Zemplén, 1887. január-június (18. évfolyam, 1-26. szám)

1887-04-10 / 15. szám

Melléklet a „Zemplén“ 15-ik számához. 30 hely a bécsújhelyi katonai akadémiára; 30 hely a bécsi katonai műszaki akadé­miára, A katonai alreáliskolák Ií-ik és IV-ik, va lamint a katonai főreáliskolák valamennyi évfo­lyamaiba rendszerinti felvételnek nincsen helye ; ezen évfolyamokban csak azon helyek töltetnek be, melyek természetes fogyaték (halál, elbo­csátás stb.) következtében jutnak üresedésbe. A katonai árvaházba leendő felvételre nézve megállapított feltételek, a hadsereg számára ki­adott ,,Rendeleti Közlöny“ 1877-ik évfolyamának 45-ik számában, a többi katonai nevelő- és kép­zőintézetekre nézve pedig, ugyanezen ,,Rendeleti Közlöny“ 1875-ik évfolyamának 25 ik számában közzétett és a pályázóknak magánnevelésböl ka­tonai nevelő- és képzöintézetekbe leendő felvé­telét tárgyazó szabályzatban foglaltatnak.*) Az utóbb említett intézetekbe való felvé telre vonatkozó általánosabb feltételek alább kö­zöltéinek. Ezen feltételek a következők : 1. az osztrák vagy magyar állampolgári-jog (külföldiekre nézve O császári és apostoli királyi Felségének legmagasabb engedélye kívántatik meg) ; 2. testi alkalmasság ; 3. kielégítő erkölcsi magaviselet ; 4. szabályszerű életkor, azaz : a katonai alreáliskola i-ső évfolyamára nézve még túl nem haladott 12 év ; a katonai alreál iskola III-ik évfolyamára nézve, még túl nem haladott 14 év ; a katonai akadémiák I-sö évfo­lyamára nézve, még túl nem haladott 19 év ; 5. a megkivántató előismeretek, még pedig : a katonai alreáliskolák I-sö évfolyamába leendő felvételhez, valamely polgári vagy népis­kola 4-ik vagy 5'ik osztályának kielégítő ered ménynyel lett bevégzése; a katonai alreáliskola III ik évfolyamába leendő felvételhez, — valamely reáliskola, gim­názium, vagy reál gimnázium 2-ik osztályának avagy a polgári iskola ezzel egyenlő érvényű osztályának kielégítő eredménynyel lett elvég­zése ; a katonai akadémiák I ső évfolyamába le­endő felvételhez, valamely reáliskolának vagy gimnáziumnak jó sikerrel lett teljes bevégzése. 6. A védtörvények végrehajtása tárgyában kiadott utasítás 105-ik $-ában megszabott hosz- szabb tényleges szolgálati kötelezettség elvál­lalása. 7. Egészen díjmentes kincstári és alapít­ványi helyekre pályázóknál a kötelezettségnek elvállalása az iránt, hogy a) a katonai képzöintézetekbe való felvétel vagy áthelyezés alkalmával az iskolai szerelvény fentartására 6 ftot ; b) és minden iskolai év kezdetével tanesz­köz járandóság címén 12 forintot fognak fizetni. A katonai alreáliskolákban és akadémiákban egészen dijmentes vagy félfizetéses kincstári he­lyekre az idézett szabályzat értelmében csakis a tényleges katonai szolgálatban álló vagy a rokkantak állományához tartozó tiszteknek, kato­nai hivatalnokoknak s altiszteknek, továbbá vég­elbocsátást nyert altiszteknek s katonai karmes­tereknek, azután udvari és polgári állami hiva­talban vagy szolgálatban lévőknek fiai bírnak igénynyel, feltéve, hogy a fentebb jelzett felté­teleknek megfelelnek. Tekintettel az alreáliskolák I-sö évfolya mába, a kincstári dijmentes és félfizetéses helyekre első sorban igényjogosult pályázóknak rendsze­rint előforduló nagy számára, nem vehetők fi­gyelembe azok, a kik Il-od sorban birnak igény­nyel a felvételre : milyenek a katonai karmeste­rek és végelbocsátást nyert altisztek fiai, még kevésbé azok, kik III ad sorban igényjogosultak, úgymint az udvari és polgári állami hivatalban vagy szolgálatban levők fiai. Ezen két utóbbi sorozathoz tartozó egyének folyamodványai tehát nem fogadandók el, miután azok úgyis sikertelenek maradnának. Végelbocsátást nyert, vagy polgári állami szolgálatba lépett altisztek árvái a katonai árva házba való fölvételre igénynyel nem birnak. A katonai alreáliskolákba és akadémiákba pályázók valamennyien fölvételi vizsgát kötele­sek tenni. A katonai alreáliskolák I-ső évfolyamára pályázók a felvételi vizsgálatot anyanyelvükön is le­tehetik ; s a német nyelv nemtudása a különben jól képesített pályázóknak fölvétele ellen akadá­lyul nem szolgál. (Vége köv ) *) Helyesbített külön-lenyomatok ezen szabályzatból Bécsben, „Seidel L. W. és fia“ cégnél jelentek meg; magyar szövegben az erre vonatkozó útmutatás Láner Gyula honvé­delmi ministeri titkárnak „Az osztrák-magyar hadsereg ka­tonai nevelő- és képzőintézetei, különös tekintettel a magyar állami alapítványi helyekre“ című munkájában van ismertetve. Ezen munka, valamint az érintett külön lenyomatok is Buda­pesten, Grill udv. könyvárusnál szerezhetők meg. Hallelujah ! . . . Husvét van. Ünnep az egyházban, ünnep a termé­szetben. A tavasz langyos lehelete áthat a bok­rokon s azokat rügyezni készteti ; áthat az emberi szivén s megnyitja azt a hit, remény és szeretetnek. Fü, fa, virág, rög a remény zöld színébe öltöznek, felettük a melegítő napsugár osztja szeretetét. Az emberiség keblében magasra lobban a hit világitó fáklyája. A légbe magasra lilinkázó dalos pacsirta fent, az illatos szerény ibolya lent s az em­berek úgy örülnek a tavasznak. A keresztény világ örvendez a világ megváltója emlékét megszentelő ünnepnek, a feltámadás nagy ünnepének, s örömtől duzzadó szívvel zengi : Hallelujah ! Hiszen nincs szív, nincs kebel, melyet a husvét szent ünnepén fel ne dobogtatna az örök igazság által hirdetett és a bájos ki­kelettel illusztrált feltámadásnak magasztos eszméje. A világ tengerének zajlása megcsende- sül e szóra : Hallelujah! Népek özöne tölti be a leghatalmasabb Ur tiszteletére szentelt hajlékokat. A hívők milliói, szivükben a töre- delem és javulási feltétellel, ajkaikon buzgó imádattal járulnak az üdvözítő mester sírjá­hoz s lelkűket a feltámadás iránti szent hit tölti be. A földrengető gépek munkásai elhagy­ják gyáraikat. Még a politikai élet zsivaja is pihenöttart e napon. Emberiség és természet együtt ülik a feltámadás nagy ünnepét. Az ég és a föld mintegy újból megkötik a test­vériség szent frigyét, az ég a hit erejével, a föld a tavasz virányával. A hit kiárad a szívből, a tavasz beköl­tözik a szívbe s lepattan róluk a burok, melybe a csalódás és a tél kényszeri tette őket. Az emberek újból megtanulnak hinni, remélni, szeretni. Nincs szebb és magasztosabb érzelem, mint a szeretet. A világ sarkköve a szeretet és ami ezen felépül, a szeretetnek fönséges müve : az a testvériség. Évszázadok tűntek el az enyészet és idő megmérhetetlen nagy tengerébe, mióta az isteni mester szent vallása alapelvéül az isteni és felebaráti szeretetet hirdette a népek ezreinek. Hatalmas birodalmak omlottak porba. Örök időkre számitó városok lettek romhal­mazzá. Világhódító népek enyésztek el a földszinéröl, de a hit, melyet a szeretet ta­nának isteni mestere alapított, melyet éppen az emberi szívben gyökerező szeretetre épí­tett, mái napig fenn áll, és fenn fog állani a világ végéig, fenn álland az idők határán túl. Emlékezzünk meg tehát e napon, hus­vét napján, imádattal párosult hittel, erős hiten alapuló reménységgel, rendíthetetlen szeretettel az emberiség testvériesüléseért mártiromságot szenvedett isten-emberről : Jézus Krisztusról. Emlékezzünk meg dicső feltámadásáról, s lelkesült örömmel zengjük: Feltámadott ! Hallelujah I ^Legyen öröm a földtekén — Áhítattal telt öröm : Heve, lángja szent imában Törjön túl a földkörön“. . . Örüljünk hát a husvétnak. De hogyan ? Úgy, hogy segéljük „testté lenni az igét* testvériséggé fejlődni a szeretetet. A szere­tet legyen életünk legfőbb törvénye s fogad­juk meg parancsolatait : Szeressük önmagunkat józanul, — sze­ressük felebarátunkat és szeressük Istent s a Hazát! Munkácstól Beszkidig és Yissza. — Három cikk. — I. F. hó 4-én ment végbe a munkács-stryi vasútvonal ünnepies megnyitása. E vonalnak ér­dekesebb, mert magyarországi szakasza az, mely­nek nevét cimül irtuk cikkünk élére, — Munkács, Frigyesfalva, B er eg-Szt.-Miklós, Pászika, Szolyva- Hársfalva, Vócsi, Zányka, Volócz, Kis-Szolyva és Beszkid állomásokkal. Ez a szakasz a magyar állam tulajdona s f. hó 5-én adatott át a köz­forgalomnak, — vasúti műnyelven szólva : üzem­be vette a M. É. K. V. Hoszsza Munkácstól Besz­kidig, kerekszámba véve 75 kim. (=10 mértföld). Fokozatos emelkedése Munkácstól Beszkidig 680 méter, tehát per miile 9 méter, de vannak oly kilométer távolságai is, ahol az emelkedés 25 méterre rúg. Stratégiai vasútnak épült. Meglehet, hogy mint ilyen is, kifogja fizetni magát; de Bereg vármegyére s igy közvetve az egész országra nézve közgazdasági tekintetben sem megvetendő kincs. Kulturális szempontból is fontos szerep várhat reá. Bereg vármegyének rusznyák lakói az építés tartama alatt szépen pénzeltek belőle, s Trefort szerint még a kultúrának is leglényege­sebb szekerkenyője, a pénz, A vasútvonal, mint ilyen a vasútépítésnek páratlanul álló remeke. Hozzá még tisztán ma­gyar remek, Hazai mérnökök tervezték, hazai konzorcium adott létet a nagyszabású tervezet­nek hat millió hétszázezer ftért, ide nem értve a vasszerkezeteket és az épületek berendezését. A megnyitási ünnepen voltunk 200-an, beleszámítva Baross közlekedési ministert is negyven meghí­vott vendégével. Bámulói a külföldről, mig épült, szorgalmas tanulmányozói az építés művészeté­nek mindenünnen voltak a müveit világból többen, mint 2000 en ; számosán/a technikusok köréből. Ha Hugó Viktor »a tenger munkásai8 cimü irányre­gényében az esze, szorgalma és munkája jogán a természet elementáris erőivel harcra kelt és az azokon diadalmaskodó embert méltán ma­gasztalja : e vasúti mű büszkén hirdeti »urbi et orbi“ a magyar mérnöki szaktudománynak örök dicséretét; annak a szaktudománynak a dicsősé­gét, melyről ezelőtt 100 évvel még azt mondotta maga az uralkodó, hogy a magyar ember nem a tudományosságra született, és hogy a magyar nyelven az egzakt tudományokat sikerrel mivelni nem lehet. Száz év elmúltával bizonyítja ez a remekmű, hogy száz évvel ezelőtt is a magyar embernek volt igaza. Lerombolni a szellem hatalmával, ha út­ban áll és egy magasabb cél érdekében még magát az östermészetet is ; megküzdeni ezer aka- dálylyal; áttörni a homokkőből álló hegyóriá­soknak rengeteg erdőségekkel vértezett mell-üre­geit ; összekötni, szédítő mélységek fölött a szom­szédos hegyormokat; áthidalni a tátongó ellentéte­ket;— ily formán közelebb hozni a szomszédság és történelmi tradíciók jogán egymásra utalt nagy nemzeteket, hogy arányosabb lehessen a küzde­lem egy közös, nagy ellenséggel szemben : ilyen és hasonló okok voltak azok, melyek e remek­mű kiépítését forszírozva sietették s annak teljes kiépülését, Istennek hála még nem a 12-ik órá­ban, lehetővé tették. Nagy célok nagy áldozato­kat követelnek, mondta a minister Bereg várme­gye alispánjához intézett válasz-beszédében. For­dítsuk meg a tételt : nagy áldozatok nagy célo kát biztosítanak. Legyen Magyarországnak ez a legújabb és felülmulhatatlanul nagy szabású vas­útja a béke áldásainak : a tranzitó világkereske­delemnek anyagi és erkölcsi hasznait hazánkra levezető legbiztosabb és legmaradandóbb útja ; legyen barátságos és testvéries összekötő kapcsa az észak és dél népeinek. Legyen a megnyitási ünnep különösen Bereg és Zemplén vármegyék eddigi jó szomszédságának a jövendőre nézve egyik újabb és az eddiginél még biztosabb, még maradandóbb becscsel biró záloga. De mostan veszem magam észre, hogy a megnyitási ünnep leírásához kellene fognom. Reggeli 7 óra 16 perckor robogott be a lo­bogó és girlánd díszt öltött munkácsi állomásra Baross minister vonata. Bereg vármegye és Mun­kács város tisztelgő küldöttségeit Török Napoleon gr, Ung vm. főispánja mutatta be, a ministernek. Bereg vm. nevében Jobszty Gyula alispán, Ung- vár város közönsége nevében Merényi János pol­gármester mondottak rövid, de velős üdvözlő be­szédeket, mikre a minister röviden és a trencséni ak­centus érdekes magyarságával válaszolt. Rövid ideig tartó udvariaskodások után a minister 40 tagból álló kiséretével előre robogott, s mi, a minden­kor udvarias és legmagyarabb északkeleti vasut- társulat szívességéből rendelkezésünkre bocsájtott külön vonaton 10 perc elmúltával követtük a mi­nister vonatát. Meg sem kisértem leírni a vidék festői szép ségét, vadregényességét. Ahhoz nem tolira, ha­nem vászonra és ecsetre volna szükség. Egy nagy tapasztalásu urambátyámtól hallottam, hogy

Next

/
Thumbnails
Contents