Zemplén, 1887. január-június (18. évfolyam, 1-26. szám)
1887-06-12 / 24. szám
jétől megfosztotta. A súgó gondoskodott arról, hogy az élvezetnek dupla ize legyen. Ez a tiszteletbeli súgó (mert a valóságos Patakon súgta a »Cigány báró«-t, szerdán *Don Cézárt-X, csütörtökön az »Egy éj Velencében« operetteket zsúfolt ház előtt,) úgy látszik, vagy süket, vagy rósz véleménynyel lehet a szereplők hallószerveinek ép sége felől. Előadás múltával a kis számban megjelent közönséget annyira hidegen hagyták a szereplők, hogy még csak egy gyenge taps-kisérlet sem történt. Az igazgató a következő *ibis-redibis<- féle jelentést nyomatta a szinlap aljára: »A színtársulat a mai előadáson kívül legfeljebb csak Blaha Lujza umö kilátásban levő vendégszereplésével jogna még előadást rendezni.« Addig is (zeneszó nélkül) a t. közönség szives pártfogásába ajánlotta magát s társulatát. Levél az ujságcsináló úrhoz. K ... . ban, \88f jun. p. No hiszen csinált nekem bajt a tisztelt ujság- készitő ur 1 Kinyomatta a világkiállítást levelemet ; azóta nincs nyugtom. Az öreg anyó csak mindig noszogtat, biztatgat, hogy : hát hiszen, ha lassan megy is az az irás mestersége, ha ákom- bákomosak is azok a ludtallúval kanyargatott öreg betűk, mégis eltudták silabizálni és meg is értették belőle a kiállítás sorát, rendjét. Mondom, hát csak bökdösi az öregem a mutató ujjával a vállamat, hogy írjak a követválasztásról is. Úgy tessék ám a dolgot megérteni, hogy arról a követválasztásról van szó, a melyik nálunk péntekhez egy hétre lesz. Mi az öregemmel nem igen szíveljük a pénteket s meglássa t. ujság- készitö ur, hogy zavargósan fog ez a dolog menni. A múltkor összehívtak volt bennünket Lisz- kára, hogy hallgassuk a nagyságos urunkat, a volt követet: be fog számolni sáfárkodásáról és leteszi a hivatalát. Elmentem a hitestársammal. Szépen szólott a volt követ urunk. Mondta, hogy ő mindent megtett választóiért, a mit csak tehetett. Próbált beszélni a ministerekkel, hogy szállítsák lejebb a nagy adókat; de azt a feleletet kapta, hogy most még nem lehet. Sok a baj, sok mindent kell fizetni ; majd talán később. Az osztrákok minket szeretnek, nekünk is szeretni kell őket; mert mi egymás nélkül úgysem lehetünk el. Olyanok vagyunk, mint a régi házastár- j j sak. Jót, roszat annyit átéltünk, elszenvedtünk I együtt, hogy már csak ásó kapa választhat el bennünket. Volt szó a háborúról, a vámról, meg arról is, hogy van sok vasutunk, kevés tolvajunk, jó magyar felelős ministeriumunk, stb. Bizony mi erre nagy „éljen«-t kiáltottunk. Harmadnapra megyek a faluháza felé. A Nyulláb zsidó házának a falán látok egy zöld cédulát kiragasztva. Olvasom, hát a függetlenségi 48-as párt gyűlésre hívogat vele. No öregem, mondok odahaza az anyjoknak, készülj. Vasárnap beviszlek Liszkára s mig én meghallgatom a balpárt gyűlését, te addig a kán- torné komaasszonynyal jót diskurálhatsz. Úgy is lett. Roppant nép gyűlt össze a tett helyre. Az utcán sem lehetett járni. Egyszer felállt egy nagy szőke ur, azután egy kis szőke ur. Arról beszéltek, hogy a mi kerületünk már ne válaszsza többet az öreg nagyságost, hanem hoztak ők nekünk egy derék urat Pestről ; az legyen a követ. Elgondoltam magamban, hogy: de furcsa az a politika; valami különös jóságnak kell neki lenni, hogy úgy veszkődnek utána az urak. Felállt e közben az emelvényre egy barna, I sápadt ur. Úgy illett a szájára a szó, mint kalaphoz a bokréta. Sokat éljeneztük. Nagyon megérthető a szólása. Gyakran emlegette a nép sok baját; hogy itthon váltig tanítják az ifjakat magyarul, de ha besorozzák muszáj tudni németül; hogy régen ez a mi hazánk tejjel mézzel folyó ország volt, most meg az adóvégrehajtók tintájával van elöntve, hogy most a bosnyák kecske megeszi a mi édes káposztánkat; hogy az országunk fél jövedelme, valami 400 millió forint, mind átmegy Ausztriába, hogy minden embernek katonának kell lenni születésétől haláláig, s akkor nem kéne tartani eme nagy hadsereget, stb. Nekem tetszett ez a beszéd. Azóta is sokat gondolkozom kapálgatás közben: mit is kéne tenni ? Ide szavazzak é, vagy amoda ? Mindenik oldalon kinálgatnak borral is, szivarral is, még pénzzel is. Valami nyúlnak kell feküdni a bokorban, hogy úgy vigyázzák az emberek. Átmentem a tisztelendő uramhoz, megbeszélni a dolgok sorát. Bizony Kaszás uram — mondá ő — nem tréfaság ebből a hercehurcából kiokosodni. Jót és roszat egyik és másik részről egyformán lehetne felhozni. Hanem én azt mondom kigyelmednek : ne hallgasson senkire. Kövesse azt, a mit a szive súg. Ha úgy veszi észre, hogy most meg van állapotával elégedve: akkor egy bizonytalan jövőért jó állapotát ne tegye kockára. Maradjon a réginél. Ha nincs megelégedve a vármegyei és törvénykezési urakkal, az adóügygyei és katonasági állapotokkal: próbáljon másat. Szavazzon az uj emberre. Gusztus dolga az egész és embere hordja, hogy melyik jobb. Hát ha egyikre sem szavaznék, volna-é nagy baj belőle? Baj nem volna, de hát olyan forma állapot kerülne ki belőle, mint akinek van egy szép darab földje, oszt parlagon hagyja. A király minden öt esztendőben egyszer megkérdezted a néptől, az adófizető polgároktól, hogy kit küldenek az országházba, hogy ott törvényeket csináljon, és kigyelmed ez egyszer sem felelne meg a feltett kérdésre. Azért csak előre! Nyíltan ki kell a rezet vágni, kinek-kinek saját szive és esze sugallata szerint. Bor, pálinka, szivar, pénz, még ha kínálva kínálják sem jó, mert ezekért cserébe szolgaságot, meggyőződés elleni alázatos engedelmességet követelnek. Az oktalan állatot éteti, itatja az ember, hogy azután járomba fogja. . . . No hát én már most nem diskurálok erről a dologról senkivel, hanem végzem a munkámat és pénteken odamegyek az urak elé és megmondom nyíltan azt akit a szivem és a józaneszem diktál. Majd megkérdezem azután a t. ujságcsináló urakat: jól tettem-e? Maradok addig is alázatos szegény szolgája Kaszás Balázs. Szerkesztőségi posta. Deiltumogernek Gálszécs. Ön azt kérdi tőlünk, miért mondjuk és Írjuk az „ügyvéd"-et — „ügyvédő"-nek. Mi mi meg azt kérdjük, miért mondja is és Írja is ön a kővetkező szókat igy : erdőkerülő', lélekvesztő, szemfedó', szóvivő, bajvívó, levélhordd stb. Azt is kívánja ön, joga van hozzá, hogy elő-példára hivatkozzunk. Ám legyen. Tessék elolvasni Kölcsey Ferenc-nek a ..komikumról" Írott értekezését, (Toldy-féle kiadás 53-ik lapon) ottan találja ezt : «... a magyar ügyvédő a tripartitum cikkelyei helyett az ángol parlament végzéseit hozogatná fel* . . . Nos, kielégíti ez a válasz? Ha igen — nagyon örvendenénk. A megszokott rósz talán csak nem áll felette a törvényes jónak a nyelv életében sem ? Egyébiránt fogadja üdvözletünket. Könnyed formában Írott nyelvészeti csevegés*-eire számítunk. Lukács Pál urnák N.-Mihály. Nyilatkozata csak a nyilttérben jelenhetik meg. Ebbéli akaratát tudassa velünk idejekorán. Dragorics Kálmán urnák B.-Kereszturra — ugyanazt üzenjük. 6. Gyula úrnak — Ungvár. Kényes személyi vonatkozása miatt nem közölhettük. Kivánja-e a kézirat visszaküldését? Egy hétig megőrizzük. Felelős szerkesztők: PAYZSOSS ANDOR és HORVÁTH JÓZSEF. Főmunkatárs: DONGÓ GrlT. GÉ Z A. Kiadótulajdonos : ÖZ V. BOEUTH EL EMÉRNÉ. II151TM1ITSS. fel ___zeXfü___íafe___íafss___飻X£&___sife___iSXf h ___'. .'.«BÚ (jö? vQijxeF *£*)(« Magyar északkeleti vasút. 12396. szám. Pályázati hirdetés. A s.-a.-újhelyi állomáson eszközlendó bővítési munkákra, nevezetesen: a feltöltéshez és kiszélesbbitéshez szükséges földmunka kavicsozás uj felépítmény fektetése, fordító korong áthelyezése, uj 8 állású mozdonyszin, mozdony-felvigyázói lakház, kettős őrház, fütőházi iroda és szénraktár létesítése sat, nemkülönben a mühelypálya udvar mozdonyszin műhelye, átalakítására, a felépítményi és kavicsozási anyagokon kívül mintegy 70,000 írtra előirányzott bővítési munkáinak biztosítására ezennel pályázat hirdettetik. Terv, költségvetés, szerződési minta, feltétfüzet és pályázati feltételek Budapesten a magyar északkeleti vasút vezérigazgatóságának pályafentartási osztályában (II. kér. lánchíd utcza 1. sz. III. emelet) betekinthetók. Az ajánlat folyó évi junius hó 15-ig déli 12 óráig beküldendő. Budapesten, 1887. évi május hó 25-én. (Utánnyomat nem dijaztatik.) (Az vezérigazgatóság. nme ETMÉITT. Ezennel van szerencsém a mélyen tisztelt közönség szives tudomására hozni, hogy évek hosszú során fenálló, gazdagon felszerelt s úgy a kor igényeinek, mint a legjobb minőségnek teljesen megfelelő és e tekintetben a vevő közön- | ség bizalmát biró bútor raktáramat az időközben beállott versenynyel szemben jelentékenyen leszállított árak mellett bocsátom a vevő közönség rendelkezésére. Magamat továbbra is szives pártfogásába ajánlva, vagyok S.-a.-Ujhely, 1887. ápril 14 alázatos szolgája JELENEK ÁDÁM. . 54/vk. 87. sz. Árverési hirdetmény. Alólirott kir. bir. végrehajtó az 1881. évi LX. t.-cz. 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy Hudák Erzsébet férj. Matov Mihályné, tót-jablonyai lakosnak, Hudák (Feczó) Ferencz, Hudák András, Hudák (Iván) János és Hudák Mihály izb.-bresztói lakosok ellen, ingatlan birtok átadása, továbbá az 1879, évi január hó 1 -töl járó évenkinti 5 frt elvont haszon, 82 frt perbeli, 10 frt 35 kr végrehajtási, kér- vényi és még felmerülendő költségek erejéig a s.-a -újhelyi kir. tszék által 979/87. sz. a. elrendelt kielégítési végrehajtási ügyben a homonnai kir. jbiróságnak 333/87. sz. végzése következtében f. évi márczius hó 9-én Izb.-Bresztón a helyszínén biróilag lefoglalt 485 írtra becsült szarvasmarhák és jovakból álló ingóságok a homonnai kir. jbiróságnak 586/87. sz. végzése következtében f. 1887. évi junius hó 18-ik napján d. e. II órakor Izb.-Bresztón, alperesek lakásán bírói árverés utjáh készpénz fizetés mellett a legtöbbet Ígérőnek, becsáron alól is el fognak adatni. Kelt Homonnán, 1887. évi junius 3-án. Demecszky József, kir. bir. végrehajtó. 141/vk. 87. sz. Árverési hirdetmény. Alólirott kir. bir. végrehajtó az 1881. évi EX. t.-cz. 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy Króv Herman és Fisch Móritz munkácsi lakosoknak és a felső-zempléni kölcsön- és takarékintézetnek Klein Hermann homonnai lakos ellen 600 frt, 695 frt és 150 frt tőkék s jár. erejéig a beregszászi kir. tszék által 3241. és 3242/87. sz. a. és a ho- monnni kir. jbiróság által 840/87. sz. a. elrendelt kielégítési végrehajtási ügyekben f. évi április hó r/-én Homonnán a helyszínén biróilag lefoglalt és összesen 1489 frt 20 krra becsült házi bútorok, ágy neműek, borok, szarvas marhák és üres hordókból álló ingóságok a homonnai kir. jbiróságnak 845/87. sz. végzése következtében felperesi ügyvéd kérelmére f. 1887. évi junius 17-ilt napján délelőtti 8 órakor Homonnán Klein Hermann lakásán bírói árverés utján készpénz fizetés mellett, a legtöbbet Ígérőnek becsáron alól is elfognak adatni. Kelt Homonnán, 1887. évi junius 2-án. Dcmccz.li} József, kik. bir. végrehajtó.
