Zemplén, 1887. január-június (18. évfolyam, 1-26. szám)
1887-05-29 / 22. szám
22. sz Tizennyolcadik évfolyam. Sátoralja-Ujhely, 1887. május 29. ELÖri2ETÉGI ÁS: Egész évre 6 frt. Félévre 3 ,, Negyedévre 1 frt 60 kr Bőrmentotlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. Kéziratos nem adatnak vissza. Egyes szám ára 20 kr. A nyílttérien minden gar- mondsor dijja 20 kr. Zemplén. Társadalmi és irodalmi lap. ZEMPLÉNVÁRMEGYE HIVATALOS KÖZLÖNYE (ITIegjelenik minden vasárnap.) HIBDETÉSI DÍJ : hivatalos hirdetéseknél: Minden egyes szó után , lkr. Azonfeltll bélyeg 30 kr. Kiemelt, diszbetük s körzettel ellátott hirdetményekért térmérték szerint, minden Q centimeter után 3 kr. számittatik. Állandó hirdetéseknél kedvezmény nyujtatik. Hirdetések a „Zemplén“ nyomdájába küldendők. HIVATALOS RÉSZ. 07. ein. sz. Zemplén v. megye alispánjától. Elnöki körlevél. A tek. megyei bizottság tagjait folyó évi junius hó l-ső napján d. e. 10 órakor kezdetét veendő rendkívüli közgyűlésre van szerencsém tisztelettel meghívni. Ezen rendk. közgyűlés tárgyai lesznek: 1. O csász. és kir. apostoli felségének az 1887—1892-iki országgyűlés egybehivá- sára vonatkozó leg'kegyelmesebb leirata s annak alapján a képviselő-választások megtartása czéljából szükséges előintézkedések megtétele iránti tanácskozás. 2. A Sztropkó községében felállittatni szándékolt távirda állomás iránt Sztropkó község képviselő-testületi határozatának helybenhagyása. 3. A gálszécsi körorvosi körök megváltoztatására vonatkozó javaslat. S.-a.-Ujhely, 1887. május 24. Matolai Etele, alispán. 6884. sz. Zemplénvármegye alispánjától. 10 főszolgabíró urnák. I. Drótos, helyesebben Drotva, vagy Drótár György 17—18 éves suhanc, Mihálkovics Ferenc n.-káliói lakos és birtokos gazdaságába folyó évre beszegődvén, s ily cimen több és elöpénzeket szedvén fel, ismeretlen helyre távozott. Minthogy pedig a megejtett nyomozások után csak annyit iehetett megtudni, hogy nevezett mint zemplén- megyebeli születésű, e megye valamely községében tartózkodik: felhívom a főszolgabiro urakat, hogy nevezettet járásuk összes községeiben nyomoztatván, feltalálása esetén letartóztatni, s ha magát igazolni nem tudná, a t. Szabolcsmegye nagy-kallói járás f&szolgabirájához kisértetni ne terheltessék. S.-a.-Ujhely, 1887. május 18 án. II. 6779. sz. Bodnár Mihály vajdácskái lakosnak egy 3 éves, fekete, bal szemén hályogos heréit lova folyó hó t-én a legelőről elveszvén, körözendő. S. a. Ujhely, 1887. május 18-án. Matolai Etele, alispán. 6525. sz. Zemplénvármegye alispánjától. 10 járási föszolgabirónak. A császári és királyi hadapród iskolába való felvétel tárgyában kiadott, a nagyméltóságu honvédelmi ministerium által f. évi 19420. sz. alatt leküldött pályázati hirdetmény a közönség tudomására hozatal végett közöltetik. S.-a.-Ujhely, 1887. május 11. Matolai Etele, alispán. 19420. XIV. 1887. számhoz. Pályázati hirdetmény. A cs. és kir. hadapród-iskolákba való felvétel tárgyában. A cs. és kir. hadapród-iskolákba az 1887/88- iki tanév kezdetével (szeptember 18.) körülbelül az alább megnevezett számban fognak növendékek felvétetni és pedig: a bécsi, budapesti és prágai gyalogsági hadapród-iskolák I. évfolyamába mindegyikbe 80, a károlyvárosi, a Brünn melletti kar- thausi, a Krakkó melletti lobzówi, a nagyszebeni, trieszti, a Grácz melletti liebenaui, a pozsonyi, az innsbrucki és a temesvári hadapród-iskolák I. évfolyamába, mindegyikbe 30, a tüzér hadapród-iskola I. évfolyamába 80, az utász hadapród-iskola I. évfolyamába 40, a mérnökkari hadapród-iskola I. évfolyamába ...........................................................15, a lovassági hadapród-iskola II. évfolyamába ................................................. ... 50 s ugyanezen iskola III. évfolyamába . 25. Közvetlen felvételnek a tüzér- és utász had- aprod- iskolák III. és IV., valamint a mérnökkari hadapród-iskola II. és III. évfolyamaiba nincsen helye. A hadapród-iskolák többi évfolyamaiba csak annyiban fognak növendékek felvétetni, amennyiben egyes helyek esetleges fogyatékok (elhalálozás, felmentés stb.) következtében üresedésbe jönnek. A hadapród-iskolákba való felvételnek feltételeit a cs. és kir. közös hadseregbeli csapatiskolákra vonatkozó utasítás VIII. része tartalmazza.*) Ezek a következők: A) a testi alkalmatosság; B) minden tekintetben kifogástalan előélet; C) megfelelő előképzettség: D) azon kötelezettség elvállalása, miszerint az illető hadapród-iskolából . való kilépése után minden egyes ott befejezett tanévért a törvényszabta három évi sorhadi szolgálatkötelezettségén felül, még egy-egy évvel tovább tényleg fog szolgálni a cs. és kir. közös hadsereg sorhadi állományában. (Ezen kötelezettség elvállalása »kötelező nyilatkozat«-tál történik); E) azon kötelezettség elvállalása, hogy az előirt felszerelési tárgyak beszerzése és jó karban tartása saját költségén fog eszközöltetni; F) a tandíjnak kellő időben való lefizetése. Ide vonatkozólag megjegyeztetik, hogy a lovassági hadapród-iskola növendékei a II. évfolyamban 100, a III. és IV. évfolyamban pedig 200 ftnyi összeget tartoznak előzetesen és egyszerre az ezen iskolánál a hátas lovak és a lovaglási oktatáshoz megkivántató egyéb szükségletek beszerzésére létesített lovaglási alap javára lefizetni, mely összeg csak a kevésbbé vagyonos tisztek és katonai tisztviselők fiai számára szállítható le — indokolt kérelem folytán — 50, illetőleg 100 forintra. A C) pont szerint megkívánt előképzettsé*) Külön lenyomatban megjelent Seidel L. W. és fiánál Bécsben ; s a Némethy Kálmán, m. kir. honvédszázados által 1883. évben kiadott és Légrády testvéreknél (Budapesten) kapható ,,Utmutatás“-ban is közölve van. T A 1* C A, K é p.*) yj^-Őjl))zép nyári est ... a méla holdvilág Most jő ki éppen a hegy mögül. — Lehajtva fejét alszik a virág, Saját jó illata lengi körűi .... Susogva röpkéd a lágy fuvalom ; Csábajka szerelmet valí, rebeg . . . O mindenen a szelid nyugalom, A béke malasztos képe lebeg.! . . . A csöndes tó sima tükörében A csillagos ég nézi magát . . . Nézi és tán hiú gyönyörében Rakja ki mindannyi szép csillagát-----O de sokáig nem tart, nem, e kép ; A tóra egy pár hattyú vonul .... S a tükör eltörik, .... és im az ég Szép arcza hirtelen úgy beborul . . . * * Ht Hol, ó hol vagy némaság világa, Arczodról hova tiint a derű ? ! . . . Ébredsz liget álmadó virága, O de ez ébredet oly keserű ! . . . Már hallik a vész, mint zug szilajon, Tompa nyögése messzire hat . . . Már szárnya barázdát vág a tavon, És habra tolul, iramlik a hab. *) Alkalmi mutatvány néh. Borúth Elemérnek sajtó alatt lévő irodalmi hagyatékából. Szerk. Rémes éj . . az elvadult szélvészszel Birokra kelnek a büszke fák . . . És a villám violaszin fénynyel Csakúgy czikkázik a follegen át, Mennydörög .. hah ! mint reszket a föld, ég.. Az elemek mind harczra szállnak — S a tájon, — melyre úgy omlik a jég — Képe tűn föl a téli világnak. Egy pár szó Arany János hagyatékáról. Tapasztalat bizonyltja, hogy az anyagilag kedvező helyzetben levő nemzetek a szellemi kincsek gazdagsával is szoktak dicsekedni Anglia, Franciaország, Németország duslakod- nak anyagi javakban, de a szellemi téren is messze ragyogó sugárként világítanak s a múlt idők sötét homályából is átdereng a fény, s melegíti még mai is a XIX. század szellemi világát. Schakespe- are, Moliére, Rousseau és Göthe nem egy századnak születnek. Ragyogtak az égen, mint az üstökös csillagok, de nem tűntek le ezenképen, mert felmaradt fényük, s annak sugara világítja be me- lengetőleg még ma is az uj kor gyermekének szivét, lelkét. Még az aránylag s számszerint legnépesebb Oroszország is, melyet találólag neveztek el északi kolosszusnak, a gazdag anyagi nyers erő mellett a szellemi téren is mutathat fel nagyságokat. Egy- egy Puskin, Turgenjev, Gogol késő századokban is nagy emlékként fognak szerepelni s hatásuk, mint nemzeti költőké, érezhető lesz még a messze jövőben is. Magyarország kicsiny, szegény ország. Évszázadok zivatarja alatt mondhatni megtört minden anyagi ereje. Nemzeti tőkéje fiainak hazafiságában rejlik, s arra épit az ország, midőn a szükség parancsolja. Anyagi javakban nem duslakodik; kincseit, mint a jókedvű adakozó, elszórta azoknak, kik két kezüket kérőleg feléje nyújtották, s nem maradt neki egyéb hátra, mint hősies neve, egy szebb jövő reménye és fiainak szellemi kincse. Igenis, fiainak szellemi kincse az, mit ezen javaiban összeroncsolt nemzet büszkén mutat oda a nagyvilágnak s e szellemi kincset bátran oda állitja amazok mögé, melyeknek egy csepp okuk sincs szégyenkezni egy kicsiny országnak szellemi barátsága vagy szomszédsága miatt. Nem akarjuk azt éppen magunknak elvitatni, hogy csak nálunk vannak hazafiul erényekben ékeskedő férfiak, kik életüket és vérüket helyezik, ha kell, a haza oltárára; hogy csak nálunk vannak férfiak, kik lemondva a fényről, gazdagságról és más világi hiú örömekről, csak annak élnek, hogy szellemi munkájukkal gyarapítsák a nemzet tőkéjét : ezt dicsekedés nélkül nem tehetnők. Mert hiszen a többi európai országok is nem maguktól lettek nagyokká, azokat is honfiak tettei emelték a dicsteljes polcra; de tény az, hogy Magyarország azt a nívót, a melyen ma a többi civilizált országok között áll, fiai önzetlen, hazafias erényeinek köszönheti. S itt jönnek sorban ama héroszok, félistenek, kik eldobva maguktól mindent, mi csak az embernek kedves lehet, életet, vagyont és családot, feláldozták magukat a hazának s életükkel, egy egész életen átélt szenvedéssel váltották meg hazafiui kötelességüket, csupán csak azért, mert szerették hazájukat. Egy Petőfi Sándor igazán mártírja volt a hazafiságnak. Hogy ne lehetne az ország az egész világ előtt szeretett, kinek ilyen fia volt? Mai számunkhoz fél ív melléklet van csatolva.
