Zemplén, 1887. január-június (18. évfolyam, 1-26. szám)
1887-03-13 / 11. szám
Mi tartja meg bennünk a haza iránti szere- tetet ? a múltak emléke. Boldog azon nemzet, mely büszke lehet emlékeire ! Nekünk vannak emlékeink, melyeket ápolnunk kell, hogy a haza szeretet lángja égjen lelkűnkben; elevenítsük fel ez emlékeket ott s a mikor lehet. Szenteljünk tehát ez évben is, tisztelt polgártársak, e napnak emlékünnepet, ujitsuk fel ez alkalomból a haza szeretet lángját, hogy világosítson nekünk majdan nehéz napjainkban ! A s.-a.-ujhelyi polgári olvasó-kör kibontja tehát a zászlót s a helybeli dalárda- és tüzoltó- egyesülettel karöltve elhatározta március 15 ét a városi színház teremben közvacsorával összekötött társas-estélylyel megünnepelni. Az alkalomszerű ünnepi első beszédet szeretett alispánunk, Matolay Etele ur, fogja mondani. Tisztelt Polgártársak ! Tömörüljünk a zászló alá s az alkalom nagyszerűségéhez illő számban és ünnepiességgel rójjuk le a kegyelet ,adóját. A páholy helyiségek a mélyen tisztelt hölgy közönség részére varrnak feltartva ; az ingyen kiszolgáltatandó bemeneti jegyekért szíveskedjenek minden nap d. u. i—2 óráig alulirt elnökséghez fordulni. A hazafias szép ünnep március 15-én esteli 8 órakor veendi kezdetét. A közvacsora részvételi ára személyenként 70 kr (bort bele nem értve). Részt venni szándékozók előjegyeztethetik magukat az aláírási ivek tartóinál, továbbá Cser- nyiczky vendéglőjében és a s.-a.-ujhelyi polgári olvasó-kör helyiségében. S.-a.-Ujhely, 1887. évi március hó 12-én. A polgári olvasó-kör elnöksége. Nyilvános számadás. Sárospatakon febr. hó 27-én az izr. ifjúság Goldstein Mór elnöklete alatt, a sáros-pataki izr. iskola javára jótékonycélu batyu-bált rendezett. A bál, dacára egyes fanatikus zsidók ellenszenvének, kik még nem tudják méltányolni a jótékonycélt, oly sikerrel ment végbe, mint eddigelé sohasem. A bevétel ugyanis 152 ft 44 kr volt, melyből a kiadást 130 ft 15 krt levonva, a tiszta jövedelem 22 ft 29 kr lett. Erre felülfizetéseket a következők tettek: Bakó Sándor 1 ft, özvegy Hübsch Mórné 1 ft, iíj. Wóhl Áron 2 ft, id. Moskovics Ignácz 1 ft, Landesmann Lázár (E.- Horváti) 1 ft, Bencsik József 1 ft, Goldstein Mór 1 ft, Reichárd Dénes (S.-a.-Ujhely) 1 ft, N. N. (S.-a.-Ujhely) 1 ft, Pollák Adolf 50 kr, Steiner Lajos (Tornallya) 1 ft, Wóhl Armin 1 ft, Witt József 50 kr, N. N. 30 kr, Rothbard Herman 50 kr, Lefkovics Sámuel 50 kr, Moskovics Lázár 50 kr, Feldmesser Sámuel 59 kr, Hartstein Lajos 50 kr, Schvarcz Mór és Sámuel 50—50 kr, N. N. 50 kr, K. A. 50 kr, Klein Ferenc 50 kr. Fogadják a felülfizetők e helyt is a rendezőség köszönetnyilvánítását. A hölgyek közül különösen a következők tüntették ki magukat a jótékonycél érdekében való fáradozásuk által. Pollák Adolfné, Goldblatt Jakabné, özv. Krantzthor Jakabné, Goldstein Mórné urhölgyek. Goldblatt Irma, Feldmann Hermina, Wintner Hermina, Rothbart Sarolta, Markovics Hermina, Licht Katalin, Schvarcz Máli kisasszonyok. Fogadják fáradozásaikért a rendezőség köszönetét. Klein Sámuel, Lissauer Lajos, b. b. titkár. b. b. ellenőr. Tanügyi rovat. Tekintetes szerkesztőség /*) Valóban csak félve veszem a tollat kezembe, hogy én is is hozzá szóljak a zugiskolák tárgyához, mely becses lapjában már annyiszor lett szellőztetve. Talán felekezeti lapnak is fog már látszani a mi magyaros kultúránkért való küzdelemben megerősödött lapja, de hiszen inter- konfeszionális érdekről van szó : a felvidéki lakosok egy részének művelődéséről és ennek előmozdításában azt hiszem, becses lapja nem fog lankadni sohasem.**) Nem akarom itt újból felemlíteni a zugiskolák ártalmas voltát; tudja ezt minden józan ember, csak éppen azok nem, kik a talmudot tartják az egyedüli szent könyvnek ; pedig ezek tudhatnák, hogy a talmud mennyire ostorozza az olyan zugiskolákat, milyenekkel bennünket felvidékieket a fanatizmus annyira megáldott. Feltűnő jelenség, hogy az illető hitsorsosok oly könnyen felejtik a talmud azon helyeit, melyek a „hazai« nyelv és kultúra elsajátítását parancsolják és pedig azon hazáét, melynek »jótéteményeit élvezik s melynek árnyékában nyugodnak. * Elfelejtik, hogy a talmud szerint „az ország törvénye mindenkire törvény« s annak bárminemű kijátszása tilos és nem gondolnak azokra a helyekre, melyek a civilizációt, a művelődést annyira szivükre kötik a zsidóknak. Ha Löw Lázár s.-a.-ujhelyi főrabbi ur, a helyett, hogy az egyenetlenkedés tüzét szítja a községben, a népiskola fentartásának kötelességére és a zugiskolák tilos voltára figyelmeztetné híveit, bizonyára jobb szolgálatot tenne felekezetűnknek s több dicsőséget szerezne rabbi állásának. S bizony a zsidó intelligenciának is több gondot kellett volna fordítani a községi iskolákra már akkor, midőn még nem ütött ki községükben a szakadás. Nem a népiskolát értem : az előtt kalapot emelek és a földieim is tudják mind, mennyit köszönhet az izr. hitközség ez iskolának és derék tanítóinak. Erről tehát nem szólok. Van azonban a községben még egy iskola s erre különösen felkérném a közigazgatás figyelmét. Mikor ugyanis ügybuzgó tanfelügyelőnk a zugiskolák kiirtásának foganatosításához kezdett, a zsidók egy része küldöttséget menesztett hozzá, mely előadta, hogy a talmud tanítását a vallás megparancsolja s felkérték, hogy adjon engedel- met, miszerint a község felállíthasson egy iskolát, a hol a népiskolát végzett tanulók a talmudot tanulhassák. Ez még nem lett volna baj és mi csak meghajolhatunk tanfelügyelőnk nemes szive előtt, hogy nem akarta megszorítani senkinek vallásos érzületét. Az iskolát életbe léptették, felvettek egy tanitót és a zugiskola a törvényesség színe alatt fel lett állítva és fenn áll még most is. A tanító (?) magyarul semmit se és németül csak valamivel többet tud. Nem akarok itt bővebben foglalkozni személyével, de bízvást mondhatom, hogy inkább hándlénak nézné valaki, de nem tanítónak. S a pedagógia?! Keserű mosoly szál ajkamra, ha ilyet akarnék keresni egy zugiskolában ; a tatárok iskoláiban 3000 év előtt bizo nyosan több pedagógia kellett, mint a mennyi van a mai modern zugiskolában. Az iskola egy szűk kamara, mely régebben talán istáló volt s ebben 20—30 sápadt arcú gyermekkel ielejtetik *) Ajánljuk Zemplén vármegye kir. tanfelügyelőjének figyelmébe. Szerk. **) Prográmjához híven ! Szerk. a népiskolában elsajátított ismereteket. Tönkre teszik őket testileg és lelkileg. A tanítás nyelve az az ékes zsargon s vigyázzon a tanuló, nehogy megfeledkezzék magáról s magyarul beszéljen. Németül még szabad talán beszélni, de nem nézik jó szemmel azt se. Ez nem koholmány, ez mind való; szomorú, de igaz! És ilyen iskolát tartottak és tartanak fenn a hitközségi tagok 1 Az persze eszibe se juthatott senkinek, hogy úgy néha-néha megnéznék az iskolát. Minek is ? Sokkal fontosabb a börzén a gabona áráról és Bis- mark politikájáról vitatkozni, mint megnézni, hogy mimódon tanítanak iskolájukban. S az iskolák őre, a lelkész ... no de hagyjuk ezt 1 Gáncsolólag kell még e helyen megemlítenem azt is, hogy az izr. népiskola tanítói, kiket, és ezt ismételten kell kijelentenem, legnagyobb tiszteletben tartok, megengedik, hogy népiskolájuk tanulói a „héber oktatás“ végett abba a bizonyos zugiskolába kerülnek. Itt ugyanis nem követik el azt a bűnt, hogy magyarra fordítanák a bibliát. Ezt bizony nem szabadna a tanítóknak megengedniök ! Reméljük, hogy e tekintetben is fognak az illetők intézkedni. Mert segitni kell a bajokon és pedig gyorsan. Ha a zsidók tömegesen teljesítenék abbeli kötelességüket, hogy belépjenek a magyar nyelvet terjesztő-egyesületbe, ez bizonynyal a zsidókra is ki fogná terjeszteni áldásos működését. Vagy talán önálló közművelődési egyesületet kell alakítani ? Erről, ha a tek. szerkesztőség megengedi***) máskor fogok szólani. Jelenleg tervek-főzésébe nem bocsátkozom. Hiszen mindegy bármi módon, csak gyorsan és alaposan segíteni kell ! 1 Mikrósz***) Teljes készséggel! Szerk. Szerkesztőségi posta,. Antónilisznak. E számunkban nem bírtunk neki helyet szorítani ; de a kellő forum előtt megtettük Tokaj fenyegetett egészségügye érdekében a lépéseket s remélhetik velünk együtt, hogy nem sikertelenül. Cikkét jövő heti számunkban kiadjuk. T. Bajusz József urnák Helyben. Viszonválaszát vettük de ezt is jövö számunk részére félre kellett tennünk. Felelős szerkesztők : PAYZSOSS ANDOR és HORVÁTH JÓZSEF Fómunkatárs: DONGÓ Q7. GÉZA. Kiadótulajdonos: ÖZV. BORTJTH ELEMÉRNÉ. Hx3rd.otaa.0i3.yelE. ZÉKÁNY JÓZSEFNÉL Ku- csinyban u. p. A.-Hrabócz eladó száz darab finom selyem 3—4 éves anya és száz darab ürüjuh, összesen 200 darab, vagyis 100 pár 12 forintjával. Az anyajuh fedezve van Vladár Kristóf kosaival; most ellenek márcziusban. 37, lóerejü GÖZMOZGONYOK fa-, szén- és szalmatüzelésre a legszilárdabb szerkezeti!, köny- nyen szállítható és uj szerkezetű GÖZCSÉPLÖGÉPEK szeges dobbal, kettős tisztitó müvei, árpatoklyászolóval és osztályozó hengerrel. Ár 3150 irt és azon felül. Munkaképesség 10 óra alatt 3000—«000 kéve Ifi AGYAK GOZCSÉPI.ÖKÉSZ LETEK Grossmann és Rauschenbach-tol BIWAPESTEX. 4, 6, 8 lóerejü g ö z c s é p I ö -készletek verőléczes dobbal és vaskerettel, legújabb, legszilárdabb szerkezet ; ejrák,. retőgépek, ROSTÁK, MALMOK, morzsolok, SZECSKA- és RÉPA VÁGÓ, és mindennemű más MEZŐGAZDASÁGI Jótállás. gépek. Az 1885-iki BUDAPESTI ÁLTALÁNOS ORSZÁGOS KIÁLLÍTÁSON NAGY DÍSZOKLEVÉL. Grossmann js Raüschenbach ELSŐ MAGYAR GAZDASÁGI GÉPGYÁRA külső váci-ut 7. BÜÍ)APEST külső váci-ut 7. Budapestre felránduló vevők kizárólag és egyenesen gyárunkba (5 pereznyire az osztr. állam- vasuttól) jönni kéretnek
