Zemplén, 1887. január-június (18. évfolyam, 1-26. szám)

1887-01-23 / 4. szám

Melléklet a „Zemplén“ 4-ik számához.

ezért az adminisztráció mezején gyűjtött érdemkoszoruból maga a főispán mindig csak a legszerényebb ágacskát fogadta el; a koszorút magát érintetlen valóságában visszanyujtotta annak a munkában és érdemben osztozó testületnek, mely a vármegye alteregója: a közigazgatási bizottságnak.

Nem akarunk rekriminá'ni sem. Csak, mert időszerűnek látjuk emlékeztetni, felelevenítjük a példákat. A példa aszerint, amint jó vagy rósz eligazító-, vagy tilalomfa a közszolgálat utain. A rósz példát jelképező tilalomfára egy rövidke figyelmeztetést irt föl az élet bölcsesége, mely igy szól: „Ember! őrizkedjél a tévelygéstől.1 Azok a tilalomfák egyszersmind kell, hogy lépten-nyomon figyelmeztessék, nógassák a nyilvánosság bírálata alatt álló tisztviselőt az igaz utón való járásra, hivatalos kötelességének lelki- ismeretes, pontos, serény, mintaszerű és önzetlen teljesítésére. És a jó és rósz példa szimbólumai ott a közszolgálat út- fordulóinál egymás mellett, arra valók, hogy szaporítsák az igazak számát, óvva intsenek a tévelygéstől. Arra valók, hogy a büntetés gondolata mellett a jutalmazás eszméjét is felköltsék az emberben Mindenki meg lehet győződve afelől, hogy, az igazságérzetétől áthatott kebel törvénye szerint, a vármegye nagy közönsége is bizonyára abban leli legtisztább örömét, ha nem az elszomorító példák számát szaporítja minden áron. Ellenkezőleg. A mi vármegyénk lelkes közönsége már nem egyszer jutalmazta közgyűlésein pálmával tisztviselőinek sorából a nyerteseket s valahányszor ezt tette, legtisztább örömének adott kifejezést.

De félni lehet, hogy a szomorú példák száma a kolosszális tilalomfák figyelmeztetése dacára sincsen apadóban.

Kötelességünk ideje-korán figyelmeztetni arra, ami a tévedezök sorsául itten készülőben van. Jól vagyunk értesülve arról, hogy a nagy seprő újabb fárasztó munkára készül. Miért ? Hiszen a gépezet hajtó kerekeiben ez idő szerint nincs hiba. Igen! A gép forog, a gépész éber figyelemmel csügg annak minden mozzamtán. Valami idegenszerü nesz hallszik ki a munkáját végező gép zakatolásából. Nagy figyelemmel, mint mikor a lelkiismeretes orvos lábbadozó betegének ütőereit vizsgálja, belé. merül a szerkezet legtitkosabb rejtekeinek szemléletébe is. Reá jön a

baj nyitjára. A kis kerekekben rejtőzik a diszharmónia oka.

Annak a nagy gépezetnek, amelynek a neve vármegyei közigazgatási szervezet, kis kerekei a községi és körjegyzők. Mostan a gépész, a vármegye főispánja, reájuk szegzette egész figyelmét. Huszonegyet, a kilencvennégyből már is teljesen lejártnak talált közülök. Egyet-kettőt a huszonegyből talán még okkal-móddal ki lehet majd tatarozni, a többit már annyira megviselte a rozsda, hogy azokat egészen újakkal kell felcserélni.

Folytatják tehát közigazgatási szervezetünk epurálását. Elmennek a fárasztó munkában egészen a baj gyökeréig. A községi illetve a körjegyzőkre került a sor.

Minden fa, mely jó gyümölcsöt nem terem, kivágatik.

Milyen a vélemény itten a középpontban, hol mindenkit kész munkája után mérlegelnek, a jegyzőig kar többségéről ?

Elmondjuk majd jövő számunkban.

Egy univerzális „házi szer“.

Irta; Dr. Pápay Ernő.

Csodálatos tünemény az, hogy az orvosi tudomány emelkedésével nemcsak szaporodnak, de mindjobban hódítanak az úgynevezett »házi szerek", melyeknek pedig tudvalevőleg mi orvosok esküdt ellenségei vagyunk, Pedig, hogy mennyit ér egy ilyen jó »házi szer«, azt csak az emberiségnek a szenvedő része tudná megmondani, mely a valóban jó házi szereket használni szokta. Hogy melyik házi szer valóban jó? Tu dós budapesti és valószínűleg vidéki kollegáim is azt mondják : egy sem. De egy ilyen szernek mégis megadják a felmentvényt és elismerik, hogy az valóban hasznos. E szer a sós- borszesz.

Megvagyok róla győződve, hogy ha gyűjtést indítanának dr. Lee Vilmosnak, a sósborszesz feltalálójának szobrára azok közt, kiknek szenvedéseit e szer már enyhitette, egy hét alatt együtt volna a szoborhoz szükséges költség. Kevés embernek köszönhet oly sokat az emberiség, mint ennek az ángolnak.

E szernek nem szabadna hiányoznia egyetlen háztartásból sem. Az ily univerzális gyógyszer haszna beláthatatlan. Jó ez fül-, szem- és torokbaj ellen; megszünteti a fogfájást, a foghus genyedést, szaggatást, fejfájást, migrént, hajhullást, náthát, eltávolítja a küteget, a pörsenést, a májfoltokat, a szeplőt és kitűnő szer gyomor- bántalmak ellen. Nekünk magyaroknak pedig különös kegyelettel kell adóznunk a sósborszesz- nek, mert e szer mentette meg tudvalevőleg Kossuth Lajos nagy hazánkfiának szemevilágát 1877-ben.

Azt hiszem, szolgálatot teszek a közönségnek, ha a szer használatával és sokoldalúságával megismertetem. Én mint orvos itt Budapesten négytok nőt találni válasz nélkül, ha csak nyelv nélkül nem találtatok!

Az elsorolt aforisztikus megjegyzések szerint, — melyeket a legnagyobb íróktól kezdve a legutolsó újság hírrovatáig naponként számtalan variációban olvashatunk, — a nő nem egyéb, mint Isten büntetése, egy démon, oly egyed, melyen semmi szép, semmi jó, semmi nemes nincs . . .

De tekintsük meg mostan az éremnek másik oldalát, az meg tiszta aranyat fog mutatni. Amit amazok porba tipornak, azt a nők magasztalói a teljes eszményiség magaslatára emelik. Dicsérik a nőnek azt a természetes érzékét, mely gondolatának finomságot, magaviseletének tapintatot kölcsönöz. Bulver a nő érzékét veleszületett erkölcsi tehetségnek nyilvánítja, mialatt az a férfinál elsajátított valami, az értelem szerzeménye. Izgékony, lelkesedő s képzeletdus természetük következtében a nők tulnyomólag ideális világban élnek, mely messze áll a férfiak világától, a kik főleg a tények uralma alatt raboskodnak. Gyönyörűen mondja Buckle'. «A nők befolyása akadályozza meg, hogy az élet ne váljék kizárólag gyakorlatiassá s önzővé s megőrizte a szellemnélküli és egyhangú köznapias- ságtól az által, hogy eszményi és regényes befolyást vegyitett bele. E befolyás mérsékelte a férfiak indulatosságát, megnemesitette erkölcseiket, s csökkentette kegyetlenségüket.® És Madách-.

.........Ha tettdús életed

Zajában elnémul az égi szó,

E gyönge nő tisztább lelkülete,

Az érdekek mocskától távolabb

Meghallja azt, és szivén keresztül Költészetté fog és dallá szűrődni.

Mily édes igazság! Alig van, a ki ne tapasztalta volna, hogy mily édes varázs, mily enyhítő, felemelő balzsam gyanánt hat a mindennapi élet zajában, küzdelmében elfáradt vagy elkeseredett férfi kedélyre a női társaság! — Szépen mondja Rousseau is : »A nő uralma a szendeség, ügyesség és tetszetősség uralma, parancsai dédelgeté- sek, fenyegetései könyek,® — és Kazinczy Gábor'. „A nők feláldozással szeretnek és szeretve áldozzák fel magukat.«

A női nem ellenségei szeretik felhozni, hogy a nők gondolkodása rendkívül lassú, lomha ; ezzel szemben azonban méltán mondhatjuk Göthé- vel, hogy a nő főként csak arra gondol, a mi az életben összefügg, mivel családjának sorsa ezen összefüggéshez van kapcsolva.

Felhozzák továbbá a női nem barátai, hogy egy férfi se képes érezni oly nő értékét, a ki megtudja magát becsülni, -- s ha a női jellemet oly sokszor nem vagyunk képesek megérteni, annak oka az, hogy a nőnek azon szép tulajdona van, hogy lelkét, miként bájait, elrejti mások előtt .... Nincs az emberi szív előtt meghatóbb és felemelöbb jelenség, mint egy olyan szép és nemes nőnek látása, a ki fájdalmával küzd, nem annyira azért, hogy azt legyőzze, mint inkább hogy azt eltitkolja.

A család és a társadalom egészen a nők befolyása alatt áll; de hatásuk, áldásos tevékenységük még ezen is túl terjed. „A nők feladata bizonyos szerepet vinni a balsors napjaiban és ekkor bizonyos tiszt és állás illeti meg őket az államban. Hazájuk akkor úgy számit reáféleképen szoktam használni. Bedörzsölére, borogatásokra, belsőleg s az úgynevezett „massage® kenőgyuró gyógymódra. Fülzugásnál és szaggatásnál kis vattadarabot mártunk a sósborszeszbe és ezt — naponta 2-szer 3-or ismételve — a fülbe dugjuk, mig a fültövet és halántékot külsőleg e szerrel bedörzsöljük. Szemgyengeségnél a szeszbe mártott ujjúnkat a szempillákon többször végik huzzuk és bekenés után a szemeket kissé felnyitjuk, hogy a szeszpára beszivároghasson. Ez a szemet kissé csípi ugyan, de rendkívül erősiti a tzemidegeket; bedörzsölendő még a fültö és a nyakcsigolya is. Fogfájást és foghus - genyedést úgy lehet e szerrel gyógyítani, ha az első esetben a fogba sósborszeszes vatta darabkát teszünk, a másik esetben pedig szánkat naponkint legalább háromszor félig vízzel kevert szeszszel öblögetjük. Zuzódásokat e szerrel gyakran kell bedörzsölni. Fejfájás és migrén ellen a fejtetőt, homlokot, halántékokat és a nyak- szirtet bőségesen kell bedörzsölni, mig a hajhullást úgy szünteti meg, ha félig vízzel vegyitett sósborszeszszel a fejet megmossuk. Csuzos bán- talmaknál kitűnő hatása van a szernek, ha azt a kenö-gyuró gyógymódnál használjuk és a fájó testrészt naponként simán, de nem gyengén, jól bekenetjük. Náthánál a fej bedörzsölendő és a fülekbe szeszes vatta teendő. Küteg vagy pörse- nés a szenvedő helynek csupán bedörzsölése által elmúlik, ugyan ilyen hatása a májfoltoltoknál és szeplőknél is, melyek kitartó használat után teljesen elmúlnak. Gyomorbántalmaknál szintén nagyon jó szolgálatot tesz a sósborszesz, melyből ily esetben egy evőkanálnyi sósborszesz 2 evőkanálnyi meleg vizben veendő be, mindig egy órával az étkezés előtt.

Mint látjuk e szer valóban univerzális. De sajnos, hogy a kapzsi pénzvágy előtt semmi sem szent, még az ember egészsége sem. Mióta Brázay Kálmán sósborszesze Magyarországon oly rendkívüli mérvben elterjedt, azóta a hamisítók száma egész légióvá növekedett, kik spirituszos vízzel gyötrik a közönséget. Azt a jóakaratu tanácsot adom tehát mindenkinek, hogy csak azt a sósborszeszt vegye meg, melynek vinyettájába a kis üvegeknél a 319. szám, a nagyobbaknál a 320. szám van benyomtatva, miután a valódi, hamisítatlan sósborszesz védöjegyeinek ez a száma.

Legközelebb lesz még alkalmam egyéb jó házi szereket megismertetni és a közönséget néhány ártalmas szerre figyelmeztetni.

Fővárosi levél.

A jogászbál meghívójának hátára ráakarta nyomatni a rendező bizottság a perrendtartás 111 -ik §-ának a szövegét, mely igy hangzik: „Aki a kitűzött időben meg nem jelen, az elmarasz- taltatik.® Nem kellett kivatkozni a ptás e szakaszára, mert a meghívottak mind megjelentek. Legalább arra hagyott következtetni a zsúfolásig megtelt »tárgyaló terem« a hol a szivek közti vita egész reggelig tartott.

Pompás délszaki növények hoszu láncolata ölelte át a vigadó főlépcsőzetének oldalfalait. A »foyér‘-t magasra nyúló pálmák és hoszu derekú,

juk, a milyek ők valóban, és csodálattal nézi azon rendkívüli erőt és hatalmat, mit rögtön kezeik közt lát. Annál többre képesek, minél kevesebbet tehetni ellenök. Álmélkodás és verseny példányai ily időkben, — mondja Kazinczy

G. valóban, van valami erősebb a férfi erőnél, s ez a női gyöngeség !

Fel szokták hozni a nők kiváló szépérzékét. „A nő érzékenyebb a szép iránt, ízlése élénkebb és még ha fejletlenebb is, tisztább és biztosabb, mint a férfié ; azért a nőnemet méltán mondjuk szépnemnek“ — mondja Greguss. Ifj. Dumas Sándor a nőt az ideális szép megtestesülésének tekinti s következő lelkes nyilatkozatot teszi: ,,Én nem ismerek egy fiatal leánynál semmi szebbet, s nem hiszem, hogy mindazon ragyogó lények között, melyek Isten léteiét bizonyítják, az ő istenségének erősebb bizonyítékát teremtette volna !“

Hol hát az igazság ? A női nem barátainál vagy ellenségeinél? E sorok irója nem fogja megkísérlem az örök talányt megoldani. Sorsa oly szerencsés volt iránta, hogy rósz nőt nem ismert, vagy ha igen, azok káros hatását nem érezte, s igy nincs semmi érzéke a pesszimiszti- kus felfogás iránt; ellenben a nők jóságos, áldást és boldogságot terjesztő hivatását már érezte, érzi s Madách-csal együtt vallja :

Mi a hang, hogyha nincs, ki értené ?

Mi a sugár, ha szív nem fogja fel ?

Mi volnék én, ha mint viszhang s virágban

Benned, szebb létre nem feselne létem?

Szikra.