Zemplén, 1887. január-június (18. évfolyam, 1-26. szám)
1887-01-16 / 3. szám
(Vármegyénk magyarosodása.) A magyarnyelvet és népnevelést terjesztő egyesület legutóbbi igazg. választmányi gyűlését Prámer Alajos elnöklete alatt S.-A.-Ujhelyben 1886. évi, dec. hó 29-én tartotta. Az elintézést nyert ügyek rezü méját a következőkben adjuk. A gálszécs-kohányi kisdedóvó-alapra eddigelé begy ült 1498 frt 25 kr. A magyarositó egyesület gálszécsi járásköre ugyanazon alapnak gyarapításához, illetve a kisdedóvó iskola felépítéséhez egyszersmindenkorra a középponti pénztárból 150 ofrtnyi segedelmet kért. E kérelem a vármegye közmivelődési alapjára ügyelő választmány pártfogásába ajánltatott. Pe- lejtt község beltelket ajánlott föl az ottan építendő óvóiskola számára s a község lakosai eddig 200 irtot írtak alá az építési költségek fedezésére. Szécskeresztur hasonló célból, az ottani g. kath. derék lelkész után haladva, meg tette a kellő lépéseket. Hollender M. pelejtei földbirto kosnak hazafias érdeklődése is íelköltetett a szent cél iránt. Partion Andrássy Géza gr. és neje úgyszintén Andrássy Ilona gfnő a magyarosítás ügyét lelkesen felkarolván s annak feltartására a középpontról nyert javadalmazáson felül évenkint 230 frtnyi segélyösszeget biztosítván, az óvóiskola már legközelebb megkezdheti honmentő misszióját. Az iskola felügyelőjéül Fodor Sándor parnói plébánost választották meg s az óvónői állomásra évi 300 frtnyi fizetéssel és szabad lakás élvezetével pályázat hirdettetett. Az országos magyar iskolai egyesület által Budapesten 1887. évi ápr. hó 11 és 12-ére hirdetett közmivelődési kongresszuson vármegyénket Andrássy Tivadar gf. Fejes István, Prámer Alajos, Beszterczey Ferenc, Bydeskuthy Sándor, Diószeghy János, Dókus I Gyula, Enyiczkey Gábor, Füzy Kálmán, Nemes Lajos, Perlsberg Ede és Viczmándy Ödön fogják képviselni. Kelecsenyben a már eddig is szép kulturális vívmányokkal dicsekvő óvóiskola legközelebb várhatólag állami iskolává fog fejlesztetni. Ugyanezen óvóiskolának az orsz. kisdedóvó egyesület 100 frtnyi az igazgató választmány vármegyei egyesületünk alapjából szintén 100 frtnyi segedelmet nyújtott. A szerencsi járási körben meg£ üresedett elnöki tisztek viselésére Zombory Gedö megyaszai ref. lelkész és Benedek Pál, tokaji lakos, társulati igazgató, kérettek föl. Harkányi János újvilági nagybirtokosnak 10 frtnyi adományáért köszönet szavaztatott. Répa György, ub- lyai, Hramecs János, c. bélai, Túr kinyák Mihály csukalóci tanítók a magyarosodás terén szerzett kiváló érdemeik méltánylása végett a vall. és közokt. minisztériumnak figyelmébe ajánltattak. Király Gyula kolonicai és Petrasóvszky József hosztovicai g. kath. lelkészek a magyarositó egyesület rendes tagjaiul ajánlkoztak és igaz hazafias örömmel fogadtattak. Szinna, Papina, Ublya és CzirOka-Hosszumezö községekben óvóiskolák rendszeresítése célirányosnak mutatkozván, e feladatokat szintén fontosabb tennivalói közé igtatta az igazgató-választmány. Az 1886. évi működés történetének vázolását, mely Zemplén vármegye szellemi kulturfejlödésének bizonyára becses aktáját képezendi, a legközelebb egyb ehivandó közgyűlésnek fogja bemutatni az igazg. választmány. (Közvacsora.) S.-a.-Ujhelyben a f hó 8 án rendezett közvacsora szép múltjához illöleg ez alkalommal is fényesen sikerült. A dús bevételekből felmaradt s tanügyi és emberbaráti célokra fordítandó takaros összegről lapunk előbbeni rovata nyújt részletesebb tájékozást. Éljenek a derék kezdeményezők, éljenek mindazok, akik tömeges megjelenésükkel és adományaikkal a közvacsorának sikert s fényt kölcsönöztek. (S.-a.-Ujhely város) képviselő testületének választott uj tagjai lettek, az I. kerületben: Farkas Lajos, Becske Bálint, Schweiger N., a II. kerületben: Viczmándy Ödön, Schon Vilmos dr., Schwarz Bernát és Székely Elek , a Ili. kerületben: Kun Frigyes, Krausz Náthán és Kopper József. Úgy halljuk az I. kerületből a választás eredménye ellen szavazási szabálytalanságok miatt óvás tétetett. (A magyar földhitelintézet) Zemplén vármegyében jogi képviselőjévé, Mezőssy Menyhért leköszönése folytán Ambrózy Nándor tisztelt barátunkat választotta. Midőn e személy változást a hiteltkereső nagy közönségnek tudomására juttatjuk a földhitelintézet szerencsés választásához gratulálunk. (Nekrológ.) A s.-a.-ujhely i kegyes-tanitó- rendi társház tagjai szomorú szívvel jelentik, szeretett társuknak: Tremmer Gyula kegyes- tanitórendi áldozó pap s gimn. tanárnak élte 30., szerzetes életének 12-ik s tanári működésének 6 ik évében f. évi január hó 13-án történt gyászos elhunytát. — Rieder Engelbertné, szül. Papp Mária asszony S.-a. Újhelyit, í évi január hó 12-én élete 70 ik évében; Gregorovics Antal okleveles mérnök Homonnán f. hó 10-én élte 70. évében elhunyt. — Béke poraikra! (A csudagyermek) a kis Bokody Kata f. hó 18-án tölti be fényes jövőt Ígérő életének 3-ik évét. S.-a.-Ujhely színházlátogató közönsége a »Képzelt beteg« Angelika szerepében találkozott vele először s azóta folytonos figyelmének legkedvesebb tárgya. A ,kis Kata“ Bokodyéknak j adoptált gyermekük, de úgy őrzik s szeretik, mint a szemük fényét. Az erős, okos. beszédes, csacska kis teremtés úgy csüng kis mamókáján, mint a bimbó a kinyilt virágon s minden este együtt dúdolják, mikor beleláradtak a Hófehérke. Kis szökevény, Ezredes leánya, Jól őrzött kis leány, Egy katona története stb. stb darabok gyermekszerepeinek tannlásába hogy : .Alszik már a cica Gyurica, Katica Csicsija — bubuja« . . . (Rejtélyes ember.) Egy toprongyos csavar gót, aki házról-házra koldulva őgyelgett S.-a.- Ujhely utcáin, kisért be tegnapelőtt a szolgabirói hivatalhoz egyik városi rendőr. Neve: Strenger Mózses, születési helye Sámok, Galiciában. A nála talált iratok egyikének tanúsága szerint angol földön áttért az anglikán vallásra. Koldus tarisznyája kiürittetvén, rongyaiból 102 frt készpénz I db 1000 ftos és két db 100 —100 ftos 4®/0-al kamatozó magyar aranyjáradék költsönkötvény s ezek szelvényei, továbbá egy db (Bécsből eredő) postatakarékpénztári könyvecske és egy db takarékpénztári betéti könyv került napvilágra. Foglalkozására nézve betűszedőnek vallja magát. Értékpapírjainak beszerzéséről kalandos történeteket rögtönöz. Nem-é, valami internacionális tolvajbandától ide tévedt jó madár az ipse — ezt kideríteni a vizsgálatnak lesz nem könnyű feladata. (Áthelyezés.) Kriszten Gyula gálszécsi kir. jbirósági írnok a kir.-helmeczi kir. jbirósághoz helyeztetett át. (Hivatalvesztés.) Máthé Ede, kelesei körjegyző adó-, ka* ona , valamint községi háztartási ' ügyekben elkövetett nagymérvű szabálytalanságok miatt a főispán elnöklete alatt f. hó 11-én tartott fegyelmi bíróság által hivatalvesztésre Ítéltetett. Bár ez lett volna a legutolsó eset! (Jegyváltás). Rakovszky Aladár, nagy-mi- hályi állami postatiszt f. hó 8-án váltott jegyet Szladek Bertával, Szladek Józsefnek, N.-Mihály város derék föbirájának. kedves leányával. (Közgyámi szigorlat) Oláh Miklós s.-pataki lakos és ügy védő a f. hó 12 én s 13 tartott Írásbeli és szóbeli vizsgálaton közgyámi szolgálatra a vizsgáló bizottság által egyhangúlag ké- pesittetett. (Meghívó.) A sárospataki főiskolai ifjúság Dókus Gyula főiskolai világi algondnok beigta- tása napján, 1887. jan. 24-én, a városház termeiben, Dókus Gyuláné úrnő őnagyságának védnöksége alatt, a sárospataki főiskolai tanári nyugdíjintézet javára zártkörű táncestét rendez. A rendező-bizottság elnöke : Kun Béla jogtanár. Belépő dij: Személyjegy 1 frt. Családjegy 2 frt. Jegyek előre válthatók Eperjesy József könyv- kereskedésében Sárospatakon. Felülfizetések köszönettel fogadtatnak s hirlapilag nyugtáztatnak. (Községi és körjegyzőket fogja érdekelni,) hogy az általuk létesített jegyzői nyugdíjalap, mely tudvalevőleg a vármegye főpénztárnoká- nak kezelésére van bízva, a f. hó 13-án foganatosított pénztári vizsgálaton nyert tapasztalatok szerint: 20,074 frt 42 krnyi pénzkészlettel rendelkezik. Ez Összegben az 1886. évből folyó tőkésített kamatok bent nem foglaltatnak. (Vívó iskola.) Dessewffy József, eperjesi vivómester, a ki tanítása és ügyessége által már több városban a sportkedvelő közönség teljes megelégedését kiérdemelte, február hó i-től Sárospatakon vivó-iskolát nyit s ott a kard- és a vitőr vivásban rendszeres előadást fog tartani. Felhívjuk rá a sport kedvelők figyelmét, és a sportüzés e nemét, a vívást, márcsak testedzés szempontjából is. mindenkinek melegen ajánljuk. Színészet. Amit jövendöltünk (a kölcsönös megelégedés örömét) teljesedésbe ment. A közöny hidegét felengesztelte lassacskán a pártolás melege. Oly nehéz, borongós, ködös apáthia múltával felsütött Tháliánk templomában a szebb élet üdítő napja. S.-a.-Uj- hely város és vidéke lelkesen felkarolta s állandó rokonszenvébe fogadta Bokody társulatát. Óhajtjuk, hogy az erkölcsi és anyagi siker mértékében előállott szép arányosság mindvégig és sokáig tartós legyen. S.-a.-Ujhely és vidékének műpártoló lelkes közönsége sokáig éljen 1 A hétről szóló színházi referádánkat a következőkben összegezzük: Vasárnap, január hó 9-én Nikó Lina asszony első vendégjátékául Abonyinak „A betyár kendője« cimü népszínművét adták. Zsófi szerepében mutatta be magát a vendég. Nikónak ha mű vésznöi erényei oly szembetünőek lennének, mint aminők hibái: természetességével, otthoniasságá- val osztatlan sikereket arathatna. Úgy azonban mint volt, affektált mimikája, erőltetett kedvesdi- sége fonák hatást szült. Hangterjedelme szép. Felső regiszterei csengők, erőteljesek; az alsó hangok bágyadtak, érctelenek. Pianói kellemesek. Az az eszthetikai elv, hogy „e longiuquo maior I reverentia« reá szabva úgy formulázható, hogy távolabbról nézve jobban tetszik. Bokodyné (Orzse) első jelenetéből fakadt szálló^ érzésünket mindvégig ébren tar otta Bokody (Onody Kulcsár Ferenc, agglegény) pár szóból álló szerepé ben is csillogtatni tudta a dévajság aranyát, ha bár „lábtyús“ öltözéke anakronisztikus hatásával visszatetszést szült. Berzsenyiné (özv. Ónodyné) szerepében ma tűnt föl először. Az egyszerűségében nagyszerű jólelküséget okos tapintattal szemléltette. Füzesséry (Bandi) az önmagával megha- sonlott kedély monomakhiáját, a szív bajvivását, diadallal végezte hatásos duettek nélkül Somogyi (Buzi csárdás) a helyzet komikumával figyelmet ébresztett. Szintiayné (Boris asszony) elegendő súlyt birt kölcsönözni fontos szerepének, Szarvassi (Kulcsár András) könnyű feladatában, szerep nem tudásával, terhére volt önmagának s környezetének. (Aszalai hová tűnt el ?) Közönség igen szép számmal. Hétfőn, jan. 10-én. Molier-est. A legnagyobb vígjáték Írónak Harpagonjában gyönyörködtünk. „Harpagon“ a szinlapon vígjátéknak van nevezve. Drámai torzképeivel inkább a „bohózat“ nevet érdemelné meg, vagy a mai tősgyökeres francia divat szerint „erkölcsrajzoló komédiá“-nak (Comédie de moeurs) lenne keresztelendő. Harpagon - ban Bokody úgy érezte magát, mint hal a vízben. Harpagon, akinek jellemében a pénzért idegesen reszkető kapzsiság pszikhologiája van megörökítve cs kigunyolva, Bokodyban mesteri ábrázolóra talált. Mimikája, gesztusa (a szóló művészetben ez a nyelv feletti nyelv) a legélénkebb színekkel (de nem rikító módon) állította elénk Harpagonban a fösvény prototipjét s a leghatásosabban keltette föl lelkűnkben a gúny drámai hangulatát. Szarvassi (Cleonte) összes tudományának mélysége ma is a sugólyuknak szemeivel való örökös keresése volt. E tekintetben fölülmúlta még Mezeit is, akinek pedig (a hirtelen roszul lett Soóstól vevén át a szerepét) a súgó vezetésére igazán nagy szüksége lehetett Berzseny Margit (Eliza) nagyon kellemes és szeretetre méltó volt. Berzsenyiné (Frousine) ügyes mókázásával sok tapsot aratott. Eőry Margit (Marianna) jól festett. Somogyi (Jakab) Harpagon gazdának megnevettető hóbortjait kitűnő sikerrel szolgálta. Füzesséry (La Fleche) eleven játékával tetszett. A szép számú közönség, a „nevető ember“ egyik derék fiával együtt pompásul mulatott. Szerdán, jan. 12. Rátkay „Felhő Klári“-ja adatott szép számú közönség előtt, dacára annak, hogy nem régiben e népszínművet Báródy társulata két Ízben mutatta be nálunk. Bokodyné (Viola Éva) kedves árva kis menyecskéje, aki maga is, meg akinek lelke is gyászban van, hódított. Nikó Lina Felhő Klárija perfekt volt, szép dalai gyújtottak, egész játéka ma meglehetősen ment volt a modorosságtól. Berzsenyiné (Rokkáné) eleven nyelve, kivált a látogatási jelenetben, jól pergett. Szarvassi fSzita Pista) magyar „natúr bursch“-a jellemző volt. Bokody, Somogyi, Zendy igen szép triumvirátust alkottak. Füzesséry (Fátyol Ferkó) pompás baritonjával még szép sikerekre számíthat, de modorosságáról, mely abból áll, hogy délceg termetéről megfeledkezve fejét felhúzott vallai között előre csapja, le kell szoknia. Aranyossinak (Istók) a demosztheneszi kavicsot ajánljuk. Csütörtökön, jan. 13-án. „Aszalai uram leányaidban gyönyörködött a feles számú közönség. A nagyralátó polgár-asszonyt Szirmayné (Borbála), a családi ferde irányú neveles gyomját kímélet lenül irtó mükertészt Bokody (Aszalai) bravúrral adták. Zendy (Szántay) szép játékában a hivatással biró és öntudatos művésznek nagy figyelemre méltó jelenségeivel találkoztunk, A szép Bokodyné (Róza) csupa báj, csupa kellem volt, külsejében és szive nemességében egyaránt. Eőry Margit (Sárika) bakfis szerepében sok otthoniasságot tanúsított. Tegnap Felhő Katicájában szép hangjának ezüst csengésével, ma kedves makrancának természetességével vonta magára a közfigyelmet. Mezey (Parányi) az ügyetlen patikáruslegény szerepét ügyesen vitte. Irodalom. ^Irodalom.» Ez a címe egy uj kritikai, irodalmi, művészeti és társadalmi közlönynek, mely Tolnai Lajos dr. szerkesztésében újévtől jelenik meg. Régóta érzi a magyar közönség, mely látta egykor a Vörösmarty „Athenaeum"-át, az Erdélyi János „Kritikai Közlöny"-ét, hogy nincs ma egyetlen szemlénk, mely szakavatott, részletezett, klikk- és pártszempontokból ment objektiv kritikát gyakoroljon, fönt mint alant egyaránt. Ezelőtt pár évvel a Petőfi-társaság nyolc-tiz tagja, kik egyszersmind részint az akadémiának, részint a Kisfaludy- társaságnak is tagjai, bizalmas értekezletre gyűltek össze, hogy az irodalom e súlyos állapotát megvitassák. Egyhangúlag kimondta az értekezlet, hogy mindenek fölött egy független irányú kritikai közlönyre van szükség, s hogy e közlönyt oly alapokra kell fektetni, mely alapok mellett a lap fennállása biztosítva legyen. Rendkívüli erőfeszítések után ime sikerült egy oly közlönyt teremteni, mely úgy anyagilag, mint szellemileg, irodalmunk és közéletünk legkiválóbb férfiaira támaszkodik. Közlönye akar ez lenni minden szabad és független gondolkozásu eszthetikusnak, tudósnak ; közlönye különösen Magyarország feltörekvő ifjúságának egyedül képes megfordítani a felkapott, elaljasodott szenzál irányt. Közlönye akar lenni e lap a hazai és külföldi irodalom legkiválóbb mozgalmainak, a művészetek, irodalom és társasélet képének. Az ^Irodalom* 1887. jan. i-vel indult meg és hetenként kétszer jelen meg, minden csütörtökön és vasárnap, a legdíszesebb kiállításban a ^Pallas* könyvnyomda részvénytársaságnál
