Zemplén, 1887. január-június (18. évfolyam, 1-26. szám)
1887-02-06 / 6. szám
(Iparosaink figyelmébe) — de rendőrségünk is érthet belőle. Az iparos növendékek egy része I esténkint a s.-a.-ujhelyi r. kath. iskolába jár betű- vacsorára. Ez nagyon rendjén van s kívánatos is, hogy a szellemi táplálkozás kedves egészségükre váljék. Hanem az már nincs ám rendjén, hogy mikor ezek az iparos-csemeték úgy esteli 8 óra tájban oda hagyják az iskola falait, az utcán oly éktelen lármát csapnak, hogy ahhoz képest a legelőről haza térő csürhe ordítása valóságos andalító zene. Meg azután ilyenkor ezek az iparos inasok oly trágár diskurzust folytatnak s oly botrányos agyabugyációkat röktönöznek, hogy annak ha'lása és látása csakis a mi „hires“ rendőrségünk előtt lehet „kedélyes“. Nem tudjuk, hogy a m. kir. Kúriának van-é már „lábszij-dontvénye“, de akár van, akár nincs, e rakoncátlan növendékek megrendszabályozását tekintsék az iparosgazdák szigorú kötelességüknek. Rendőrségünket pedig lássa el a főszolgabíró ez irányban is kellő utasítással. (Szerencsétlenség.) Az u. n. „Magaziner- kávéház“-ban csütörtökön este lámpagyujtáskor a bérlőné szerencsétlenül járt. Az egyik petroleom függő lámpának az öblönye, mikor azt a lámpatartóba éppen bele illeszteni akarta, szétrobbant s arcát elborította az égő folyadék. A gyorsan ott termett segítség talán megmentette az életvesze- delemtöl. (A s.-a.-ujhelyi izr nőegyesület,) alaptőkéje gyarapítására f. 1887. évi febr. hó 12-én, a városi színházban zártkörű táncestét rendez. Személy-jegy 2 ft. Család-jegy 3 ft. Felülfizetések köszönettel fogadtatnak s hirlapilag nyugtáztatnak. Kezdete 8 órakor. A hölgyek kéretnek egyszerű öltözékben megjelenni. (Közlekedési akadály.) Tudomására hozzuk lapunk olvasóinak, hogy a borsii-abarai másodrendű vármegyei útvonalon lévő szürtei hídnak felső szerkezete, hogy a Bodrog jégzajlásával járó veszedelemtől megoltalmaztassék, lebontatott. (Muszka agitáció.) Másnak nem lehet nevezni, Írja a „Felvidéki Közlöny“ azon pánik okát, mely két hét óta tótajku földnépünket megragadta. Az a hir kapott ugyanis szárnyra közöttük, hogy jönnek az oroszok, elfoglalják az országot, amikor azután minden pénz elveszti értékét, s minden pénzintézet megbukik. Vegye ki tehát mindenki a pénzét a takarékpénztárakból, vásároljon valamit rajta, vagy ami még okosabb, küldje el valamelyik prágai vagy szentpétervári pénzintézetbe, ott teljes biztosságban lesz. És a hazafias tótok megfogadják a muszka tanácsot, valódi ostromállapotba helyezvén a Felvidék takarékpénztárait, hogy felmondják s kivegyék pénzeiket. Az lenne most a valóban hazafias tett, ha mindenki, akinek némi befolyása van a köznépre, ezt felvilágositani és megnyugtatni törekednék. (A daragói szent asszony), mint Gálszécs- ről értesítik lapunkat, szintén megjövendölte a muszka-háborut. Meddig fogja még eltűrni ennek a népbolonditó próféta-asszonynak turpisságait a közigazgatósági hatóság ? (Meghívó). A sárospataki akadémiai torna egyesület 1887. évi febr. hó 13. napján, a főisko- kolai énekkar közreműködésével, a tornacsarnokban, saját alaptőkéje gyarapítására táncmulatsággal egybekötött d'sztornázást rendez, melyre t. címet tisztelettel meghívja az egyesületi bizottság nevében V. Krüzselyi Bálint, e. tanár-elnök. Személy- jegy 1 ft. Családjegy 2 ft. Felülfizetések köszönettel fogadtatrak és hirlapilag nyugtáztatnak. A disztornázás kezdete d. u. 3 órakor. Programm : 1. aTornász-induló.« Goll I.-tól. Előadja az énekkar. 2. »Szabadgyakorlatok.* 3. .Verseny.* (Magasugrás rohamdeszkával). 4. »Csapat-tornázás.« 5. »Török-magyar barátság«. Szentimrey E.-től, Előadja az énekkar. 6. »Verseny.« (Magas suly- dobás). 7. „Mügyakorlatok.* 8. „Verseny," (Tornajáték). 9. »Nemzeti zászló.* Huber Károlytól. Előadja az érekkar. 10. «Dijak kiosztása.* (A tarcali vincellér-képző iskola) növendékei múlt hó 29-én, önképző körük alaptőkéjének gyarapítására, ez évben is megtartották régen jó hírnévnek örvendő báljukat. A tánc esteli 8 s fél órakor kezdődött s rövid szünetekkel éjfél utáni 1 óráig tartott. Ekkor dúsan felteritett asztalokhoz ült a népes és díszes társaság. Már a vacsora előtt is meg volt a fesztelen jó kedv, de az asztaloknál a tetőpontra hágott, mihez a kitűnő borok is nem kis mértékben hozzá járultak. Vacsora után, magától értetődik, hogy ismét táncra perdültek a párok s amúgy »istenigazábul* járták kivilágos kivirradtig. Tokaj, Tálya. Szerencs, K.-Helmec, Tárcái, Sajó-Szent-Péter, Csobaj, O-Liszka és Vámos adtak egymásnak kedves találkozót a kitűnő mulatságon, melynek fényes sikeréből az oroszlán rész első sorban is Szabó Lajos intézeti igazgatót, továbbá a háziasszonyi tisztet szeretetreméltó szívességgel és lekötelező magyar-vendégszeretettel betöltő Szabó Imréné, Szabó Ágnes és Mankovics Jánosné urhölgyeket illeti meg. (Varannóról írják), hogy fensőbb helyről jött meghagyás folytán ott egy Sztropkó-Szvidnyik felé vezető táviró hálózat felállításához fogtak, melynek 10 nap alatt készen kell lennie. (A Kassán állomásozó tisztikar) és katonai hivatalnokok a folyó évi febr. 12-ik napján a Schalkház szálló nagy termeiben táncvigalmat rendeznek. Kezdete 8 s fél órakor. A választmány. (A kassai g. kath. templomban) múlt hó 30-án volt az első esketés. A szertartást magyar nyelven végezték. (Igazs. ügy minist, uj rendelet.) Az olyan rabok, akik legalább másfél évet meghaladó időre Ítéltettek el, jó magaviseletük és szorgalmuk következtében büntetésük s/4 részének elszenvedése után föltételesen szabad lábra helyeztettek bármikor ; — az uj rendelet szerint télben csak akkor, ha kimutatják, hogy vagyonnal bírnak. (Üzleti nefelejtsek.) Egy nagy keresletnek s igy szép számú adósoknak is örvendő amerikai kereskedő uj évkor úgy gratulált adósainak, hogy a levelező lapra egy nefelejtset nyomatott s melléje irta a számla-kivonatot. Ez már csakugyan virágos kereskedői stilus. (Az uj ipartörvény) nem rendelkezvén világosan arról, hogy az iparos tanuló meddig köteles iskolába járni : a vallás és közoktatásügyi minister erre vonatkozó leiratában a következőket jelenti ki. ,Az iparos tanulók közül azok, kiknek a tanszerzödésben kikötött tanidejűk még le nem járt, azonban a mesterinasi iskola 3-ik osztályát jó sikerrel bevégezték, a mesterinasi iskola látogatására, illetőleg a 3-dik osztály számára megszabott általános ismeretek tantárgyainak ismétlésére tovább nem kötelezhetők. Ellenben a rajztanitásnál az 1884. évi XVII. t. c. §-át szigorúan kell venni a rajztanulásra kötelezett minden tanulónál; mert a rajzolásban minden tanuló folytonosan nyerhet magasabb kiképeztetést és szükséges, hogy rajzolni tanuljon tanidejének egész tartama alatt«. (Számvevőségi gyakorló) ily címen uj állást rendszeresített Beregvármegye törvényhatósága 300 ft évi javadalmazással és 60 ft lakbér illetmény- nyel. A nagyon praktikus intézkedést a belügy- minister helyeslőleg jóváhagyta. Bizony egy olyan közigazgatási kreatúra nagyon elkelne Zemplén- vármegyében is 1 Irodalom. Magyar nyelv és magyar zene, ez a két legdrágább kincse nemzetünknek. E kettő az, ami bennünk tulajdonkép nemzeti, ami magyar ! De amig nyelvünk ápolására és nyelv - kincseink kutatására országos társulatok és folyóiratok léteznek, addig a nemzet összes dalainak egybegyűjtésével, tömeges és jutányos kiadásával kevesen és csekély eredménynyel foglalkoztak. Hogy végre több kísérlet után létrejöhessen egy ilv rég óhajtott egyetemes magyar népdalgyüjtemény : indíttatott meg a ,Magyar Dal-Album“. Kitűzött feladatának azonban ez csakis úgy felelhet ’meg, 'ha mindenki, bár csak egyetlenegy magyar dalt tudjon is, azt leírja és fenti folyóiratnak beküldi Győrbe. Ily egyesek által beküldött dalokból áll az egész gyűjtemény, melynek hatodik folyamából most jelent meg a 3-ik filzet az 1041—1060. számú, következő dallamokkal: I. Bort iszom én, még pedig jót. 2. Budát oh Hunnia. 3. Bujdosol árva legény. 4. Csak azt mondják a rádoczi leányok. 5. Csak egyszer voltam szivem nálad. 6. Csáplárosné galambom. 7. Darutollas kalapom. 8. De nehezen várom a nap kelését. 9 Drága gyöngyöm elválunk hát örökre. IO. Drága kincsem, galabocskám. 11. Dudás dudál dombóvári csárdában. 12. Dudás,- dudás, dudás volt az öregapám. 13. Egy-két pár csók nem^a világ. 14. Ej de nem jó este késő a kapuba kiállni. 15. Elmehetsz drága madár. 16. Elmennék én katonának, csak kötéllel ne fognának. 17. Elment Mádi Pista. 18. Elszáradt a bodzafa. 19. Elszáradt a rózsafa. 20. Eltávozott kedves rózsám. — Előfizetéseket még mindig elfogad a kiadóhivatal, és pedig a hatodik folyam I—10. füzetére : 1 frt 80 kr., 1—5. füzetére : 90 kr., egyes füzet ára 25 kr. Minden füzet bérmeujve küldetik el. Előfizetéseket, valamint kéziratokat elfogad a „Magyar Dal-Album,, kiadóhivatala Győrött. Képes folyóirat, a Vasárnapi Újság lüzetekben. Ezen uj vállalat harmadik füzete a következő tartalommal jelent meg: Tavaszi rügyek. Elbeszélés. Irta Mikszáth Kálmán. (Vége.) — József nádor fogadalmi szobra és Mária Dorothea főhercegnő mellszobra. — Két felavatás az uralkodó család körében. — Baross Gábor — A hő. — Hózivatar a hegyek közt. — Tünhal-fogás. — Bűn és erény. — Zrínyi Hona. — Az árverés. — A cigányzene. — Farsangi látogatás Velen- ezében — Kihívás. — A bölény pusztulása. — A hódító Robur. Verne Gyula regénye, fordította Huszár Imre. — Az eishauseni ismeretlen. — Palissy és müvei. — Egyveleg. — Női mnnka és divat: Divattudósitás. — A tésülködés aesthetikája. — A tenger mélye, — A beszélő árnyak. — Látásbeli káprázatok. — Mesterséges eső. — Irodalom és művészet. — Rajzok. — A Képes Folyóirat, mint a Vasárnapi Újság füzetes kiadása, nyolc nagy negyedrétü Ívre terjedő félhavi füzetekben jelenik meg számos képpel és képmelléklettel. Az egyes főzet ára 30 kr. ; előfizetési ár egész évre (24 szám) 7 frt 20 kr., félévre (12 szám) 3 frt 60 kr., negyedévre} 6 szám) I frt. Előfizetéseket minden könyv- kereskedés utján, valamint közvetlenül is elfogad — úgyszintén mutatványpéldányt levelező lapon történő megkeresésre küld a kiadó-tulajdonos Frank lin-Társulat, Budapest, egyetem- utcza 4 sz. ______ Tanügyi rovat. Vármegyénk első népiskolája. 4 Mosolyogva és a sajnálkozás bizonyos nemével nézed szives olvasóm e címet, vagy talán ráadásul még gúnyolódással gondolod el magadban ,hát még ezek közt is van első és utolsó, hiszen egyforma valamennyi, legfeljebb egyik silányabb, mint a másik.« Nos, most az egyszer légy türelmesebb, s ha van pár pillanatnyi szabad időd, kövess, és meggyőződöl róla, hogy az egykori rongyos viskó ma már múzsacsarnok s egy nagy tömeg serdülő nemzedéknek egyedüli akadémiája ! Sok viz folyt le a Dunán a 48-ki egyenlö- ségi törvények proklamálása óta, de ime a negyedik évtized végre is kezdi megérlelni humánus intencióit a népnevelés terén is, s az ország anyagi erejétől telhetőleg kiemeli a népiskolát középkori ósdiságából, s oda állítja a nép értelmi fejlődésének intéző őréül, az anyagi gyarapodás előmozdítójául, s mindenek előtt nemzeti nyelvünk, s a hazafias érzelmek misszionáriusául. Menjünk csak el zempléni felvidékünknek egy kies mezővároskájába a Labore partján és térjünk be Nagy-Mihályba. Ha ezen városnak a népnevelés érdekében hozott áldozatait kutatni akarnók, egypár évtizeddel kellene visszamennünk a múltba, hogy megértsük, mily roppant súlyos anyagi áldozatok voltak szülői a szellemi és anyagi téren előmutatott jelenlegi eredményeknek ; hogy meglássuk a kiinduló pontokat, az igazi hazafiui buzgalmat és ernyedetlen lelkesítést a népnevelés terén. Bizony azok, akik elültették a fát, melynek ízletes gyümölcseit ma a késő unokák élvezik, már réges-régen a földben porladoznak; idő kellett ahhoz hogy ide jussanak, hol a jelen édes gyümölcseit élvezhetik, s mintájaként fényelhetnek egy ország e nemű kisebb városainak. De gyenge a toliam arra, hogy az igaz hazaűság eme áldozatait lefessem, s talán nem is egészen hü volna a kép, melyet vázolnék, miután a kompetensség terén is messze állok tőle. Ugyanazért csak azt irom le ide, mi Nagy- Mihály mv. méltó büszkeségét képezi, s miről kiki meggyőződhetik, ha esetleg útja arra vagy oda vezet, s nem sajnál pár órát szentelni a haladás templomának megszemlélésére. Nagy Mihály manap körülbelül 5000 lakost számlál. Áz Alföld boldogabb lakója e városkát görbeországi tótfészeknek hiszi, s legmerészebb álmaiban sem jut eszébe föltenni róla, hogy ott még magyarul is tudnak az emberek. Nem úgy van pedig édes atyámfia, az ezelőtti községi népiskola valami két évtizeden át megvalósította a hozzá kötött legmerészebb reményeket; magyarrá tette a várost nyelvben és érzelemben ; s az hálául, karöltve az állammal, a szerény külsejű népiskolát palotába helyezte, melyet büszkén vall magáénak szegény és gazdag, mert jótéte ményei mint a napsugarak ép úgy bevilágítják a kunyhó belsejét, mint a palota szőnyegezett termeit. Ha most végig mégysz, kedves olvasóm, N.-Mihály főutcáján s szemedbe ötlik a pompás épület az „állami népiskola“, térj be oda, ha szegény avagy gazdag is vagy, lesz fogalmad legalább iskoláról, melyben a gyermek egészségének megőrzése mellett, értelmes, miveit polgárrá növekedhetik. Nyolc pompás tantermet találsz itt, a világosság és a fris levegő minden kellékeivel, a legújabb Kuncze-féle padokkal felszerelve, melyek a gyermek termetéhez s iskolai foglalkozásaihoz alkalmas méreteikkel tűnnek ki. Minden két-két tanterem közt egy előszoba van, fogasokkal a gyermekek ruháira s más szükséges kellékekkel. Ezenkívül van itt tanszerszoba valami 6000 db ásványnyal, kitömött állatokkal, ter- mészettani eszközökkel s a szükséges ábrázolásokkal felszerelve. Végül találsz itt még három lakosztályt, két tanító s az iskolaszolga részére. Az igazgató-tanitó lakosztálya négy szoba, konyha s az irodából áll. Az egész épület tágas udvarral van körülvéve, s a mi az oktatás sikerére nem csekély elönynyel van, jó mesze az utca zajától. Az állami iskola tantestülete jelenleg 10 tagból áll, Mathiász József igazgató-tanítóval élükön. Mind derék, ügybuzgó s hivatásukért lelkesülni tudó férfiak és nők. Hogy kik teremtették meg a mai fényes eredményeket N.-Mihályban, azt itt híven leírni ép oly nehéz, mint lehetetlen : mert abban sok derék hazafi munkája nyert óhajtott alakot, azért legyenek itt csak a mostani intézők megnevezve, mint akiknek sok évi ernyedetlen fáradozásaik után sikerült a nagy mü koronáját is fel- teuni, s ezek Polányi Géza gondnoksági elnök és Sulyovszky István, a város főbírája s általában a tanügy iránt lelkesült buzgalom város intelligenciája. Zs. SzerRes ztőségrl posta,. «Ubrik Boriska*. Az ügy egy jó hírnévnek örvendő intézet belügye. Az iskolának is meg vannak a maga törvényei, a melyek alapján az 5 népségének fegyelmi kérdéseiben Ítél s Ítéletét végrehajtja. Ha ez az Ítélet sérelmes, meg van a felebbviteli forum. Tessék oda fordulni sérelmének felsorolásával. Sz. K. B.-pest. Hogy is mondta a pataki diák : pa- tientia ~ sótartó. Valahogyan fel ne dűljön közöttünk az irodalmi házasélet sótartója ! Egy kir. tkönyvi hiv. szolga, mint Nábob. Névtelen tudósításokat egyszerűen félre teszünk. A.-nak. Helyben. Meg fog jelenni. V. K. B.-nak. Vettük, de az ünnepeknek előttünk kifejezett abbeli kívánságát, hogy az ő kitüntetése végett szerkesztőségünk tűzhelyére egy szemernyi tömjént se engedjünk dobni — respektálni kötelességünk. Felelős szerkesztők: PAYZSOSS ANDOR és HORVÁTH JÓZSEF. Fömunkatárs: DONGÓ 07. GÉZA. Kiadótulajdonos : ÖZV. BOKUTH ELEMÉRNÉ.
