Zemplén, 1887. január-június (18. évfolyam, 1-26. szám)
1887-04-10 / 15. szám
Tizennyolcadik évfolyam, Sátoralj a-Ujhely, 1887. április 10. 15. sz. ELŐFIZETÉSI ÁS : EgáBü évre 6 frt. Félévre 3 „ Negyedévre 1 frt 60 kr Bőrraentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. Kéziratot nem adatnak vissza. Egyes szám ára 20 kr. A nyilttérben minden gar- mondsor dijja 20 kr. Zemplén. Társadalmi és irodalmi lap. ZEMPLÉNVÁRMEGYE HIVATALOS KÖZLÖNYE (Megjelenik minden vasárnap.) HIBDETÉ3I DÍJ : hivatalos hirdetéseknél: Minden egyes szó után lkr. Azonfelül bélyeg 30 kr. Kiemelt, diszbetük s körzettel ellátott hirdetményekért térmérték szerint, minden Q centimeter után 3 kr. számittatik. Állandó hirdetéseknél kedvezmény nyujtatik. Hirdetések a „Zemplén1* nyomdájába küldendők. HIVATALOD RÉSZ. 239672. sz. Zemplén vármegye alispánjától. fű járási főszolgabírónak. A tarcali mezőségen február hó 12-én talált női hullára vonatkozó személyleirást körözés és a személy azonosság megállapítása végett oly felhívással közlöm tek. főszolgabíró úrral, hogy eredmény esetén nekem jelentést tenni ne terheltessék. Termete közép, haja gesztenye-barna, arca kerek, orra rövid és fitos, fogai épek és fehérek, kora 40 év körüli, ruházata fehér piszkos háló főkötő, barna posztó s alatta barchet ujas, kurta ing, rongyos karton szoknya, kék harisnya és rósz fűzős cipő, az elhalálozás ideje 36—48 óra. S.-a.-Ujhely, 1887. febr. 21 . Matolai Etele, alispán. 4176. sz. Zemplénvúrmegye alispánjától. 10 járási főszolgabírónak. A cs. és kir. katonai nevelő és képző intézetekben az 1887—88-ik iskolai év kezdetével betöltendő kincstári és magán alapítványi helyekre vonatkozó pályázati hirdetmény a közönség tudomására hozatala végett kiadatik. S.-a.-Ujhely, 1887. március 23. Alispán h. Füzy Kálmán, tb. főjegyző. 3237- sz. Körzés s eredmény esetén jelentéstétel végett másolatban kiadatik. S.-a-Ujhelyben, 1887. márc. 7. Alispán h. Viczmándy Ödön, főjegyző. (Másolat). 791. sz, Pest-Pilis-Solt-Kis Kun vármegye alispánjától. Valamennyi törvényhatóságnak. Schuszter Ferenc 13 éves fiú, ref. val- lásu, termete alacsony, arca kerek, szeme sötétkék, szemöldöke szőke, orra széles, szája rendes, haja szőke, beszél németül és magyarul keveset, Halasra tévedt és magát hol csonoplai, hol ó-szilváci illetőségűnek vallja, de e hatóságok őt odavalló illetőségűnek el nem ismerik. Van szerencsém ennélfogva a társtörvényhatóságokat felkérni, hogy nevezett szüleit s illetőségét hatóságaik területén körözni s az eredményről engem értesíteni szíveskedjenek. Budapest, 1887. február 22. Földváry s. k., alispán. 3567. T. Zemplénvármegye alispánjától. 10 főszolgabírónak. I. Közhírré tétel végett tudatom , hogy T. Sárosvármegye f. évi 3025. sz. a. kelt átirata szerint a Nagy-Sáros község szarvasmarha állományára elrendelt vesztegzár kivételével a Francs Dezső ottani plébános szarvas marháinak feloldatott. S.-a.-Ujhely, 1887. március 15-én. II. 3S66. Közhírré tétel végett tudatom tek. főszolgabíró úrral, hogy tek. Sárosvármegye alispánjának f. évi 2944. sz. a. kelt átirata szerint Orkuta község szarvas marha állománya tüdővész miatt vesztegzár alá helyeztetett. III. 3564Közhírré tétel végett tudatom tek. főszolgabíró úrral, hogy tekintetes Sárosvármegye alispánjának f. évi 3208 és 3209. sz. a. kelt átirata szerint a Zsebfalva és Usz-Sc.lgó község szarvas marha állományára elrendelt vesztegzár feioldatott. S.-a.-Ujhely. 1887. március 19. Alispán h. Viezmándy Ödön, főjegyző. 448. Zemplénvármegye kir. tanfelügyelőjétől. Értesítés. Valamennyi iparos-tanonc iskolai bizottsághoz. I. Van szerencsém értesíteni a t. c. bizottságot, hogy a dr. Gyulay Béla által szerkesztett »ipariskolai olvasókönyv« II. és III. évfolyama (kiadta Lampel Róbert (Wodianer F.) Budapesten, ára egyegy kötetnek fűzve 44 kr, kötve 50 kr) a szakértőktől beérkezett bírálatok alapján az 1887. évi 6600. szám. alatt kelt rendelettel az alsó fokú ipariskolák megfelelő osztályai számára engedélyezve Ion. II. 457. sz. Az állami tanitóképezde, valamint az elemi- és polgári iskolák igazgatóihoz. Az Orbók Mór által szerkesztett »Paeda- gogiai Plutarch* cimü, a paedagogusok arcképeit és életrajzait tartalmazó gyűjteményes munka I. kötetét az elemi nép és polgári iskolák, valamint tanitóképezdék könytárai számára leendő megszerzésre a nagymélt. vallás- és közokt. minister ur 1887. évi február hó 26-án 4417. sz. a kelt rendelete alapján ajánlom. S -a.-Ujhely, 1887. márc. 28. Nemes Lajos, kir. tanácsos és tanfelügyelő, 3465. sz. • Zemplénvármegye alispánjától. 10 járási főszolgabírónak. A m. kir. belügyministerium f. évi 51. sz. a. a kihágási pénzbüntetések behajtása iránt követendő eljárás tárgyában kelt intézvényét j. alatt másolatban tudomás és megfelelő eljárás végett kiadom. S.-a.-Ujhely, 1887. márc. 12. Alispán helyett: Viczmándy Ödön, s. k. főjegyző. (Másolat.) Körrendelet. Tapasztaltatott, hogy a közig, hatóság hatásköréhez utalt kihágásokra kiszabott pénzbüntetések behajtása körül az eljárni hivatott első fokú hatóságok szabályellenesen járnak el; különösen a végrehajtások elrendelésénél a fennálló szabályokat figyelmen kivül hagyják, mi által egyrészről az államkincstárt, az elT AH O A, Igyunk! — 1859. gyütt vagyunk hát újra czimborák, ^összevont ismét a hü szeretet . . . És isszuk újra Tokaj szinborát, És koczczintunk egy szebb jövő felett - A seb, mit rajtunk a múlt körme mart Úgy látszik már már lassan beforr . , . a kulacsba tart, éljen a — bor 1 — Igyunk fiuk míg Föl a pohárral E kerek asztal — emlékeztek még ? — Minek volt egykor áldomás helye ? — Midőn csőstül hullt ránk a dicsőség, S hirkoszorus volt mindnyájunk feje . . . De mit oszt újra gyászlepeí takart . . . Tudjátok ? I . . . a temetési tor . . . Igyunk fiuk mig a kulacsba tart, Föl a pohárral, éljen a — bor ! Mit meghozának boldog századok, Sok dicső eszme drága magva az . . . S mi lelkesülünk ma is általok Nekünk az gyönyör, bánat és vigasz. S ez az, mi minket most is összetart, Nevezze azt bárminek a kor . . . Igyunk fiuk, mig a kulacsba tart, Föl a pohárral, éljen — a bor! Most üt éjfélt ... s ti már csüggedeztek . . Csak csüggedés ne fogjon el soha ! . . . Az ilyeket, mert könnyen gyávák lesznek, Jobban eléri a sors ostora . . . *) Mutatvány néh. Borúth Elemérnek sajtó alatt lévő irodalmi hagyatékából. ______ Szerk. Hisz megáldja még Isten a Magyart Rá kerül tán egyszer már a sor . . . Igyunk fiuk, mig a kulacsban tart, Föl a pohárral, éljen a — bor ! . . . Az ember nem tudhassa mi lesz belőle. — A „Zemplén" eredeti tárcája. — Irta: Szabó Kálmán. Van a soroksári utcában egy korcsma, úgy hijják, hogy a „Két kék bakokhol.« Nem Ybl építette, hanem régen valami tót. Kiviláglik ez onnan is, hogy bár az épület cirka 200 éves, még sem dőlt össze, a mi pedig Ybl monument- jeinél 2—3 év alatt okvetlen be szokott kö vetkezni. A korcsma, bár külseje a legmegátalkodot- tabb konservativizmust árulja el, a demokratikus elveknek hódol. Vendégei között pápaszemes mi- nistériális hivatalnok, intrikus adóvégrehajtó, békés természetű filiszter, flegmatikus favágó és inkarnátus csirkefogó is találkozik. A mi pedig a fentemlitett ékes tulajdon nélkül nem eshetnék meg. A korcsma mindig tele van ; mert Naszal- micseszkul korcsmáros régi jó bort mér, s azt szép fiatal leánynyal szolgáltatja fel. Ez csábitó- lag hat a hot voléra, amaz a vulgusz torkának kedvez. Ezért van annyi vendége a ,Két kék bakokhol* címzett korcsmának a soroksári utcában. Borával nem foglalkozom; azt hagyom Miklós Gyula m. kir. országos borkóstoló urra, hanem rátérek leányára: Fruzsinkára. És, mint a következőkből kitűnik, jobban is érdekel. Hogy pedig a nyájas olvasó némi fogalmat alkosson róla, megpróbálom lefotografálni. Előre kimondom, hogy júnói alak — volt. Mai számunkhoz egy ív melléklet van csatolva. Plasztikus fejecskéjét dúsgazdag szőke haj fődé, melyet elől a mostani csikó divatnak megfelelő- leg fru-fruba fésült. A finoman iveit szemöldök alatt két kék szem csillogott, oly olvasztó tűzzel, hogyha velők reád nézett, azt gondoltad, hogy a Ganz öntödéjének kohójában vagy, s vasúti kerekeket akarnak belőled olvasztani. Mosolygása, vagy kacagása közben két hódító gödröcske jelent meg gyönge pírral lepett arcán. Szépségét emelte még az eperajkak mögött levő alabás- trom fogsövény is, mely oly gyönyörűen vala a teremtőtől megalkotva, hogy ilyen másnak nem volt, csak a »Két kék bakokhol« címzett korcsmáros leányának a soroksári utcában. Egyszóval arcra, termetre nézve unikum volt a kis Fru- zsinka. Mint a türelmes olvasó eddig is kivehette, imádója voltam a »Két kék bakokhol« címzett korcsmáros leányának, különben nem is vetném papirosra ezt a történetet. Ebbéli szenvedélyemnek kifejezést is adtam előtte többször, s ő mondhatom nem is zárkózott el nyilatkozatom elöl, sőt, ha már ki kell mondanom, kedvesen is véve azt; a minek bizonyságául szolgált az a nagy porció kolbász, pörkölt is, melyet színvallásom után esténként orrom elé tálaltak, s a mit megelőzőleg nagy sajnálatomra sohasem voltam szerencsés tapasztalni. De engem (33 éves vagyok) nem elégített ki ez az ideális, plátói viszony, reális szerelem után epedtem. Mindig lestem az időt, hogy keblemnek ezt a vágyát előtte kitálaljam. Végre erre is megjött az alkalom. Apja és anyja ugyanis egy nap a gőzfürdőbe mentek. Vendégek sem voltak ; mert annyira mégsem korhelyek az emberek, hogy már reggeli kilenc órakor borral locsolják torkukat. Ennélfogva csak magában volt otthon a kedves. Én, a ki mint a föld a nap körül, mindig
