardban és a mérlegben a rómaiakra ismerünk. Kardja hatalmával érte el a római nép, hogy eleinte maroknyi törzsének feje, később Italia vezetője és végre a világ nagy részének ura lett 1 S a hová ő kardjával eljutott, a merre ő hódításait terjesztette, nyomában járt culturális intézményeinek átalakító hatása, kereskedelmének és műveltségének hatalmas befolyása. Az általa leigázott népek munkáját és sok részben vagyonát a maga hasznára fordította, de őket saját jogainak, saját művelődésének részesévé is tette. Hatalmas és büszke, de méltányos és jó- akaratu is volt ! Jellemének e tulajdonságai és véghezvitt tettei biztosították taitós uralmát. Igaz, hogy a pártok szakadatlan belső harca erejét folyton izgalomban tartotta, de mert jogérzet uralta e harcot, az ellentétek a törvényes talajon egymással békésen érintkezhettek — egymást megismerni és eltűrni tanulták, úgy hogy a nép lépésről-lépésre haladhatott; s mert mindnyájan az egésznek a — közügynek — (a respublikának) rendelték alá önmagukat és önérdeküket, minden pillanatban készen is állottak teljes erő vei a küzdtérre lépni, ha az államot kifelé bármi veszély fenyegette ! — — Csak akkor, midőn a mindig jobban kifejlődő fényűzés és erkölcsi romlottság behatása alatt jogérzete is gyengült, kezdődött hanyatlása, mely az erkölcsi kapocs teljes meglazulásával és a nagy nép elpusztulásával végződött. Ha az ókor más népeinek történetét lapozgatjuk, azt találjuk, hogy voltak törzsek, népek, melyek értelmi erővel hatottak kifelé, de hiányzott bennök a szellemesség vagy a hatalom, — voltak ismét mások, melyek hatalmuk súlyával foglalásaikat nagy területre terjesztették, de működésűk maradandóbb becscsel nem birt, és voltak végre, melyek szellemességük által még a rómaiaknak is mintául szolgáltak, mint pl. a görögök, hiányzott bennök azonban a római jellem szilárdsága, mely az elért sikert népének biztosította volna. A rómaiaknál a legnagyobb politikai tökély a hatalommal és az értelmi erővel járt karöltve, azért volt a hatás a későbbi nemzedékekre maradandóbb és eltörülhetlenebb ő náluk mint más népeknél, sőt látjuk, hogy az eltartott annyi századon keresztül a mai napig. Egy szóval látunk a római nép történetében nagy jellemeket és tetteket, látjuk egy jeles népéletnek egész fejlődését, mihez hasonlót más népek történetében alig találunk! Mai számunkhoz fél ív melléklet van csatolva.
