Zemplén, 1887. január-június (18. évfolyam, 1-26. szám)

1887-01-09 / 2. szám

Melléklet a „Zemplén“ 2-ik számához Ernő bizottsági tagok és Dongó Géza főszám­vevő kiküldettek, javaslatuk a márciusi közgyű­lésre beváratván. A Petruscsák József hazsinai g. kath. tanító nyugdíjaztatása ügyéhen előterjesztett tanfelügye­lői javaslat elfogadtatván;: Hazsina község költ­ségvetése évenkinti hozzájárulási összeg gyanánt 25 frtnyi szükséglettel fog emelkedni. A sze­rencsi járásból több községi lakos, akik köz­munka hátralékaiknak le nem törlése miatt há­romszoros birsággal róvattak meg, a birság le­szállításáért folyamodtak. Kérelmükkel elutasít- tattak. Az 1885. évi gyámpénztári mérleg tárgyal­tatván, az helyesnek találtatott s záradékolva a belügyminisztériumhoz felterjesztetett. Mint­hogy azonban egyes adósoknál közel 32,000 fo­rintnyi kamathátralék van: a gyámpénztári fe­dezet ezen nemének jelenlegi állásáról, vala­mint az időközi törvényes intézkedésekről az árvaszéki elnök jelentéstételre utasittatott. N.-Mi­hály közjegyzőség felállítását kérelmezte. Folya modása a vármegye pártfogásában részesülve terjesztetett föl a szakminisztériumhoz. Tálya községnek tűzoltói laktanya felállítása és szerel­vények bevásárlása végett engedélyezendő 1200 forintnyi kölcsön realizálása iránt benyújtott fo­lyamodása kedvező fogadtatásban részesült. Sze­rencs nközség adás-vevési jogügyletet tartalmazó szerződéséhez az alispáni záradék megadatni ren­deltetett. Csuka Miklós, Szerencs n.-község jegy­zője, a jegyzői nyugdij-alappal fenlévő tartozásai után esedékes kamatok elengedése végett be­nyújtott folyamodása elutasittatott. Az e.-horvátii körjegyzőséghez tartozó, Abauj-Torna vármegyé­ből Zemplénbe átkebelezett községeknek a terü­letükről való megyebizottsági tagok létszámának szaporítása végett írott folyamodása az uj nép- számlálás megtörténte után jöhetvén szóba: ez alkalommal elutasittatott. Olvastatott Dókus Gyula főszolgabírónak indítványa központi vármegyei-szegényalap léte­sítése tárgyában. Javaslattétel végett küldöttség- séghez utasittatott. Csicsóka község országos közmunka átengedését kérelmező ügyével eluta­sittatott. A tokaji kóser-husmérö szövetkezet sza­bályrendelete, magyartalan szófüzése, de főleg törvénybe ütköző volta miatt, folyamodóknak módosítás végett visszaadatni rendeltetett. Végül a vármegye főszámvevője referált több község költségvetésének és záró számadá­sának mibenállásáról; ezek közül különösen ki­emelvén a B.-Kisfaludhoz közigazgatásilag szegő­dött Szegi pusztán lévő »Szegi-malom“ igazga­tósága által az anyaközség 1887. évi költségve­tésének egy-két pontja ellen benyújtott felebbe- zését, mely felebbezés beható tárgyalás után mel- lőztetni rendeltetett; és kiemelvén Homonna n.-község 1884. évi záró számadását, mely hitel- túllépéseivel a költségvetési jogot nagyobb ösz- szeg erejéig megsértette. A számvevői vélemény helyeseltetvén: Homonna város háztartási ügy­menetének beható megvizsgálása végett főszám­vevő a járási főszolgabíróval együttesen a helyszí­nére kiküldetni határoztatott. A vizsgálat ered­ményéről szóló jelentés a márciusi rendes köz­gyűlés elé fog terjesztetni. A késő esteli órákban végződő közgyűlés elnöklő főispánt lelkesen megéljenezte. Levelezés. Tokaj, 1887. jan. 3. (Daloskor. Kaszinó. Főszolgabíró. Közvacsora.) E cikkemnek joggal ádhattam volna a *hét története* címet is, amennyiben, bár kissé csu­dálatosán hangozhatik, tény, hogy nálunk, hol alig adja magát elő valami megörökiteni való : a fent említetteket mind egy héten jegyezte föl a helyi krónika. Hogy krónistai hűséggel köves­sem a történtek folyását, kezdem a legelsőn, bár nem a legörvendetesebben : a daloskor ügyén. Ezen eleinte oly szép reményekkel ke­csegtető egyesület rövid 5—6 havi működés után elnémult. Valóban elszomorító dolog, hogy egy ilyen, a szivel-lelket nemesítő, a kedélyre oly jótékonyan ható. a társas érintkezést, barátko- zást előmozdító s e mellett (nálunk) anyagi ál­dozatokkal sem járó egyesület, csak ily rövid életképességget tanúsított. Még jobban sajnálhat­juk azonban, ifjúságunk pedig restelheti, ha te­kintetbe vesszük, hogy a mienknél sokkal kisebb helyeken, mint p. o. a szomszédságunkban lévő M á- d o n is, a tagok ügyszeretete, buzgósága folytán nemcsak létezik, de virágzik is az ilyes egyesület. Ha már a kaszinót nem látogatják az iparosok s a sze­rényebb javadalmazásu hivatalnokok, mivel sze­rintük drága (10 ft, ebben van egy kis igazuk!) fölkereshették volna legalább a dalos kört, mely pénzbe sem kerül s szellemi szórakoztatást is nyújt, de ezt sem tették. S miért F Részint ké­nyelem szeretetből (hazai betegség !) mivel egyik­hez másikhoz a város hoszura nyúló fekvésénél fogva a helyiség 1—200 lépésnél távolabb esik S néha napján még kottázni is kellene (ami roppant nagy dolog I), részint, mert némelyek nem tartják megengedhetőnek nős helyzetükkel a dalárdistaságot, (mintha bizony a nős embe­reknek már énekelni se volna szabad!) Ifjusá gunkhoz nem illő kényelem szeretet, rósz gon dolkozás mód! Én nem hihetem, hogy Tokaj ifjúságának ne képezné ambícióját: egy dal­egyesület létezése ! Nem hihetem, hogy végkép elhagynák esni a dalmüvelés ügyét I Erős hitem, hogy a természet a tavasz s az evvel bekövet­kező szép idők ismét együtt fogják találni da- lárdistáinkat; mert csak a rósz emberek nem hevülnek a dalra és dalért. Az ember élő hangszer! A tavaly életre ébredt kaszinó újra megala­kult. Kíváncsian s némi aggodalommal néztünk a közgyűlés elé, a mennyiben nem épen örven­detes dolgokat gondoltunk ottan hallhatni. An­nál szívesebben konstatálom, hogy a titkári je- jentés, (mely inter parenthezim jegyezve meg szé­pen van szerkesztve) hiven tükrözi vissza a ka­szinónak a kezdet nehézségeivel vívódó küzdel­meit, továbbá a reális alapokon nyugvó büdzsé, mindnyájunkat teljesen meggyőzött annak élet- képességéről. Kaszinónknak ez idő szetint 70 tagja van (tavaly 52 volt) 1887-re előirányzott összes bevétele tagsági dijakból, játékpénzekböl, hírlapokból: 1720 frt. Összes kiadása lakás, fűtés, világítás, szolga, hirlápok stb. 1628 frt. Marad fölösleg 92 frt. Hogy kaszinónk egy évi műkö­dés után szép erkölcsi s anyagi eredményt képes felmutatni, első sorban Bergler Gyula prépost­plébános, továbbá a választmány és egyes tagok áldozatkészségének köszönhető, kik rendes tag­sági dijukon felül kissebb nagyobb összegeket bocsájtottak a kaszinó rendelkezésére. A helyi­ség különösen az esti órákban eléggé látogatott. Az olvasóban találjuk a fővárosi napilapokat, a vidékiek közül a „Zemplén“-t s az élclapokat. Jövőre már könyvtárunk is lesz; mely célra ns és ft Bergler Gyula ur kegyesen 100 frtot ajánlott fel. E héten választottak járásunk részére fő­szolgabírót is A választás lakosságunk nem kis örömére eddigi népszerű h. főszolgabiránk H a- r a s z t h y Miklósra esett. Ösmerve e férfiú kiváló tulajdonait: erélyét, igazságszeretetét, tapintatát, munkakedvét, a választással a leg­nagyobb mértékben meg vagyunk elégedve. Mennyire népszerű az uj főszolgabíró járásában : mutatja az, hogy megválasztatása óta a járásból egyik deputáció a másiknak adja az ajtót. E részben Tokaj város elöljárósága volt az első, kik hírét vevén Ujhelyből a megválasz­tott főszolgabíró érkezésének: kocsikkal, fák­lyákkal, cigánynyal mentek eléje szakadó esőben a határig, hol Tokaj város főjegyzője ékes sza­vakban tolmácsolta az elöljáróság és lakosság lelkesült örömét. Az uj főszolgabíró a legnagyobb meghatottság hangján pár szóval adott kifejezést az őszinte ragaszkodásért hálájának. Dallal kezdtem, tánccal végzem. Mi alka­lomszerűbb, igy farsang előtt mint a közvacsora! Ezzel a sikerült találmány nyal zártuk be mi is az ó év kapuját: »Szilveszter estéjét«. Az »Arany Sas*, hol a mulatságot rendeztük, szépen meg­telt vendégekkel, kik H a n c z a Náci zenéje mellett derült jó kedvvel s élénk társalgással fo­gyasztották el a vendéglősnek minden kritikát ki­álló ételeit. Dacára, hogy dikciók nem voltak (minek a táncosok örültek legjobban) a vacsora mégis majd 11 óráig tartott, mely után kezdetét vette a tánc s tartott megszakítás nélkül reggeli 4-ig, hogy tovább is nem tartott a kedves gar­dedámokon s nem táncosnőinken múlott, kik bámulatos animóvál, kitartással és hévvel járták úgy, hogy önkénytelenül is a régi jó idők ju­tottak eszünkbe, midőn mindent a pezsgő jókedv jellemzett s nem volt semmi erőltetett vagy mes­terkélt, természetellenes a társadalmi életben. A táncoló hölgyek között voltak : Kálmán Lajosné, Kicsinkó Antalné, Paulay Gáborné, Ro­mán Jánosné, Szokolay Emilné. Timkó Miklósné, Vinogrodzky Jánosné úrnők, továbbá Azary Róza, Barnay Szerénke, Fazola Aranka, Hayduk Ilona és Irénke, Kükemezey Anna, Törseök Margit, Zákó Emma stb. kisasszonyok. Levelemből látható, hogy a lefolyt hét elég eseménydus volt nálunk; ha hozzá vesszük még, hogy december hóban 4 előkelő családnál volt nagyobb társas összejövetel (mik »kis bál« számba is mehettek volna bátran) csepp okunk sem lehet panaszkodni. Kezdünk szunyadozásunból ébredezni, ma­gunkról életjelt adni! Ily bevezetés után a far­sang is, hisszük, elég szórakozást fog nyújtani. Ez ideig egy a hölgyek által rendezendő piknik, továbbá a kaszinó s tűzoltó bál van kilátásba helyezve. Mindezeknek az izéről szerkesztő ur engedelmével, annak igéjén majd kóstolót ad : *) Piros Alma. *) Jól fog esni ! Szerk. Két interpelláció. 1. T. Gerecz Lajos polg. isk. igazgató úrhoz. Rövid idő múlva egy éve lesz annak, hogy a homonnai kaszinó 50 éves jubileumát ünne­pelte meg. Hoszu idő, ha a napokat óraszámra, rövid, ha évek szerint számítjuk, de bármint számítsuk is, az ígéretnek határát annak beváltásával érjük el, mit összezavarnunk az idő végtelenségével nem lehet, s nem szabad. A homonnai kaszinó 50 éves jubileumának megünneplését tárgyazó közlemény e lapok múlt évi 8. számában látott napvilágot, melyben vo­natkozással e kaszinónak általad nagy szorga­lommal összeállított, s e vármegye sok oly lakó­ját, kik ezen egyesületnek tagjai voltunk, érdeklő 50 éves történetének e lapok hasábjain leendő megjelenésére szükséges tért szives volt e lapok néhai szerkesztője is felajánlani.*) Előre is tudom mentegető szándékodat, melyet talán hivatalos elfoglaltatásoddal, talán szerénységeddel óhajtanál fedezni, mit nem fo­gadhatok el éppen ez alkalommal, midőn csak most olvastam a hírlapokban, hogy édes hazánk­ban fennálló kaszinók, olvasó- s több eféle tár­sadalmi és közművelődési egyesületek statiszti­káját bocsátotta közre az orsz. stat. hivatal, melynek olvasása ösztönzött engemet is interpel­lációm megtételére; s ezen kívül még azon ok is, hogy ha netalán évek múlva, az ilynemű tár­sadalmi és közművelődési egyesületek valóban érdekes történeti összeállítását óhajtaná valaki eszközölni, mint egyike a legrégibb ilynemű egye­sületnek a homonnai kaszinó története benne helyt foglaljon, s meglehet, hogy ez az egyes kaszinó és olvasó egyesületek történetének meg­írásához mintegy példaként fog hatni és köve­tőkre találni. Azért tisztelettel kérdem : „Van-e tudomásod arról, miszerint a ho­monnai kaszinó 50 éves jubileumának történetét e lapokban közzé tenni megígérted ?'■ „Ha van, mikor szándékozol Ígéretedet be­váltani ?“ Reményiem, nem halasztód azt el, a kaszinó évszázados ünnepéig. ................... 1887. január 2. —a—n. II. T. Bleier tiszttartó úrhoz — Monokon. Ha emlékezetem nem csal, 1884. évi Kata- lin-napra, Grósz Antal bérlő ur szives meghívása folytán igen szép számmal sereglettünk egybe az ön vendégszerető házánál egytől-egyig s mind­annyian diplomatikus Nimródok s kipróbált jel­lemű jó hazafiak. Az ön indítványa következté­ben ugyanakkor adakoztunk hazánk nagy fia, Kossuth Lajos, monoki szülőházának emléktáb­lával leendő megjelölésére. „Sine ira et studio“ kérem önt : szíves­kedjék bennünket felvilágosítani ez ügynek jelen­legi állásáról, különösen pedig arról, hogy ez a „Kossuth-alap“ hol van deponálva és önnek, mint a hazafias és kegyeletes eszme megpendi- töjének, milyen tervei vannak ez ügyre nézve a jövendőben ? S.-A.-Ujhelytt, 1887. évi jan. hó 8-án.-y­Nyilvános számadás. A S.-A.-Ujhelyben Szilveszter estéjén jóté­kony célokra rendezett kaliko-bál és tombola be­vétele és kiadásairól. A pénztárnál bejött belépő jegyek és tombola. kártyák eladásából . . 427 frt — kr­Jegyek megváltásából . . 52 frt — kr. Felülfizetésekből . . . 30 frt — kr. Több hölgy által készített és elárusított kalikó nyakken­dőkért 23 frt 84 kr. összesen 532 frt 84 kr. Kiadás volt: Zenére . . . . . 68 frt 24 kr. Tombolára a kapott tárgyakon kívül . . . . 90 frt 11 kr. Teremdiszités és kiszolgálatra 50 frt 64 kr. Világításra . . . 29 frt 20 kr. Nyomtatványokra . . . 32 frt — kr. Postaköltségre . . 9 frt 50 kr. Rendezői jelvényekre 1 frt 50 kr. 281 frt 19 kr. 251 frt 19 kr. összesen: Maradt tiszta jövedelem : mely fele részben az országos vereskereszt-egyesület s.-a.-ujhelyi fiókja, másik felerészben a s.-a.-ujhelyi árvasegélyző és jótékony-egyesület pénztárának kézbesitetett. A jegyet a következő t. c. hölgyek és urak váltották meg : gr. Wallis Guláné 1 o frt, gróf Mailáth József 10 frt, Pereszlényi István 5 frt, Löherer Lőrinc dr. 5 frt, Haidinger Gusztávné ) ígéretének is örökösei lettünk. Szerk.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents